Betegségek A-tól Z-ig

A higany mérgező

Tények, adatok a tudomány világából


A higany (Hg) toxicitása a formájától, a mérgezés útjától, illetve a mennyiségtől függ. A folyékony elemi higanyt lenyelhetjük, mert nem hatol át könnyen a gyomor- és a bélfalon. A higanyból szobahőmérsékleten higanygőz képződik, ha belélegezzük, a tüdőnkből az agy vérkeringésébe kerül. Egy törött lázmérőből elég higany kerül ki ahhoz, hogy mérgezővé tegye a szoba levegőjét, az EU-ban ezért is szüntették be a higanyos lázmérőket. Napjainkban festékek, gyógyszerek, rovarölő szerek, elemek, fluoreszkáló villanykörték, arckrémek, gombaellenes szerek és védőoltások mindennapos alkotóeleme. És ott van az amalgámtömésekben is, melyeknek a fele higany. 

 

A higany sói és egyéb szerves vegyületei közül a rendkívül erősen mérgező dimetil-higany csak laboratóriumokban fordul elő. Metil-higany formájában raktározódik el a halak húsában, az etil-higany pedig gyógyszerek, oltások alkotórésze.

 

 

A higany bejut a szervezetbe 

A higany a szervezetünkbe kerülhet:

 

• a belélegzett levegővel, ivóvízzel, egyéb italokkal: napi ~0,2 μg (mikrogramm);

• halakkal, tengeri állatokkal: ~2,3 μg (metilhigany);

• egyéb élelmiszerekkel (permetezőanyagok, rovarirtó szerek): napi ~0,3 μg (szervetlen
higany);

• fogtömésekből: napi 3,8 21 μg (higanygőz/ionizált higany);

• gyógyszerekből: például egyes vérnyomáscsökkentőkből;

• oltóanyagokból: thiomersal formájában egyes hepatitisz-B, tetanusz és influenza elleni oltóanyagok (pl. Influvac, Inflexal, Fluarix, Mutagrip, újabban a Fluval P. – a WHO adatai alapján)

 

A nehézfémek – ólom, higany – normális úton, a veséken és bélrendszeren át nehezen vagy egyáltalán nem üríthetők ki, ezért elraktározódnak a szervezetben. Majomkísérletben (1990, Dánia) radioaktívan megjelölt higanyt alkalmaztak, a legmagasabb lerakódások csökkenő sorrendben: emésztőrendszer, állcsontok, nyálkahártyák (orrmelléküregek, száj, hüvely, méh), vesék, tüdő, máj, lép, agy, bőr.

 

 

A higany három fajtája 

Elemi higanygőz. Rendkívül mérgező, rágás közben is fölszabadul a szájban lévő amalgámtömésekből, a tüdőn át belélegzett higany a vérrel az agyba jut, a vér-agy gáton áthatol. A fölvett mennyiség felezési ideje kb. 20 év.

 

Szervetlen higany. Szintén a fogtömésekből szabadul föl. Ezek vízben oldódó sók, amelyeket a vese kiválaszthat, de csak kis mennyiségben. A vesét erősen károsítják. A bélcsatornában található baktériumok a szervetlen higany egy részét szervessé alakítják át.

 

Szerves higany, metil-, etilvegyületek (mHg, eHg). A zsírban oldódó mérgező anyagok a gyomorból és a bélből szívódnak föl, a méhlepényen is átjutnak, az anyatejben is kiválasztódnak. A zsírban oldódó vegyületekben a higany sokkal tovább marad a szervezetben, mint vízben oldódó formában. Egy része átalakul szervetlen higannyá. 

 

Metil-higany

A halakban lévő metil-higany az emberi bélből bejut a vérkeringésbe, így a szövetekbe és a szervekbe. Az agyra hat a legerősebben (l. Minamata-fertőzés, keretes cikk), mivel a vegyület a lipidtartalmú szövetekhez kötődik, és az agynak van az összes szerv közül a legnagyobb lipidtartalma. A metil-higany úgy lépi át a vér-agy gátat, hogy egy esszenciális aminosavhoz kapcsolódik. Miután bekerült az agysejtekbe, a higany egy része szerves formává alakul át, ez kötődik számos olyan strukturális fehérjéhez és enzimhez, amelyek mindegyikére szükség lenne a sejt alapvető működéséhez. „Bármely olyan protein biológiai funkcióját képes tönkretenni, amelyikhez sikerül hozzákapcsolódnia” (Boyd Haley biokémikus – University of Kentucky).


