Betegségek A-tól Z-ig

A lélek sötét éjszakája

Kiút a depresszióból

Azzal az emberrel élek, akit szeretek? Azt a szakmát végzem, amelyhez kedvem van? Olyan helyen élek, amelyet szeretek? Mindeme kérdéseket a nálunk is ismert dr. Rüdiger Dahlke, holisztikus szemléletű orvos tette fel egy osztrák televíziós csatorna egészségügyi műsorában. Aki mindhárom kérdésre igennel válaszolt, annak boldog az élete - magyarázta a depresszió-szakértő terapeuta. Noha dr. Dahlke ad hoc tesztje mellőz minden tudományos alapot, mégis fontos pszichológiai kölcsönhatásokra világít rá. Ha a szeretet, foglalkozásunk és szociális hálózatunk alkotta bázisunk nem szilárd, akkor a depresszióba zuhanás olykor elkerülhetetlen.


A lét értelmetlenségének érzése sok depressziós életét megnehezíti. Letargia és részvétlenség jellemzi mindennapjaikat. Ma számos gyógyítási lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy segítsünk rajtuk

 

Azonban nem minden esetben külső körülmények váltják ki az élet értelmetlen mivoltának és vigasztalanságának érzetét. Fontos agyműködésbéli változások szó szerint képesek megbolondítani vagy szélsőséges kétségbeesésbe kergetni bármelyikünket. Ilyenkor az idegi ingerületközvetítő anyagok, ún. neurotranszmitterek egyensúlya borul fel. Ha ez a helyzet, a depresszió mellé még társul a gyötrő kérdés is: "Miért?" Miért nem találok örömöt az életben? Miért vagyok állandóan szomorú és kétségbeesett? Miért szeretnék leginkább mindennek véget vetni? Egyre több ember éli át ezt a szörnyű érzést. A betegbiztosító pénztárak dolgozói 2003 és 2006 között az esetek számának 37%-os növekedéséről beszélnek. A statisztikák szerint több nő depressziós, mint férfi. Ugyanakkor a depresszióhoz köthető befejezett öngyilkosságok száma a férfiaknál magasabb. Az ellentmondás gyorsan megoldódik, ha meggondoljuk, hogy a depressziót a férfiaknál gyakran nem ismerik fel, ezért nem is kezelik, valamint a férfiak kevésbé hajlamosak orvoshoz fordulni.

 

Általában is az érintetteknek nehezére esik kimutatni a gyengeséget, bevallani az orvosnak a depressziót.

 

De vajon hol húzódik a választóvonal az ideiglenes szomorúság és a valódi depresszió között? Mint annyi mindenben, itt is folyékony az átmenet. A szürkés-fekete, szorongó és pesszimista depressziós világlátás általában hosszabb ideig tart, többször is kiújulhat. Ez az egyik fő különbség az átmeneti hangulatingadozáshoz képest, amilyen pl. veszteség, gyász következtében alakul ki. Az önértékelés romokban hever, a beteg egyre inkább visszahúzódik, begubózik. Kerüli a más emberekkel való kontaktust, és nem találja a kiutat a gyötrelmes gondolatok labirintusából. Ilyenkor már a bevásárlás is problémát jelenthet, nem is beszélve más hétköznapi tevékenységekről. Ezt a jelenséget a környezet általában lustaságnak tartja. A beteg szeretne változtatni helyzetén, de képtelen rá. Alvászavar, heves szívdobogás, étvágytalanság vagy fájdalom kísérheti a depressziót.

