Betegségek A-tól Z-ig

A belső szervek fájdalma

Barangolás a fájdalmak birodalmában


Belső szerveinkben másként helyezkednek el az érző idegvégződések, mint a test egyéb szöveteiben. Itt az idegvégződések a szervek falában, a szerveket borító savós hártyában, valamint a testüregeket bélelő harántcsíkolt izomrostok között helyezkednek el. Ennek következtében minden olyan változás a zsigeri szervekben, amely szorosan véve csak a szerv speciális szöveti sejtjeit érinti, nem jár fájdalomérzet kialakulásával. Így fordulhat elő például, hogy lényeges méretű és kiterjedésű kóros sejtszaporodás is tünetmentesen kialakulhat, és fájdalomérzettel már csak akkor jár, amikor a folyamat átterjed a savós hártyákra nyomásinger vagy áttét formájában. Ugyancsak kialakulhat fájdalomérzet, ha a kóros szövetburjánzás megzavarja a sejtek természetes funkcióját. Erre példa, amikor a hasnyálmirigy vagy a máj rosszindulatú daganata elszorítja az epevezetéket, illetve a hasnyálmirigy kivezető csövét, vagy kevésbé súlyos esetben említhetjük az epekövet, ami fájdalommal szintén csak akkor jár már, amikor az elzárt területen hiányos zsíremésztés miatt keletkeznek tünetek.

 

További lényeges különbség a belső szervek és a test más részeiben keletkező fájdalomérzet között egy speciális védekező mechanizmus, az ún. izomvédekezés vagy head zóna. Lényegében itt egy reflextevékenységről van szó, amit a belső szerveket a gerincvelővel összekötő reflexív szabályoz. Ez a reflexív akaratunktól függetlenül irányítja azokat a mozgásokat, melyekre a komoly szöveti károsodások megelőzése érdekében szükségünk van. Egyszerű példa, amikor véletlenül valamely forró tárgyhoz érünk, azonnal elkapjuk a kezünket, és csak miután ez a mozgássorozat véget ért, akkor tudatosul bennünk, hogy mi is történt. A reflexívnek ez az akaratunktól független szabályozása eredményezi, hogy a reakcióidő sokkal rövidebb, mint ha ezt a szabályozást az agykéreg tudatos vezérlése végezné.

 

Az alapvető különbségek tisztázása után érdemes megnézni a belső szervi fájdalom útját. A magyarázat kedvéért ez a belső szerv példánkban legyen a gyomor. A kialakuló fájdalominger a gyomorból a megfelelő gerincvelői szakaszba jut, annak háti-felső szarvába. Onnan áttevődik az alsó, hasi szarvba, és kiváltja a megfelelő idegpályákon át az ugyanebbe a gerincszakaszba tartozó öt-kilenc hátcsigolyát (szimpatikus) és a harmadik nyakcsigolya (paraszimpatikus) működését. A szimpatikus tónus általában működésserkentő, míg a paraszimpatikus gátló. A szív és a gyomor-bél beidegzés esetében fordított a helyzet, a szívnél a szimpatikus serkent és a paraszimpatikus gátol, míg a gyomor-bél perisztaltikában a paraszimpatikus serkent és a szimpatikus gátol. Példánkban az ingerületet a gyomor simaizomelemeihez és vérereihez a nervus splanchnicus vezeti, és az inger, mely a gyomorból érkezett, vagy ellazítja a gyomor simaizomelemeit és kitágítja a vérereket, vagy összehúzza azokat. A szimpatikus ingerátvivő a noradrenalin, a paraszimpatikus az acetilkolin. Ezt a szabályozást akaratunktól függetlenül a vegetatív, más elnevezéssel autonóm idegrendszer végzi.

 

A gyomor és ereinek összehúzódása kisugárzik az említett öt-kilenc pont hátcsigolyaszelvényhez tartozó head zóna bőrébe is. Vagyis a zónák alapján olyan információkhoz juthatunk, amelyek jól hasznosíthatók a diagnosztikában. Természetesen némely esetben a kisugárzó fájdalom a belső szervtől nagyobb távolságban is észlelhető, amit figyelembe kell venni. Erre példa, hogy a szív koszorúereinek görcse nemcsak mellkasi fájdalommal jár, hanem gyakran kisugárzik a bal karba is.

