Betegségek A-tól Z-ig

A gyomor hurutos megbetegedése

Szinte minden betegség létrejöttében szerepet játszik a helytelen táplálkozás

A különféle emésztőszervi problémák, emésztőszervi zavarok nagyon sok ember életét megkeserítik. A természetgyógyászati felfogás szerint szinte nincs olyan betegség, amely létrejöttében a rosszul megválasztott étrend, a helytelen táplálkozás ne játszana elsődleges szerepet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy szinte minden emésztőszervi bántalom hátterében valamilyen pszichés ok is meghúzódik. Ebből az is következik, hogy a teljes gyógyulás érdekében a lelki-pszichés kezelésnek a terápia szerves részét kell képeznie!


A gyomorhurut (gastritis) lényegében a gyomornyálkahártya gyors lefolyású (akut) vagy elhúzódó, idült (krónikus) gyulladását jelenti. A krónikus gyulladás a gyakoribb, bár a két típus együttesen is előfordulhat. A két forma közötti különbséget az orvosi gyakorlatban a gyomornyálkahártya gyulladásos sejtjeinek szövettani vizsgálaton alapuló eltérései szerint szokták diagnosztizálni. Az akut nyálkahártya-gyulladás leggyakoribb okai között megtalálható a tartós gyógyszerfogyasztás. Főleg az aszpirin, a mozgásszervi fájdalmak mérséklésére szedett nem szteroid gyulladáscsökkentők és a daganatellenes szerek okozhatnak gyomorpanaszokat. Az aszpirin ugyanis gátolja a ciklooxigenáz- 1 enzim működését, amelyre szükség van a gyomornyálkahártya védelmét szolgáló szöveti hormon, a prosztaglandin szintéziséhez. Prosztaglandin hiányában csökken a nyálkahártya természetes védekezőképessége a külső káros hatásokkal és a saját maga által termelt sósavval szemben. Ebben a fázisban sikerrel alkalmazható a szervezet nyálkahártyáját erősítő komplex homeopátiás készítmény.

 

További lehetséges ok a mértéktelen alkoholfogyasztás, ami károsítja a nyálkahártya kis ereit és ezáltal vált ki gyulladást. A dohányzás, a túlzásba vitt kávéfogyasztás, a gyomor nagy mennyiségű fűszeres, forró ételekkel való terhelése szintén nyálkahártya-károsító tényező.

 

Gyomorhurutot okozhatnak egyes élelmiszerek és a baktérium-, gomba- és vírusfertőzések. Napjainkban előtérbe került egy baktérium szerepe a gyomorhurut kiváltásában, bár már a múlt században ismert volt a jelenléte. A Helicobacter pylori spirális ostorokkal rendelkező baktérium. Több altípusa ismert, van olyan változata, amelyik a gyomorrák kialakulásában is szerepet játszik. A helicobacter- fertőzés és a gyomorgyulladás közötti összefüggést minden kétséget kizáróan 1985-ben bizonyította két ausztrál tudós, akik felfedezésükért tíz év múlva orvosi Nobel-díjat kaptak.

 

A stresszes állapot helyi érösszehúzódást okoz, és ez csökkenti a nyálkahártya vérellátását, ami szintén elősegíti a gyulladásos folyamatot. A dohányfüstben lévő nikotin hasonló módon érösszehúzó hatása révén károsít.

 

Gyomorhurutot okozhatnak egyes élelmiszerek és a baktérium-, gomba- és vírusfertőzések. A Helicobacter pylori spirális ostorokkal rendelkező baktérium

 

Az idült gyomornyálkahártya-gyulladás elhúzódó folyamat. A helicobacter-fertőződést követően ez a baktérium a gyomor alsó részében, a gyomornyákban él. A hámrétegbe nem hatol be, de a gyomor mirigyeiben kimutatható. A kórokozó a nyákban az ostoraival mozog. Ureáz enzim segítségével elbontja a gyomor belső falát borító nyákot és a hámsejtek felszínéhez tapad. Másrészt elbontja a sejt közötti, intercelluláris állományt, és így a gyomorsav a védtelenné vált sejtek közé jutva roncsolja azokat. A fertőzés átvitele emberről emberre történik, de pontos módja még nem ismert.

