Álomfejtés

„Fogidegek”

A szék mellett... Dr. Csiszár Róbert biológiai fogászati tanácsai

„A fo­gá­sza­ti pro­blé­mák vég­ig­kí­sé­rik éle­tün­ket, és fel­me­rü­lő kér­dé­se­in­kre sok­szor nem ka­punk vá­laszt.”


Tisz­telt Dok­tor Úr!

 

Ar­ra sze­ret­nék vá­laszt kap­ni, hogy le­het­nek-e a fo­gak­nak ide­gi tü­ne­tei. Ugya­nis hó­na­pok óta küsz­kö­döm az al­só böl­cses­ség­fo­gaim­mal, hol az egyik gyul­lad be, hol a má­sik. A fo­gor­vos sze­rint nincs elég hely az áll­csont­ban. Ugya­n­ak­kor azt vet­tem ész­re, hogy ami­kor fáj­nak, ked­vet­len le­szek, szin­te de­presszi­ós. Azt sze­ret­ném tud­ni, hogy ez nor­má­lis-e. Azt tu­dom, hogy a böl­cses­ség­fo­gaim­tól las­san meg ké­ne sza­ba­dul­nom.

 

Üd­vöz­let­tel: Sz. Zol­tán

 

 

Ked­ves Zol­tán!

 

A ma­gya­rá­zat­hoz megint csak visz­sza- vagy át kell nyúl­nunk a kí­nai or­vos­lás­hoz. A kí­nai bel­gyó­gyá­sza­ti di­ag­nosz­ti­ká­ban és a be­teg­sé­gek ke­ze­lé­sé­ben a test és a lé­lek, il­let­ve az ideg­rend­szer so­has­em volt ket­té­vá­laszt­va. Az egyes kó­ros ál­la­po­tok le­írá­sá­nál min­dig hang­súlyt he­lyez­tek a pszi­chés tör­té­né­sek­re, és meg­ad­ták a meg­fe­le­lő ter­ápi­át is. En­nek szel­le­mé­ben – mi­vel a pszi­chés és szo­ma­ti­kus (tes­ti) tör­té­né­sek „egy” rend­szert ké­pez­nek – néz­zük az egyes aku­punk­tú­rás csa­tor­na­rend­sze­rek „ide­gi” tü­ne­te­it. Ezek a csa­tor­na­rend­sze­rek vagy más­kép­pen mű­kö­dé­si kö­rök be­há­lóz­zák az egész szer­ve­ze­tet, és a mű­kö­dé­sük szem­pont­já­ból meg­kü­lön­böz­te­tünk nor­mál (egész­sé­ges), túl­mű­kö­dé­ses és alul­mű­kö­dé­ses ál­la­po­to­kat. Ez utób­bi­ak lel­ki-ide­gi hi­bás ma­ga­tar­tás­for­mák­ban je­len­nek meg. Ezek a kí­nai bel­gyó­gyá­szat­ban ugya­no­lyan di­ag­nosz­ti­kus je­lek, mint bár­mely más tes­ti tü­net. Pél­dá­ul a szív-vé­kony­bél rend­szer ese­té­ben (me­lyek­hez az Ön böl­cses­ség­fo­gai is tar­toz­nak) a lel­ki tü­net­va­riá­ci­ók így fes­te­nek:

 

 

alul­mű­kö­dés: sí­rás, ki­me­rü­lés, lel­ki ki­fá­ra­dás, de­presszió;

nor­mál ál­la­pot: ér­ze­lem­gaz­dag­ság, ba­rát­sá­gos­ság;

túl­mű­kö­dés: má­nia-eufó­ria, csil­la­pít­ha­tat­lan ne­ve­tés.

 

 

A bio­ló­giai fo­gá­szat és a pszi­chés kór­ké­pek

A mű­kö­dé­si kö­rök és a fo­gak kap­cso­la­tát ko­ráb­ban már tisz­táz­tuk (lásd ábra).

