Betegségek A-tól Z-ig

A krónikus fájdalom ördögi köre

Amikor a fájdalom ellenséggé válik

Ha egy fájdalom három- hat hónapon át kitart, bár a kiváltó okát sikeresen kezelték, akkor krónikus fájdalom fejlődött ki. Ilyenkor önálló kórképről van szó, amikor az idegi impulzusok önállósítják magukat és folyamatosan fájdalmat jeleznek. Az érintetteken több lépcsős terápiás koncepció segíthet, amely magában foglalja a fájdalomcsillapítót, a fizikális terápiát és a pszichológiai eljárásokat.


Az akut módon fellépő fájdalomnak fontos biológiai figyelmeztető funkciója van, és gyakran segít felfedezni a rejtett okot. Ha ezt kezelik, akkor a fájdalom eltűnik, például megműtik a gennyes fogat, és felszámolják a fertőzés forrását. Ha a fájdalom tovább tart annak ellenére, hogy az eredeti panasz megszűnt, akkor krónikus fájdalomról beszélünk. Ez ugyanúgy felléphet a keresztcsontban, mint az ízületekben vagy az ujjakban – elvben bárhol.

 

A legújabb kutatások rámutattak, hogy a krónikus fájdalom megváltoztathatja az agyat. Az akut fájdalom eredeti, biológiai szempontból hasznos figyelmeztető funkciójából olyan, állandó összeköttetést teremtő kapcsolat lett, amelyen át megállás nélkül áradnak a fájdalomjelzések. Az állandó fájdalom rendkívül megterhelő az érintett számára, általában lelki elváltozásokhoz, de munkahelyi és szociális beszűküléshez is vezet. Mindez az életminőség nagyfokú romlását jelenti, néhány beteg ilyenkor még az öngyilkosság gondolatával is eljátszik.

 

Különösen gyakran lép fel krónikus fájdalom fej- és hátfájás formájában, reumás fájdalmakként artritisz vagy artrózis esetén, végtag-amputációt követően (fantomfájdalom), övsömört követő ideggyulladás után vagy rákos megbetegedés esetén.

 

 

A krónikus fájdalom mint nem kívánt tanulási folyamat

A fájdalom a szövet helyi ingereként keletkezik, majd az idegsejtek elektromos impulzusok formájában továbbvezetik a gerincvelőn át az agyhoz, ahol különböző agyközpontok tovább feldolgozzák és tudatossá teszik. Tartósan fennálló fájdalom esetén előfordulhat, hogy az idegsejtek önállósítják magukat. Megváltozik az anyagcseréjük, és így az idegsejtek akkor is tovább küldözgetik a fájdalmat kiváltó impulzusokat, ha az eredeti kiváltó ok már rég megszűnt.
A krónikus fájdalom kialakulása összefügghet némiképp nem kívánt, az agyban automatikusan lejátszódó „tanulási folyamatokkal”. Amit az agy megtanult, az újra el lehet vele felejtetni! A gond csak ugyanaz vele, mint a tanulással: nem megy egyik pillanatról a másikra, és sok gyakorlásra, illetve türelemre van szükség hozzá.

 

Módszerek egész sora nyújt ehhez segítséget, ezekből a megfelelőket mindig az egyéni adottságok alapján kell kiválasztani. A sikeres terápia a gyógyszerek, fizikális terápiák és pszichológiai eljárások kombinációja. Jó néhány eltérő erősségű fájdalomcsillapító létezik. Ezek a fájdalomkeletkezés, -továbbítás vagy az agyi fájdalomfeldogozás különböző pontjain hatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már régóta bevezetett egy háromlépcsős fájdalomcsillapító-alkalmazási sémát, amely ma is érvényben van. A szakértők azt tanácsolják, a fájdalommal minél hamarabb fel kell venni a küzdelmet, hogy megakadályozzuk a „fájdalomemlékezet” kialakulását. Ez a gyerekekre is vonatkozik, már rég érvényét vesztették az olyanfajta kijelentések, mint hogy „szorítsd össze a fogad” meg „a fájdalom megedz” és hasonlók.