Etil-higany 

Legismertebb előfordulása a thiomersal, 1930 óta alkalmazzák konzerválóanyagként egyes gyógyszerekben és oltóanyagokban (pl. influenza elleni oltás). Elnevezése thiomersal (INN) (nátrium-2-(etil-higany-tio)-benzoát); hasonló megnevezések, illetve jelölések: thimerosal (TMS), etil-higany (eHg). A thiomersal átlagos koncentrációja az oltóanyagokban 12,5 mikrogramm, a Fluval P-ben 50,0 mikrogramm/ampulla (0,5 ml). A thiomersal a szervezetben tioszaliciláttá és etil-higannyá bomlik. A lebomlás során az etilhigany koncentrációja 49,6 százalék, tehát a Fluval P etilhigany-mennyisége kb. 25,0 mikrogramm.

 

„Az emberi idegsejtben a thimerosal blokkolja a metiláció nevű kémiai reakciót, amely kritikus egyes gének működése szempontjából” (Haley−Deth, Boston, Northeastern University). „Az immun- és a szaporodási rendszert is károsíthatja” (USA, National Research Council).

 

A krónikus higanymérgezés élettani hatásai 

• A szervetlen vegyületek átalakítása toxikus szerves vegyületekké.

• Egyes aminosavak és enzimek gyökeinek blokkolása.

• A kötőszöveti alaprendszer működési zavara.

• Higanyfehérje-komplexek és higany által indukált autoantitest-komplexumok képződése.

• Kóros immunkomplexek termelődése.

• Szabad gyökök létrejötte.

• Szelén-, cink-, folsavhiány.

• A bélflóra zavarai (érintettségi sorrend: bélrendszer, nyirokkeringés, vérsejtek, csontvelő, mandulák).

• Vesefunkció-zavar.

• Nyálkahártya-elváltozások.

• Neurotoxikus hatás (idegrendszeri folyamatok).

 

A higanymérgezés tünetei: izomgyengeség, remegés, bénulás, fogínygyulladás, neurológiai zavarok

 

A krónikus higanymérgezés tünetei

A higany sejtméreg, mely megköti, blokkolja az egyes létfontosságú enzimeket, évekig eltarthat a tünetmentes állapot, majd

 

• fáradtság, ingerlékenység, alvás- és szívritmuszavarok,

• koncentráció és emlékezőképesség gyöngülése, enyhe és krónikus depresszió,

• fémes szájíz, fogínygyulladás, szájszag,

• ízületi és gerincfájdalmak, zsibbadások, bénulások,

• fejfájás, migrén, idegesség, allergiás jelenségek az arcon, hajhullás,

• szédülés, beszédzavarok, emlékezetzavarok, neurológiai zavarok,

• bőrbetegségek, asztma, vérszegénység, látási zavarok,

• allergiák, látszólagos élelmiszer-érzékenységek,

• a gyomor nyálkahártyájának gyulladásai, bélbetegség, vesebetegség, hasfájás,

• gombás fertőzés a vastagbélben, colitis ulcerosa,

• általános izomgyöngeség, izomremegés, energiahiány, apátia,

• immungyengeség, fertőzésekre való fogékonyság,

• félénkség, dadogás, tanulási zavarok, szem- és fülpanaszok,

• depresszió és dühkitörés jellegzetes váltakozása alakulhatnak ki.

 

Jelenleg kutatások tárgya a National Research Council javaslata alapján: autizmus, szklerózis multiplex, krónikus fáradtság szindróma, Alzheimer-kór, Parkinson-kór hátterében valószínűsíthető higanyterhelés.

