Asztrológia

A "Gyomordoktor" kalendáriuma - 2005. március

Böjtmás előhava

 


 

Március - tavasz, analóg fogalmak gondolkodásunkban. Még a városlakónak is jobb a kedve, amikor a márciusi napfény kicsalogatja a hosszú tél után a szobából. Lázas kutatások indulnak meg a lakások mélyén a könnyebb ruhák után, hogy amikor előkerül, belénk hasítson a szörnyű felismerés - kicsi! Ilyenkor fészkeli be magát tudatunkba a kétségbeesett gondolat - lefogyni, de bármi áron. Ami ezután szokott következni, az mindenki előtt ismeretes, aki legalább egyszer testsúlycsökkentő tevékenységbe kezdett. A tavaszi napéjegyenlőség ideális alkalom a kellően átgondolt, tudatos böjt megkezdésére, a testi, lelki és szellemi megtisztulásra. A zsírpárnákon kívül megszabadulhatunk a nyomasztó érzelmeinktől és gondolatainktól is. Legyen a tavasz elérkezte az új élet megkezdése egyben!

 

 

Kalendárium

 

1. Albin napja

A székelyek Baba Marta napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk

 

9. Franciska napja

Franciska napja is időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

 

10. A negyven vértanú napja

Időjárást mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt".

 

12. Gergely napja

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt. Az egyház I. Gergely pápát, az iskolák alapítóját ünnepli. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a „gergelyjárás". Az adomány kérő, toborzó szokás az ország néhány területén leegyszerűsödött, máshol hosszabb, több szereplős, színjátékszerű volt.

 

18. Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudni illik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a ha jók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

 

19. József napja

József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza. Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.

 

21. Benedek napja

Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. A fecskék is hazatérnek. Benedek napját gyógyító erejűnek tartották. Ezen a napon megszentelték a zsírt és a fokhagymát. Az e napon vetett vöröshagyma gyógyítja a marhák felfúvódását. Ugyancsak ekkor kellett kiengedni a méheket, és elkezdeni a szántást.

 

Kelta tavaszünnep. Részletesen a Szellemi, lelki (kulturális) táplálék részben lesz róla szó.

 

25. Gyümölcsoltó boldogasszony napja

Az Angyali üdvözlet, a Szent lélektől való fogantatás napja. A fák oltására, szemzésre tartják alkalmasnak. Az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni, levágni, mert az nagy szerencsétlenséget jelent.

 

Ház körüli munkák

Március a tavasz ébredésének hónapja. Akár a lakótelepi télikertben, akár a kiskertben, akár a földeken megkezdődik a tavaszi munka.

 

Előkészítő munkák. A hónap elején, ha a hőmérséklet és az eső megengedi, tudunk kint a szabadban dolgozni. Ásással, rotációs kapával lazítsuk fel a földet, a tetejét gereblyézzük el. Készítsünk ágyásokat, árkokat (pl. a póréhagymának). Kis jelzőkarók elhelyezésével megkönnyíthetjük a későbbiekben a növények megtalálását. Készítsük elő a tejfölös poharakban előnevelt növényeket a kiültetésre. Ilyenkor a fagyok miatt még sérülhetnek, ezért készítsünk takarást számukra fóliából. Ez olyan helyeken működik jól, ahol oda tudunk rá figyelni nap mint nap, hiszen hol ki, hol be kell takarni a növényeket az időjárásnak megfelelően. Könnyen befülledhetnek, gombásodhatnak, ezért heti egyszer jó permetezni őket kamillából és zsurlófűből főzött teával. Ezzel az egyszerű módszerrel kivédhető a szárrothadás és a lisztharmat is. Salátánál, reteknél különösen megéri a fáradságot, hiszen pl. a hónapos retek áprilisban már ehetővé válik ennek a módszernek a segítségével. A március végi száraz napok kedveznek a kerti munkáknak, de az ellenkezőjére is figyelni kell, mert ha a tél kevéssé volt csapadékos, akkor öntözni kell.

 

Vetés. Vethetjük az előre elkészített, 10-15 centiméter mély árokba a póréhagyma magját. Kiültethető a karalábé palánta, palánta nevelő ágyba vethetjük a paprika magját, a retket, a salátát, és aki még nem tette meg, most a mákot is. Elvethetők: a pasztinák, a sárgarépa, a cékla, a feketegyökér, a borsó, a petrezselyem, a spenót és a mustármag is.

