Betegségek A-tól Z-ig

A migrén gyógyítható

Rendező és szabályozó terápiával jók az eredmények

Ha civilizációs betegségek – túlsúly, magas vérnyomás, kóros zsíranyagcsere – kezeléséről van szó, a hagyományos orvoslás és a természetgyógyászat felfogása mindinkább közeledik egymáshoz: az egészséges életmód jelentőségét ma már senki nem kérdőjelezi meg. Más kórképek esetében azonban a kétféle álláspont, legalábbis első pillantásra, nem is lehetne eltérőbb. Jó példa erre a migrén.  


 

A migrén a leggyakoribb formája a visszatérő fejfájásrohamoknak. Tipikusan egyik oldalon lép fel, lüktető, szúró fájdalomként, gyakran összekötve olyan kísérő tünetekkel, mint hányinger, fény- és hangérzékenység. Testi aktivitásra javul. A neurológusok felfogása szerint – egyszerűen kifejezve – az agyi véredények megzavart szabályozása áll a panaszok hátterében, amelynek valamiféle kiváltó oka a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag anyagcseréje.

 

A migrén nem gyógyítható – ezt szokták mondani, legföljebb a tüneteket lehet megszüntetni. Ehhez számtalan orvosságot kínálnak: fájdalomcsillapítókat, néha hányinger elleni szerrel kombinálva, máskor béta-blokkolókat vagy morfinkészítményeket. Az utóbbi években ehhez jöttek még a triptánok. Ezek a szerotonin anyagcseréjébe avatkoznak bele, és a hagyományos orvoslás felfogása szerint igen hatékonyak. Ugyanakkor valamennyi szernek vannak mellékhatásai, és rendszeres szedésük függőséget okozhat, vagy a probléma krónikussá válását idézheti elő.

 

A természetgyógyászat ettől gyökeresen eltérő stratégiát és gondolkodásmódot alkalmaz. A hippokratészi medicina szellemében először azt a kérdést helyezi a középpontba, va­jon mi váltja ki a szerotonin-háztartás zavarát és az agyi erek regulációjának problémáját. Tágabb értelemben az anyagcsere, a vegetatív idegrendszer és a szabályozás zavara áll fenn. Éppen ezért a terápiának is ebbe az irányba kell haladnia: anyagcsere-javító, szabályozó és vegetatív egyensúlyt teremtő.

 

 

Böjt: hatásos terápia vagy veszélyes éhezés?

A leghatásosabb terápia a gyógyböjt. Nincs még egy olyan módszer, amellyel az anyagcsere ilyen tartósan tehermentesíthető. Nincs még egy olyan módszer, amellyel lehetséges – mondhatni automatikusan – a migrén valamennyi tényezőjét, még a pszichoszomatikusakat is, ilyen kedvezően befolyásolni.

 

A böjtkúra kezdetén, többnyire 24-48 óra elteltével, de olykor már az átállás napján (például alma- vagy rizsnap a tulajdonképpeni böjt előtt) az érintetteknél gyakran heves migrénroham lép fel. A neurológusok ezt arra használják fel, hogy óva intsék betegeiket a böjtöléstől, illetve az „éhezéstől”. A böjtorvoslás azonban ezt a jelenséget méregtelenítési krízisnek tartja.

 

Valamennyi gyógyszernek van mellékhatása, rendszeres szedésük függőséget okozhat, vagy a probléma krónikussá válását idézheti elő

 

Az ilyen szituáció célja az kell hogy legyen, hogy következetes biológiai kísérőkezeléssel ezt a böjtkrízist minél gyorsabban legyőzzék. A bélfürdők (kolon-hidroterápia) mellett főként a fej-nyirokdrenázs és az emelkedő lábfürdők segíthetnek. Ezeknek a kivezető kezeléseknek a koncentrálása, illetve lúgos ásványianyag-készítményeknek a szedése a böjtkúra kezdetén lányegesen enyhítheti a böjtkrízist. A homeopátiából a komplex szerek válnak be, de jó segítséget jelentenek az ásványianyag-injekciók is (kalcium és magnézium).

 

Ha a böjtkrízisen sikerült úrrá lenni, akkor a páciens többnyire jóval nyugodtabb állapotba kerül. A kezdetihez hasonló krízis általában nem lép fel többé. A böjtölni kívánóknak súlyos kórképnél kórházi körülmények között tanácsos átélniük a kúrát, míg enyhébb esetekben ambuláns felügyelet mellett, egy tapasztalt böjtszakember irányításával is lehetséges a böjtölés.

 

 

Táplálkozás: ismeri a saját migrénkiváltóit?

A táplálkozás átállítása gyakran böjt nélkül is tartós sikert hozhat. A hagyományos orvoslás is hangsúlyozza, hogy bizonyos élelmiszerek, például a sajt, a csokoládé vagy a vörösbor migrént okozhat. Érdekes módon többnyire magas hisztamintartalmú ennivalókról van szó.

