• Vissza

A jó lehelet titka

A kellemetlen lehelet elleni készítményekkel jól lehet keresni. Csak az USA-ban évente 740 millió dollárt költenek szájvízre, 625 milliót szájfrissítő spray-re. A kutatók ennek ellenére mindössze néhány éve foglalkoznak komolyabban a rossz lehelettel, amit szaknyelven halitózisnak neveznek. Nem csoda tehát, ha a témával kapcsolatban rengeteg előítélet él bennünk.  

A legtöbben a kellemetlen szájszag gyakoriságát is rosszul becsülik meg. Az USA-ban végzett telefonos véleménykutatások eredménye szerint minden második polgár rendszeresen alkalmaz drága spray-ket vagy szájvizeket. Az aktuális kutatási eredmények azonban abból indulnak ki, hogy az emberek 23%-a szenved időről időre halitózisban, és mindössze az emberek 6%-ánál tartós a probléma.

Mielőtt tehát orvoshoz fordulnánk, vagy más módon igyekeznénk csökkenteni kellemetlen szájszagunkat, győződjünk meg róla, hogy tényleg tartósan érint-e bennünket ez a probléma. Ehhez mindössze elegendő megkérdezni életünk párját, esetleg a fogorvosunkat, ha elég bizalmas viszonyban vagyunk vele.

A nyelvlepedék a fő gond

A legtöbben úgy vélik, hogy a rossz szájszag eredetét az emésztőszervrendszerben kell keresnünk, ezért bélmosásokkal kell kezelni. Mások szerint a gondot a rossz fogak okozzák, ezért méregdrága szájhigiénés berendezéseket vásárolnak. Noha a lyukas fogak, a gyulladt íny, valamint a belekben képződő gázok olykor valóban okozhatnak kellemetlen leheletet, az esetek 90%-ában a szájszagért a nyelvlepedék tehető felelőssé. A nyel­vet a nyál nem képes megtisztítani, és a nyelv érdes felületén számos mikroba telepszik meg. Táplálkozástechnikai szempontból ez ideális élőhely a baktériumoknak: részesülnek mindenből, amit mi is megeszünk. Mindez kimeríthetetlen élelmiszerforrás, amit a parányok anyagcseréjük során záptojásszagot árasztó kénhidrogénné vagy lábszagra emlékeztető izovaleriánsavvá alakítanak át, vagy kadaverinné, ami a rothadó állati tetemekben képződik. Nem csoda tehát, ha leheletünk néha nem éppen kellemes.

Mit tehetünk ellene?

Elsőként arra gondolhatunk, hogy célszerű a kellemetlen élősködőket antibiotikumokkal kiirtani. Ez a „terápia” azonban számos kellemetlen mellékhatással jár: a gyógyszer csak rövid ideig képes távol tartani a lepedéket, ráadásul felborítja a szájüreg kényes mikrobiológiai egyensúlyát, aminek következtében gyorsan elszaporodhatnak a nyálkahártyán szintén megtalálható gombák, ami komoly veszélyt jelent.

Az illatos szájvizekkel történő kezelés ennél ártalmatlanabb, de nem hoz tartós eredményt. A kedvelt borsmentaolajat hatását tekintve túlbecsülik. Mit tegyünk tehát?

A legegyszerűbb és leghatásosabb módszer a fogmosást követő nyelvtisztítás fogkefével. A távol-keleti emberek már évszázadok óta csinálják ezt, és igazuk van, mert klinikai módszerekkel igazolhatóan jelentős mértékben csökkenthető a lepedék mennyisége a nyelv felületének kefélésével. A módszer további előnye, hogy hatására a nyálban jelentős mértékben csökken a foglepedéket alkotó baktériumok száma is. Idősebb embereknél a nyelvtisztítás hatására javul az ízérzékelés is.

Naponta egyszer, 1-2 percnyi kefélés elegendő. Arra azonban figyeljünk, hogy a fogkefével ne gyakoroljunk erős nyomást a nyelvre, különben felsérthetjük annak felületét. Olykor-olykor egy-egy csepp teafaolajat vagy zsályaolajat is cseppenthetünk a fogkefére, hogy általa enyhe antibiotikus hatást érjünk el, és így a zsírban oldódó lepedékrészek is könnyebben eltávolíthatók.

Aki nagyon alaposan akarja végezni a nyelvtisztítást, vásároljon gyógyszertárakban kapható nyelvkaparót.

Hasonlóan jó módszer a lepedék eltávolítására és általában a szervezet méregtelenítésére az ún. olajrágás. Mindennap, felkelés után legalább 10 percig zubogtassunk a szánkban egy evőkanálnyi – lehetőség szerint bio – étolajat, meglátjuk, a hatás nem marad el.

Segítség a természet patikájából

A Távol-Keletről származik a masztix rágása – a pisztáciafa gyantája. Nem csak a nyáltermelést fokozza, de egyes klinikai vizsgálatok szerint néhány makacs szájbaktériumot is elpusztít. Ha a gyantát a görögszéna pirított magjának porával keverjük, gombaölő hatású keveréket kapunk. Aki nem jut hozzá a masztixhoz, próbálja ki a rágógumit. Ennek ugyan nincs antibiotikus hatása, de jelentős mértékben fokozza a nyáltermelődést, ami rengeteg mikrobát leöblít a nyelvről. Ezért ajánlatos mindig orron keresztül venni a levegőt, ellenkező esetben könnyebben kiszárad a szájüreg.

Igazoltan dezodoráló hatású a klorofilldrazsék használata. Hasonló tulajdonságokkal bír a zöld tea is, amely minden élelmiszerboltban kapható.

-vörös-
XIII. évfolyam 7. szám

Címkék: lehelet, nyelvlepedék, szájszag

Válogatás cikkeink közül:

• Egészséges erek antioxidánsokkal
• Korunk "pestise" a stressz, avagy a diszstressz?
• Az időskori nagyothallás megelőzése
• A bolygók helyzete az égen 2002. április havában
• Influenza ellen: Erősítsük meg védelmi vonalainkat!

Válogatás cikkeink közül:

• Légzőrendszeri hurutos megbetegedések 2. rész
• Exkluzív - Örülni az életnek
• Növényi eredetű homeopátiás szerek 2. rész
• Fogyás alvás közben?
• Lapszemle 2010. október

• Egészségnaptár

• Eseménynaptár

• Holdnaptár

• Vetési naptár

• Kínai horoszkóp

Aktuális lapszámunk:
2019. december