Anti-aging

Anti-aging: Semlegesítsük a rákkeltő szabad gyököket!

A legtöbb betegség nem egyéb, mint a felgyorsult öregedés szimptómája

Az antioxidánsok képesek a rettegett szabad gyököket sakkban tartani. Segítségükkel megelőzhető az idő előtti öregedés, de védő hatásúak a rákkal, a szívinfarktussal és az érelmeszesedéssel szemben is.  


 

 

A 80-as évek óta ismert a „francia paradoxonnak” nevezett jelenség: az ország lakossága, de főképp a déli részen élők körében - zsírban gazdag ételeik és magas koleszterinszintjük ellenére - 30-40 százalékkal alacsonyabb a szívinfarktusok száma, mint a többi európai ország vagy az USA hasonló korú populációjában. Mindezért pedig a franciák rendszeres vörösbor-fogyasztási szokása, pontosabban a vörösborban található rezveratrol nevű anyag tehető „felelőssé”.

 

E csodálatos hatású szer révén a (mértékletes!) vörösborivás valóságos orvosság szintjére emelkedett, főképp a szívinfarktus, a trombózis, az agyvérzés és a rák elleni küzdelemben. Ráadásul számos klinikai tanulmány igazolta azóta, hogy a rezveratrol a fogszuvasodást és fogínygyulladást okozó baktériumok ellen is hatásos.

 

A rezveratrol az ún. másodlagos növényi hatóanyagok közé sorolható, és a polifenolok nagy családjába tartozik. Főképp a piros szőlő héjában és magvaiban fordul elő nagyobb mennyiségben. A vörösbor készítésekor felhasználják a piros szemek héját is, így erjedéskor a keletkező alkohol kioldja belőle a rezveratrolt, ami attól kezdve jelen van a borban, amely így kifejtheti áldásos hatásait - többek között a szabad gyökökkel szemben.

 

A szabad gyököket számos betegségért teszik - legalábbis részben - felelőssé: például a szív és érrendszeri megbetegedésekért, a tüdő-, a méhnyak-, a bőr-, a nyelőcső-, a gyomor-, a bél- és a prosztatarákért, a szürke hályogért és az Alzheimer-kórért.

 

A szabad gyökök olyan atomok vagy molekulák, amelyek kémiai struktúrájából hiányzik egy elektron. Ezt a hiányzó elektront más molekuláktól „rabolják” el, amelyek ennek hatására szintén elektronrablókká válnak. Tehát láncreakció indul meg, s a folyamat végére a nukleinsavak, a fehérjék vagy a lipidek olyan mértékben megváltoznak, hogy már nem képesek maradéktalanul ellátni biológiai feladataikat.

 


 A szabad gyökök nem csak a sejtmembránokat és a sejt fehérjéit, de az örökítőanyagot, a DNS-t is károsítják. Ezeket többnyire a szervezet saját javító mechanizmusai képesek kijavítani. Ha azonban túl sok károsodás éri a sejtet, annak súlyos következményei lehetnek (az UV sugárzás jelentősen növeli a bőrrák kockázatát)

 

Számunkra különös jelentőségűek az ún. oxigéngyökök, amelyeket tudományos nevükön reaktív oxigénvegyületeknek (ROS - reactive oxygen species) neveznek. Ezek minden élőlény szervezetében, az oxigénfüggő élettani folyamatok melléktermékeként keletkeznek a belekben, a sejtek „erőműveiben”, a mitokondriumokban. Az oxigéngyökök nagyobb része az anyagcsere biokémiai folyamatai során vízzé redukálódik, egy kisebb részüket az antioxidánsok teszik ártalmatlanná. Ezek részben a szervezet által előállított enzimek, másfelől olyan anyagok, amelyekhez élelmiszereink révén jutunk hozzá: például az A-, C-, E-vitaminok és a koenzim Q10. De idesorolhatók a növényi hatóanyagok is, főképp a karotinoidok, mint például a paradicsomban található likopin vagy a sárgarépában található béta-karotin. Ne feledkezzünk meg a már említett polifenolokról sem, amelyek közé a rezveratrol is tartozik.

 

Dr. Denham Harman, a University of California (Berkeley) professzora 1956-ban publikálta a biokémiai öregedésről szóló elméletét, amelyben a szabad gyökök fontos szerepet játszottak (Free Radical Theory of Aging, FRTA). Az elmélet szerint a szabad gyökök által végrehajtott elektronrablás olyan molekulákat károsít, amelyek fontosak a sejtek szempontjából, nevezetesen a DNS-t és az RNS-t (nukleinsavak), valamint rengeteg fehérjét és lipidet. Idővel az így keletkező rengeteg „molekuláris hulladék” felhalmozódik a sejtekben és károsítja annak működését, ami ugyanakkor megfelelő öregedési folyamatokat eredményez. A legtöbb betegség dr. Harman szerint „valójában nem egyéb, mint a felgyorsult öregedés szimptómája”.