 

Minamata-fertőzés

Az 1956-os Minamata-öbölbeli (Japán) higanyfertőzés egy vegyi gyár környezetszennyezésének következménye. Először a macskák viselkedése változott meg, szüntelenül nyávogtak, körbe-körbejártak, majd belevetették magukat az öböl vizébe. A halak húsától fertőzött anyák gyerekeinél neurológiai károsodásokat figyeltek meg: süketséget, vakságot, szellemi visszamaradottságot és agysorvadást. Felnőtteknél a higanyfertőzés némaságot, a járás biztonságának elveszítését, elbutulást és halált okozott.

 

A katasztrófa áldozatainak emlékműve a Minamata-öböl partján

 

A kutatások megállapították, hogy a higany, akárcsak az ólom, a magzatot jobban károsítja, mint a felnőtteket. Japánban a terhes nők semmilyen tünetet nem mutattak, viszont súlyosan károsodott gyerekeket szültek. „Amikor láttuk a súlyos mérgezéseket, akkor kezdtünk el tűnődni rajta, hogy nem hasonlít-e a higany az ólomra… Világos tehát, hogy a fejlődésben lévő agy sokkal fogékonyabb a fertőzésre, mint a kifejlett” – írta Philippe Grandjean epidemiológus (Harvard University School of Public Health). 

 

 

Ismert tömeges fertőzések

1956, 1960, 1972: iraki gabonamérgezések. A metil- és az etil-higannyal vetőmagot csáváztak, hogy megvédjék a penészgombáktól. A vetőmagokat egyes helyeken kenyérsütésre használták. 7500 embert szállítottak kórházba súlyos mérgezési tünetekkel, 459-en azonnal meghaltak a közvetlen következményekben. Holttestüket megvizsgálva agysorvadást és súlyos vesekárosodást állapítottak meg. Hasonló esetek fordultak elő Nigériában, Pakisztánban és a Szovjetunióban is. Itt összefüggéseket fedeztek fel a központi idegrendszer tünetei és az egész testre ható összterhelés között.

 

Védőoltások és normálértékek

1998-ban a Lancet c. brit orvosi szaklapban jelent meg az első cikk, amely megalapozta a higany és az autizmus lehetséges összefüggéseivel kapcsolatos aggodalmakat. A cikk nyolc olyan gyerekről számolt be, akiknél a viselkedésbeli zavarok két héttel azután jelentkeztek először, hogy megkapták a kanyaró-mumpsz-rubeola oltást.

 

Az USA egészségügyi hivatalnokai azzal reagáltak a felmerült gyanúra, hogy javasolták, vonják ki a thiomersalt az oltásokból. Úgy érveltek, hogy a thiomersal ártalmatlannak is bizonyulhat, de ha a lakosság nem oltatja be a gyerekeket, az sokkal nagyobb károkat okozhat. Az influenza elleni védőoltásokban azonban változatlanul benne maradt. A tengerentúlon a különböző szabályozók által megadott normálértékek között négyszeres különbségek is lehetnek: az EPA (az USA környezetvédelmi hatósága) a napi 0,1 mikrogramm/testsúlykilogramm értéket adja meg, az FDA (Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hivatal) értéke 0,4.

 

Az FDA kockázatfelmérése alapján 1999. július 7-én az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) és az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat (US Public Health Service) kiadott egy közös nyilatkozatot, melyben követelték a thiomersal oltásokból való kivonását. 2005-ben az FDA és az AAP megállapították, hogy a gyermekkori védőoltások során a szervezetbe bekerült higanyvegyületek és származékaik koncentrációja meghaladja a kormány által előírt határértéket, az összesítet oltásszámnál és az egyes oltásoknál is.

 

Autizmus

Napjainkig számos csecsemő kapott higanyinjekciókat – melyek megtagadása állami szankciókat vont maga után. Sok szülő és szakember gondolja, hogy ezeknek a gyerekkori vakcináknak tulajdonítható az USA-ban járványszerűen elszaporodott autizmus.

