Arcképcsarnok

Dobay Ádám - Bennünk élő mítoszok

    A Pax Televízió nyolcrészes ismeretterjesztő filmsorozatot készített a világ mítoszairól, rítusairól, közös szimbólumairól és az élet értelméről öt kontinensen át, a teremtéstől a világ végéig. A közel harminc szakértő bevonásával készült műsornak a világ minden táján, minden emberi korszakban megtalálható hasonló nagy mitológiai témák adják az alapszerkezetét. De hogyan jut el egy fiatal egyetemista, Dobay Ádám odáig, hogy a mitológia iránt feltámadt lelkesedése nyomán egy filmsorozat készüljön a szerkesztésében?


    - Engem az kezdett el foglalkoztatni, miután három-három és fél éve kezdtem elmélyülni a mitológiák tanulmányozásában, hogy mi lehet az oka annak, hogy a különböző mitológiai történetek, szimbólumok gyakran előfordulnak a világ különböző népeinél, megtalálhatók sokszor egymástól egészen távoli helyen is? 2004 januárjában felhívtam a Pax Televíziót. Éppen akkor írtak ki egy pályázatot nyolcrészes sorozatok megvalósításának támogatására. A pályázati anyagot néhány szakértő segítségével elkészítettük, és végül meg is nyertük.

     

    - Jó időpontban született a sorozat terve, hiszen egyre nagyobb az igény, az emberek kíváncsiak az ilyen műsorra.

     

    - Rengeteg ugyanakkor a kókler, akik akár az amerikai New Age mozgalmakat követve sokszor semmilyen alappal nem rendelkező, de jól hangzó elméleteket, őrületes kitalációkat igyekeznek eladni. Kezdetben azt hittem, hogy egyes ilyen kijelentések konkrét kutatások eredményei, de azután kiderült, hogy hiányzik a láncszem, ami összekötné a történeteket. Pedig a mítoszok önmagukban is megállják a helyüket, nem kell kitalálni adatokat, a mitológiák különböző helyein elrejtve megvannak azok a pontok, ahol az egyes elemek összekapcsolódnak, nem kell kitölteni az űrt. Az is célom volt ezzel a műsorral, hogy ne menjünk el az ezoterika irányába, mert az könnyű megoldás lenne, ott nincsenek olyan szabályok, mint a tudományos ismeretterjesztésben. Ezért vontunk be szakértőként a munkába sok tudományos kutatót, akiket többéves, évtizedes munkájuk, felfedezéseik, meglátásaik hitelesítenek.

     

    - Kiket sikerült megnyerni a műsornak?

     

    - A nyolcórányi műsorhoz harminchárom órányi felvétel készült, végül nem mindenki és nem minden érintett téma került be a műsorba. Remélem, hogy ezeket a felvételeket más műsorokban fel tudjuk majd használni. Akik szerepelnek a sorozatban, a teljesség igénye nélkül: Nagy István egyiptológus, Steiger Kornél filozófiatörténész, Pócs Éva, Voigt Vilmos, Falvay Károly néprajzkutatók, Mireisz László buddhista filozófus, Csörgő Zoltán hagyománykutató, Jelen János Délkelet-Ázsia-szakértő, Szathmári Botond vallásfilozófus, orientalista, Kovács Gábor művészettörténész, Csányi Vilmos etológus, Gulyás Anna antropológus, Meggyesi Tamás építész, Vörös Ákos szellemi tanító, Sári László orientalista.

     

     

    - A jelek szerint már nem számít csodabogárnak, akit a régmúlt érdekel, felélénkült az érdeklődés az olyan sorozatok iránt, amelyek értékes gondolatokat igyekeznek közvetíteni hagyományokról, önismeretről, a benső világról.

     

    - Így van, a Pax Televízióban is jelentős kulturális műsorok indultak az elmúlt egy-két évben, nagy népszerűségnek örvend a Mesterkurzus, a Mit ér az ember? című riportsorozat, vagy Vámos Miklós műsora. Ezek mind olyan általános kulturális spektrumot fognak át, amivel a nagy kereskedelmi televíziók nem nagyon foglalkoznak Magyarországon. Ebbe a vonulatba illeszkedik a sorozatunk. Amit a Pax Televízió biztosít, épp megfelel annak, ahogyan a mítoszok világáról érdemes beszélni.

     

    - Valóban: hogyan érdemes?

