Arcképcsarnok

Spirit Színház - Felelősség, humanizmus, színházterápia

Bemutatkozik a Spirit Színház

Budapesten nemrégiben alakult meg a Spirit Színház. A „Lélekteátrum” első bemutatója, az „A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyerekkorért” című előadás nagy sikert aratott. Első évaduk a felelősség jegyében zajlik: a Biff evangéliuma, Müller Péter „Szeretetkönyv” színpadon, a Popper Péter-könyvekből készült „A karnevál vége”, Mrozek: Sztriptíz című műve, a „Spanyol románc” – mindegyik az emberért „kampányol”. A  bemutatókról, a teátrum megalakulásáról, a társadalmi célokról mesélnek a munkatársak.



Haverom a Messiás (Biff evangéliuma) egyedüli feldolgozásként

 

– Mit közvetít egy, a már nevében is„az emberek lelkéhez” szóló színház?

 

PERJÉS JÁNOS: Kapaszkodókat szeretnénk nyújtani a mindennapi embereknek, hogy ne csak át-, hanem túl is éljék a mi mostani világunkat. Régi mániám az a színház, ami emberek között zajlik. Amit el lehet játszani pusztán két székkel is, a személyiség és a mondanivaló erejével. Figyelembe véve a piaci lehetőségeket, kis létszámú, könnyen utaztatható darabokat tűzünk műsorra. Ha a témaválasztással rést tudunk ütni a páncélba
öltözött „lelkeken”, már nem dolgoztunk hiába.

 

– Miért épp egy szinte tabunak számító témát feldolgozó darabbal indítottak?

 

PERJÉS JÁNOS: A színháznak nagyon fontos feladata, hogy az aktuális korra, problémákra reagáljon. Első bemutatónk „A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyerekkorért” a családon belüli erőszak ellen veszi fel a harcot. Paulinyi Tamás „Bólébál” c. kisregényéből készítettem az adaptációt. Nagyon sajnáltam volna, ha ez az önéletrajzi mű nem kel új életre. Azon dolgozom, hogy ne csak országszerte, de a határon túl is megismerjék a darabot, hiszen a téma valamilyen szinten mindenkit érint. Hogy ez mennyire igaz, magam is meglepődtem azon a befogadókészségen, amit a külföldi követségek, intézetek mutattak az előadással szemben. Tárgyalások zajlanak Bosznia-Hercegovinával, Svédországgal és Kuvaittal is a darab bemutatására. A darab angol nyelvű változata épp a napokban készült el. De talán még fontosabb, hogy Magyarországon minél több helyre eljussunk vele, ezért állítottuk színpadra abszolút könnyen mozgatható formában. Az előadás után lehetőség van közönségtalálkozó szervezésére is, melyet egy pszichológus vezet. Nagyszerű társ a kampányban és „lánglélekkel” harcol velem Makranczi Zalán, a Nemzeti Színház fiatal művésze, aki elsőként állt a színház ügyei mellé. A darabban ketten játszunk egy figurát, aminek erős összekovácsoló ereje van.

 

Az előadással országszerte börtönökben, a „jó nagyköveteiként” a családon belüli erőszak ellen kínálnak terápiát és segítenek felfednifeldolgozni a bűnöket.

 

MIHÁLY ATTILA, EZREDES: Nagy sikerű soproni vendégjátékuk hírét hallva döntöttem úgy, hogy meghívom a győri börtönbe a produkciót. A nem mindennapi színtér ellenére a művészek azonnal igent mondtak. Ilyen gyorsan színházat nem tudtunk bevarázsolni intézetünkbe, ahová közel három éve járnak különféle társulatok. A fogvatartottak jó része soha nem járt színházban, így sajátos élményt kapnak egy-egy ilyen előadással. Visszajelzésként azt is halljuk tőlük, hogy az élet görbeségei elé tükröt tartó darabok azon kívül, hogy szórakoztatják, el is gondolkodtatják őket. A színészek pedig úgy látom, küldetésként élik meg az ilyen alkalmakat.

 

MAKRANCZI ZALÁN: Mi nem megoldást adunk a családi erőszak ellen, hanem szeretnénk felnyitni az emberek szemét. Annál is inkább, hiszen Bilkei Pál kriminálpszichológus hívta fel a figyelmünket arra, hogy bizony sokan úgy érintettek, hogy nem is tudnak róla. Ezzel szeretnénk szembesíteni az embereket.

 

A fiú a tükörből – Perjés János és Makranczi Zalán

 

Utazó színházként Budapesten több helyen játszanak, vidéken pedig bárhová elmennek. Milyen céllal jöttek létre?

 

PERJÉS JÁNOS: Tulajdonképpen a darab színpadra kerülésének lehetősége adta meg a lökést, hogy színházzá tömörüljünk azzal a néhány baráttal, kollégával, akikkel valóban egy srófra jár az agyunk. Önálló produkciókat már évek óta színpadra állítunk, ilyen a több részből álló „Vers- és látványszínház” sorozat. Ennek keretében látható egy Márai Sándor- és Wass Albert-est és két különleges színpadi adaptáció. Müller Péter: „Szeretetkönyv” című műve Papadimitriu Athina előadásában és a Popper Péter két könyvéből készült játék, amit Malek Andreával játszunk. Mindkettőt Bori Tamás barátom rendezte, aki játszik is a színházban. Így áll össze a „Felelősség Évadja” – a családért, a kapcsolatokért, az állatokért.

