Arcképcsarnok

Hoppál Bori - A női test csodái

    Hoppál Bori testtudat- oktató, szülésfelkészítő, dúla 1994-ben talált rá a Body-Mind Centeringre, a magyarra leginkább Testtudat- központosításnak fordítható módszerre. 1998-ban kapta meg a diplomáját Bonnie Bainbridge Cohentől, a módszer kidolgozójától. (A vele készült beszélgetést lapunk tavaly novemberi számában olvashatták.) Mindaz, amit BMC®-ből tanult és azóta szerzett élményei, tapasztalatai oda vezették, hogy segítsen tudatosítani: minden női testnek és a női test minden történésének megvan a maga szépsége. Előadásain, írásain keresztül igyekszik megmutatni nőtársainak azt az utat, hogy a saját testükkel fogadják be, érezzék át, illetve onnan hívják elő a belső női bölcsességet, ami lényük kiteljesedéséhez vezethet.


    – Eredetileg angol szakon végeztél az egyetemen. Mi volt az, ami az életedet eltérítette az angoltanári pályától?

     

    – „Véletlen” találkozások, egy-egy mondat, mozdulat, meghatározó élmények, amik épp a jó időben, a jó helyen történtek velem, vagyis egy olyan nyitottságban, amiben engedhettem hatni őket az életemre. Az egyik első ilyen élményem még egyetemista koromban ért. Éppen azt fontolgattam, hogy a következő szeptembertől elkezdek egy pszichodrámacsoport vezetői képzést, mert akkorára egyértelművé vált számomra, hogy nem csupán az angoltanítás szintjén szeretnék emberekkel foglalkozni. Ebbe a „nyitásba” érkezhetett az az élmény, hogy egy nyári mozgásszínészet-kurzuson egy külföldi tanár szabad tánc gyakorlatában „felfedeztem” a testem! Ez szó szerint így történt! A tánc után csak ültem és azon gondolkodtam, hogy mennyire csak a felszínt érintik a szavaink és hogy micsoda hihetetlen önkifejezési, önismereti és terápiás lehetőségek rejlenek a mozgásban, a táncban, a testben. Akkor jöttem rá, hogy a lélek gyógyítása a test figyelembevétele nélkül számomra nem lehetséges. Elkezdtem utánanézni olyan módszereknek, terápiáknak, amelyek a testtel dolgoznak és – „micsoda véletlen!” – hamarosan Magyarországon tartott kurzust a Body-Mind Centering® egyik amerikai tanára. Az ő csoportjai és az egyéni terápiás foglalkozása után éreztem, hogy ez az én utam. Ugyan képtelenségnek tűnt, hogy valaha is úgy alakuljon, hogy én, egy mezei angoltanár Magyarországról részt vehessek egy négy nyáron át tartó képzésen Amerikában, de tudtam, sőt, ha nagy szavakat használhatok: szent meggyőződésemmé vált, hogy ha eljön az ideje, a körülmények és a történések úgy alakulnak majd az életemben, hogy ez lehetővé válik. Nem sokkal később Bonnie Bain­bridge Cohen, a módszer kidolgozója Svájcban tartott bemutató kurzusokat, hogy a következő nyáron induló képzéshez Európából is „toborozzon” érdeklődőket. Foglakozásai és személye, az ott átélt élményeim még inkább megerősítették bennem elhatározásomat. Talán gyerekesnek hangzik, de azért hogy az életünk dolgait odafönt rendezgető angyalok lássák, hogy mennyire komolyan gondolom, elkezdtem itthon egy mozgásterápiás módszert, Alexander-technikát tanulni. Nem tudok másra gondolni, mint hogy meghathattam az angyalokat az eltökéltségemmel, mert még néhány véletlen találkozás és kisebb kanyar után két hónap múlva a BMC® iskola ösztöndíjasaként kint voltam Amerikában a képzésen!

     

    – Mi az, ami téged megérintett benne?

