Arcképcsarnok

„Nincs reménytelen eset”

A Medic-Poliklinikán az is meggyógyulhat, aki már feladta a reményt...


Sokan hitetlenkednek, amikor sorolom dr. Kecskés Gabriella gyógyult betegeinek történetét. Idősebbek és fiatalok, akik éveken át orvostól orvosig szaladgáltak az egészségügy labirintusában, „gyógyíthatatlannak” bélyegezve, az „ezzel Önnek együtt kell élnie” betegségben szenvedők: krónikus betegségekkel, allergiával, bőrbetegségekkel, emésztési problémákkal küszködők, autoimmun-betegek… akik utolsó reménysugárként fordultak a Medic-Poliklinikához. Köztük van olyan, aki írd és mondd 40 évig (!) volt allergiás, mielőtt a klinikára került. Újra megtalált egészségüket valamennyien annak köszönhetik, hogy az intézmény alapítója már a 80-as évek végén úgy gondolta, a gyógyítás nem egyenlő a fájdalom, illetve a betegség tüneteinek megszüntetésével. Két beteg kislányával kínlódta meg ennek igazát.

 

Orsi lányom féléves korától asztmás volt, a kisebbik, Dóri pszeudokruppos. A nagyobbiknak felmentése volt testnevelésből, a kicsi a papírallergiája miatt még a könyveket sem foghatta meg… Orsit szanatóriumba vittem, majd Erdélybe, a parajdi sóbányába, amikor lehetett, a tengerhez, miközben szedte a „korszerű” szteroidokat. Már akkor feltűnt, hogy lelki megterhelésekre sokkal jobban befulladt a lányom. Aztán az iskolában mindketten bélférgességet szedtek össze. Amikor a férgeket sikerült kiirtani, szépen-lassan eltűnt a többi panaszuk is. Ezen igen elcsodálkoztam, hiszen az egyetemen azt tanultuk, nincs ilyenfajta összefüggés a betegségek között. Észrevettem, hogy a kevésbé súlyos probléma megszüntetésével elmulasztottam a „legfőbb nyavalyát” is. Pont ez volt, ami számomra hiányzott akkor a medicinából: a biofizikai, illetve a holisztikus szemlélet: hogy összefüggés van a szervek között nemcsak a vérkeringés révén. A betegség jelző tünete lehet a mélyebb okoknak, összefüggéseknek. Ezért van különösen nagy jelentősége a góckutatásnak, és annak, hogy a szervezetet a maga teljességében vegyük figyelembe a gyógyítás során! Ezért nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy nem az adott „nyavalyát” kell kiemelve „kezelgetni”, s hogy nem a „betegség” gyógyítható, hanem maga a beteg!

Holisztikus szemlélet: a szervezet egységes egész, minden mindennel összefügg

Az első – családi – sikerek óta nagyon sok embert sikerült megszabadítanod élete megkeserítőjétől, az allergiától.

 

Gyakorló orvosként, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött vallom, mert megtapasztaltam, hogy az allergiagyógyításban nem elsősorban az allergén az érdekes. Ausztria példája is ezt bizonyítja, ahol természetes módon kiszorították a parlagfüvet haszonnövényekkel, füvesítéssel, mégsem csökkent, sőt inkább nőtt az allergiások száma! Mert akinek korábban a parlagfű keserítette meg az életét, az ma már egyéb környezeti tényezőkre túlérzékeny. A parlagfüvet mint mezőgazdasági gyomnövényt ki kell szorítani, de ezzel az allergiások problémája nem oldódik meg. Gondoljuk csak meg: a parlagfű pollenje korábban is ott volt a környezetünkben. Az emberek immunrendszere lett sokkal védtelenebb, s ezért túlérzékenységgel reagál a környezetére. Napnál is világosabb, hogy a szervezetet kell megvizsgálni. Mi történt, mi változott meg benne biológiailag, fizikailag, energetikailag? Mi a Medic-Poliklinikán kihívásnak tekintjük a nehéz, „reménytelennek” kikiáltott eseteket. Orvoscsapatunk a Voll-módszer segítségével, amely a szervezet energetikai, informatikai vizsgálata, pont ezekre a dolgokra kapja meg a választ: milyen góc rejlik a páciens szervezetében, milyen nehézfém-sugár-vegyszer és egyéb energetikai, külső vagy belső terhelés az, ami a betegséget okozza, lett légyen az a nap által kiváltott allergiás reakció, parlagfű, netán házi por. De lehet az irritábilisbél-szindróma, psoriasis vagy bármi más krónikus betegség. Tehát az okokat keresve találjuk meg a választ. Mindezt individuálisan, egyénre szabottan kell tennünk, mert mindannyian más mikrokörnyezetből jövünk, más géneket örököltünk, mást hordozunk magunkban, másképp táplálkozunk stb.

