Arcképcsarnok

Paulinyi Tamás - Tizenöt év spirituális oktatás

Beszélgetés Paulinyi Tamással, a SZINTÉZIS Szabadegyetem igazgatójával

Az elmúlt két évtizedben az ezoterikus-spirituális szemlélet Magyarországon is széles körben elterjedtté vált, ennek megfelelően hamar megjelentek a téma legkülönfélébb iskolái is. A célirányos  természetgyógyász-képzések elindulása mellett így parapszichológiai és önismereti iskolák alapultak, mára már szinte áttekinthetetlen színességben és szemléleti megközelítésekben oktatva az ezoterikus ismereteket. Az idén tizenötödik évét indító Szintézis Szabadegyetem – nevéhez hűen – ebben a parttalan ismeretáradatban igyekszik olyan példa nélküli átlátást és tájékozódást nyújtani, ami a dolgok lényegét és összefüggéseit világítja meg. A hazai ezoterikus oktatásról és a Szintézis Szabadegyetem különleges missziójáról Paulinyi Tamással, az iskola igazgatójával beszélgettünk.



 

 

– Az ezotéria belső, titkos tudást jelent. Lehet ezt egyáltalán széleskörűen oktatni?

 

– Ez elsőre valóban paradoxonnak tűnik, jobban megvizsgálva azonban azt láthatjuk, hogy az ezotéria fogalma ma már mást jelent, mint a korábbi évszázadokban és évezredekben. A régmúltat ugyanis alapvetően a vallásos, transzcendens világlátás jellemezte, amiben az ezotéria a „csak a beavatottak” számára elérhető még mélyebb bölcsességet jelentette. Manapság azonban nemcsak a materialista szemlélet eluralkodása az, ami miatt az ezotéria a reneszánszát éli, de esetenként a nagy vallások ideológiai szerepvesztése is. A mai ezoterikus-spirituális szubkultúra ezzel egyidejűleg egyfajta mágikus bőségszaruként kínálja a vallásos-misztikus beavatási utakat és módszereket, amiket gyakorta parapszichológiai és természetgyógyászati elemekkel ötvöz.

 

– Az ezoterikus tanításokat és iskolákat gyakran támadják a tudománytalanság vádjával. Lehet itt szó egyáltalán tudományosságról?

 

– A válasz kifejtéséhez bővítsük ki a kört az úgynevezett New Age mozgalomra, ami az ezoterikus- misztikus tanokon kívül rengeteg más alternatív irányzatot is magába foglal, például a már említett parapszichológiát és a holisztikus medicinát, de idesorolhatjuk akár a bio- és környezettudatos ideológiákat, illetve a legkülönfélébb önismereti és önfejlesztő módszereket is. A kérdés így nem annyira az lehet, hogy ki miben hisz – a hit nem kíván logikai bizonyítást –, hanem inkább az, hogy ki mit hirdet tudományos értelemben is valóságosnak, itt ugyanis valóban gyakran találkozunk meredek túlzásokkal, amelyek nehezítik a valós értékeknek a mai világszemléletbe való integrálódását.

 
A Szintézis Sámándobköre

 
– Gyakran mintha a különféle iskolák között sem lenne egyetértés alapvető fogalmakat illetően…

 

– Úgy gondolom, hogy egy szellemi iskolának mindenekelőtt saját kompetenciakörét kell tisztáznia ahhoz, hogy valós értékeket tudjon közvetíteni. Sajnos sokszor éppen egyfajta fogalmi és ideológiai zűrzavar tapasztalható, ami ironikus módon olykor a mindentudás illúziójának biztonságával elegyedik. El kell dönteni, hogy a tanítás vallásos hitről, filozófiáról vagy tudományról szól-e, és annak megfelelő korrektséggel kell tolmácsolni a nézeteket. Ezek összemosódása egy olyan bábeli zűrzavarhoz vezet, ami sajnos a New Age egyik negatív jellemzőjének tekinthető, bár eltérő megismerési és tapasztalási utak között egyébként valóban nehéz egységes keretrendszert létrehozni.