     

    – Az 1995 és ’98 közötti nyarak, vagyis az a négyszer hét hét, amit egy Massachusetts állambeli kisváros művészeti főiskolájának tornatermeiben, tánctermeiben, az iskolát körülvevő gyönyörű parkban, távolabb az erdőkben, tópartokon és a „diákszállás” közös konyhás, sokszobás házaiban átéltem, életem meghatározó élményévé vált. Huszonhét éves magyar bölcsészlányként, aki addig leginkább a fejében létezett, könyveket olvasott, dolgozatokat írt angol történelemről, irodalomról, hirtelen a testről kezdtem el tanulni, de egyáltalán nem úgy, ahogy egy egyetemen szokás. Itt a „tananyag” mi magunk voltunk: az én testem, a társam teste, az én mozdulataim és az övék. Nem élettelen testek anatómiáját bifláztuk be, hanem az eleven, mozgó, lüktető és hullámzó emberi testet figyeltük, érintettük, mozgattuk, táncoltattuk, rajzoltuk, festettük és formáztuk meg gyurmából. Egy új világ tárult fel előttem, ahogy csontról csontra, szervről szervre, izomról izomra, mozdulatról mozdulatra újratanultuk a testünket. Leírhatatlan az az intenzitás, amivel új és új tapasztalatokat éltem meg testi, lelki és spirituális szinteken. És talán ez volt a legfontosabb élmény: hogy bár a testtel foglalkoztunk, a sejtet alkotó kis részecskékig lemenően, mégis az emberi létezés legteljesebb spektruma vált megtapasztalhatóvá. Egy mozdulattal gyermekkori emlékek jöttek a felszínre, egy érintéstől évtizedekkel korábbi traumák oldódtak fel, az egymással dolgozó emberek testének és lelkének, elméjének, tudatának finom egymásra hangolódásával olyan mozdulatok, mozgásminőségek, lelki tartalmak és spirituális ráébredések születtek meg bennünk, amikről korábban talán álmodni sem mertünk. A módszer zsenialitása, hogy mindezt végtelenül egyszerű eszközökkel, de ezek elmélyült alkalmazásával teszi lehetővé. A testtudatot oktató módszerek alapvetése, hogy test és tudat, test és lélek egységet alkot, vagyis minden gondolatom, érzelmem megjelenik, kifejeződik valahogy a testemben is, és ebből következően tudatosan irányított figyelemmel hatással lehetek testi folyamataimra. A BMC® az emberi test anatómiájából kiindulva, az érintésen, mozgáson, belső képeken, hangadáson, légzésen keresztül segít abban, hogy megismerjük a testünket és hogy meginduljon egyfajta párbeszéd köztem és a testem között, illetve terapeutaként az én testem és a másik ember teste között. Ha tudatosítom magamban például azt, hogy hol helyezkedik el és hogyan működik egy adott szervem, tehát lesz róla egy belső képem, egy testérzetem, tudok „onnan” indítani egy mozdulatot, tudom „támaszként” használni, ezzel már apró változások indulnak el a testemben, a testhasználatomban és érdekes módon a lelkemben is, hiszen sok lelki tartalmat „raktározunk” belső szerveinkben.

     

    Bonnie Bainbridge Cohen és Hoppál Bori 1998-ban

     

    – Hogy találtál rá a nőiség témájára, milyen hatásra indultál el ebbe az irányba?

     