 

 – Amíg a hagyományos, allopátiás orvoslásban szinte alig élnek a több ezer éves múltra visszatekintő keleti gyógymódok, ezen a klinikán sikerrel ötvözitek a kettőt.

 

A Voll-módszer mellett helyet kapnak a hagyományos, nyugati orvoslás módszerei is, mivel nem lehet „kiingázni” azt, amit más eszközökkel konkrétan ki lehet mutatni. Nekem már akkor úgyszólván holisztikus volt a szemléletem, amikor ennek a szónak még a jelentését sem tudtam. A világmindenség kerek, minden mindennel összefügg. Így van ez az emberi szervezetben is, amely egységes egészként működik. Hatásosan gyógyítani csak a szervezet teljes összefüggéseit vizsgálva lehet. A klinikán ma már harmincan dolgozunk teamként, egymás munkáját segítve, kiegészítve. Én belgyógyászként átlátom ugyan a teljes szervezetet, de mondjuk egy alhasi panasznál szükségem van a nőgyógyász, az urológus vizsgálatára, a gégész, a fogorvos szakvéleményére, a röntgen és a labor vizsgálati eredményeire. Olyan kollégákat sikerült összegyűjtenem, akik rivalizálás nélkül, csakis a páciens érdekeit szem előtt tartva dolgoznak. Nincs olyan, hogy az „én betegem” vagy a „te beteged”, mindannyian összefogva igyekszünk a legjobb eredményt elérni. Büszke vagyok a csapatomra. Az orvosok, a természetgyógyászok, az asszisztensek nemcsak szakmailag, hanem emberileg, etikailag is „egy húron pendülnek”.

Nem a módszer, hanem a beteg érdeke a fontos”

 Nálatok megvalósult a betegek régi – kimondatlan – álma, a személyre szabott gyógyítás.

 

Nem győzöm hangsúlyozni: nem „vagy-vagy”-módszerekről beszélünk, vagyis „vagy természetgyógyászat, vagy hagyományos medicina”, hanem is-is (!), attól függően, hogy egyénre szabottan, a gyógyulás érdekében kinek mire van szüksége! Mi a nyugati és a keleti orvoslást ötvözzük, és a Voll-módszerrel (melynek kizárólagos magyarországi képviselői vagyunk) egyénre szabott terápiát alakítunk ki. Már a pályám kezdetén észleltem – noha természettudományos képzést kaptam –, hogy a 2x2 nem mindig akar 4 lenni. A gyógyítás ugyanis nem feltétlenül és nem kizárólagosan egyenlő a tudománnyal. Tudományos módszerekkel is meghalhat a beteg, és tudománytalannak kikiáltott természetgyógyászati módszerekkel is meg lehet gyógyulni. És ezzel nem áll ellentétben, hogy hangsúlyozom a tudomány fontosságát, eredményeinek hasznát.

 


 

A biofizikai szemlélet – tisztelet a kivételnek – ma is hiányzik a gyógyítók nagy többségénél...

 

5000 évvel ezelőtt a kínai orvosok energetikai szemléletű gyógyításukkal tudtak eredményeket elérni, sőt a betegségek megelőzésében is sikeresek voltak. A hagyományos európai orvoslás viszont morfológiai és kémiai szemléletű. Az egyetemen a biofizikát csak sejtszinten tanultuk, holott az egész világunk egy energetikai rendszer, ahol bennünk és rajtunk kívül is áramlik az energia….

 

– …ami aztán ha „megakad”, ott keletkezik a betegség?

 

Igen, ha valamely szervben vagy körülötte kevesebb vagy éppen több az energia, ott előbb-utóbb jelentkeznek a betegség tünetei.

 

A klinikán alkalmazott Voll-készülék kiválóan alkalmas az energiaáramlás vizsgálatára.