 

– A világon egyedüliként kapták meg a Biff evangéliuma előadási jogát.

 

MAKRANCZI ZALÁN: A Millenáris Fogadó Padlásszínháza ad otthont kedvenc, fiataloknak szóló Christopher Moore-regényem színpadi változatának, amit Perczel Enikő dramaturggal készítettünk. A „Haverom a Messiás” címmel játszott előadás nagyon viccesen, mégis elgondolkodtatóan hirdeti a barátság fontosságát.

 

– Fontosnak tartják a fiatalok beavatását a különböző művészeti ágakba?

 

KUTIK REZSŐ: „Spanyol románc”  címmel adok beavató gitárestet fiataloknak és persze érdeklődő idősebbeknek is. Ebben öt évszázad spanyol zenéjét szeretném közel hozni az emberekhez, bemutatva a művek keletkezésének körülményeit, emberközelbe hozva a művészeket, anekdotákkal, konkrét eseményekkel, vetítéssel. Az előadás része a prózai és verssorozatnak. Tavasztól az újonnan megnyíló Rózsavölgyi Szalon ad otthont az estnek, felújítva a régi irodalmi és zenei szalonok hagyományát.

 

Spanyol románc – beavató gitárkoncert Kutik Rezsővel

 

– Portrésorozatok és Spirit Klubestek is szerepelnek a programban.

 

PERJÉS JÁNOS: Mindkettőnek nagy jelentősége van. Az „Álarc nélkül” portrék lehetőséget adnak a művészeknek, hogy aktualitásokat közöljenek magukról, a nézők viszont teljesen új oldalukról ismerhetik meg őket. A Spirit Klubestek az Alexandra Pódiumon folynak. A „Minőségi Élet” szintén havi rendszerességgel az önismeret fontosságára, a psziché rendezettségére ad útmutatást klubkeretek között.

 

– A humanizmus évadjára készül a Spirit Színház ősztől.

 

BORI TAMÁS, RENDEZŐ: Igen, Moliérebemutatóval kezdünk októberben. Ez már egy nagyobb stábot igénylő vállalkozás. Előbemutatóként a Városmajori Színpadon láthatják A mizantróp c. művet augusztus végén. Most is a fiatalokhoz szólunk, a Quimby zenéjét építettük a dramaturgiába, Szabó Ádám harmonika- és Kutik Rezső gitárkíséretével. Az előadás a kommunikáció hiányának problémájával foglalkozik (társkapcsolatok, konfliktuskezelés, emberi karakterek) egy örök érvényű darab kapcsán. Mai, a darab mondanivalójához illő dalszövegek és zene – híd, ami kapocs lehet a színház és a középiskolások, felnőtt fiatalok között, ami nélkül talán nem jönnének el az előadásra. Csapatunkhoz csatlakozik itt többek között Szinetár Dóra, Szendi Szilvi és Müller Júlia is.

 

MAKRANCZI ZALÁN: Szeptember 30-án a Rózsavölgy Szalonban bemutatjuk Térey János: Paulus verses regényének két szereplőre adaptált változatát, Perjés Jánossal. Ezzel szeretnék egy Mester és Tanítvány sorozatot elindítani, ami szintén érdekes kísérlet és lehetőség. Szerencsére eddig mindenki – alkotó és befogadó – nagyon nyitott az ötletekre. Ezután Kurt Vonnegut „A bajnokok reggelije” c. regénye vár adaptációra.

 

– A társadalmi témák mellett musical is szerepel az ősbemutatók között.

 

PERJÉS JÁNOS: Lőrincz Levente színész-rendező, aki egyébként a nemzetközi koordinációkat is végzi, hozta el nekem Jake Perrine: Vamp című négyszereplős vámpírjátékát, amiben a főszerepet Berkes Gabriella alakítja a szeptemberi városmajori bemutatón.

 

 

– Kitartanak-e a színház missziós feladatvállalásai mellett?

 

PERJÉS JÁNOS: A színháznak feladata, hogy az aktuális korra, problémákra reagáljon. Ilyen esetekben a legfontosabb a nyilvánosság. Ezért visszük szívesen helybe is az előadásokat, az adott darabok célközönségének, árvaházakba, szociális intézetekbe ugyanúgy, mint irodalmi szalonba vagy kávéházba. Sok erőt és energiát áldozunk arra, hogy minél több helyen találkozzunk az igazi közönségünkkel.

 

Névjegy

Spirit Színház

A Turay Ida Színház kamaraszínházaként, önállóan működő magánszínház 2011 elején alakult. Első bemutatójuk a Thália Színházban volt. Bemutatnak regényadaptációkat, kortárs darabokat, életrajzi ihletésű műveket. Olyan művészek, közéleti emberek portréját rajzolva meg, akiknek sorsa valamilyen formában iránymutató, elgondolkodtató lehet (Szepes Mária, Paulinyi Tamás, Márai Sándor, Wass Albert). Egy új műfajt is bevezettek, ez a „Vers- és látványszínház”, mely sorozat keretében rávilágítanak arra, hogy az emberek szeretik, szerethetik a költészetet, csak lehet, hogy nem tudnak róla. 

-tgym-
XVIII. évfolyam 3. szám

Címkék: Makranczi Zalán, Perjés János, Spirit Színház

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.