    – A második évben az egyik tanárnőnk meghirdetett egy szabadon választható programot, aminek „Nature and Ritual”, vagyis „Természet és rituálé” volt a címe. Ez egy női csoport volt, életem első női köre. Kimentünk a közeli erdőkbe, kis tavakhoz, a hegyekbe és egyszerű szertartásokat végeztünk: koszorúkat fontunk és énekelgettünk, tüzet raktunk és néztük a tüzet, úsztunk a tóban és éreztük a vizet, légzőgyakorlatokat végeztünk és figyeltük a levegőt, mezítláb táncoltunk és találkoztunk a lábunk alatt a földdel. Életemben először tapasztaltam meg a saját testemben az elemekkel való kapcsolatot és egy női körnek a semmihez nem hasonlítható energiáit. Ebben a körben tudatosult bennem az, hogy a Természet, az Anyaföld vagy Földanya, az Istennő, a Nő, a Női Minőség, a Női Test, a női test történéseinek a természet ciklikusságára rímelő ritmusa milyen gazdagságot hordoz magában. Akkor még nem sejtettem, hogy ezek az élmények meghatározóak lesznek majd az életemben, de ahogy teltek az évek, egyre inkább azt éreztem, hogy mindazt, amit tanulok, egy nő által kidolgozott és nők által tanított módszert, amit nagy részben nők tanultunk, leginkább nőkkel szeretném megosztani. A képzés utolsó évében kellett egy záróprojektet, amolyan „szakdolgozat”-félét készíteni, de mivel maga a képzés inkább gyakorlati, mint elméleti jellegű volt, nem kellett ennek feltétlenül írásműnek lennie. Én egy kétnapos mell- workshopot tartottam itthon a barátnőimnek és erről számoltam be. Együtt fedeztük fel a női mell anatómiáját, a benne rejlő lelki, spirituális tartalmakat. Ekkor már egyértelmű volt számomra, hogy a női testtel, a női test csodáival szeretnék foglalkozni.

     

    – Hogyan indultál el itthon ezzel az ismeretlen módszerrel és „szokatlan” témával?

     

    – Az indulás lassú volt, annál is inkább, mert a képzés vége után egy évvel már várandós voltam első gyermekünkkel. Ez egyrészt azt jelentette, hogy terveim megvalósításával várnom kellett, másrészt viszont olyan tapasztalásokhoz jutottam, amik megerősítettek az utamon. Első kisfiamat kórházban szültem, és bár sokat készültem testben és lélekben, és alapvetően szép volt a szülésem, mégis hiányérzet maradt bennem. Ugyan a férjem ott volt és csodásan támogatott, de nem pótolhatta azt a női energiát, a női szavakat, érintéseket, amelyekre annyira vágytam és amiről ma már tudom, hogy mennyire fontosak lehetnek egy vajúdó édesanyának. Amikor második gyermekemmel várandós lettem, már tudtam, hogy máshol, máshogy szeretnék szülni. Kisebbik fiam otthon született, ahol egy bába, egy dúla és a húgom is velünk volt, és úgy érzem, ebben a szülésben a maga teljességében tapasztalhattam meg a női lét legszebb misztériumát. Ekkor éreztem magam igazán késznek arra, hogy a női test csodáiról, a menstruációról, a női mellről, a szeméremtestről, a várandósságról, szülésről, szoptatásról tanítsak.

     

    – Furcsa azt hallani, hogy ezekről a dolgokról, amik a világ legtermészetesebb dolgai lennének, ma tanítani kell… Mit tanulhatnak meg a nők újra a testükön keresztül saját magukról?

     