 

A gyomorhurut vírusos változata ellen valójában ma még nincs hatásos orvosság. A járványszerű megbetegedést egy norovírus nevű változat okozza, émelygést, hányást, hasmenést kiváltva. Az Egyesült Államokban lévő St. Luis-i Egyetem tudósai felfedezték a gyomrot támadó vírusok MDA5 nevű fehérjereceptorát, amelyek a vírus jelenlétét érzékelve immunválaszt generálva megnövelik a szervezet védekezőképességét, és így rendszerint sikerrel legyőzhetőek a vírusok. A kutatók felfedeztek egy TLR3 másodlagos receptorfehérjét is. A vizsgálatokat egereken végezték, és feltételezik, hogy emberben is ugyanezek a fehérjék a felelősek a norovírus észleléséért. Az immunrendszer úgy működik, hogy a két receptorfehérje a vírusokat észlelve a sejteket interferon (a vírusok elleni védekezést kiváltó, stimuláló fehérje) kibocsátásra késztetik, és ez leállítja a vírusok szaporodását.

 

A gyomorhurutnak ismert egy autoimmun-változata is. Ilyenkor az immunrendszer a saját szervezetének meghatározott sejtjei ellen termel ellenanyagot, s elpusztítja azokat. Az ellenanyag jelen estben a sósavat termelő fedősejtek ellen termelődik. Így csökkent vagy teljes gyomorsavhiány alakul ki. Az ellenanyagok hatással vannak az intrinsic factorra is, amely a B12-vitamin felszívódásához szükséges anyag. B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység (anémia perniciosa) alakul ki.

 

Az emésztőszervi panaszok diagnózisában jól bevált az arc régióinak tanulmányozása. Az ajkak mutatják a gyomor és a bélrendszer állapotát. A felső ajak a gyomor, az alsó ajak a belek állapotát tükrözi

 

Idült gyomorhurut alakulhat ki akkor is, ha a gyomor alsó záróizomgyűrűje (pylorus) nem zár rendesen. Ilyenkor az egyébként savas kémhatású gyomor alsó részébe lúgos kémhatású vékonybélnedv és epe kerül, és ott gyulladást okoz. Ezt a kóros folyamatot nevezik reflux gastritisnek.

 

A gyomorhurut tünetei

Az akut gastritis tünetei széles határok között változnak, az alig észrevehető állapottól a halálos kimenetelű, súlyos vérzéssel járó helyzetig. Legtöbb esetben tünetmentes. Ha előfordulnak panaszok, akkor azok eleinte étvágytalanságban, émelygésben, rossz szagú leheletben, hányásban, szegycsont alatti szúró fájdalomban nyilvánulnak meg.

 

Az idült gastritis hasonló tünetek mellett jelentkezik, felhasi diszkomfortérzéssel. Az idült gyomorhurutnak fontos szerepe lehet a rák létrejöttében, ezért kezelése a tumor megelőzésében is jelentős.

 

A vizuális diagnosztika

Az emésztőszervi panaszok diagnózisában jól bevált az arc régióinak tanulmányozása. Az ajkak mutatják a gyomor és a bélrendszer állapotát. A felső ajak a gyomor, az alsó ajak a belek állapotát tükrözi. Ha az emésztőcsatorna kitágul, az ajkak megvastagszanak. A túl vastag alsó ajak a puffadásra és a székrekedésre való hajlamot jelzi. A szájzug rendszeres berepedése nyombélfekélyre utal. A túl sötét, vérbő ajak vérpangásra, illetve gyulladásos folyamatra enged következtetni az emésztőtraktus területén. A túl fehér, halvány ajkak felszívódási zavarokra, vérszegénységre hívják fel a figyelmet. A kiújuló sebek a fekélyesedés előjelei.