     

    - Az volt az elsődleges cél ezzel a műsorral, hogy általános betekintést nyújtsunk abba, mennyire színes a mítoszok világa. Az egész mitológiáról átfogóan beszélni nyolc részben nem lehet. Harminckét részben sem, ezt is hozzáteszem. Úgy építettük fel tehát a sorozatot, hogy a mindenkor és minden kultúrában megtalálható nagy mitológiai témák adják a műsor vázát. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezen belül nem teszünk különbséget a mítoszok között, téves gondolat lenne valamilyen "világmitológiát" összegyúrni a különbségek figyelembevétele nélkül. Ezért a kisebb témák mindig a nagy témán belüli különböző vetületek, változatok, értelmezések lettek. Az altémák egy része ezért esetlegesnek is tűnhet, hiszen szinte mindenhol foglalkozhatnánk az adott téma egy másik megjelenési formájával is, annyi mítosz áll rendelkezésünkre. Már a műsor kezdetekor megvolt az a koncepció, amit Varjasi Farkas Csabával, a főszerkesztővel alakítottunk ki, mégpedig hogy a teremtéstől eljussunk a világ végéig. Itt van a történetben a csavar, ha lehet ismeretterjesztő filmsorozat esetében csavarról beszélni, mert ma mi úgy gondolkodunk az időről, hogy elindul és valamikor vége lesz, a saját életünket és a világét is úgy képzeljük el, hogy az lineárisan, egy egyenes mentén halad. Régen egyáltalán nem így képzelték el a létezést, hanem sokkal tágabb összefüggésrendszerben, körforgásban. A mítoszokban is azt találjuk, hogy mint a természetben, vége sosincs mindennek, se az embernek, se az egész világnak. A dolgok keletkeznek, átalakulnak és mindig új körülmények és helyzetek jönnek lére. Amelyik kultúrában találunk világvége-elképzelést (mert világvége sincs mindenhol), ott ugyan látszólag minden elpusztul és az univerzum visszatér abba a kezdeti őskáoszba, amiben a teremtés előtt volt, gyakorlatilag mégis egy új teremtés kezdődik és minden újraindul. Vagyis a világvége inkább az özönvíztörténetekhez hasonlítható: hatalmas pusztulás, de utána megy tovább az élet. Ez a különböző kultúrákban más és más mértékben hangsúlyt kapó képzet az egyik legfontosabb a műsor gondolatai között.

     

     

    - Mi az, amit a sorozat egyes epizódjai feltérképeznek arról, ami a teremtés és a világvége között történik?

     

    - A műsor ívét többek között az is meghatározza, hogy mikor milyen viszonyban áll egymással az emberi és isteni szféra, milyen távol van egymástól a szakrális és a profán világ. A teremtéstörténetek után megvizsgáljuk, hogy milyen az aranykor, ami a teremtés után beáll, amikor az istenek, emberek, állatok és minden lény teljes harmóniában létezett. Nem határozatlan ideig, mert ilyenkor sokszor idő sincs még. Utána megszakad, széttörik ez az állapot, és onnantól kezdve távolodik el egymástól az istenek és emberek világa, mondhatnánk ezt szellemi és anyagi világnak is, és ez a folyamat a világ végéig így folytatódik. Sokszor történik világkatasztrófa az aranykor végén vagy nem sokkal utána, ez legtöbbször az özönvíz képében jelentkezik. A műsor harmadik része azzal foglalkozik, hogy a kialakult világ szerkezetét hogyan képzelték el a különböző kultúrák, olyan alapvető dolgoktól elindulva, mint hogy hány részből áll a széttört világ. Ebben a részben tárgyaljuk azokat az összekötő elemeket is, amelyek a részekre szakadt világot a szakrális térben összetartják, mint amilyen a világköldök, a világhegy, a világoszlop és a világfa. Az is kiderül, hogy miután az ember elszakad az istenektől, szüksége van arra, hogy saját világában megpróbálja reprodukálni azt a harmonikus szerkezetet, ami az istenek világára jellemző. Ez a gondolat folytatódik a negyedik részben, ahol már azt vizsgáljuk, hogy az ember miként próbál visszakapcsolódni a teljességhez a rítusok által, amelyek közé eredetileg olyan, ma teljesen mindennapi tevékenységek is hozzátartoztak, mint a játék, a sport, a különböző jóslások. Az is központi kérdés, hogy kik azok az úgynevezett szent emberek, mint például a sámán, a pap vagy a mágus, akik az isteni szféra elérését vagy a vele való kommunikációt lehetővé tevő módszereket ismerik. Az ötödik rész teljes egészében a hős alakjáról szól. A hős is félúton helyezkedik el az emberek és az istenek világa között. A hős útja az apa keresésétől kezdve a fegyverszerzésen, az alvilágjáráson, a gonosz megkísértésének epizódján át a beavatásig szintén olyan történet, ami a legtöbb mitológiában visszaköszön. A hatodik rész az archaikus világokat benépesítő különböző csodás, mitikus lényekkel, például tündérekkel, sárkányokkal, sellőkkel, az egyszarvúval, a kentaurral, majd a főnixszel és más madár alakú teremtményekkel foglalkozik. A hetedik részben azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy miként gondolkodtak az időről a hagyományos kultúrákban. Innen eljutunk oda, hogy ha maga a világ is egy körfolyamat része, minden újra és újra megteremtődik, akkor mi értelme az egésznek? Ezzel foglalkozik az utolsó rész, ahol olyan módszereket veszünk sorra, mint a jóga, a tantra, a hermetika, amelyek ahhoz segítik hozzá az embert, hogy kilépjen az örökös körforgásból és visszatérjen a kezdeti teljességhez.