 

A mozgás segít,fájdalom esetén is

 

 

Fájdalomcsillapítás gyógyszerrel

Az 1. lépcsőfokon az enyhe fájdalomcsillapítók állnak, mint a paracetamol, a kortizonmentes fájdalomcsillapítók (ibuprofén, diklofenák), az újabb coxibok és a jól bevált metamizol. Léteznek növényi hatóanyagokat tartalmazó készítmények is, ezek vizsgálatokban az alacsony dózisú diklofenákhoz hasonló hatékonyságúaknak bizonyultak.

 

A 2. lépcsőfokot (esetleg az elsővel kombinálva) a közepesen erős és erős fájdalomra szánt, ópiumhoz hasonlatos készítmények jelentik. A legerősebb fájdalomnál a 3. lépcsőfok szereit alkalmazzák: az ópiátokat (ópium- és morfiumszármazékok), esetleg az első csoport tagjaival kombinálva.

 

A 2. és 3. lépcsőfok szereit nem szabad kombinálni, mivel egymás hatását kölcsönösen blokkolják. Fontos a gyógyszert terv szerint szedni, és nemcsak akkor, ha a fájdalom jelentkezik. Ha addig várunk a gyógyszerrel, amíg újra jelez a fájdalom, az csak erősíti a fájdalomélményt és a „felejtési” folyamat nem indulhat be.

 

A WHO lépcsős tervéhez olyan kiegészítő szerek adhatók, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a hangulatra és javítják az agyban a fájdalom feldolgozását. Ezek célzottan a szerotonin-anyagcserére hatnak, és nagyobb dózisban antidepresszánsként használják azokat.

 

Ezen kívül léteznek olyan hatóanyagok, amelyek speciálisan a felületes,  elektrizálóként érzett „idegfájdalom” fájdalomrészére hatnak. A helyi érzéstelenítők blokkolják az ideg elektromos impulzusvezetését. Vagy lokálisan injekciózzák be ezeket, vagy a perifériás idegeket injekciózzák körül velük, hogy ezzel megszakítsák az ingerületvezetés pályáját. Siker esetén ezt a kezelést többször meg lehet ismételni, hogy erősítsék a hatást. A gerincvelői érzéstelenítés krónikus fájdalomnál jöhet szóba. A fájdalomterápiára kiválóan alkalmas neurálterápia esetén procainnal blokkolják az idegi ingerületvezetést.

 

Mivel sok fájdalomprobléma izomgörccsel jár, a fizikális terápiák mozgató- és nyújtógyakorlatokkal kezelik az izmokat. A kardio jellegű mozgás nemcsak a vérkeringést hozza lendületbe és az izmokat erősíti, hanem a hangulatot is javítja. Erősödik a saját test teljesítőképességébe vetett bizalom érzése is. Fontos az edzést az aerob tartományban végrehajtani, hogy a szövetekben ne alakuljon ki oxigénhiány.

 

A legegyszerűbben ezt úgy érhetjük el, ha a szervezetet csak addig terheljük, amíg mellette még tudunk beszélgetni. Fájdalom esetén csak a fájdalomküszöbig, és ne azon túl eddzünk.

 

 

Meleggel és elektroterápiával a fájdalom ellen

A meleg minden formában (például infralámpa, fürdő, pakolás) szintén fokozza az izmok vérellátását, és ezzel ellazít. A klasszikus masszázsok olykor erősíthetik a fájdalmat, ezért ajánlatosabbak a „távoli” hatásúak, mint a talpmasszázs, az akupunktúrás vagy kötőszöveti masszázs. Ezek segítségével a reflexzónákon át a belső szervek is elérhetők. Szintén javasolhatók az olyan illóolajak, mint a fenyő, a rozmaring, a levendula vagy a kakukkfű.

 

Az elektromos árammal végzett célzott idegstimuláció (TENS) otthon is használható: az elektródákat a bőrre kell ragasztani, és elem hajtja a készüléket. A napi adag 2-szer 20-30 perc. A módszer főleg amputáció utáni és fantomfájdalomnál válik be.