 

A has bőrének finom ingerlése, pontosabban az ingerlés hatására fellépő túlérzékenységi reakció - hiperalgézia - jelzi a túlérzékeny zóna alatt fekvő szerv érintettségét. A head zónákat úgy képzeljük el, hogy a megfelelő csigolyaszakasz magasságában körkörösen körülöleli testünket, és ezen az övszerű testfelszíni bőrterületen mindenütt egyforma túlérzékenységet tapasztalunk. Ezeket a területeket dermatómáknak is nevezzük. A gyomorhoz tartozó említett szakaszon kívül a hetes-kilences csigolyák szakasza a test bal oldalán a hasnyálmirigy, az egyes-ötös és hetes-nyolcas szakasz a szív dermatómája is.

 

Sajnos a head zónák diagnosztikai jelentőségét a mindennapi orvosi gyakorlat alig használja ki. De ez az élettani működési elv segít megérteni az alternatív gyógyítási módszereket, elsősorban a meridiánok és az energiaáramlás elvén alapuló akupunktúra-akupresszúra, illetve a kineziológia diagnosztikai és terápiás vonatkozásait.

 

Ma már tudjuk, hogy az információcsere és az energiaátadás sejtszinten is létező folyamat. A testi sejtek ugyanúgy képesek továbbítani sejtről sejtre a külvilági ingereket, mint az idegrendszer sejtjei és neuronjai. A különbség inkább az, hogy az idegrendszeri szabályozás célirányosabb, a terjedés útja keskenyebb és az így érkező ingerekre a szervezet általában nagyon rövid idő alatt speciális választ ad. A sejtek kötőszövetei által felvett ingerületinformáció szélesebb körben, ezért látszólag lassabban terjed, de így szinte minden testi sejt megkapja és feldolgozza az információt a maga számára. Természetesen a szervezet - sejti szinten is - a negatív káros ingerekre is reagál, ez az oka, hogy a negatív hatások szinte egy időben és minden testi sejtben érvényesülnek.

 

Tisztáztuk a fájdalom útját a szervezetben, de nem beszéltünk még a belső fájdalmak eredetéről. A fájdalom jelzés. Információ a tudatnak, hogy testünk meghatározott részében valami történik. Belső szerveinkkel azonban, mint a bevezetőben is jeleztük, az a probléma, hogy a szervek jellegzetes működését biztosító sejtek és szövetek nem tartalmaznak érző idegsejteket. Ezért a sejteket károsító folyamatok korán, amikor még csak egyes sejtekre korlátozódik a kóros folyamat, nem ismerhetők fel. Az információ korlátozott helyen megreked, nem terjed tovább, csak akkor, amikor már működési rendellenességet okoz a probléma, de gyakran ez is elhúzódó folyamat és nem jár jellegzetes tünetekkel. Viszont jól ellátottak érző idegsejtekkel a vérerek, így azokban a nyomásváltozás - lokális jelentkezés esetén is - fájdalomérzettel járhat. Mindenki ismeri pl. az erős fájdalommal járó vádliizomgörcsöt, ami az érszűkület egyik közismert tünete.

 

A belső fájdalmak kialakulásának kitüntetett szereplői a hasüregben helyet foglaló szervek. A fájdalmat kiváltó egyik leggyakoribb ok a hiányos emésztés, illetve a mögötte álló helytelen táplálkozás. Az emésztőnedvek, illetve az emésztésben szerepet játszó más anyagok hiányos termelődése is oka lehet hastáji fájdalmak, görcsök kialakulásának. A hiányos szénhidrátemésztés oka a nyálamiláz, bélamiláz csökkent termelődése. Ilyenkor a vastagbélbe jutó szénhidrátokat a bélbaktériumok bontják le, jelentős mennyiségű bélgáz keletkezése közben. Ez a folyamat erjedéses diszpepsziával, hasmenéssel és hasi fájdalmakkal jár.

 

A húgyivarszervek megbetegedései is jellegzetes fájdalmakkal járnak. Ezek lehetnek állandó szervi fájdalmak, rohamszerűen jelentkező fájdalmak, illetve tapintással, nyomással kiváltható fájdalmak. Állandó fájdalom többek között a vesefájdalom az ágyéki tájékon, ami a bordaív alatt hol a hát, hol a has irányába sugárzódik ki, rohamszerűen jelentkező fájdalom csak üreges, izomzattal rendelkező szervekben alakul ki. Nyomási, feszülési fájdalomként mutatkozik a gát és a keresztcsont tájékán a prosztata megbetegedése vagy problémája okozta fájdalominger. A tapintás és a nyomás hatására jelentkező fájdalom ugyancsak jelentős és gyors diagnosztikai segédeszköz lehet még a vakbél féregnyúlványának gyulladása esetén.