 

A fiataloknál az öngyilkosság gyakori halálok. A jövőtől való félelem és a teljesítménykényszer az utóbbi években drámaian megnőtt

 

A depresszióban szenvedő emberek ugyanakkor különleges teljesítményekre képesek. Goethe szerint „a rezignációhoz erős jellem társul”. Nem kevés művész küzdött e betegséggel. Példaként említjük a norvég festőt, Edvard Munchot, aki "Sikoly" c. képével legbelsőbb érzéseit kiáltotta világgá. Franz Kafka félelmeit és magányát világhírű novelláiban és regényeiben vetette papírra, és az imádott Marylin Monroe is súlyos depresszióban szenvedett, ami elől az alkoholizmusba menekült. Az idősödő Romy Schneider életét is a depresszió árnyékolta be. Sok művésznek az életébe került a betegséggel folytatott harc. Vincent van Gogh legalább kétszer esett mély depresszióba, 37 évesen öngyilkos lett. A szintén depressziós Ernest Hemingway 62 évesen lőtte agyon magát, Curt Cobain pedig már 27 évesen ugyanezt tette. Sokan a halálba menekülnek a depresszió elől.

 

Az öngyilkosságot elkövetők 60-70%-át a depresszió által előidézett reménytelenség készteti erre. Általában az ilyen emberek mellett nincs támogató család vagy terapeuta. A kezdetben bizonytalan tünetekről senki nem vesz tudomást.

 

Túl kevés idő az életre

Az emberek egynegyede - állapították meg az EU szakértői - pszichés kezelésre szorul. Számuk évről évre nő - állítja prof. dr. Marianne Leuzinger-Bohleber, a frankfurti Sigmund Freud Intézet vezetőnője. Szerinte az okok sokfélék. Rendkívül felgyorsult világban élünk. A depresszió ezzel szemben olyan pszichés folyamat, amely rendkívüli mértékben lelassít bennünket.

 

A páciensek számára megáll az idő. Nem képesek lépést tartani a normális napi tempóval. Ráadásul értékválságban élünk, hirtelen elveszítjük hagyományainkat, gyökértelenekké válunk. Az ebből eredő magány és elszigetelődés kedvez a depresszió kialakulásának.

 

Sok híres művész, pl. Romy Schneider vagy Ernest Hemingway szenvedett visszatérő depresszióban. E betegségben igen nagy a visszaesés veszélye

 

Még megdöbbentőbb adat, hogy ma már minden negyedik alsó tagozatos gyermek depressziós. A gyermeki depressziót gyakran nem ismerik fel vagy félrediagnosztizálják a szakemberek. A hiperaktív gyerekekkel ellentétben a depressziós gyerekek nyugodtak, nem tűnnek fel, "könnyen kezelhetők" a pedagógus szempontjából. A fiatalok körében elkövetett, "befejezett" (a szakemberek az öngyilkossággal kapcsolatban nem szívesen alkalmazzák a sikeres kifejezést) öngyilkosságok száma riasztó. A Shell ifjúsági közvélemény- kutatása szerint 5 évvel ezelőtt a fiatalok, bár pesszimisták és a társadalmat illetően kritikusak voltak, de úgy vélték, hogy túl tudják tenni magukat a problémákon. A legutolsó közvélemény- kutatásuk szerint a jövőtől és a teljesítménykényszertől való félelem maga alá gyűri őket. Mindez kényszerűen depresszióhoz vezet.

 

A depresszióról elmondható, hogy bonyolult, genetikai, idegélettani és környezeti, társadalmi tényezők együttes hatása idézi elő. Kétségtelen, hogy bizonyos családokban halmozottan fordul elő ez a betegség, tehát létezik genetikai hajlam. Azonban, hogy a hajlamból lesz-e betegség, az erősen függ a környezeti hatásoktól. Az első depressziós epizód utáni visszaesési kvóta - ún. major depresszió esetén, amit korábban endogén depressziónak neveztek – 50%. A második epizód után 70%, a harmadik után 90%. Minél előbb professzionális segítséget kap a beteg, annál nagyobb a gyógyulás lehetősége. Ezért kell érzékenyebbé válnunk, korábban felismernünk, ha valaki nem jól érzi magát. Ez leolvasható az arckifejezésből, a testtartásból és az illető mimikájából. Nem szabad elfordítani tekintetünket, hanem igyekeznünk kell az illetőt mihamarabb kimozdítani elszigeteltségéből.