 

– Mi lehet a spirituális oktatás valódi célja és küldetése a mai világban?

 

– A spiritualitás a lelkiséggel és a szellemiséggel rokonítható, ami nem feltétlenül jelent vallásos vagy misztikus elkötelezettséget. Elgépiesedett korunkban éppen az emberhez kell visszatalálnunk, aki a biológiai és pszichológiai leírásán túl egy érző, gondolkodó, az eredetét és a célját kutató lény, s akinek szüksége van a nagy kérdésekre adható válaszokra. Véleményem szerint a spiritualitás igazi üzenete a lélek bölcsességének a megtalálásáról szól, ami a világot szeretni és elfogadni tudja, ez pedig közelebb áll a primitívnek mondott kultúrák egyszerű bölcsességéhez, mint a nehezen megfejthető bonyolult filozófiákhoz.

 

– A Szintézis Szabadegyetemet sokan ezoterikus vagy parapszichológiai iskolának tartják. Valójában mi jellemzi leginkább a működését?

 

– Nem hiszem, hogy önmagában bármelyik megjelölés találó lenne, oktatásunkat talán az fémjelzi leghitelesebben, hogy nem sorolható csupán egyetlen kategóriába. Ahogy alapító fővédnökünk, Szepes Mária mondta, ez a szabadegyetem „az Összefüggések Iskolája”, ami szellemi svédasztalként kínálja fel az ember évezredeinek tudását, mindebben a boldogabb sorsra, a teljesebb életre mutatva. Kultúrmissziónk alapvetően az embert és világát járja körül, a lehető legtöbb nézőpontból, így előadóink között egyaránt hallhatunk fizikusokat, teológusokat, pszichológusokat, filozófusokat, sőt művészeket is. Ez a sokszínűség az, ami iskolánkat és az itt megszerezhető tudást egyedivé teszi, a képzés államilag akkreditált jellege pedig annak színvonalát garantálja.

 

Kísérlet a Szintézis Pszi Laborban

 
- Az idei PSZI-Modul képzés mégiscsak a pszichológiával és a parapszichológiával foglalkozik. Ez egy speciális évnek számít?

 

– Világunk a tudatunkban tükröződik, legyen bár anyagból vagy ideákból, az egyetlen objektív tapasztalás mégiscsak a tudati élmény. Pszichénk mélyebb megismerése így végső soron abban segíthet, hogy a létet harmonikusabban élhessük meg. Ez a képzés tehát abban speciális, hogy az alapoktól – lelkiségünk mozgatórugóinak és törvényszerűségeinek megértésével – építi újra és teljesebbé képünket a világról, ehhez pedig egyaránt segítséget nyújt a klasszikus és az alternatív pszichológia, valamint a parapszichológia kifejezés. Kutatói munkásságomban magam is mindig fontosnak éreztem azt, hogy tudatunk rejtélyes képességeinek tényét közérthető tolmácsolásban segítsem beépülni sokak szemléletébe. A parapszichológia ebben a felfogásban ugyanúgy híd a tudomány és a spiritualitás között, mint ahogy a Szintézis Szabadegyetem szemléleti hozzáállása is hidakat épít számtalan – a világot különböző felfogásban leíró – emberi látásmód között.

 

 


„A mi nagy kihívásunk ebben a korban tulajdonképpen az, hogy az egész agyunkat foglalkoztassuk, és túllépjünk azon az elég szűk racionalitáson, ami a bal agyféltekénknek a dominanciáját jelenti. Az intuíciót kell összekötni a racionalitással, a szellemiséget összekötni a tudománnyal és a művészettel.

Ilyen formában jobban meg tudnánk érezni és érteni – mert a megérzést és megértést kell integrálni – azt, hogy milyen világban is élünk. Én úgy látom, hogy a XXI. századbeli tudomány fejlődése – elhagyva a XIX. századi atomisztikus gondolkodást –, a XX. század átmeneti korszaka után, egy holisztikus gondolkozásmód felé halad, ami visszahozza, felújítja a régi tradicionális nagy meglátásokat, de most már tudományos alapon.”