 

Mi „fáj” az embriónak?

Az élet a petesejt és az ondósejt egyesülésével kezdődik. Mivel a sejtek önálló élő biológiai egységnek tekinthetők - egyedileg képesek reagálni a külső ingerekre -, a megtermékenyült petesejt osztódási folyamatának megindulásával már a fejlődés néhány sejtes szakaszában is károsodhat az anyai vérrel a kialakuló magzati placentába átjutó stresszhormonoktól, nikotintól és egyéb szabad gyököktől. Az emberi placenta eltér az alacsonyabb fejlődési fokon álló állatok placentájától. Érdekes módon az emberi csupán csak háromrétegű, szemben az állatok hatrétegű placentájával, melyet három anyai és három magzati réteg alkot. Ez azért fontos, mert a csak magzati placentával rendelkező magzat esetében az anyai és a magzati vérpályát kevesebb placentaréteg választja el. Vagyis az anyai vérben keringő káros, mérgező anyagok szinte azonnal, alig csökkent toxicitással hatnak az embrió, magzat sejtjeire és azok funkcióira.

 

A néhány sejtes stádiumban elsősorban a kromoszómák DNS-szakaszai sérülhetnek. Ennek következménye bizonyos fehérjék szintézisének zavara lehet, ami akár az embrió elhalásához is vezethet.

 

Külön érdemes hangsúlyozni a nikotin káros hatását. Karcinogén anyagai a magzatban sejtkárosítók, már előre gyengítik a születés után kialakuló immunrendszert. (Megjegyezném, hogy a dohányzás akkor is károsítja a csecsemőt, ha azt az anya csak a szülés után kezdi újra, ugyanis ezek az anyagok a szoptatós anya tejében is kimutathatók.)

 

Az alkohol ugyancsak azon élvezeti cikkek közé tartozik, melyet a terhesség alatt el kell hagyni. Az anyáknál a nyálkahártyák gyakori hurutja anyagcserezavarokat, a vérerek és a szív károsodását, az idegrendszer megbetegedését okozhatja, illetve kimutatható szerepe van a vetélésekben is. A magzatban a nikotinhoz hasonlóan DNS-szakaszokat, illetve a kialakuló szervek, idegrendszer, emésztőrendszer sejtjeit károsítja.

 

Az anyának tehát tudatosan fel kell készülnie a gyermekvállalásra. Ez azért is fontos, mert a fogamzást követő néhány hét - gyakorlatilag két menstruáció közötti időszak - az a kritikus időintervallum, melyben a genetikai balesetek kialakulásának veszélye a legnagyobb. Ha a fogamzás nem tervezett időben következik be, a gyermekáldásra nem is készülhetünk fel. És itt nem csupán az előbb említett legsúlyosabb káros szenvedélyekre gondolok, hanem a nem kívánatos élelmiszerek fogyasztására, a természetellenes fogyókúrára, a terhesség alatt ellenjavallt gyógyszerek szedésére is többek között. Az anyai szervezet méregtelenítői szervei (máj, vesék, tüdő, verejtékmirigyek, illetve az immunrendszer) ideális esetben sokat tehetnek az anyai szervezetbe kerülő nemkívánatos anyagok semlegesítéséért. De a tökéletes méregtelenítésig a vér meg tud tenni néhány kört a szervezetben, így a placentában is.

 

Vagyis kézenfekvő megelőző lehetőség a gyermekáldás előtti méregtelenítés. Ennek technikai megvalósítása ma már sehol nem ütközik komoly akadályba, vagyis alapvetően erős motiváció kell hozzá.

 

A méregtelenítést a következőképpen kezdjük:

1. A dohányzás és az alkohol azonnali és teljes elhagyása.

 

2. A táplálkozás reformja (bioélelmiszerek, kevés, friss és egészséges hús, transzzsírok elhagyása, tiszta nem szénsavas víz, elsődlegesen hazai gyümölcsök, ha ragaszkodunk hozzá, lehetőleg őstermelőtől valódi tej).

 

3. Heti egy nap teljes böjt. (Kezdetben gyümölcs és/vagy zöldséglével, kizárólag friss gyümölcsből és zöldségből általunk préselve, később csak salaktalanító teával és vízzel.)

 

4. Nagyobb böjtkúra. (Ezt orvossal vagy más kellően felkészült szakemberrel történő megbeszélés után célszerű végezni.)

Dr. Pőcze Tibor
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: belső szervek fájdalma, fájdalom, fájdalomcsillapítás

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.