Ma kb. 400 ezer autista él Amerikában. Az autizmus régebben ritka neurológiai zavarnak számított, melyet a szociális visszahúzódás, a kommunikációs nehézségek és az önkéntelen ismétlődő mozgások jellemeztek. Bár a pontos számok körül még folyik a vita, az elmúlt évtizedben élesen megemelkedett a diagnosztizált esetek száma. Kaliforniában 2002-ben hatszor annyi autistát diagnosztizáltak, mint 1987-ben. Ebben a periódusban a szövetségi egészségügyi hivatalok hat újfajta oltást adtak hozzá a kötelező gyerekkori oltások listájához, ezzel megkétszereződött az a higanymennyiség, amit egy gyerek élete első hat hónapjában az oltásokkal megkapott. 

Az 1990-es években egy három hónapos baba már 63 mikrogramm higanyt kapott egyetlen oltás alkalmával – ami kb. százszorosa az EPA által meghatározott biztonsági szintnek. Hat hónapos korukra a megfelelően immunizált gyerekek minimum 188 mikrogramm higanyt kaptak a kilenc oltásból álló sorozattal. Bár az 1999-es FDA-szabályzat csökkentette ezt a mennyiséget, egyes csecsemőknek való influenzavakcinák még mindig 12,5 mikrogramm higanyt tartalmaznak oltásonként, ez egy ötkilós gyerek esetében több, mint az EPA napi biztonsági szintjének a tízszerese.

 

 

A Washington Post szerint nem is olyan vészes a H1N1-járvány

A The Washington Post amerikai szakvéleményekre hivatkozva azt írta, hogy a H1N1-pandémia a legkevesebb áldozattal járó influenzajárvány lehet, amelynek második hulláma már túl van a csúcsponton az Egyesült Államokban.

Mintegy kétezer, a H1N1-fertőzés tüneteit mutató emberre jut egy halál – derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak tanulmányából. A becslések szerint a H1N1-páciensek mindössze 1,44 százaléka kerül kórházba, 0,24 százaléka szorul intenzív kezelésre, és 0,48 ezreléke hal meg.

Az Egyesült Államokban 22 millió ember fertőződött már meg az új típusú influenza vírusával. A kutatók 7800 és 29 ezer közé teszik a halálesetek számát. Összehasonlításként: szezonális influenzában évente átlagosan 36 ezer amerikai hal meg, és 200 ezren kerülnek kórházba.

Az InfoRádiónak korábban nyilatkozó Berencsi György virológus is úgy véli: az új típusú influenzavírus nem veszélyesebb a szezonális influenzánál sem lefolyását, sem pedig szövődményeit tekintve. Az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója szerint a súlyos szövődményekhez a legyengült immunrendszer vezethet.

Azt azonban a kutatók megjegyzik: arra nincs garancia, hogy a vírus mutálódásával nem lesz súlyosabb a járvány.

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet jelentése szerint mintegy 2 millió ember beoltása után 172 esetben jelentkezett mellékhatás. A leggyakrabban hőemelkedésről, lázról, az oltás helyén jelentkező fájdalomról, hányingerről, allergiás reakcióról, fej- és torokfájásról, szédülésről, elesettségről, bőrpírról számoltak be a jelentést adó orvosok. Kevesebb esetben jelentettek szívvel kapcsolatos tüneteket, immunrendszeri-, és érbetegségeket. Ezen kívül 1–2 esetben érkezett bejelentés vese- és húgyúti betegségről, vérképzőszervi, szemészeti és pszichiátriai kórképekről.

Eddig 24 jelentés számolt be olyan halálesetről, amely az oltás után történt. Ebből 12 vizsgálata már lezárult azzal, hogy az oltások és a halálesetek között nincs összefüggés. Pál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet Operatív Tanácsának elnöke korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: az oltás és a halálesetek között szinte mindig véletlen egybeesésekről van szó. 

 

Szöveg: Hegedűs Zsuzsa

Hanganyag: Gál Ildikó

InfoRádió, 2009. december 8., kedd 17:55

Dr. Csiszár Róbert
XVI. évfolyam 1. szám

Címkék: higany, oltás

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.