Arcképcsarnok

Őselvekről és a betegség adta esélyekről a lélek tükrében

Beszélgetés dr. Rüdiger Dahlkéval a Mantra Alternatív Természettudományi Főiskolán

Dr. Rüdiger Dahlke, a népszerű német író, pszichoterapeuta és természetgyógyász 2005. februárjában hosszú szünet után újra Magyarországra érkezett, hogy előadást tartson a Mantra Alternatív Természettudományi Főiskola hallgatóinak a betegségek lelki hátteréről, különös tekintettel az agressziós kórképekre.


 

 

Rüdiger Dahlke a műveiben többek között olyan kérdésekre keres választ, mint hogy az egyes kórképek és tünetek hátterében milyen lelki okok húzódnak meg, melyek ezek megértésének és megváltásának lehetőségei, illetve hogyan állíthatjuk vissza megbomlott lelki egyensúlyunkat.

 

- Ön szerint mi a mai ember legnagyobb lelki problémája, ami konkrét betegségben törhet utat magának? Mire kell figyelnünk, hogy harmonikusabb és teljesebb életet élhessünk?

 

- Minden kórképnek üzenetértéke van. Egy betegség sem lép fel véletlenszerűen, a tünetek kialakulása mindig visszavezethető valamilyen lelki okra. A betegség arra utal, hogy az ember nem hajlandó valamit érzelmileg elfogadni és a problémát szőnyeg alá söpri. A gyógyulás érdekében testi, lelki és szellemi szinten is rá kell kérdeznünk a "miértekre", vagyis a betegséggel való szembesülés szükségszerű és elkerülhetetlen. Mindannyiunk legfontosabb célja az önmegvalósítás, és ebben a folyamatban a betegség értelmezése az önmegismerés egyik eszköze. A tüneteknek tulajdonképpen hálásaknak kellene lennünk, hiszen arra irányulnak, hogy az egész-ség felé tereljenek minket. Helyük és jellegük szerint valójában arra figyelmeztetnek minket, hogy milyen tartalmakat akar a lélek kifejezésre juttatni.

 

A ma embere talajvesztettnek, bizonytalannak érzi magát, kizökkent a természet rendjéből, és elsősorban egzisztenciális félelmeinek rabságában él. Ma már az élet gyorsabb tempót diktál, mint 15-20 évvel ezelőtt, és ehhez a sebességváltáshoz legtöbbünk képtelen alkalmazkodni. A teljesítmény, illetve az önmagunknak és a külvilágnak való megfelelés kényszere óriási terheket ró a szívre, az ideg- és az immunrendszerre, egész mentalitásunk a céltalan hajszára állt be. Amennyiben az elvárásoknak nem tudunk eleget tenni, elégedetlenségünk részben kivetítések formájában jelenik meg, részben pedig agressziós kórképekben ölt testet. Úgy vélem, hogy a 20-21. század legáltalánosabb betegségei egy elodázhatatlan szemléletváltásra és egy tudatos, minden eddiginél felelősségteljesebb élet folytatásának szükségességére hívják fel a figyelmet. A betegség a lélek nyelve. A lélek üzenetének megértése utat nyit az egészséges életmintához és ezen keresztül a megvalósítandó feladatokhoz. Ebből a nézőpontból a betegség nem értelmetlen csapás, hanem esély a személyes növekedésre és fejlődésre.

 

 

- Magyarországon is megjelent legújabb könyve, "Az agresszió mint esély" a fertőzéses megbetegedéseken, az allergián és az autoagressziós betegségeken keresztül értelmezi az agressziót mint őselvet. Az agresszió szempontjából mi az AIDS lényege?

 

- Az immunrendszer feladata a test ellenségei elleni védekezés, ezért az agresszió elvének uralma alá tartozik. Mivel az élet örökös harc, az embernek fel kell vállalnia a küzdelmet. Aki a konfliktusokkal, veszélyekkel nem mer szembenézni, annak az immunrendszere legyengül.