 

Aki burgonyát akar vetni, az most tegye, hogy minél előbb ehessen saját termésű, fenséges ízű petrezselymes újburgonyát. Minden növény vetésénél érdemes odafigyelni a Hold állására, de a burgonya különösen érzékeny erre! A termésben jelentkezik a „hála" ezért a kis figyelmességért. Ha kevés a vetőburgonya, akkor az előzetesen csíráztatott gumót szemezéssel (a csírás részt vágjuk ki - mindegyik külön növényt hoz) szaporíthatjuk. A hold naptár szerint a legjobb időpontok a vetésre azok, amikor a Hold a Föld jegyekben a legmesszebb tartózkodik a Földtől. Természetesen aki ezeket nem ismeri, egyszerűen megnézheti egy vetésnaptárban a legalkalmasabb időpontokat.

 

Metszés. Ilyenkor tavasszal kell elvégezni az újonnan telepített fák korona alakító metszését. Ez dönti el, hogy a későbbiekben milyen lesz a fa, és jelentősen befolyásolja a terméshozamot is. A gyengébb látványokat jobban meg kell metszeni, hogy erősödjenek, az erős fejlődésű oltványokon viszont kisebb visszametszés ajánlatos. Ha az oldal elágazások alacsonyan vannak vagy sűrűek, féloldalasak, kíméletlenül, tőből távolítsuk el őket. A metszéssel egy időben vágjuk le a gyümölcsfák tövénél kinövő sarjakat is. Ezek a tősarjak nem csak igen csúnyák, de a kártevők áttelelő és búvóhelyei is.

 

Takart ültetvényben nyissuk meg a szőlőtőkéket, és mindenütt kezdjünk hozzá a metszéshez. Ezt megelőzően azonban - a rendkívüli hideg és hosszú tél után - most különösen érdemes rügy vizsgálatot végeznünk.

 

 

Mi kapható márciusban a piacokon?

 

A primőrökről

 

A mai kor embere természetesnek tartja, hogy ilyenkor márciusban már rengeteg a primőr zöldség. Azonban mindenkinek érdemes elgondolkoznia azon, hogy miért nem volt jellemző ez néhány évtizeddel ezelőtt? Ahhoz, hogy egy növény egészségesen kifejlődhessen, szüksége van bizonyos körülmények együttes meglétére. Ezek: napfény, természetes csapadék, kedvező hőmérséklet, tápanyagban gazdag termőtalaj. Márciusban ezek még csak részlegesen állnak rendelkezésre a természetes környezetben, ezért az ember létrehozta a melegágyi gazdálkodást. Önmagában ez még nem jelentene problémát, de tudjuk, hogy ilyenkor még nincs annyi és olyan minőségű napfény, amely elősegítené a tökéletes kifejlődést. Az is nyilvánvaló, hogy aki termel, hasznot is szeretne, ezért biztosra megy (amennyire csak lehet). A termőföldet mesterséges anyagokkal dúsítja, a melegágy oldalára lecsapódott pára miatti gombásodás megelőzésére mesterséges permetezőszereket alkalmaz. A fagytűrő példányok egyrésze pedig korunk egyik legvitatottabb módszerével, a génsebészettel születtek....

 

Érdemes ezeken a szavakon elgondolkodni, mielőtt a kezünkbe vesszük a piacon kínált (az ilyenkor egyébként is méregdrága) primőröket, és jobb kivárni, amíg azok a természetes körülmények között termelten kerülhetnek az asztalunkra.

 

Nézzünk inkább néhányat azok közül, amelyek még most is elérhetők, és rendszeres fogyasztásukkal rendkívül sokat tehetünk azért, hogy egészségesek maradjunk.

 

Cékla

 

A Földközi-tenger vidékéről származó, számos jó tulajdonsággal rendelkező gyökér zöldség télen is hasznos C-vitamin-forrás (13 mg/100 g). Magnézium- és kálium tartalma kiemelkedő. Nagy a természetes cukor tartalma (6-9 g/100 g), tehát nyugodtan fogyasztható nyers állapotban. Erőteljes színanyagai, a vörös bétanin és a sárga vulgaxantin még a vizeletet is megszínezik. Jó méregtelenítő, elsősorban a vastagbél és a vértisztításában jeleskedik.

 

Keresztes virágúak vagy káposztafélék

Az egyik csodanövényünk a fejes káposzta, őshazája a Földközi-tenger, valamint Észak-Franciaország és Anglia tengerpartjai. Táplálkozástani jelentőségét az adja, hogy jelentős téli C-vitamin- (40 mg/100 g), illetve B-vitamin-forrás és rostanyag tartalma serkenti a bélmozgást. Minden téli saláta alapanyaga nyersen, de sokan szeretik párolva vagy savanyított állapotban is. Ez utóbbit lehetőleg saját magunk készítsük el, mert egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy természetes tejsavas erjedéssel készült eledelhez jutunk, ellentétben az ecettel készített savanyúsággal, ami nem tesz jót a fehérje emésztésnek. A népi gyógyászatban gyulladások lehúzására alkalmazták.