 

A betegek gyakran magukat is azzal nyugtatják, hogy majd összeszedik magukat. Ez az óhaj persze érthető, felnőttként külső segítség nélkül is boldogulni szeretnénk. Súlyos bántalomnak tekintjük, ha felismerjük, lelki gondjaink támadtak, és képtelenek vagyunk megoldani azokat.

 

Gyermekkorban sokat elérhetünk a depresszió megelőzéséért. Minél jobban érzik magukat az anyák és az apák, annál jobban érzik magukat a csecsemők, majd később a gyermekek. A szülők empátiás képességeit erősíteni kell, ezt mutatták a klinikai kísérletek is. Az empátia - a beleérző képesség - az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb tényezője, amely azonban nagyon érzékeny, és könnyen szenved zavart. Amint stressz hatása alá kerülünk, az első képesség, amelyet elveszítünk, a másokhoz fűződő beleérző képesség.

 

A rettegett gyermekágyi depresszió megelőzésében nagyon fontos, hogy az újdonsült anyákat sok szeretettel vegyék körül

 

A skandináv országokban a szülők hosszú szülési szabadságot kapnak, hogy felkészülhessenek a gyermeknevelés feladatára. Ugyanakkor garantálják munkahelyüket. Ez széles látókörre valló állami döntés, gazdasági szempontból is.

 

A kialakult betegség kezelésében a súlyos, öngyilkossággal fenyegető krízisekben nélkülözhetetlenek a gyógyszerek. Ez azonban csak a krónikus depressziók esetében áll fenn. Bár depresszióban olykor a beteg lelki állapota elviselhetetlen. A betegeknek nem szabadna autót vezetniük. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük szociális életük folytatását, valamint életminőségük, munkaképességük és emberi kapcsolataik fenntartását, a gyógyszerek sokszor nem nélkülözhetők. Ezek azonban önmagukban nem képesek megoldani az alapproblémát. A kiegészítő, támogató jellegű pszichoterápia képes a depresszió okait feltárni és tartósan segíteni.

 

Miként sikerülhet a gyógyulás?

"Az olyan orvoslás, amely az ember spirituális dimenzióit elsikkasztja, sekélyes tudomány" - véli dr. Rüdiger Dahlke. A ma 56 esztendős orvos, pszichoterapeuta és reinkarnációs terapeuta az embert egységes egészként látja, amelynek elválaszthatatlan része a test, a szellem, a lélek és a spiritualitás.

 

Szerinte a depresszió legmélyebb oka inkább a társadalmunkban egyre inkább elharapózó kiüresedés, értelmetlenség. A másik fontos tényező minden bizonnyal a ránk nehezedő, egyre nagyobb nyomás, amely a "turbó-kapitalizmus" és a globalizáció eredménye. Egyre több embernek egyre többet kell teljesítenie.

 

Életünk értelme, hogy visszatérjünk az egységhez. Ez ún. csúcsélmények, gyakorlatok és meditáció révén sikerülhet. Hogy minek hívjuk ezt a bizonyos egységet - keresztény paradicsomnak, vagy Isten országának, vagy a buddhista nirvánának, vagy a hindu szamádhinak - teljesen mindegy. 

 

Az egészséges táplálkozás is fontos. Vannak bizonyos anyagok táplálékainkban,
amelyek segíthetnek megőrizni lelki épségünket. Ilyenek pl. az omega-3 zsírsavak a dióban, vagy az L-triptofán a sajtban

 

Dr. Rüdiger Dahlke az ún. árnyékterápiát javasolja, adott esetben szükséges gyógyszeres terápia mellett (szerotonin reuptake gátlók). Ezen túlmenően számos további, hatékony terápia létezik, mint pl. a mágneses stimuláció. Az árnyékterápia négy hétig tartó, naponta végzett terápia. A reinkarnációs terápiára emlékeztető kezelések során sorra vesszük saját árnyoldalainkat, és beszélünk róluk. Tehát leszállunk saját alvilágunkba.