 


Sehol másutt a világon nincs annyi jó egész - ségnek örvendő, 100 évesnél idősebb ember, mint a felkelő nap országában

 

Hogy ez mennyire így van, arra jó példa a „százévesek szigete”. A japán Okinava szigetén, az Ogimi nevű településen élnek a világ legidősebb és legegészségesebb emberei. A kb. 3500 lakos közül 450 idősebb 80 évesnél, és jó tucatnyian már elmúltak százévesek. A százévesekre kiterjedő, alapos tudományos vizsgálat („Okinawa Centenarian Study”) szerint a megvizsgált személyek vérében nagyon alacsony volt a szabad gyökök száma. Koleszterin- és homociszteinszintjük 80 százalékkal alacsonyabb, mint az európai és az észak-amerikai lakosságnak. Körükben jóval alacsonyabb az emlő- és a prosztatarák, kevesebb a combnyaktörés és az időskori elbutulás is ritkább. Rendkívül magas életkoruk és jó egészségi állapotuk kapcsolatban van életmódjukkal: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy azok az okinavaiak, akik áttelepültek az Egyesült Államokba és átvették az ottani étkezési szokásokat, ugyanolyan elhízottak és betegek lettek, mint a nem japán származású amerikaiak, és nem is érnek meg magas kort.

 

A százéves japán szigetlakók életmódjának fontos sajátosságát alkotja étrendjük, amely kevés húst és sót, annál több zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz - főképp saját termesztésből. Ezen kívül algákat, tengeri hínárt és tengeri halat. Leginkább zöld teát isznak, nem dohányoznak és fizikailag igen aktívak. Étkezésükre jellemző még, hogy mindig csak annyit esznek, hogy ne lakjanak jól teljesen.

 

Az alacsonyabb anyagcsereszint hatására tehát kevesebb szabad gyök keletkezik az okinavaiak szervezetében. A betegség, az egészséghez hasonlóan, komplex, bonyolult történés, amelyben egyaránt szerepe van a testnek, a léleknek és a szellemnek. A vitamintabletták nem képesek helyettesíteni a teljes értékű táplálkozást, sem a pszichés higiénét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos körülmények között ne volna ajánlott szedni étrendi kiegészítőket az orvos vagy a természetgyógyász tanácsára, ám nyilvánvaló, hogy étkezési szokásaink és életmódunk nagyobb szerepet játszik egészségünk fenntartásában.

 


A vörösbor egészséges – persze csak mértékkel fogyasztva! A férfiaknak napi
1-2 pohár, a nőknek legfeljebb napi 1 pohár javasolt

 

Az egészséges emberben, aki kellő mennyiségben mozog, rendszeresen lazít és teljes értékű (pl. mediterrán) étrenden él, egyensúly áll fenn a szabad gyökök és a test által termelt, valamint az ételekkel elfogyasztott antioxidánsok között. Testünk csak akkor van veszélyben, ha a mérleg a szabad gyökök javára billen - ilyenkor beszélünk oxidatív stresszről. Ez pedig főképp az egészségtelenéletmód következménye: dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, szennyezett levegő (kipufogógázok, ózon), sugárterhelés (elektroszomog, sugárkezelés, UV-fény), testi és lelki túlterhelés. Ezekhez társul a ma általánosnak tekinthető civilizációs táplálkozás, amelyben túl sok a hús és túl kevés a friss, nyers zöldség és gyümölcs.

 

Mik azok a polifenolok?

Ma kb. tízezer növényi hatóanyagot ismerünk, ebből a legnagyobb csoportot a több mint négyezer polifenolvegyület alkotja, amelyek megtalálhatók a vörösborban, a zöld teában, a szőlőben, az almában és a hagymában, a vadon termő bogyókban, a gyógynövényekben és a fűszerekben, a zöldségekben és a diófélékben.