    – Az ősi kultúrákban a női testet tisztelet övezte, mert az egyes nőben az Istennőt, a Teremtő Anyát, a Földanyát látták megtestesülni. A női test titkainak tudása nemzedékről nemzedékre szállt: szertartása volt az először menstruáló lánykának, hogy ünnepként élje meg Nővé válását, a menstruáló nők összegyűltek, hogy külön rítusokkal szenteljék meg Holdnapjaikat, a szülő- és gyermekágyas anyákat olyan nők szerető gondoskodása vette körül, akik maguk is átélték a szülés asszonypróbáló beavatását és a menopauzába lépő nők, a női lét minden Vér Misztériumát megélve, elfoglalták helyüket a közösség Bölcs Asszonyai között. Ma Magyarországon szinte nem találhatóak olyan könyvek, iskolák, közösségek, ahol a női testnek nem csupán a külsejéről, hanem a „belsejéről”, anatómiájáról, energetikájáról, lelki, spirituális tartalmairól is hallhatnánk. Pedig a női lét nagy történései testhez kötött történések, amik, ha tudnánk ekként megélni őket, mind egy egy kapu lehetne női erőink megismeréséhez. Ezért nekünk nőknek, akiknek testi, lelki egészségén következő generációk jól-léte is múlik, különösen fontos lenne megtanulnunk testünk jeleiből olvasni. Ideális esetben már az első menstruáció előtt, de legkésőbb akkor kellene megtanulniuk a fiatal nőknek, hogy merjenek befelé figyelni, hogy merjék testük üzeneteit meghallani, hogy átérezzék, milyen csoda, hogy termékenységünk jeleként hónapról hónapra menstruálunk, hogy képesek vagyunk kihordani, szülni és szoptatni egy gyermeket. Ha tudnánk testi történéseinket másképp megélni, nem szenvednénk a „havibajtól”, hanem a „Holdnapjainkat” ünnepelnénk, nem lenne terhes a „terhesség”, hanem áldottnak éreznénk az áldott állapotot, és a klimaxot sem nőiségünk hervadásának élnénk meg, hanem „másodvirágzásként”. Mert ezek az élmények teljesen átalakulhatnak és olyan energiát jelenthetnek a nőknek, amit talán ma el sem tudunk képzelni! Ma nem fogadjuk el értéknek a saját testünkről való tudást, mert elvették tőlünk azt a bizonyosságérzetet, hogy a testünk alapvetően jól működik, tudja a dolgát, igazat mond, hogy tanít minket. Előadásaimon, workshopjaimon szoktam mondani a jelen lévő hölgyeknek, hogy senki nincs a Föld kerekén, aki többet tudna a saját testünkről, mint mi magunk. Ha megfigyelem a ciklusomat, ha tudom, hogy a testem üzen, és nyitott vagyok az üzeneteire, ha rálelek belső erőforrásaimra, akkor egy olyan belső szépség nyílik meg előttem, bennem, ami messze felülmúlja a reklámok műnőinek hamis tökéletességét. Mindnyájan tökéletesek és gyönyörűek vagyunk egyediségünkben! Ezt kéne elhinnie minden lánynak és nőnek!

     

    – Konkrétan hogyan, milyen tudásanyaggal, milyen eszközökkel, módszerekkel segíted ebben őket?

     

    – Kétórás, vetített képes előadásaim a női test fontos részeiről, a méhről, a petefészkekről, a szeméremtestről, a mellről és történéseiről, a menstruációról, a várandósságról, a szülésről szólnak kultúrtörténeti, anatómiai, természetgyógyászati, pszichológiai témákat érintve. Az új információk és a lélekhez is szóló képek reményeim szerint igazi fényében tündököltetik fel a női testet és annak legszebb történéseit, átformálják a bennünk élő képet saját magunkról és utat mutatnak ahhoz, hogy hogyan élhetjük meg nőiségünkben a testi, lelki, spirituális teljességet. Bár esetleg sok mindent hallottunk, tanultunk, olvastunk, tudunk már a női testről, „Menstruálj örömmel”, „Légy kebelbarát(nő)” címmel tartott workshopjaim saját élményt nyújtanak róla. Ezekben a női csoportokban a bennünk szunnyadó ősi, női bölcsességnek eredünk a nyomába a BMC® segítségével. Megismerkedünk női szerveink anatómiájával, vezetett belső utazásra indulunk és engedjük, hogy közös mozgással, tánccal, hangadással, énekkel ráleljünk a női testben megbúvó éltető és életet adó erőre, kreatív energiára.

     

    – Egy újabb lépés volt utadon, hogy szülésfelkészítő tanfolyamokat is tartasz, szinte természetesen ezt is más, tágabb szemlélettel…

     