 

Természetgyógyászati szempontból egy lépéssel tovább kellene menni, és azt mondani, hogy nem az egyes élelmiszerekre adott túlreakcióról van szó, hanem az egész anyagcsere tehermentesítéséről. Így nézve a migrén tágabb értelemben túlsavasodási betegségnek tekinthető. Ilyenkor tanácsos a megszokott, sok édességet és készételt tartalmazó étkezés helyett átállni vegetárius hangsúlyozottságú friss kosztra. Aszténikus típusnál (vékony, gyenge, ideges típus), aki hajlamos a fázásra (és ez sok migrénbetegre jellemző), tanácsos még sok meleg étel bevitele is.

 

Az egyéni migrénkiváltókon túl minden érintettnek magának kell tudnia, milyen ételt vagy italt kell törölnie az étlapjáról. Főként a kávéról tanácsos lemondani. A kávé ugyanis akut roham esetén segíthet, mivel serkenti az agy vérellátását, ugyanakkor savassága miatt előkészíti a talajt a következő migrén előtt. Éppen ezért a kávémegvonás fontos alapfeltétele a migrén legyőzésének, pontosan ellenkezőleg a neurológusok hagyományos felfogásával. Ugyanez vonatkozik a savas teafélékre, így a fekete teára, elkészítési módjától függően a zöld teára, a gyümölcs-, mályva- és csipkebogyóteára.

 

Megelőzésként jól bevált módszer az esti lúgos ital: valamilyen lúgos készítményt citromlével együtt vegyünk be. A savanyú ízű citromot a szervezet lúgos módon dolgozza fel.

 

 

Lazítás – nem kell feltétlenül autogén tréningnek lennie

A táplálkozás mellett a lazítás is fontos szerepet játszik, ebben megint csak egyetért a hagyományos orvoslás és a természetgyógyászat. A lazítás szót kétféle módon kell érteni: mind a test, az izmok, mind a szellem, az agy ellazítása segít. Nem kell itt feltétlenül autogén tréningre vagy hasonlókra gondolni, hanem sokat segít a sport, a mozgás, a természetben való tartózkodás is.

 

A fejfájásnapló segítségével először is tisztázható, valóban migrénről van-e szó. Később azért hasznos, mert így megállapítható, milyen tényezők váltják ki a rohamokat, és milyen módszerek segíthetnek a betegnek

 

A gyakran feszült váll- és nyak­izomzat jól lazítható Huneke-féle neurálterápiával (helyi érzéstelenítők injekciózása), köpölyözéssel kombinálva. Az injekciót a legjobb a tipikus triggerpontokba (megrövidült vagy görcsös izmok vagy izomrészek, amelyek fájdalmat okoznak) beadni, illetve bizonyos akupunktúrás pontokba.

 

A mélyebb izomkeményedések helyén mélyebb injekciózásra van szükség. Tipikusan ilyen hely a két lapocka közötti nagy tartóizom közepe. Az érzéstelenítőt ilyenkor alkalmas homeo­pátiás szerrel lehet kiegészíteni.

 

 

Az akupunktúra megkülönböztet migrénvariációkat

További migrénterápiás lehetőségek adódnak a fájdalom kisugárzásának figyelembevételétől. Attól függően, hogy a fej melyik részén lép fel tipikusan a fájdalom, többféle fájdalomtípus különböztethető meg:

 

Ha a fájdalom sisakszerűen a nyakból sugárzik felfelé, többnyire kapcsolat áll fenn az akupunktúrás hólyagmeridiánnal. A köpölyözéssel kombinált neurálterápia mellett segít a Penzel-féle akupunktúrás masszázs (ilyenkor az akupunktúrás pontokat egy pálcikával simogatják), valamint a gyógytornás gyakorlatok vagy a Laabs-féle kirogimnasztika.

 

Úgynevezett „epemigrénnél” a fájdalom a szem mögé vagy a halánték területére, illetve a jobb fül mögé sugárzik ki. Ezeket a zónákat érinti az epehólyag-meridián lefutása. Tipikus leírása a fájdalomnak, hogy a beteg úgy érzi, mintha egy nagy ököl a szemét hátulról előrefelé nyomná. Homeopátiás szerekkel, illetve növényi preparátumokkal lehetséges az epehólyag funkciójára hatni. Fontos tudni, fennáll-e az epehólyag valamilyen betegsége. És még valami: az epe a harag szerve, az epekövek pedig a bánat és a gondok eredményei. Éppen ezért fontos a pozitív gondolkodás és a relaxálás. Ezenkívül szabályozólag hat az akupunktúra vagy az akupunktúrás masszázs. Ez előbbi keretein belül az epehólyag 14, 20 és 34-es pontot lehet kezelni.

 

Hasonló módon különböztetünk meg még gyomormigrént, májmigrént, és ennek megfelelő kezelésre van szükség, a fájdalom kiterjedése alapján.