 

A vörös káposzta a fejes káposzta színváltozata, amit antocián vegyületei adnak. B1-, B2-vitaminban és folsavban gazdagabb rokonánál, egyébként minden másban megegyezik vele.

 

Karalábé

Kevesen tudják, hogy nem csak a megvastagodott földalatti gyökérrésze fogyasztható, hanem a levelei is kitűnő ízű saláta-alapanyagként használhatók (amennyiben a levélbolhák hagytak belőle). C-vitamin-tartalma majdnem kétszerese a fejes káposztáénak, de B1-vitaminból, pantoténsavból és biotinból is többet tartalmaz. Sokoldalúan használható ételkészítésre, de nyersen fogyasztva nem csak jóízű eledel, hanem nagyon hasznos is.

 

 

Böjt

„A böjt kés nélküli operáció" - mondta Rudolf Breuss, aki hosszú élete során emberek százezreinek adta vissza az egészségét böjtkúráival.

 

Mindenek előtt leszögezendő: a böjt nem azonos a koplalással!

 

Mit tud ma az átlagember a böjtről? Azt, hogyha az évben másnapon nem is, de nagypénteken együnk halat! Mert az nem hús (vajon mitől nem?), és a böjt alatt nem szabad húst enni! A különböző vallások mind előírnak az ember számára kötelező böjtöket - megtisztulási célból. Pontosan ez az, ami megkülönbözteti a koplalástól, hiszen ez alatt az idő alatt nem csak testi, hanem lelki és szellemi megtisztulást is végzünk.

 

Azonban a leleményes emberen nem lehet kifogni. Az iszlám által előírt 40 napos böjtöt pl. úgy értelmezik egyes hívők, hogy mivel „nem lehet enni nap keltétől napnyugtáig", akkor egész éjjel folyik a dőzsölés! Mi történt az eredeti szándékkal? Visszájára fordult. Nem maradnak el leleményben a keresztény vallást gyakorlók sem. Az itt is eredetileg 40 napos böjt ma már 1 napra silányodott, egyetlen kitétellel: „Nagypénteken ne egyél húst!" Mitől nevezhető akkor böjtnek? De a mai ember egy napot sem bír hús nélkül, ezért kitalálta, hogy akkor a hal nem is hús! Hogy ettől elveszett a böjt szellemisége, lényege, az kit érdekel?

 

Szögezzük le, a böjt ideje alatt semmilyen ételt nem lehet fogyasztani, csak és kizárólag folyadékot. Ennek az az oka, hogy ilyenkor a szervezetünk vésztartalékra kapcsol, és külső táplálék híján a felhalmozott belsőt hasznosítja. Mivel először a beteg sejteket, majd a zsírt (energia) építi le, érthetővé válik Breuss okos megfigyelése. Természetesen tilos minden „élvezeti szer", mert ilyenkor még alaposabb rombolást végezhet, mint egyéb ként! Leáll az emésztőrendszer, lélegzethez jut a gyomor, tisztul a máj, pihen a szervezet. Az immunrendszer azonban kemény munkát végez, hiszen ilyenkor előkerülnek a gondosan „zsírba csomagolt" méreganyagok, amiktől azonnal igyekszik is megszabadulni. Ezek az anyagok gyors lefolyású (akár csak néhány órás) betegségek jeleit indukálják, nem kell megijedni tőle. Ezért fontos a fokozott folyadékbevitel, hogy a kiválasztó szervek (főleg a vese) segítségével minél előbb kilúgozódjék ez a sok káros anyag. A böjtöket éppen ezért az alkalmazott folyadékbevitel alapján szokás osztályozni. Létezik gyümölcslé, víz, zöldség- és gyümölcslé, gyógytea stb. alapú kúra. Ha lehet, a zöldséget gyümölccsel ne keverjük, ami alól csak az alma kivétel, ami igen jól összefér velük. A kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcslevek nem alkalmasak (hiszen valamilyen módon mindegyik tartósított!), csak a frissen, saját magunk által elkészített lé, amit lehetőleg 2 órán belül fogyasszunk el, mert igen gyorsan megromlik, és salaktalanítás helyett újabb mérgezést végzünk. A friss gyümölcslé egy részt az ásványi anyagokat beépíthető, természetes formában tartalmazza, másrészt a benne levő víz ideális szervezetünk számára! A böjt alatt csökkenhet a vérnyomás, emiatt szédülés, ájulás is bekövetkezhet. Az intenzív méregtelenítés miatt rosszul lét, hányinger, erős izzadás is felléphet. Ezek természetes vele járói a tisztulásnak. Gyermek, várandós anya, legyengült állapotú ember ne böjtöljön. Akinek olyan betegsége van, ami miatt gyógyszert szed, konzultálja meg böjtölésben járatos szakemberrel annak elhagyását, és kérje ki tanácsát a böjtölést illetően. Mivel ez idő alatt nem eszünk sós ételeket, nem kerül be a szervezetbe felesleges Na+ ion (konyhasó), ezért csökken a sejtek víz megkötése, és a saját fehérje+zsírbontása következtében határozott súlycsökkenés következik be, ami nem végcélja, hanem kellemes vele járója a böjtnek. A fehérje bontás következménye, hogy időlegesen magas húgysav szint alakulhat ki a vérben, ezért ízületi betegek ne hagyják el gyógyszerüket.