    – Angolul Birthing From Within® a neve annak a módszernek, amit egy amerikai bábától tanultam és amit Szülj Szíved Szerint-re magyarítottam. A kórházi szülésfelkészítő tanfolyamoktól eltérően nem csupán a szüléssel kapcsolatos információkat nyújtja, hanem testi, lelki készülődésre hívja a kismamákat. Ugyan az információk fontosak, hiszen ezek segítségével hozhatunk jó döntéseket, de azt az ösztönös tudást, amire a vajúdás és szülés alatt leginkább szükségünk van, csak egy kiérlelt belső figyelemmel hozhatjuk felszínre. A foglalkozásokon igyekszem utat mutatni a kismamák belső erőforrásaihoz, olyan technikákat tanítok, amelyek segítségével „megszelídíthetik”, elviselhetőbbé tehetik a fájdalmat, szembenézhetnek félelmeikkel és bátran felvállalhatják ösztönös megnyilvánulásaikat, még akkor is, ha ezek nehezen összeegyeztethetőek „jól nevelt” énünkről alkotott képpel. A legfontosabb talán az, hogy megértsük, hogy a vajúdás és a szülés folyamatát nálunk nagyobb erők irányítják és hogy merjük átengedni ezt az irányítást, merjük vitetni magunkat a történésekkel úgy, hogy közben nyitottak maradunk bármire, amit hoznak. Ez nem csak a kismamáknak nagy tanítás, hanem nekem is, aki dúlaként, vagyis asszonytársi segítőként, testi, lelki támaszadóként vagyok jelen szüléseknél…

     

     

    – Mik a terveid a közelebbi és távolabbi jövőre nézve?

     

    – Május 6-án, anyák napján kezdődik a Születés Hete, egy olyan országos rendezvénysorozat, amely előadásaival, beszélgetéseivel, filmvetítésekkel, kiadványok bemutatásával segítséget nyújt a tájékozódáshoz várandóssággal, szüléssel, születéssel, anyasággal, nőiséggel kapcsolatos kérdésekben. Számomra különösen fontos ez a rendezvény, hiszen öt évvel ezelőtt az első Születés Hetére állítottam össze legelső előadásomat a női test csodáiról, és azóta is minden évben e hét szinte minden napján tartok valahol előadást, workshopot. Nagy örömmel veszem, hogy ilyenkor vidékre is sok helyre hívnak, idén Szekszárdra, Egerbe, Békéscsabára, Tatára, Miskolcra, mert fontosnak érzem, hogy eljussanak az általam közvetített üzenetek a fővárostól távolabb élő nőkhöz, női közösségekhez… A Születés Hetén megforduló kismamákból eddig mindig összeállt egy csoport, akik szívesen készülődnének velem a szülésre. Abban a reményben, hogy ez idén is így lesz, azt tervezem, hogy május közepén indítok egy szülésfelkészítő csoportot. Júniusban egy francia táncos párral tíznapos intenzív BMC® műhelymunkába merülünk, hogy a női mellről szóló táncelőadásukhoz testi, lelki élményanyagot gyűjtsenek. Július és augusztus, remélem, a pihenésé és a családi nyaralásé lesz. Szeptembertől azután újra indulnak majd az előadások, és szeretnék meghirdetni egy workshopsorozatot nőknek „Testem, testem, mondd meg nékem” címmel, amelyben a BMC® segítségével ismerkednénk a test különböző rendszereivel: csontokkal, belső szervekkel, hormonrendszerrel, testünk folyadékaival. Hogy ezekből a tervekből majd mi válik valóra, arról honlapomon, a www.noitestcsodai.hu–n olvashatnak az érdeklődők. A távolabbi jövőre nézve egy könyv megírását tervezem a menstruációról, amelyben nők mesélnek saját élményeikről, tapasztalataikról, és amely női szempontból dolgozza fel a témát, felfedve a rejtett szépségeit és erőforrásait a női test eme csodájának. És persze álmodom egy olyan világról, ahol mi nők visszatalálunk a mindnyájunkban ott rejtőző belső bölcsességhez, otthon vagyunk a testünkben, merjük testi történéseinket a maguk intenzitásában és teljességében megélni, szerető, támogató nők körében háborítatlanul szülünk, a világ legtermészetesebb módján bárhol szoptatunk, ha szeretkezünk, mindnyájunknak részünk van a testet, lelket betöltő gyönyörben, és ha eljön az ideje, továbbadjuk lányainknak, unokáinknak az évek, évtizedek alatt felhalmozott női tudást…

    Csörgő Zoltán
    XIII. évfolyam 5. szám

    Címkék: Hoppál Bori

      Aktuális lapszámunk:
      2019. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.