 

Segítségével szinte „bele lehet látni a szervezetbe”. Meg tudjuk állapítani, hogy hol, milyen kémiai anyag rakódott le, hol, milyen mikrobát kell keresnünk. Még azt is, ha valakinek a vegetatív idegrendszerével van baj. Nagyon sok betegség mögött – mint tudjuk – lelki eredetű problémák húzódnak meg. Ezek orvoslása éppolyan fontos, mint a fizikai bajok megszüntetése. Merthogy a lelki problémák előbb-utóbb valamilyen betegségben öltenek testet.

 

A Medic-Poliklinika a hosszú távú gyógyu­lás, egészségesen tartás mellett elkötelezett intézményként került a köztudatba.

 

Ebből az igényünkből jottányit nem engedünk a jövőben sem. Nem a könnyű utat választottuk, mivel sokkal nehezebb egyetlen feladattal hónapokig, sok esetben akár fél évig-egy évig is „elbíbelődni”. De az eredmény, hogy olyan betegeknek sikerül a gyógyulás, akik már maguk sem hittek benne, megéri a türelmet. Számunkra ez a kihívás.

 

Az a hír járja, hogy a legnehezebb eseteket Te kapod, jutalmul…

 

A kollégáimmal folyamatosan konzultálunk, és ha egy páciens „rakoncátlankodik”, vagyis nem úgy gyógyul, ahogy mi azt elvárnánk tőle, akkor azt személyesen én veszem kézbe. Ezen a pácienseink sokszor csodálkoznak is, hiszen sajnos nem ez a bevett szokás az egészségügyi berkekben. Mint ahogyan az aprólékos kikérdezésre is hagyunk időt, mert nemcsak a konkrét tüneteik lehetnek fontosak. Előfordulhatnak apróságnak tűnő dolgok is, amikre eddig soha senki nem kérdezett rá, ám ezek esetleg a gyógyu­lás kulcsát képezhetik.

A gyógyítás mára családi hagyomány lett...

A páciensek leginkább a kapkodásmentes, harmonikus, családias légkört említik a Medic-Poliklinikával kapcsolatban. S valóban családias, a szó legszorosabb értelmében, lévén         dr. Kecskés Gabriella mindkét lánya is a teamet erősíti. Már a klinika megalapításakor – még kamaszként – a recepción segédkeztek édesanyjuknak. Azóta Dorottyából fogorvos lett, aki mára kitanulta a biológiai fogászat csínját-bínját. Nagy szükség van erre, hiszen rejtett gócokkal, energetikai zűrzavarral a szájában ember legyen a talpán, aki képes krónikus betegségéből, allergiájából vagy esetleg ismeretlen kórjától megszabadulni. A nagyobbik leány, Orsolya ugyan kultúrantropológusként végzett, de időközben csatlakozott a gyógyító csapathoz. Kezdetben újságcikkekben adta a világ tudtára a klinika gyógyult eseteit, majd tanulmányozni kezdte a természetgyógyászatot. Életmód-tanácsadó, illetve motivációs tréner szeretne lenni, és továbbra is segíteni a klinika marketingmunkáját. Dr. Kecskés Gabriella jó kezekben tudhatja a stafétát, amit egyszer átad majd nekik. De nemcsak a gyerekek, hanem a klinika minden dolgozója hasonló szemlélettel fordul minden gyógyulni vágyóhoz. Amikor belép az ember, már érezni lehet, hogy itt nem a „külcsín” számít, hanem a „belbecs”, vagyis az, ami manapság nagyítóval keresendő. Ám a korral lépést kell tartani. Kecskés doktornőt ma már a gyerekei sarkallják, mi mindenre van szükség manapság a gyógyításon kívül. Most épp egy szebb honlapon dolgoznak, és már tervezik a „dizájnosabb” klinikabelsőt. S bár édesanyjuk semmi jónak nem elrontója, mégis örök jelmondatát hangsúlyozza: „Attól még, hogy milyen színek dominálnak a helyiségben, nem feltétlenül gyógyul meg a beteg. De attól biztosan, ha odafigyelünk rá, és minden szaktudásunkat latba vetjük érte…”

Bayer Ilona
XIII. évfolyam 8. szám

Címkék: Medic-Poliklinika

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.