 

A legrövidebb, de már eredményes böjt ideje 5 nap. A leghosszabb, ami maradandó károsodás nélkül elviselhető: 42 nap, de ezt több rövid böjtnek kell megelőznie, és csak a böjtölésben járatos szakember felügyelete mellett végezhető!

 

 

Testmozgás, sport

Vegyük fel a turista bakancsot, és vágjunk neki a természetnek. Aki annyira kényelmes, hogy csak az autójával együtt teszi ezt, még az is szálljon ki egyórás kiadós sétára a jó hegyi levegőn. Hagyja, hogy átjárja tüdejét a friss, gyógyító erő, és hagyja, hogy az arcát minél tovább érje a napfény, hiszen ez által jut a szervezete elegendő bioinformációhoz.

 

Aki szereti a focit, az szervezzen a barátaival legalább heti egy találkozót a szabadban, amikor nem csak a testmozgás örömét, hanem a baráti társaság összetartó, éltető erejét is megtapasztalhatja. A futás szerelmesei vágjanak neki valamilyen hegyi ösvénynek, de lehetőleg minél távolabb azoktól az utaktól, ahol sűrű autóforgalom van. Aki viszont a telet lazsálással, televíziózással, számítógépezéssel töltötte, az tartsa be a fokozatosság elvét, különben az egyszeri, impulzusszerű terhelés visszaüthet!

 

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

A tavaszi böjt mindenben különbözik a többitől. Ahogy az közismert, a böjt nem csak azt jelenti, hogy egy darabig nem eszünk semmit, ha nem a teljes belső (érzelmi és gondolati) és külső megtisztulás eszköze is egyben. A mai kor embere már olyan messze áll a természettől (a teremtőerőtől), hogy ünnepeiben már csak a rituális külsőségek jelennek meg.

 

A keltáknál a druidák tanították a fiatalokat, és nem írták le a tudásukat, ha nem csak szóban adták át, nehogy profanizálódjon. A druida szó jelentése: tölgyfa, nagyon öreg, bölcs. Szent ünnepeken és egyéb jeles alkalmakkor egy-egy kiválasztott tölgyfa alá gyűltek össze. Ez volt a templomuk, ugyanis nagy tiszteletben tartották az olyan tölgyet, amelyen fehér fagyöngy nőtt. Mivel ennek varázserőt tulajdonítottak, ezért a fő pap levágta a fagyöngyöt és a szertartás részeként felhasználta. Aranysarlóval vágták le, és egy kiterített fehér vászonra helyezték.

 

A fehér fagyöngy Nap-típusú élősködő növény. A tölgyfa Szaturnusz-típusú fa. Ez a két bolygó a legtávolabb helyezkedik el egymástól, ezért az ilyen típusú társulás nagyon ritka. A fagyöngy tehát ebben a szituációban a halál és az élet közötti kapcsolat, az újjászületés jelképe, hiszen a Szaturnusz-princípium (tölgy) hordozza a halált, míg a Nap (fagyöngy) az életet.

 

A kelták természeti nép lévén jól ismerték a természet nyolc nagy ciklusát, ezért megjelölték ezek középpontját (amikor az egyik állapotból átfordul a másikba) és megünnepelték. Az évet kettéválasztották a négy napfordulóra és a négy napéjegyenlőségre. Az ünneplés természetesen nem volt öncélú - nem egyszerűen a földi örömök átélése volt a cél, mint a mai ünnepekben -, ha nem az éppen aktuális kozmikus energia átélése. A keresztény kultúra sokat átvett, megtartott, illetve átalakított ezekből az ünnepekből a maga képére.