 

A nyelv is jelzi az emésztőrendszer állapotát. A fehér lepedék a nyelven
gyomor- vagy bélhurutra enged következtetni

 

Az orr felső részén vagy az orrnyergen látható barna elszíneződések, szeplők a fekélyre és a savtúltengésre való hajlamra utalhatnak.

 

A nyelv is jelzi az emésztőrendszer állapotát. A sötétpiros hátsó felület gyulladásra, fekélyesedésre utalhat az emésztőrendszer területén. A fehér lepedék a nyelven gyomor- vagy bélhurutra enged következtetni. Ha sok a pici repedés a nyelven, az enzimhiányt jelezhet és utal a cukorbetegségre való hajlamra.

 

A kezek is szolgálhatnak vizuális jelzésekkel. A körmön lévő hosszirányú barázda bélrenyheségre, felszívódási zavarokra, míg a középső ujj feltűnő elváltozásai szintén a gyomor és bélrendszer rendellenességeire hívják fel a figyelmet. Kitűnő diagnosztikai lehetőséget kínál a hozzáértő számára az írisz. A közvetlenül a pupilla körül található fodorzóna értékes jelzéseket adhat a diagnosztának.

 

Az orvosi diagnózis rendszerint endoszkópos vizsgálaton nyugszik. A röntgen legfeljebb a durva elváltozásokat jelzi. Az endoszkópos behatoláskor a szakember számos finom nyálkahártya-eltérést lát. A nyálkahártya élénkvörös, alatta vérzések, felszínes hámsérülések láthatók. Endoszkópos vizsgálatkor a gyomor különféle területeiről mintát is vesznek a bakteriológiai és a szövettani vizsgálathoz. A Helicobacter pylori jelenléte a friss szövettani metszeteken speciális festéssel vagy táptalajra oltva hagyományos tenyésztéssel mutatható ki. A baktériumok radioaktív izotóppal, a karbamidbontó képességük alapján detektálhatók.

 

A tápanyagok szükségleten felüli tartós fogyasztása komoly terhet ró a szervezetre

 

Az emésztőtraktus elváltozásai jól nyomon követhetők a Voll-készülékkel a vékonybél, a vastagbél és a gyomor meridiánjain, továbbá a talp- és a fülzónákon is érzékelhető elváltozásokat okozhatnak.

 

A gyomorpanaszokat kiváltó leggyakoribb táplálkozási hibák

A tápanyagok szükségleten felüli tartós fogyasztása komoly terhet ró a szervezetre. Ilyenkor elsősorban a tápcsatornát éri a túlterhelésből fakadó inzultus. A többlettápanyag feldolgozása, felszívódása, transzportja és raktározása jelentős mértékben igénybe veszi az érintett szerveket, és a tápanyag szükségleten felüli fogyasztása megterheli az intermedier anyagcserét is.

 

A súlyfölösleg mozgatása, cipelése megterheli a mozgás aktív és passzív szerveit. A gyakori "bezabálás" kitágítja az emésztőtraktust, a fölösleges enzimterhelés igénybe veszi az emésztőrendszer mirigyeit, terheli a májat, a hasnyálmirigyet és a vastagbélszakaszt is.