 

 

A migrén mint női betegség: a hormonok hatása

Az érintett nők és férfiak aránya 2:1. Érdekes módon a gyerekkori migrénnél ugyanez a nem szerinti megoszlás nem figyelhető meg, csak a serdülőkor után lép fel, ami a hormonális tényezőkkel való összefüggésre utal. Sok nő állítja, hogy a panaszok vagy rohamok havi ciklusával összhangban lépnek fel. Az is biztos, hogy a migrén a változás kora után jellemzően megszűnik vagy ritkábban lép fel.

 

Ha egy migrén négyhetes ritmusban jelentkezik, akkor feltételezhető a hormonális kiegyensúlyozatlanság, illetve a hormonháztartás egyfajta ritmuszavara. Ez nem betegség, hanem inkább funkcionális zavar. Ha ez röviddel a havi vérzés előtt történik, akkor premenstruációs szindrómáról (PMS) beszélhetünk. Itt is többféle regulációs terápia áll rendelkezésünkre. Ezek a nő havi vérzéséhez és általános állapotához igazodnak. Egyszerű PMS esetén gyakran segít a Viburnum D2, 2x5 csepp, kezdődő havi vérzés esetén kétóránként 5 csepp. Ha rendszertelen vérzés áll fenn, akkor segít például az Agnes Castus D4. A PMS-t meg lehet szüntetni a B6-vitamin hiányának felszámolásával is. Ennek adagolását a hagyományos orvoslás is javasolja.

 

 

Aszténikus pácienseknél ellenjavallt a béta-blokkoló

A béta-blokkolókat migrénnél sok szakértő problematikusnak tartja, mivel általában fázásra hajlamos, alacsony vérnyomású, aszténikus alkatú nőkről van szó. Ilyen esetekben olyan gyógyszert adni, ami az aszténiát tovább erősíti, vagyis csökkenti a vérnyomást és gyengítőleg hat, kedvezőtlen lépés. Az ilyen embereknek sokkal jobb az erősítő, tonizáló terápia, például az ásványi anyagok injekciózása vagy a reflexzónamasszázs.

 

 

Az önsegítést a hagyományos orvoslás is fontosnak tartja

A sokféle tanács közül az érintettek jól teszik, ha többet is kipróbálnak párhuzamosan. Az első helyen az önsegítés áll, és ezt a hagyományos orvoslás is hangsúlyozza.

 

A migrén valóban lehetőséget adhat arra, hogy valaki átmenetileg megszabaduljon a családjától vagy a kötelességeitől, de semmi esetre sem  nevezhető kibúvónak

 

Az első lépés az egyéni migrénkiváltó felismerése. Ehhez nagyon hasznos lehet a fejfájásnapló vezetése. Fontos a megfelelő táplálkozás, a mozgás és a lazítás, a saját életritmus megtalálása: rendszeres alvás- és ébrenléti időszakok, illetve rendszeres táplálkozás. A kiegyensúlyozottságot növeli a sport és a stresszredukció. Ehhez jön a regulációs terápia, például akupunktúra, akupunktúrás masszázs vagy neurálterápia, egyénileg kiválasztott homeopátiás készítmények. Sok esetben ezektől a panaszok teljesen megszűnnek, de többnyire legalább enyhülnek. Nem igaz tehát, hogy a migrén nem gyógyítható, legföljebb akadnak olyan makacs esetek, amelyeknél speciális pszichoszomatikus tényezők játsszák a főszerepet, és emiatt a tartós javulás nem mindig érhető el.

 

 

Pszichoszomatikus szempontok: kényes, de megfontolandó

Az orvosok és a betegcsoportok gyakran hangsúlyozzák, hogy a migrén nem lelki, hanem testi betegség. Ez a felfogás sok beteg számára jelenthet segítséget, főleg akkor, ha panaszaikra a környezetük meg nem értéssel reagál. A másik oldalon viszont sok érintett tisztában van a pszichikai tényezők jelentős szerepével.

 

Ha a fejfájásrohamok kínálják az egyedüli lehetőséget arra, hogy az illetőt végre békén hagyják, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a szervezetben ez a betegség eszközként rögzül, mert így azt kapja meg, amihez egyébként nem jutna hozzá. Ez oda vezethet, hogy a beteg migrénjén keresztül kontrollálja a környezetét, hogy nyugalmat találjon vagy magára vonja a figyelmet. A pszichológia ezt nevezi másodlagos betegségkihasználásnak.

 

A migrénnek nincs köze sem a beképzeléshez, sem a kibúvóhoz. A kívülállónak éppen ezért tilos lebecsülnie. Ugyanakkor a betegnek és a terapeutának tisztáznia kell ezeket a szubjektív, pszichikus és szociális szempontokat, és ezeket is figyelembe venni a betegség legyőzéséhez.

- dr. ki -
XIII. évfolyam 9. szám

Címkék: migrén, szabályozó terápia

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.