 

Az agressziónak mint őselvnek kétféle megnyilvánulási formája létezik: a marsi, férfias oldala, amely nyíltan vállalja a harcot, és a plútói, amely árnyékba borul, sokkal rejtettebb és önmaga ellen irányul. Míg Mars a mitológiában a háború istene, addig Plútó, vagy más néven Hádész az alvilág, a Holtak Birodalmának ura. A fertőzés fizikai síkra lesüllyedt "hadiállapot". Az autoagresszív kórképek esetében - mint amilyen az AIDS - az ember agressziója önmaga ellen irányul, tehát plútói befolyásról van szó. Az AIDS a szervezet saját "hadseregét", az immunrendszert támadja meg, és jellemző módon a "fekete" kontinensről terjedt szét a Földön. Alattomos, lappangó kór. Az AIDS-ben szenvedő beteg legyengült immunrendszere kaput nyit a különböző vírusos, gombás fertőzéseknek, gombák megtelepedésének és a daganatos megbetegedéseknek. A vírusok alig észrevehetően, magas hatásfokon és intelligenciával saját programjukat "futtatják le" a sejtmagban, és a gazdasejtet arra kényszerítik, hogy saját ellenségeit sokszorozza meg.

 

- Korunk másik legelterjedtebb autoagresszív betegsége az allergia. Alig van ember, akit ez valamilyen formában ne érintene. Mi húzódhat meg az allergiás tünetek mögött?

 

- Az allergia rendkívül rafinált betegség. A legtöbb allergén potenciálisan nem fenyegeti az egészséget, sőt, inkább egészségesnek mondható. Ha az immunrendszert egy olyan ártalmatlan tényező, mint például a virágpor vagy a macskaszőr, fokozott és eltúlzott fegyverkezésre készteti, az azt jelenti, hogy a háttérben nagyon mélyre eltemetett agressziós problémák halmozódhattak fel. A macskaszőr-allergia ennek sajátságos példája. Ahogy a pollenallergiánál a virágpor nem hibáztatható semmiért, úgy ebben az esetben sem a macskaszőr a baj valódi okozója, hanem a beteg nincs kibékülve önmagával, illetve azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a macska képvisel. Ez az állat a vénuszi őselv megtestesítője: egyesíti magában a szépséget, kellemet, simulékonyságot, kedvességet és melegséget. Az allergiás reakciók majdnem minden esetben irracionálisan hevesek, és ezt nemcsak a test, de a lélek vészjelzésének is kell tekintenünk.

 

 

- A hagyományos orvoslás a testet és nem a lelket tekinti kiindulópontnak a gyógyításban. A modern kor embere nem átélni akarja a fájdalmat, hanem minél előbb megszüntetni. Mi a véleménye a fájdalom szükségességéről?

 

- Ha a lélek betegségek révén üzen nekünk, akkor a fájdalom szükségképpen a szervezet eszköze a figyelem felkeltésére. Ez a legdrasztikusabb, leghatásosabb módszer arra, hogy ne is tudjunk másra gondolni, csak arra, hogy vajon mi nincs rendben az életünkben. Nem egészséges dolog, hogy egy ilyen létfontosságú jelzést, mint a fájdalom, ki akarunk rekeszteni az életünkből. Képzelje el, milyen lenne az élet fájdalmak nélkül! Ha egy gyermek megégeti magát például egy forró kályha érintésével és nem rántja el a kezét, mert nem érzékeli a fájdalmat, súlyos égési sérüléseket szenvedhet. Ahhoz, hogy bizonyos veszélyforrásokat elkerülhessünk, előbb tapasztalatokat kell szereznünk róluk. Tapasztalatszerzés pedig nincs fájdalom nélkül.

 

 

A Man­tra Fő­is­ko­lán 1993 óta olyan sza­kem­be­re­ket ké­pez­nek, akik min­den je­len­ség mö­gött ész­re­ve­szik az egy­sé­get, az élet bár­mely te­rü­le­tén ké­pe­sek al­kal­maz­ni egy­sé­ge­sí­tett tu­dá­su­kat, va­la­mint az al­ter­na­tív or­vos­lás össze­füg­gé­se­i­ben és a tu­do­mány ered­mé­nye­i­ben is so­kol­da­lú­an tá­jé­ko­zot­tak. Dr. Rü­di­ger Dahlke rend­sze­re­sen meg­hí­vott kül­föl­di ven­dé­gok­ta­tó­ja en­nek az in­téz­mény­nek, ho­lisz­ti­kus szem­lé­le­te és gya­kor­la­ta be­leil­lik a fő­is­ko­la kép­zé­si rend­sze­ré­be. Az író­val és a fő­is­ko­lá­val kap­cso­la­tos to­váb­bi in­for­má­ci­ók a www.csend.hu in­ter­ne­tes hon­la­pon, il­let­ve az in­fo@csend.hu e-mail cí­men ol­vas­ha­tók, kér­he­tők.

Horváth Bernadett
XI. évfolyam 6. szám

Címkék: Mantra, Rüdiger Dahlke

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.