 

A hiányállapot

Különösen a biológiailag nagy hatékonyságú anyagok tartós hiánya vagy a limitáló esszenciális aminosavak deficitje hagy maradandó nyomot a szervezetben. A mikroelemek, a vitaminok, de a makroelemek tartós hiánya is visszafordíthatatlan folyamatokat okoz az egészségben. Itt kell megemlíteni a vizet, mint az egyik legfontosabb szervalkotónkat, amely a szervezetben folyó biokémiai reakció közege és komponense, a táplálék emésztésének, felszívódásának és transzportjának elengedhetetlen alkotórésze, a hőszabályozás egyik legfontosabb eleme, a sejtek megfelelő belső nyomását (turgorát) biztosító komponens és a kiválasztó szervek működésének nélkülözhetetlen vegyülete. Vízhiány esetén székrekedés keletkezhet. A napi 1,5-2 liter elemi és a táplálékban lévő úgynevezett szerves víz felvétele tekinthető élettanilag indokoltnak.

 

Vízhiány esetén székrekedés keletkezhet

 

A táplálék megfelelő mechanikai feldolgozása - a rágás

A táplálék alapos mechanikai felaprítása a megfelelő emésztőmunka alapvető feltétele. A kellően pépesre rágott táplálékhoz az emésztőenzimek megfelelően hozzáférve biztosítják a táplálék komponenseinek feltárását, kémiai alkotóelemeikre való lebontását, ami a felszívódás és a transzport elemi feltétele. A megfelelő ideig történő rágás teszi lehetővé, hogy a táplálék elegendő mennyiségű nyállal összekeveredve optimális konzisztenciájúvá váljon, és a nyálban lévő mucintartalom kellő sikamlóssága révén akadálytalanul áthaladjon a garaton, majd a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jusson. A nyálban lévő szénhidrátbontó enzim, a ptialin már a szájban megkezdi az összetett szénhidrátok bontását, amihez a nyál lúgos kémhatása megfelelő feltételeket teremt. A nyál hidrokarbonát-tartalma egyben megfelelő pH-t hoz létre a gyomor optimális kémhatásának fenntartásához is, miután jelentős pufferkapacitása révén megakadályozza a gyomortartalom túlsavasodását. A rágáshoz természetszerűen megfelelő állapotban lévő fogazatra is szükség van!

 

Az evés gyakorisága

Ha valaki túl gyakran és rendszertelenül eszik, az folyamatosan túlterheli az emésztőtraktusát. Így nem tudja megteremteni az emésztés megfelelő ritmusát, nincs idő a táplálék feldolgozására és az emésztőszervek pihentetésére. Ezért napi két-háromszori főétkezés bőven elegendő, és hetente egy alkalommal könnyebb böjtöt kell beiktatni az étkezési rendbe. Így szervezetünk megszokja a táplálék felvételének és feldolgozásának napi ütemét, megtanulja, hogy mikor készüljön fel a táplálék befogadására és az emésztésére. A főétkezésen kívüli időszakban gyümölcsök, gyümölcslevek és gyógyteák fogyaszthatók.

 

A főétkezésen kívüli időszakban gyümölcsök, gyümölcslevek és gyógyteák fogyaszthatók. Elegendő rost fogyasztása esetén megfelelő lesz a gyomor teltségérzete, a bél perisztaltikája

 

Nemcsak az a fontos, hogy az ember mennyit és mit eszik, hanem az is, hogy mit mivel fogyaszt. A gyümölcsökkel összeillenek az erjedésgátló fűszerek, de nem illenek hozzájuk a gabonafélék, zöldségek, olajos magvak, hüvelyesek és a burgonya.

 

A zöldségekkel összeillenek a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajos magvak, a burgonya, a fűszerek, a hidegen sajtolt olajok.

 

A burgonyával összeillenek a zöldségfélék, az olajos magvak, a fűszerek, a hidegen sajtolt olajok. Nem illenek hozzá a gabonafélék, a gyümölcsök, a hüvelyesek.

 

A gabonafélékhez illenek a zöldségek, az olajos magvak, a hüvelyesek, a fűszerek, a hidegen sajtolt olajok, az aszalt gyümölcsök, de nem illenek a gyümölcsök és a burgonya.

 

Az olajos magvakhoz illenek a gabonafélék, a zöldségek, a hüvelyesek, a burgonya, az aszalt gyümölcsök, de nem illenek a gyümölcsök.