 

 

A fájdalommal minél hamarabb fel kel venni a küzdelmet, hogy megakadályozzuk a "fájdalomemlékezet" kialakulását. Ez a gyerekekkre is vonatkozik

 

 

A fájdalomterápiát a természetgyógyászat teszi kerekké

A térd és a gerinc artrofájdalmainál jól beválik az akupunktúra.Bizonyos  bázispontokon kívül a többi pont kiválasztása az egyéntől függ. A mediterrán teljes értékű táplálkozásra való áttérés azért éri meg, mert ez a koszt tele van olyan antioxidánsokkal és egyéb bioanyagokkal, amelyek erősítik a testfunkciókat. Kísérletképpen ezt 2-3 hónapon át táplálékkiegészítőkkel is ki lehet egészíteni. A B1- és B6-vitamin fontos az idegek anyagcseréjéhez.

 

A homeopátiában a szereket általában egyedileg választják ki. A módszer főleg krónikus fej- és hátfájásnál válik be. Általános szer krónikus fájdalomnál: Aconitum D30, 3 golyócska (hirtelen fellépő, erős súlyosbodás esetén is). A szövetek áthangolásához: Acidum formicicum D30, hetente 3 golyócska.

 

A köpölyözés, főleg száraz formájában elsősorban hátfájás ellen jó. A speciális köpölyöző üvegharangokban elégetett vattadarabka útján vákuum keletkezik. Ez felszívja a bőrt az adott területen, és a vákuum átmasszírozza a bőr alatti szöveteket.

 

A krónikus fájdalom stresszt jelent a test és a lélek számára egyaránt. Sokféle kihatása van: izomgörcsök, alvászavarok, depresszív hangulatok. Éppen ezért a pszichológiai eljárások fontos részét képezik a fájdalomellenes terápiának. Segítenek a pozitív meggyőződést megfogalmazó kijelentések („Nem hagyom legyőzni magam”), a gondolati utazás egy kellemes helyre, vagy olyan elfoglaltságok, amiket a beteg élvez. A test érzeteit tudatossá tevő terápiák, például a biofeedback egy mérőkészülék útján segít tudatossá tenni a test működését (például a nyak izmainak megfeszülését). Ez lehetővé teszi az izomgörcsök célzott edzését és a siker önálló ellenőrzését.

 

Fontos a lazító eljárások megtanulása, amilyen például az autogén tréning, a Jacobson-féle progresszív izomlazítás vagy az önhipnózis. Ezek a módszerek azt az élményt adják a páciensnek, hogy ő maga képes aktívan befolyásolni a fájdalmat, és nincs neki tehetetlenül kiszolgáltatva.

 

Ha plusz stressztényezők is fennállnak, például munkahelyi problémák vagy családi konfliktusok, akkor a pszichológiai beszélgetős terápia segít. De valódi csodát tehet az is, ha az illető nyitottan el tud beszélgetni egy figyelmes,együtt érző baráttal.

 

 

Tippek fájdalom ellen

1. Orvosi diagnózis zárja ki a fájdalom közvetlenül kezelhető okát.

 

2. A tabletták önmagukban nem segítenek, ezért mindig többféle kezelési módszert kombináljunk (ez az úgynevezett multimodális terápia).

 

3. A fájdalomcsillapítókat ne csak szükség esetén, hanem az előre meghatározott terv szerint szedjük.

 

4. Rendszeres mozgás és keringési tréning, a fájdalomküszöb alatt végezve.

 

5. Tanuljunk meg fájdalomlegyőző technikákat, serkentsük a pozitív gondolatokat.

 

6. Naponta hagyjunk magunknak egy kis szabad teret: tegyünk valamit önmagunkért!

 

7. Küzdjük le a stresszt – ki hallgat meg minket?

 

8. Legyünk türelmesek, ne veszítsük el a bátorságunkat!

 

9. A kezelés elsődleges célja a fájdalom enyhítése. A gyors fájdalommentesség elérése irreális cél és csak frusztrálja a beteget.

-dr.ki. -
XVI. évfolyam 11. szám

Címkék: fájdalomcsillapítás, krónikus fájdalom

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.