 

Az egyik legszebb kelta ünnep az OSTARA, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, március 21. (március 20-án napnyugtától március 21-én napnyugtáig tart).

 

Tartalma, jelentése: a teljes böjt, a testi-lelki megújulás ideje.

 

Receptek

A böjt nagyon rendbe teszi az emésztőrendszert, de aki nem böjtöl, az is segíthet a vastagbél- és vértisztításban azzal, hogy ezt a salátát rendszeresen fogyasztja.


Céklasaláta „nem hagyományos” módon


Hozzávalók: 3-4 közepes méretű, kemény cékla, 1 db érett, édes narancs, 2 evőkanál extra szűz olívaolaj, 1 evőkanál citromlé (nem tartósított!), 2 teáskanál szárított borsmentalevél (vagy ha van, akkor kétszer ennyi apróra vágott zöldmenta), 1 db porított szegfűszeg.


Elkészítése: hámozzuk meg a céklákat, és hullámos zöldségszeletelőn szeljük vékony szeletekre. Egy külön pohárkában keverjük össze az olívaolajat a narancs kicsavart levével, a citromlével és a fűszerekkel. Tegyük hűtőszekrénybe és hagyjuk hidegen összeérni.

 

A bableves nem böjti étel, de ez a Szabolcsban kedvelt változata a káposzta miatt különleges.


Káposztás bableves


Hozzávalók: 50 dkg szárazbab, 3 db nagyméretű sárgarépa, 3 db fehérrépa, 1 fej közepes vöröshagyma, 1 marék jól kinyomkodott savanyú káposzta, 3 evőkanál olívaolaj, 6 gerezd fokhagyma (2+4), közepes méretű zeller fele, 2 teáskanál lestyán, 1 teáskanál majoránna, 3 evőkanál pirospaprika, 4 db babérlevél, 2 evőkanál Vegamix, 2 teáskanál tengeri só.


Elkészítése: a babot este beáztatjuk, reggel a vizet kiöntjük. Hideg vízben felforraljuk, majd 10 perc takaréklángon való főzés után a vizet újra leöntjük. Meleg vízzel felöntjük, hozzáadjuk a megtisztított, felvágott zöldségeket (a vöröshagymát és a zellert egészben), 2 gerezd zúzott fokhagymát, a fűszereket, a pirospaprika kivételével. Felforralás után lassú tűzön készre főzzük. Előtte azonban kb. egy negyed órával az apróra vágott savanyú káposztát tegyük a levesbe. Amikor készen van, kivesszük a zöldség egy részét, a zellert és a vöröshagymát, egy kevés főtt babbal, majd összeturmixoljuk a pirospaprikával, az olajjal, illetve a maradék 4 gerezd fokhagymával. A babérlevelet kidobjuk.

 

Még egy káposztarecept, persze hús nélkül. Ebben a változatban már könnyebb, de így is jobb a mértéket tartani.


Kolozsvári rakott káposzta


Hozzávalók: 1 kg savanyú káposzta, 15 dkg hántolt árpa (gersli), 25 dkg gabonakolbász, 4 dl tofu joghurt, 3 teáskanál Vegamix, 2 teáskanál lestyán, 2 teáskanál majoránna, 2 evőkanál olívaolaj.


Elkészítés: a savanyú káposztát vízzel átmossuk, ha nagyon savanyú, majd ki nyomkodjuk. A gerslit 4–5-ször átmos suk, majd másfél ujjnyival több vízzel feltesszük főni. Ízesítjük a fűszerekkel (1 teáskanál Vegamix, 1 teáskanál lestyán), és kis lángon főzzük fedő alatt addig, amíg majdnem teljesen meg fő (még egy picit ropog). A káposztát 2 evőkanál olívaolajjal, 2 teáskanál majoránnával és 2 teáskanál Vegamix ételízesítővel pároljuk, majdnem készre. Ezután negyedórára vízbe áztatott római edényben rétegesen letesszük, a következő sorrendben: káposzta, gersli, kolbász. Legfelül megint káposzta legyen. Az egészet meglocsoljuk a tofu joghurttal. Ráteszszük a tetejét, és előmelegített (250 fok) sütőbe tesszük sülni, kb. 75 percig. Nagyon laktató, finom egytálétel.

Varga Sándor
XI. évfolyam 3. szám

Címkék: gyomordoktor

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.