 

A hüvelyesekhez illenek a gabonafélék, a zöldségek, az olajos magvak, a fűszerek, de nem illenek a gyümölcsök és a burgonya.

 

A léböjtnapok mellett célszerű almanapokat vagy almakúrát beiktatni

 

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását célszerű minimálisra csökkenteni, ezért ezek beillesztésétől a bemutatott ételkombinációkban szándékosan tartózkodtunk.

 

 

A manipulált ételek fogyasztása

Az elfogyasztott táplálékot minél kisebb feldolgozással, lehetőség szerint nyers formában fogyasszuk. Számos emésztőszervi probléma hátterében az áll, hogy az étrendünkbe iktatott táplálékok túlnyomó részét agyonsütött, túlfőzött, fagyasztott, finomított, konzervált, pasztörizált, besugárzott komponensek alkotják. Nem szabad elfelejteni, hogy mindenféle feldolgozás csökkenti, átalakítja, tönkreteszi a legértékesebb élelmiszer-összetevőket (vitaminok, enzimek, bioaktív anyagok), mert denaturálja azokat. 

 

A rostszükséglet hiánya

A rost, noha az emberi szervezet nem képes feldolgozni, megemészteni, nélkülözhetetlen összetevője táplálékunknak. Elegendő rost fogyasztása esetén megfelelő lesz a gyomor teltségérzete, a bél perisztaltikája, nem maradnak pangó táplálékrészek a belekben, rendszeresen kiürül az epehólyag, ami csökkenti a hasnyálmirigy-gyulladás veszélyét, továbbá az epével jelentős mennyiségű koleszterin távozik a szervezetből, vagyis kedvezőbb lesz a koleszterinszint. Megfelelő mennyiségű (napi minimum 40-50 g) rost felvétele jótékonyan hat a széklet mennyiségére, állagára, és ami talán a legfontosabb, leköti az emésztés során keletkező toxikus anyagokat. Így azok a végbélben nem tudnak felszívódni és visszakerülni a szervezetbe, és nem okoznak autointoxikációt. Azzal, hogy a rostfogyasztásunkat napi 40-50 g-ra emeljük, megnő a napi széklet mennyisége 300-400 g-ra, a kedvezőbb konzisztencia miatt könnyebb lesz a széklet kiürülése, nem időzik túl hosszú ideig a végbélben, és csökken a vastagbélrák kialakulásának veszélye. Elkerülhető az olyan kellemetlenségekkel járó jelenség, mint az aranyér, a vastagbél-kiöblösödés, a divertikulózis és a végbélsipoly. De rosthiányos táplálkozás állhat például az elhízás, az epekőképződés, a végbéldaganat, a túlsúly, adott esetben a cukorbetegség, a rekeszizomsérv, az érelmeszesedés és különböző vérellátási zavarok hátterében is.

 

A sav-bázis egyensúly zavarai

A táplálkozás-élettani szakértők folyamatosan felhívják a figyelmet arra, hogy a mai évi 80-100 kg-os húsfogyasztás, a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás visszaesése és a túlmanipulált, túlfinomított táplálék fogyasztása felborítja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Ilyen természetellenes táplálkozási struktúra mellett a szervezet csak jelentős erőfeszítések árán, puffertartalékainak bevetésével, a csontokban lévő Ca mozgósítása árán képes homeosztázisát megőrizni. Az egészséges táplálkozás érdekében ezért túlnyomóan bázikus élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

 

Nemcsak az a fontos, hogy az ember mennyit és mit eszik, hanem az is, hogy mit mivel fogyaszt. A savképző ételek: a húsfélék, a tejtermékek, a sütemények, az alkohol, a kávé

 

Irányadóként felsoroljuk azokat a táplálékokat, amelyek úgynevezett "savképző" és "bázisképző" hatásúak.