 

A táplálkozással is támogathatjuk a pszichés rehabilitációt. Célszerű tartózkodni a keményített zsíroktól, pl. a margarinoktól és a készételektől. Ezek helyett inkább fogyasszunk omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket. A legfontosabb azonban az L-triptofánban dús étrend. A triptofán aminosav, amely a jó hangulatért felelős szerotonin nevű hormon előanyaga. Ez az ún. aminászban fordul elő. Ez segít az enyhébb depresszió megelőzésében. Ez egy amarántból, quinoából és topinamburból készített táplálék. E keverék segítségével fokozható a szerotonintermelés. Aki ebből a finomra őrölt nyers ételből reggelente éhgyomorra egy evőkanállal elfogyaszt, feltöltheti szerotoninraktárait.

 

Lehetséges terápiák depresszió esetén

A pszichoterápiás eljárások kínálata megtévesztően nagy. A laikus nehéz feladat előtt áll, ha egyénre szabott módszert akar találni magának. Az alábbi felsorolás segít a választásban. Alapvetően két fő csoportot különböztetünk meg.

 

Első csoport: a pszichodinamikus eljárások. Ez a módszer a személyes konfliktusokra és a másokhoz fűződő viszonyokra fókuszál. Ez a terápia a hagyományos pszichoterápián alapszik.

 

Edvard Munch, norvég festő híres, A sikoly c. képén fejezte ki lelki állapotát

 

Második csoport: viselkedés és tanuláselméleti eljárások. Ennek középpontjában az új gondolkodási és viselkedésminták állnak.

 

Pszichoterápiás módszerek

A Sigmund Freud által megalkotott, klasszikus pszichoanalízis során a terapeuta és a páciens felderíti a régi, rejtett érzéseket, élményeket. A kezelés célja, hogy a páciens lelki éréssel és a személyiség fejlesztésével tudjon úrrá lenni a panaszokon. Eddig kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, amelyek igazolnák, hogy a pszichoanalízis valóban hatásosabb, mint más terápiák - általában a depressziós esetek nem több mint 7%-ánál alkalmazzák.

 

Viselkedésterápiás eljárások

E módszerek célja is, hogy a tudatalattiban rejlő indítékokat, nem megfelelően működő viszonyokat tárják fel. A kezelés általában 20- 45 órás. A terápia során arra törekednek, hogy bizonyos viselkedésmódokat tanuljon meg a páciens (pl. képes legyen nemet mondani), hogy ezek által több aktivitást, pozitív gondolkodást vihessen életébe, amelyet egyúttal ügyesebben is képes lesz megszervezni.

 

Kifejezetten a depresszió kezelésére fejlesztették ki a Beck-féle kognitív átstrukturálást. Ennek lényege a negatív gondolkodásmód vizsgálata és korrekciója, valamint gondolati alternatívák kifejlesztése.

 

Humanista pszichoterápia

A módszer atyja Abraham Maslow, lényege, hogy az emberi viselkedést, az érzelmeket és a gondolkodást egységes, összefüggő egészként látja. A fő hangsúlyt az egyéni fejlődésre helyezi. Carl Rogers ebből a koncepcióból kiindulva alkotta meg kliensorientált beszédterápiáját, amelynek középpontjában a kliensnek saját magáért érzett felelőssége áll. A terapeuta a mindannyiunkban rejlő önmegvalósítási hajlamra épít. Ez azt jelenti, hogy a páciens a lelke mélyén valójában tudja, hogy mi tesz jót neki, de aktuális helyzetében ez nem tudatosul benne. A 30 órás kezelést gyakran más viselkedésterápiás módszerekkel kombinálják, mint amilyen pl. a szociális kompetencia tréning. Az ilyen kombinált alkalmazás a hatásosság szempontjából eredményesebbnek bizonyult.