 

A különféle polifenolok adják a növények, illetve termések színét. Védelmet nyújtanak a nap UV-sugarai ellen, és segítenek bizonyos állatok odacsalogatásában. A rovarok a polleneket, a madarak pedig a termések magvait továbbítják, terjesztik. Ugyanakkor bizonyos kórokozók (baktériumok és gombák) ellen is védelmet nyújtanak. Ezek az ún. fitoalexinek akkor termelődnek a növényekben, amikor valamilyen kórokozó támadja meg őket. Minél kevésbé védi valami kívülről a növényt - pl. permetezőszerek -, annál több ilyen védő hatású fitoalexint kell termelnie, hogy megvédje magát. Nem csoda hát, ha a biológiai termelésből származó gyümölcsökben, zöldségekben és a bioborokban sokkal több polifenol található.

 


A kiegyensúlyozott, sok antioxidánst tartalmazó étkezés jó példája a mediterrán konyha

 

A zöldségekben, gyümölcsökben, az olajokban és diófélékben található, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű másodlagos növényi hatóanyag felvétele segít megőrizni egészségünket és abban is, hogy fiatalosak maradjunk. Méghozzá nem csak azért, mert antioxidáns hatásúak. Azt ma már mindenki tudja, hogy a növényi eredetű táplálékok sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Az azonban talán sokaknak újdonság, hogy antiszeptikus és gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő, koleszterinszintet csökkentő és baktériumokat, vírusokat és gombákat elpusztító hatásuk is van. Klinikai kísérletekben az áfonya ugyanolyan hatásos koleszterincsökkentőnek bizonyult, mint a Ciprofibrat nevű gyógyszervegyület. A csípős paprika erős ízét adó kapszaicin ugyanakkor hatásosabbnak bizonyult, mint az egyik COX-2-gátló (a COX-2-gátlók fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek).

 

Mindenekelőtt azonban háromféle módon megvédenek bennünket a ráktól: semlegesítik a karcinogén anyagokat, gátolják a ráksejtek osztódását, illetve gátolják a daganatot ellátó hajszálerek képződését, amelyekre a tumornak szüksége van a növekedéséhez.

 

 

A zöld tea és a curry rákgátló hatásúak

A legtöbb természetes rákellenes hatóanyag a zöld teában, a szójababban és a kurkumagyökérben található. Utóbbi a curry nevű indiai fűszerkeverék egyik legfontosabb alapanyaga, ez adja jellegzetes sárga színét. Nem csoda hát, ha az ázsiai országokban, ahol ez a három élelmiszer a mindennapos étkezések fontos kelléke, jóval kevesebb a rákos megbetegedések aránya, mint nálunk. További lehetséges rákgátló élelmiszerek és a hatásért felelős hatóanyagok: kökény (delfinidin), földieper (ellagsav), szőlő (rezveratrol), citrusfélék (limonin), paradicsom (likopin), káposzta (indol-3-karbinol), brokkoli (szulforafán) és a fokhagyma (diallil-szulfid).

 

A dió értékes omega-3 zsírsavak és szerotonin forrása. A napi cink- és magnéziumszükségletünket egy csészényi kesudióval fedezhetjük, és két-három darab paradió a napi szelénszükségletünket képes fedezni. Aki teljes értékűen táplálkozik, annak nincs szüksége étrendi kiegészítőkre. De ugyan ki táplálkozik teljes értékűen? A felnőtteknek naponta legalább 400 g zöldség és legalább 250 g gyümölcs evése ajánlott, ezzel szemben a nagy többség a felét-negyedét sem fogyasztja el.

 


Aki dohányzik, annak szervezete több C-vitamint igényel

 

A helyzetet rontja, hogy a növényekben előforduló hatóanyagok mennyiségét számos tényező befolyásolja. Az intenzív művelésből származó zöldségek a kilúgozott, vegyszerekkel kezelt talajok miatt sokkal kevesebb ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak, mint nagyanyáink idejében. A növények vitamintartalma a tárolás során drámaian csökken. Az, hogy a tányérunkra kerülő zöldségek, gyümölcsök mennyi értékes hatóanyagot tartalmaznak, többé-kevésbé szerencse kérdése. A standardizált hatóanyag-tartalmú kivonatok megbízhatóbbak.

 

Meggondolandó az is, hogy a tápanyagszükséglet egyénileg eltérő. A dohányosokkal kapcsolatban feltételezik, hogy kb. 40 százalékkal magasabb a C-vitamin-igényük, mint a nemdohányzóknak. Azonban az életkor, a nem, a testsúly, az aktuális betegségek, az emésztési zavarok, a lábadozás, a megszorító diéták vagy a terhesség is fontos befolyásoló tényező. Ilyenkor mindenkinél meg kell állapítani, hogy milyen anyagokban szenved hiányt, és ennek megfelelően egyénre szabottan kell pótolni azokat. Bármennyire is előnyös lehet az étrendi kiegészítők szedése, soha ne akarjuk a zöldségeket és a gyümölcsöket ezekkel helyettesíteni!