 

A savképző ételek: a húsfélék, a halak, a szárnyasok, a töltelékáruk, a belsőségek, az állati zsír, a tojás és a tojásos ételek, a pasztőrözött tej, a tejtermékek, a keményített növényi zsiradékok, a finomított olaj, a hüvelyesek, a hántolt gabonafélék, a fehér lisztből vagy fehér cukorral készült ételek, a sütemények, a tészták, az alkohol, a kávé.

 

Bázikus ételek: a zöldségfélék, a zöld levelek, a gyökérfélék, a hagymafélék, a burgonya, a burgonyalé, a csicsóka, a tökfélék, a gesztenye, a füge, a fűszernövények, a hántolatlan gabonák, a mazsola, a zöldséglevek, a gyümölcsök és gyümölcslevek, a sörélesztő, a korpák, a csirák, a lúgos ásványvizek. 

 

Működtessük egészségesen gyomrunkat

A gyomorban egészséges körülmények között csak víz és néhány gyógyszer, továbbá az alkohol szívódik fel. Ha kóros viszonyok között mégis felszívódás folyik, az rendszerint allergiás reakciót eredményez.

 

Az ún. választóétrend szerint a jelentős szénhidráttartalmú ételek (tésztafélék, rizs, burgonya, kenyér) a nagy fehérjetartalmú táplálékokkal (hús, hal, tojás, sajt) együtt azonos étkezés alkalmával nem fogyaszthatók. Ezeket mindig zöldségsalátákkal külön célszerű enni, az amiláz és a fehérjebontó enzimek gátolt működése miatt. A helyes étrend betartása abból a szempontból is fontos, hogy a folyékony és a szilárd táplálék ne keveredjen. Ha valaki étkezés előtt vagy közben, illetve közvetlen utána iszik, az kedvezőtlen irányba befolyásolja az emésztés folyamatát, mert felhígítja az emésztőnedveket és romlik a tápanyagok feltárásának hatékonysága.

 

A gyomor zónájának rendszeres masszírozására is szükség van

 

A táplálék gyomorban való tartózkodásának az időtartama függ a benne lévő összetevők, elsősorban a zsír- és a fehérjekoncentrációtól. Feltételezik, hogy azok az ételek egészségesebbek, előnyösebbek a szervezet számára, amelyek rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban. Néhány példa a különböző ételek gyomorban töltött emésztési idejéről. A gyümölcsök, ha jól megrágják azokat, fél órát időznek a gyomorban, tehát ideálisan könnyű tápláléknak tekinthetők. A zöldségek esetében ez az idő 1–2 óra. A tojás és a tej átlagosan 3, a húsok és a húskészítmények 4–5, a zsírosabb húsfélék 6–8 óra alatt kerülnek a gyomorban megemésztésre.

 

 

A gyomorhurut természetes gyógymódjai

Gyomorhurut esetén a legfontosabb teendő az étrend rendezése, az új táplálkozási rend kialakítása. A napi háromszori mérsékelt étkezés kímélő ételekből álljon. Kerülni kell a nehezen emészthető húsokat, zsíros ételeket, sajtokat, a hüvelyeseket, sőt az éretlen savanyú gyümölcsöket is. Célszerű heti egyszeri böjti napot beiktatni.

 

Az alkohol, a nikotin, a túl hideg vagy meleg ételek, a szénsavas üdítőitalok, a csípős fűszerek, a cukros vagy ecetes savanyúságok, a fekete tea, a kakaó és a csokoládé hurutképző hatású. A gyomorirritáció ellen úgy védekezik a szervezet, hogy a gyomor és a belek falán védőréteget képez. Ennek feloldására érdemes nyers vörös káposztát vagy burgonyalevet fogyasztani. A léböjtnapok mellett célszerű almanapokat vagy almakúrát beiktatni.