 

A Gestalt terápia is idesorolható. Ez az irányzat nagy hangsúlyt helyez az egyén önszabályozó képességeire. Az eljárásra jellemző a szerepjáték, amelyekben a résztvevők kritikus helyzeteket próbálnak ki. Hatásosságát illetően egyelőre nem születtek összehasonlító vizsgálatok.

 

Dr. med. Rüdiger Dahlke pszichoterapeuta, szakíróként vált híressé. Ő biztos benne, hogy a lelki bajokat ugyanolyan gyorsan és intenzíven kell kezelni, mint a testieket

 

A két utóbbi terápia nem tartozik a pszichoterápiák fő vonalába.

 

Családterápiás eljárások

E terápiák középpontjában a családi viszonyok hálózata áll. A terápia iránya lehet viselkedésterápiás, pszichoterápiás vagy szisztémás. A szisztémás terápia alapelve, hogy a páciens szimptómái egyúttal minden esetben a család szimptómái is. Éppen ezért a legfeljebb 6-12 terápiás ülésen minden családtagnak jelen kell lennie. 

 

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszerek nélkül - az elsőt a véletlennek köszönhetően 50 éve fedezték fel - sok terápia hatástalan lett volna Mai tudásunk szerint lényegében két ingerületvivő anyag áll kapcsolatban a depresszióval, a noradrenalin és a szerotonin. A legismertebb gyógyszercsoportok a triciklikus antidepresszánsok, a szelektív szerotoninfelvétel-gátlók és a MAO-gátlók.

 

Növényi orvosságok

Egyelőre az orbáncfű az egyetlen gyógynövény, amelyről sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy antidepresszáns hatású. Olajában megtalálható a hiperforin nevű anyag, amely hatását az idegi ingerületvivő anyagokra fejti ki. Az orbáncfű hatásosságát eddig az enyhe, ill. középsúlyos depresszió eseteiben bizonyították. Az Oxfordi Egyetem pszichiáterei által végzett klinikai vizsgálat szerint a folsav is pozitív hatású.

 

Testorientált pszichoterápiák

A depressziós emberek általában nehezen szánják rá magukat a fizikai aktivitásra. Azoknak megy ez könnyebben, akik korábban sportoltak. A kitartást igénylő sport, ha kellőképpen vonzó, nagy szolgálatot tesz lelkünknek. Ugyanis hatására az agyban endorfinok, boldogságot okozó hormonok termelődnek. Ráadásul a mozgás hatására erősödik az önértékelés is. A páciens büszke lehet a teljesítményére.

 

Az egység érzése a mindenséggel segít megőrizni lelki egészségünket. Az ún. csúcsélményekre meditáció során is szert tehetünk – de teljesen hétköznapi
helyzetekben is

 

Fényterápia

A fénynek valóban van depressziót enyhítő hatása, legalábbis az érintettek egy részénél. A speciális fényterápia főként akkor segíthet, ha a búskomorság ősszel és télen jelentkezik, és a beteg alvásigénye jelentősen megnő.

 

Mágneses stimuláció

E terápia során a bal első agylebenyt erős elektromágneses mezővel ingerlik. Jó eredményeket lehet elérni vele, főként fiatalabb pácienseknél, akik középsúlyos depresszióban szenvednek.

 

Egyéb kezelések

Az ún. állatok által támogatott terápiáknak is pozitív hatásuk van a depresszió kezelésében. Különösen időseknél űzheti el a melankóliát egy négylábú, pl. kutya vagy macska. Ezt amerikai kutatók igazolták.

 

Az alvásmegvonás szintén sikeres lehet a hangulat javításában. Egyes pszichiátriai klinikákon kártyapartikat szerveznek éjszakára, hogy megkönnyítsék pácienseiknek az ébrenlétet. 

- dr. ki -
XIV. évfolyam 11. szám

Címkék: depresszió, lélek, pszichoterápia

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.