Prof. dr. László Ervin filozófus, tudományos fővédnök


„Minden alkotó ember, aki zenét szerez, ír, fest, akármilyen művészetet művel, vagy tudós, aki kitalál, kísérletezik, annak először egy ideája van, hit, invenció formájában, amit kipróbál. Itt valamilyen sugalmazásról beszélünk, amit akár ihletnek is nevezhetünk, bárminek, de kétségtelen, hogy telítve van a világegyetem ilyen erőkkel. Tehát a dolgok mögött szellemi sugárzások állnak, amelyet az emberi agy gondolatok, ideák formájában észlel, majd megvalósít. Mindez mintha üzenet lenne valami halhatatlan, kimeríthetetlen, végtelen világból. Ez a szellemiség, amit az ember fölfog és tovább sugároz. Ihlet nélkül nincs író, nincs művész, ezt tudjuk. És mi az ihlet? Ez az élet legnagyobb misztériuma. De az is marad.”

Szepes Mária (†) írónő, alapító fővédnök


„Minden egyetemi oktatás célja a világot egységes szintézisben látó, egyetemes gondolkodás elsajátítása. Sajnos a mai túlzott szakosítás miatt az állami egyetemek már csak specialisták képzésével foglalkoznak. A Szintézis Szabadegyetem pont azt a szabad gondolkodásmódot, kulturális és filozófiai sokszínűséget, szintetizáló látásmódot közvetíti, ami az egyetemi oktatás valódi értelme.” Tarr Bence László kulturális antropológus, buddhista tanító „Szép emlékeim közé tartoznak a Szintézis Szabadegyetemen töltött óráim, amikor találkozhattam a hallgatókkal, az előadókkal, és elsősorban azokkal az üzenetekkel, melyeket Szepes Mária küldött nekünk, filmfelvételeken. Most is látom magam előtt, hallom a hangját... Már akkor úgy éreztem, hogy szavai a vászonról nagyobb erővel s bölcsebben szólnak, mint az én előadásaim.”

Müller Péter író



„Öt évtizedes kutató-fejlesztő mérnöki pályafutásom során behatóan foglalkoztam az ősi szakrális tanításokkal is, és fel kellett ismernem, hogy a valaha élt bölcsek olyan sokat tudtak a természet működéséről, mintha ismerték volna például a kvantumfizika és a relativitáselmélet eredményeit. Meggyőződésem, hogy ezek a tanítások nem valamiféle tudománytalan babonás hiedelemrendszerből erednek, bennük magasrendű valódi bölcsesség fejeződik ki. Ezek megismerését, megértését segíti a Szintézis Szabadegyetem működése.”

Dr. Héjjas István mérnök, buddhista gondolkodó



„A megcsontosodott akadémikus tudományban a tudósok egymásnak írogatnak. A szabad gondolkodók tudományában a tudósok és az érdeklődő laikusok együtt gondolkodnak. A tudomány nem egy szűk csoporté, hanem mindenkié. Kellenek agorák, ahol az emberek összegyűlnek, hogy meghallgassák, megvitassák a mesterek gondolatait. A Szintézis Szabadegyetem egy ilyen agora.”

Szendi Gábor pszichológus



„Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az ember hiteles tanítók szájából ismerje meg a különböző világvallások véleményét egyes témákról, anélkül, hogy bármely vallás képviselője rá akarná erőltetni a véleményét. A Szintézis Szabadegyetem olyan hely, ahol lehetőség nyílik a teista világnézetek ilyen »kockázat nélküli« megismerésére, és hogy a hallgatók maguk döntsék el, mi az, amit mindebből a saját életükre vonatkozóan hasznosnak ítélnek. Bravó!”

Tasi István kulturális antropológus, vaisnava szerzetes

-kid-
XVII. évfolyam 9. szám

Címkék: Paulinyi Tamás, Szintézis Szabadegyetem

Aktuális lapszámunk:
2020. január

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.