Álomfejtés

A srác

Forgóajtó - álomfejtés


Hárman megyünk a repülőtérre, a főnököm, a volt gazdasági igazgató és én. A főnököm fel akar menni a repülőre, mert valakit ott keres, de nincs jegye. Valahogy mégis felengedik, mégpedig lényegében egy srác engedi őt fel, vagyis teszi lehetővé a feljutást.

 

A srác mindannyiunkat meg is tréfál: egy lejtőre jutunk a gazdasági igazgatóval és csúszunk lefelé; nem mondom, hogy életveszélybe kerültünk, de kellemetlen az egész. Alig bírunk kapaszkodni és igen mocskosak leszünk. Végül kiérünk egy helyre, lekerülünk a lejtőről. A főnök már ott jár előttünk. Az út valahogy kettéválik:

 

a főnök és a gazdasági igazgató mennek jobbra, a srác pedig balra. Én pedig ott maradok lényegében egyedül. Üldözőbe veszem a fiút, rohanok utána. De a repülőtereken az ilyen rohanásnak/üldözésnek nincs igazi terepe. Most is kerítéshez jutunk, ahol a fiút átengedik, engem pedig visszafognak. Tehetetlenségemben azt kiáltom felé:

 

– Jól jegyezd meg!

 

Háromszor fogom ezt visszafizetni!

 

Szinte saját hangomra ébredek

 

 

Kedves Ruth!

 

A főnököm visszatérő álomfigura. Egy nemzetközi cégnél dolgozom, és bizony tapasztalom, hogy egy ilyen cégnél az igazgatói pozíció rengeteg hatalommal, kiváltsággal, előnnyel jár. Kapcsolatom jó a vezetőséggel, persze a hierarchián én máshol állok, mint ők. De ez az álomban szereplő gazdasági igazgató például támogatta egyetemi továbbtanulásomat. Azonban más országba helyezték nemrégiben.

 

Az álom rövid, de ehhez mérten zavarbaejtően sok minden zajlik az epizódszerű fragmentumokban, és eddig nem sikerült összeraknom.

 

A srác nyilván én vagyok, ezért is adtam ezt a címet az álomban, hogy jelezze felismerésemet. De az nem világos, hogyan juthat fel a repülőre az igazgató útlevél nélkül, főleg a srác „engedélyével”. A lejtőt sem teljesen értem, amelyen

 

lecsúszunk a gazdasági igazgatóval. Ön talán jobban felismeri, hogy a jobbra-balra ágazó út mit akar jelképezni, ahol végül is elkerülünk egymástól. Talán annyit még fontos magamról írnom, hogy harmincas éveimet taposom, nős vagyok, gyermekünk az idén lesz egyéves. A munka és egyetem mellett egy vállalkozásom is van, úgyhogy eléggé be vagyok fogva vagy le vagyok terhelve. A vállalati munka addig nagyon fontos, amíg a vállalkozásom meg nem izmosodik és az egyetemet be nem fejezem. Remélem, megtanultam már a szorongásaimat kezelni. A sok súly és felelősség a magam és családom életéért igen sok félelemmel jár. S mint tudjuk, a félelmek egy idő után nem tarthatók fenn, mert a tetteket akadályozzák. Inkább arra kell azokat használnunk, hogy tettekre sarkalljanak bennünket. Nos, azt gondolom, ezt én megtettem, amikor ilyen nagy fákba vágtam a fejszémet, mint munka, család, tanulás. Amit viszont nem értek pontosan az álomban, azt remélem, Ön kihámozza és összefűzi. A Lúdas Matyi mondatát is beleértve.

 

Üdvözlettel: Levente

 

 

Kedves Levente!

 

Nekem is Lúdas Matyi fenyegetése jutott eszembe álma elolvasásánál. Ha az elhangzottakból csak két fogalom – a háromszor és a visszafizetés – mélyebb értelmét kutatjuk, máris sok minden megvilágosodik előttünk. Mert mire vonatkozik a visszafizetés?

 

Lényegében arra, hogy a srác kicsúszott a kezei közül, meglépett, átjutott egy kerítésen, ahol magát feltartóztatták. Gondolja át az álmot az eseményfragmentumok történésein keresztül az akadályoztatás, segítés, átengedés vonatkozásában. A kerítés, a lejtő és a repülő csupa olyan akadályra utal, amely belső korlát, vagyis pszichés természetű, eredetű. Talán világosabb lesz az álom komplett jellege, ha azt is észreveszi, hogy nemcsak a srác, hanem a másik két figura is az álmodó énrészeit jelképezi:

 

a főnök = felettes én,

apa- és tekintélyfigura,

a hatalom megtestesítője

a gazdasági igazgató = lelki szféra, a segítő, támogató, felkaroló

a lejtő itt a folytonos támogatásra várás lehúzó erejére utal

a srác = a lázadó serdülő, a még kiforratlan felnőtt, aki függőségekkel küzd, még nem érkezett be igazi helyére. Az ösztönszférát jelképezi.

 

Az út jobbra-balra ágazásánál csak a srác megy balra, a két vezető figura jobbra távozik. Maga a srácot veszi üldözőbe, hogy visszafizesse neki azt, hogy ő túljutott a kerítésen, amely nyilván egy biztonsági korlát.

 

A személyiségünk építésénél eme három rész nem válhat külön, együtt kell működniük mint értelem-érzelem-akarat egyensúly, vagy múlt-jelen-jövő egyesülése a pillanatban. Hiszen tudjuk, hogy az időben csak a jelen, az örök jelen létezik, ami a pillanat, de a pillanat megragadásához szükséges lélekjelenlétbe mindig belejátszanak a múlt tapasztalatai és a jövővel kapcsolatos elképzelések. A háromszori visszafizetés mindezeken az analógiákon túlmenően, amelyeket fentebb idéztem, jelenti még biológiai-lelki-társadalmi szférák hármashangzatát, összhangját, együttrezgését. Ám ennek eléréséhez a lázadó fiút kell utolérnie, elcsípnie magában, saját lelkében. Mert belőle jönnek a félelmek és kételyek, amelyek mindig alábombázzák a túljutást, ha engedjük azokat felülkerekedni a bizalmon, hiten. A főnöke olyan férfit képvisel, aki leküzdte magában a lázadó serdülőt = átengedi a repülőre útlevél nélkül. A repülő a rálátás, a magasabb dimenzió, a dolgok igazi megértése. Figyelje az álmokat, amelyek főnökéről szólnak, mert ezek minden bizonnyal igen komoly segítségek a társadalmi szárnypróbálgatásaihoz, amelyek harmincas éveit jellemzik. Roppant érdekes képi eseménysorozaton keresztül tárul ez fel – de hát az álmok logikája ilyen.

 

Köszönettel és üdvözlettel:

Ruth
IX. évfolyam 6. szám

Címkék: álomfejtés

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.