 

A gyomorhurutos betegnek meg kell tanulnia néhány stresszoldó technikát

 

Heveny gyomorhurut esetén pótolni kell a hasmenéssel eltávozott folyadékmennyiséget. Citromos, tengeri sóval enyhén sózott vizet kell fogyasztani. Javasolt ilyenkor pár napos vagy egyhetes léböjtkúra. Ez alatt csak reszelt almát, krumplipürét, főzelékpüréket, barna rizst és enyhén pirított barna kenyeret kell fogyasztani.

 

Súlyos bélhurut esetén egyhetes böjt javasolt. A gyógyteák és zöldséglevek mellett az előzőekben felsorolt ételek fogyasztandók. A szakszerűen végrehajtott, 2-3 hónapig tartó böjttel több évtizedes krónikus gyomor- és bélhurut is megszüntethető.

 

A hidroterápiás módszerek közül a félfürdő lehet hatásos, amikor csak az alsó test merül a vízbe. Krónikus gyomorhurut esetén, közvetlenül az étkezések után és éjszakára, enyhe ecetes, langyos vizes hasborogatás és forró szódabikarbónás lábfürdő alkalmazása elősegíti a gyógyulást.

 

Előnyösen befolyásolható a gyógyulás megfelelő légzéstechnikával. Reggel és este 15–20-szor végzett jógalégzés hatásosan javítja a hurutosodást.

 

A savképző ételek: a húsfélék, a tejtermékek, a sütemények, az alkohol, a kávé

 

A homeopátiás szerek közül D hígítási fokozatú egykomponensű és komplex szerek alkalmazhatók, szakember ellenőrzése mellett. Lehetőleg személyre szabott szereket alkalmazzanak, amely a tünetek jellege, erőssége és gyakorisága szerint kerülnek kiválasztásra.

 

Érdemes csontkovácsot, kriopraktőrt is felkeresni, miután a 7-9. bordák diszfunkciója a gyomorhuruthoz hasonló tüneteket vált ki.

 

Hasonló módon célravezető a reflexológus bevonása a gyógyító munkába, aki elsősorban a gyomor, a máj, az epe és a hasnyálmirigy, valamint a vékonybél, a háti csigolyák, a plexus szoláris területét hetente háromszor húsz percen át masszírozva felgyorsítja a felépülés folyamatát. Természetesen a gyomor zónájának rendszeres masszírozására is szükség van.

 

Az illóolajok közül naponta pár cseppet kell kevés vízben bevenni, nevezetesen a geránium, a kamilla, a rózsaolaj vagy a borsmenta ajánlott, mint jó hurutoldó hatású készítmény.

 

A litoterápiát is célszerű alkalmazni. Gyomortájékra helyezve vagy marokkőként alkalmazva az akvamarin, a magnezit, az ezüst, a holdkő jöhet számításba.

 

 

A gyomorhurut pszichés háttere

Lelki alapon a hurutosodás hátterében az elnyomott agresszió, az elfojtott konfliktusok és az örökké aggályoskodó, kétségekkel teli személyiségi jegyek állnak. Az örökös megfelelni akarási kényszer, a fölpörgetett életmód, a túlfeszített munka is hozzájárul a betegség kialakulásához.

 

A gyomorhurutos betegnek meg kel tanulni kezelni az érzelmeit, el kell sajátítania, hogy a külvilág felé megfelelő módon képes legyen kontrollált formában kimutatni az érzelmeit. Meg kell tanulnia néhány stresszoldó technikát, amivel segíteni tud saját helyzetén. Erősítenie kell az önbizalmát, növelni kell a magabiztosságát, hogy az örökös teljesítménykényszert kezelni tudja. Lényeges, hogy ne vegye félvállról a betegségét. Ne hanyagolja el, azzal a tudattal, hogy ezzel együtt lehet élni. 

Dr. Gere Tibor
XV. évfolyam 4. szám

Címkék: gyomor, gyomorhurut, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2017. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.