 

A fo­gak be­teg­sé­gei, és el­ső­sor­ban kró­ni­kus be­teg­sé­gei – a mű­kö­dé­si kör­höz va­ló kap­cso­lat miatt – pszi­chés tü­ne­te­ket is mu­tat­hat­nak. Ez el­ső­sor­ban a hosszú ide­je fen­nál­ló fog­be­teg­sé­gek kí­sé­rő tü­ne­te le­het, hol erő­sebb, hol gyen­gült mér­ték­ben. Min­dan­nyi­an tud­juk, hogy az idült fog­fáj­da­lom be­fo­lyá­sol­ja a han­gu­la­tun­kat, de hogy ezek a fáj­dal­mak kü­lön­bö­ző jel­le­gű­ek, az ke­vés­bé is­mert. Min­den fog­fáj­da­lom más jel­le­gű fáj­da­lom. Ter­mé­sze­te­sen most nem a fáj­da­lom in­ten­zi­tá­sá­ra, szag­ga­tó, tom­pa vagy lük­te­tő jel­le­gé­re, a hi­deg-me­leg ér­zé­keny­ség­re gon­do­lok, ha­nem hogy mi­lyen tí­pu­sú lel­ki fo­lya­ma­tok­kal jár­hat­nak együtt. Ezek a kró­ni­kus fog­fo­lya­ma­tok vagy a fog­hoz tar­to­zó íny­fo­lya­ma­tok tü­ne­ti ké­pét újabb di­men­ziók­kal bő­ví­tik. A fog­cso­por­to­kra vo­nat­ko­zó leggya­ko­ribb lel­ki han­gu­la­ti té­nye­zők a kö­vet­ke­zők:

 

Met­sző­fo­gak: – fé­le­lem, bi­zony­ta­lan­ság, ál­mat­lan­ság.

Szem­fo­gak: – nyug­ta­lan­ság, iz­ga­tott­ság, ha­rag, düh.

Fel­ső ki­sőr­lők, al­só na­győr­lők: – ki­ábrán­dult­ság, le­vert­ség, in­dí­ték­sze­gény­ség, gyen­ge-erőt­len hang.

Fel­ső na­győr­lők, al­só ki­sőr­lők: – rá­gó­dás, ag­gó­dás, szo­mor­úság.

Böl­cses­ség­fo­gak: – ag­gó­dás-nyug­ta­lan­ság, ki­me­rü­lés, lel­ki ki­fá­ra­dás, de­presszió.

 

 

Az amal­gám-hi­gany ter­he­lés lel­ki tü­ne­tei

Meg kell itt em­lí­te­nem az amal­gám­ter­he­lés tü­ne­tegyüt­te­sé­nek lel­ki vo­nat­ko­zá­sait is. A kö­vet­ke­ző lel­ki tü­ne­tek­kel ta­lál­koz­ha­tunk: iz­ga­tott­ság, de­presszió, ki­me­rült­ség, ál­mat­lan­ság, in­ger­lé­keny­ség, kon­cen­trá­ció­csök­ke­nés, me­mó­ri­agyen­gü­lés, ener­gia­hi­ány, ide­ges­ség, szív­tá­ji nyo­mó ér­zés, fé­le­le­mér­zet, ön­bi­za­lom­hi­ány. A kró­ni­kus ne­héz­fém­ter­he­lés, mely ered­het a kül­ső kör­nye­zet­ből szár­ma­zó ólom-, kad­mi­um­mér­ge­zés­ből, il­let­ve a bel­ső kör­nye­ze­tet je­len­tő amal­gám­tö­mé­sek össze­te­vő kom­po­nen­se­i­ből, el­ső­sor­ban a hi­gany­ból, „lel­ki” jel­le­günk­ben is ma­ra­dan­dó ká­ro­so­dást okoz­hat­nak.

 

A fo­gak és a lel­ki fo­lya­ma­tok kö­zöt­ti össze­füg­gé­sek is­me­re­te a ré­gó­ta meg­lé­vő, de nem ke­zelt fog­pro­blé­má­ink egyéb ha­tá­sai­ra hív­hat­ja fel a fi­gyel­mün­ket. Így rá­kény­sze­rít ben­nün­ket a ha­lo­ga­tott „fog­ügyek” mi­előb­bi meg­ol­dá­sá­ra.

 

Üd­vöz­let­tel, jó egész­sé­get kí­ván

Dr. Csiszár Róbert
X. évfolyam 11. szám

Címkék: biológiai fogászat

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.