 

 

Egészséges táplálékok a leggyakoribb civilizációs betegségek, főképp a rák ellen

Káposzta és rokonai

Mindegy, hogy fehér, zöld, lila káposzta, karfiol vagy brokkoli - bennük található a legtöbb fajta rákellenes növényi hatóanyag. A sokféle polifenol mellett a kéntartalmú izotiocianátok, de legfőképp a szulforafán jelentik a rák elleni legfontosabb védelmet. Utóbbi antibiotikushatású, és különösen hatékony a Helicobacter pylori nevű baktérium ellen, amely a gyomorfekélyekért és a gyomorrák kialakulásáért felelős. Ezen túlmenően a szulforafán képes a ráksejtekben kiváltani az apoptózist, más néven a programozott sejthalált (a sejtek „öngyilkossága”). A szulforafán a brokkoliban található meg a legnagyobb mennyiségben.

Hagyma és fokhagyma

Akáposztához hasonlóan itt is főképp a kéntartalmú hatóanyagok játsszák a főszerepet. A diallilszulfid például csökkenti a trombusképződést. A fokhagyma az alliumcsalád legpotensebb képviselője. Ismert fertőtlenítő, antiszeptikus hatása. Többtucatnyi, ellenálló képességet serkentő hatóanyagot tartalmaz, amelyek hatásosan képesek felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben. Ugyanakkor minden hagymaféle hatóanyaga képes a ráksejtek szaporodását gátolni és a rákkeltő anyagok hatását semlegesíteni.

Hüvelyesek

Zsiradékban szegények, fehérjékben gazdagok, és tele vannak vízben oldódó ballasztanyaggal, ezért önmagában már ezért is értékes tápláléknak számítanak, amelyek alternatívát jelenthetnek az állati eredetű fehérjeforrásokkal szemben. Amitől azonban rendkívül egészségesnek számítanak, az magas izoflavontartalmuk, amelyeket fitoösztrogénként is emlegetnek, mivel nagyon hasonlítanak az ösztrogén nevű női hormonhoz. Az izoflavonok ezért hatékonyan csillapíthatják a változáskori tüneteket, csökkentik a szívbetegségek kockázatát, erősítik a csontokat és a prosztatát. De legfőképp képesek gátolni azokat az enzimeket, amelyek szerepet játszanak a daganatsejtek osztódásában. A legjobb eredményeket a szójababbal érték el, amely leginkább az emlő- és a prosztatarák eseteiben hatásos.

Zöld tea

A teacserje levele egyharmad részben katechinekből áll, ez a polifenolok egy alcsoportja. Evegyületcsoport legfontosabb képviselője, amelynek a legerősebb a rákellenes hatása, az epigallokatechin- gallát (EGCG). Számos laboratóriumi kísérletben igazolták, hogy az EGCG több daganattípust képes gátolni. Főképp a bőr, az emlő, a tüdő, a nyelőcső, a gyomor és a bél daganatait. És mindezt olyan kis mennyiségben, hogy már naponta 3 csészényi, egyenletes időközönként fogyasztott tea elegendő. A japán zöld tea tartalmazza a legtöbb rákgátló hatóanyagot. Hogy ezek minél nagyobb mennyiségben oldódjanak a teába, a leveleket legalább 8-10 percig hagyjuk a forró vízben állni.

Bogyós gyümölcsök

Málna, eper, ribizli, egres, áfonya, szeder, vörös áfonya, goji - finomak és rengeteg értékes növényi hatóanyagot tartalmaznak. Mindegyik kiváló antioxidáns, mindenekelőtt a szeder. Az áfonya bevált húgyúti fertőtlenítő. A málnában, eperben, szederben előforduló ellagsav olyan polifenol, amely igazoltan rákgátló hatású. A polifenolok másik csoportja, az antociánok, amelyek a bogyók kékes színéért felelősek, laboratóriumi körülmények között képesek voltak elpusztítani a daganatsejteket. A szederben található delfinin meggátolta a daganatsejteket ellátó, behálózó erek kialakulását.