     

    - Ehhez miként kapcsolódnak a mítoszok?

     

    - A mítoszoknak ehhez annyiban van köze, hogy megkockáztatom, az összes módszer, rítus, a vallások jelentős része is a mítoszokból ered. Az embernek a világról és önmagáról való gondolkodása a mítoszoknál kezdődik. A mítosz a mai embernek is az egyik lehetséges gyakorlati útja a mindenség és benne önmaga jobb megértéséhez. Ha megismerjük a mítoszokat és hogy ezek mögött milyen egyetemes emberi gondolatok húzódnak, akkor a közös pontok megtalálása által egy idő után a kultúrák közötti ellentétek feloldhatóvá válnak. Rájöhetünk arra, hogy mik azok a folyamatok, erők, amik az embert és az egész világot mozgatják. A mítoszok tanulmányozásán, az összefüggések meglátásán keresztül rátalálhatunk azokra a sok ezer éves gondolatokra, amelyek az embert még ma is mozgatják, amelyek meghatározzák ma is életünket. Számunkra az volt fontos, hogy a mítoszt és az embert újra összekössük egymással. Ma a mítoszra legtöbben úgy gondolnak, mint népmesék tárházára, sokszor úgy viszonyulnak hozzá, mint amikor az irodalomtörténet legfontosabb alkotásaiból készítenek gyerekeknek diafilmváltozatot: lecsupaszítják a történetet, és csak egy kalandos cselekményváz marad. Holott a mítoszokban nem a cselekmény érdekes, hanem ami mögötte van, az, hogy mit akar a mítosz ezzel mondani. Kézenfekvő példa a teremtés, mert például Amerikában különböző meggyőződésű emberek azon vitatkoznak, hogy melyik történet az "igaz": az evolúció vagy a teremtés? Nekünk azt érdemes meglátnunk, hogy itt nem ez a kérdés, hiszen itt két teljesen más kategóriába tartozó dologról van szó. A teremtéstörténetek nem azt akarják elmondani, hogy konkrétan, fizikai vagy biológiai szinten mi történt, mert a mítoszok elsősorban nem az anyagi világgal foglalkoznak. Ez a nagy különbség a mítoszok bevett értelmezése és aközött, amivel az összehasonlító mitológiakutatás vagy ez a műsor is foglalkozik. A mítoszok ugyanis elmondhatatlan dolgokat próbálnak képekbe és szavakba formálni. A teremtés ilyen szempontból arról szól, hogy milyen erők léteznek, mozognak az általunk tapasztalható világon túl.

     

    - Hogyan lehet ezeket az erőket megtapasztalni?

     

    - Ez a másik irányvonala a műsornak: hogyan lehet kapcsolatba kerülni azzal a világgal, amelyről a mítoszok beszélnek? Miért fontosak nekünk ma a mítoszok? A mítoszok más és más történeteket mesélnek, és a vallások sem értenek egyet mindenben, de abban igen, és ez a kulcs: amit most tapasztalunk, csak egy része a teljes valóságnak. A modern nyugati embernek nincs meg a kapcsolata a szentséggel, ezzel a teljesebb valósággal, csak elvétve, mivel végképp kiszakadtunk, kizuhantunk a világ kezdeti egységéből. Nem arról van szó, hogy tagadjuk a létét, hanem hogy elfelejtettük. Annak a világnak, amiről a mítoszok szólnak, a mi világunkkal ellentétben nem az ok-okozat, hanem a rejtett összefüggések, az analógiák adják az alapját. A mítosz kulcsfogalma a megismerés, annak a megismerése, hogy az életünk nem pusztán hatvan-nyolcvan évig tartó egyenes haladás az időben, hanem egy ennél jóval tágabb létezés. A mítosz és a vallás egyaránt arra kísérel meg lehetőséget adni, hogy a kezdeti teljesség bárkinek újra elérhető legyen. Egy teljesebb és jobb létnek lehetünk a részesei pontosan azáltal, ha képesek vagyunk tudatosan megismerni a mítoszok által közvetített világot és annak törvényeit.

    Csörgő Zoltán
    XII. évfolyam 5. szám

    Címkék: Dobay Ádám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.