Álomfejtés

Satu

Forgóajtó-álomfejtés


Néptelen utcán megyek autóval. Bal oldalon egy cseresznyefát látok, tele cseresznyével. Megkívánom, gondolom, eszem belőle. Több fa is van, lejjebb egy könnyebben elérhetőt látok, odahajtok. Úgy próbálok megállni, hogy az autó küszöbére felállva elérjem a cseresznyéket. Többször kell próbálkoznom a megállással, mire sikerül. Mikor végre megállok, és nekilátnék a cseresznyézésnek, az utca jobb oldalán megáll egy autó és a sofőr éppen abba az udvarba megy be, ahol ez a cseresznyefa van. Akkor látom, hogy ez egy gyártelep és már jön is felém a biztonsági őr. Mondom neki, hogy a jobb oldalra jöttem, mert abba a gyártelepbe akarok menni, csak itt álltam meg. Az őr útba igazít, én pedig gyalog bemegyek a telepre. Akadálytalanul átjutok az őrbódékon. Egy kölcsönzőben kötök ki, ahol gépeket és szerszámokat lehet kölcsönözni. Közben leejtem a kezemben lévő fémpénzt, talán többet is. Amikor lehajolok értük, észreveszem, hogy a padló poros repedéseiben szintén pénzérmék vannak. Egy 50 forintost ki is veszek, a saját pénzem mellé. Csak egyet, mert sokan állnak mögöttem, akik szintén kölcsönözni akarnak.

 

Végül egy satut kölcsönzök és azzal indulok a kijárat felé.

 

 

Kedves Ruth!

 

Jó áloméletem van, tudatosan figyelem az álmaimat, le is írom, általában elég jól meg is értem azokat. Ebben az álomban az a felismerés ütött mellbe, hogy az a satu, amelyet kölcsönöztem, én vagyok. Valahogy ez lett az álom végkicsengése, noha minden szálat egybe kell fonni, és ezzel én teljes mértékben egyet is értek. Saját lelki fejlődésemet is figyelve, ez a satu különösen beszédes jelkép számomra, hiszen a satu lényegében egy prés:

 

amely összefogja a két oldalt,

és rögzít is egyben.

 

Talán éppen azért képes rögzíteni a megmunkálandó tárgyat, mert összefogja a két oldalt. Hát igen, a két oldalt. Saját polaritásunkat, lelkünk férfi és női felét, az érzelmeket és a tettvágyat. További más polaritást is sorolhatnék, amely az életem megnehezítője – satuprése –, például a gyerek- és felnőttkor, vagy a spiritualitás és a mindennapok terhei. Annak a megértése, hogy hol van az a pont, ahol a saját felelősségünk tetten érhető, és hol az, ahol a dolgok mennek a maguk útján, tőlünk függetlenül. Ebben az álomban is ilyesmi történik:

először én cseresznyét akarok enni, majd minden megváltozik és satukölcsönzés lesz belőle.

 

Ezt a kérdést az utóbbi időben egyre gyakrabban teszem fel magamnak, hogy én alakítom-e az életemet, vagy az életem engem?

 

Ha az álomban szereplő személyek mind engem fejeznek ki, jó nagy a kavalkád: mert én vagyok a cseresznyét megkívánó,  és a sofőr, aki megzavar, akadályoz ebben, a biztonsági őr, akit átejtek, és aki cseresznyeevés szempontjából hoppon marad, de nem bukik le, hanem kölcsönöz egy satut és talál 50 forintot.

 

Ugyanilyen örök kérdés marad számomra, hogy vajon az válik-e belőlünk, ami őseredetileg akart lenni, vagy az életem is olyan, mint itt az álomban, hogy valami egészen más jön ki belőle?

 

Üdvözlettel: Kálmán

 

 

Kedves Kálmán!

 

Mindig lenyűgöz, hogy egy-egy álomnak mennyi rétege van. A mostani satu kapcsán is úgy érzem, azzal, amit én hozzáfűzök a benyomásaimból, korántsem járunk a végére az álomban rejlő információnak, annyira sokrétűnek tűnik az üzenethorizont. Igen fején találta a szöget, amiért a mondanivalót a polaritás témájára fűzte fel:

hiszen már induláskor oda volt mintegy gurítva a téma, amikor az út bal és jobb oldalán történtek az események.

 

Ámbár saját magáról szinte semmit sem ír, mégis szépen kirajzolódik, hogy a satuprésben milyen komoly lelki élet zajlik. Csak annyit tudunk, hogy figyelemmel kíséri mind az áloméletét, mind a lelki fejlődését, életének alakulását. Zseniális a kérdésfeltevés a belső-külső pólus kapcsán, amely minden sorskérdés alfája és ómegája: mennyiben alakítjuk körülményeinket, mennyiben alakítanak a körülményeink?

 

A kérdés annyiban zseniális, hogy egy az egyben nem válaszolható meg, viszont – reményeim szerint – olvasóinkban is hasonló tűnődéseket indíthat el. Egy dolgon viszont átsiklott, amelyet fontosnak érzek figyelmébe ajánlani, ez pedig a pénzérme, amely ebben az álomban mélyén-szimbólum. Leejti, lehajol érte, majd a poros padlórésben további érméket talál, egy 50 forintosat fel is emel. Mintegy a cseresznyeevés

 

helyett történik ez, megtetézve magának a számnak az üzenetével. Az 5 jelentheti életének ödipális részét, jelenthet valamiféle kvintesszenciát a felismeréseiben, összegződést és túljutást, és utalhat az 50. életévre is, amikor történik valami. A l e h a j l á s is igen fontos itt: van egy felcsimpaszkodni igyekvés az autó küszöbéről és egy lehajlás a poros földre. Ismét egy polaritás. Olvasóink nevében is köszönöm, hogy rendelkezésünkre bocsátotta satuálmát.

 

Üdvözlettel:

Ruth
IX. évfolyam 7. szám

Címkék: álomfejtés

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.