Diófélék, magok

Ezek mindegyike sok értékes fehérjét, egészséges, egyszeresen telítetlen zsírsavakat, ballasztanyagokat, vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz. A tökmagokban megtalálható az alanin, glicin és glutaminsav nevű aminosav, amelyek mindegyike pozitív hatást gyakorol a prosztatára, és képes meggátolni annak megnagyobbodását. A dió az omega-3 zsírsavaknak köszönhetően szívvédő, fékezi a gyulladásokat és sok szerotonint is tartalmaz, amely kedélyjavító hatású. A mandula kiváló E-vitamin-forrás, a kesudió sok magnéziumot és cinket tartalmaz, míg a paradió az egyik leggazdagabb növényi szelénforrás, igaz, egyúttal nagyon kalóriadús is.

Csokoládé

A csokoládéban olyan rengeteg pozitív hatóanyag található, hogy nyugodtan orvosságnak is nyilváníthatnánk. A különféle ásványi anyagokon kívül theobromint és feniletilamint tartalmaz, valamint a triptofán nevű szerotonin prekurzort (előanyagot). Mindeme anyagok kedélyjavítóak. A csokoládéval foglalkozó vizsgálatok ugyanakkor vérnyomáscsökkentő hatást is igazoltak, valamint a „hasznos” HDL-koleszterin szintjének emelkedését és a káros LDLkoleszterin szintjének csökkenését.

Magas polifenoltartalmának köszönhetően igen erős antioxidáns hatású is. Egy csésze csokoládéban annyi antioxidáns található, mint három csésze zöld teában vagy két pohár vörösborban. Az egyetlen hátránya: a tejcsokoládéban túl sok a cukor, ezért ez a hatás ebben a termékben nem érvényesül. A biológiai előnyök érdekében 70 százalékos kakaótartalmú étcsokoládét kell fogyasztanunk, melyből napi 25 g elegendő.

Citrusfélék

Ezek a gyümölcsök a rengeteg vitamin mellett sok antioxidatív és gyulladásgátló hatású polifenolt tartalmaznak.Egymástól független tanulmányok szerint a citrusfélékkel csökkenthető bizonyos rákos megbetegedések kockázata, főképp a tápcsatornában kialakuló betegségeké.

Paradicsom

Egy likopin nevű karotinoidot tartalmaz, amelytől a termés vörös színét kapja, és amely különösen erős rákgátló hatással bír. Hogy hozzáférjünk, a paradicsomot főzni kell, hogy a hatóanyag kiürüljön a növényi sejtekből. A legmagasabb likopintartalma a sűrített paradicsomnak van. Mindössze heti két paradicsomszószos étkezéssel 25 százalékkal csökkenthető a prosztatarák kockázata.

Paprika

Sok C-vitamint tartalmaz, valamint rengeteg antioxidáns hatású karotinoidot: likopint, béta-kriptoxantint és béta-karotint. A csípős fajták ízét adó kapszaicin javítja a vérkeringést. Azonban a fogyásban és megfázásokkor a gyógyulásban is segíthet, védi gyomrunkat és csillapítja az ízületi fájdalmakat.

Gránátalmalé

Szintén igen gazdag antioxidánsokban, és segít a változáskori tünetek, a szívbetegségek, a magas koleszterinszint és a metabolikus szindróma megelőzésében.

 

Arónia

Oroszországban és Lengyelországban, ahol már régóta termesztik, a legelismertebb gyógynövényekként tartják számon. A vitaminok, ásványi anyagok és ballasztanyagok mellett megdöbbentően magas a polifenoltartalma. Nálunk egyelőre kevéssé ismert - de az antioxidáns hatása alapján mindenképp dobogós helyet érdemel.

   

A legfontosabb másodlagos növényi hatóanyagok

Polifenolok

Flavonoidok: Antociánok (pl. a bogyókban, kék szőlőben és vérnarancsban található malvidin). Izoflavonok (pl. a szójában lévő genistein). Oligomer proantocianidinek (pl. a zöld teában lévő epigallokatechin-gallát). Flavonolok (pl. a hagymában, paradicsomban és vörösborban megtalálható kvercetin).

Fenolsavak (pl. a kávéban található 3,4-dihydroxy-fahéjsav).

Stilbének (pl. a vörösbor rezveratroltartalma).

Terpének

Karotinoidok (pl. béta-karotin, likopin).

Monoterpének (pl. a kakukkfűben és szurokfűben megtalálható thimol).

Kénvegyületek

Allilszulfidok (pl. a fokhagymában található allicin).

Izotiocianátok (pl. a brokkoliban található szulforafán).

Szaponinok

(pl. szójababban, borsóban, spenótban és a burgonyában megtalálhatók).

V.T.
XVII. évfolyam 2. szám

Címkék: anti-aging, antioxidánsok, házipatika, rák, szabad gyökök

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.