Betegségek A-tól Z-ig

A nyaki gerinc fájdalma

Sokféle ok állhat a háttérben

Az ülő életmód következtében egyre inkább nő azok száma, akik a nyaki gerincszakasz fájdalmára, nehezített mozgására panaszkodnak, amit a mozgáshiány csak súlyosbít. Egyfelől gyengülnek a nyakat támasztó izmok, másfelől a rossz testtartás következtében túl feszessé válnak a tarkótáji izmok.


Manuális terápiákkal, lazító eljárásokkal és illóolajos bedörzsölésekkel a kiváltó okoktól függetlenül enyhíthetjük a tarkó tájékán jelentkező panaszokat, lazíthatjuk az izmokat

 

A gerincoszlop nyaki szakaszában idegek, véredények és izmok, valamint szalagok futnak végig, méghozzá viszonylag szűk helyen. Adott esetben elég a nyakcsigolyák kis mértékű elcsúszása ahhoz, hogy irritációt idézzen elő a tarkóban. A nyaki csigolyák nagymértékű mozgathatósága szintén okozója lehet sérüléseknek, merevségnek és blokkolódásoknak.



A fájdalmakat cervikális szindróma néven foglalják össze. A legkülönbözőbb zavarok, problémák állhatnak a panaszok hátterében, például a porckorongok kopása, a csigolyákat összekötő kis ízületek blokádjai, esetleg porckorongsérv, reumás vagy egyéb gyulladásos betegségek, öröklött rendellenességek, balesetek, pszichés problémák és – ritkábban – daganatok.



A cervikális szindróma tünetei a bizonyos mozgásokra jelentkező enyhe húzó érzéstől a mozdulatok korlátozottságáig terjedhetnek. Előfordulhatnak kényszertartások (torticollis) és erős, akár fájdalomcsillapítókkal is alig kezelhető fájdalmak. A fájdalmak következtében kialakuló kényszertartás általában tovább fokozza az izmok fokozott tónusát, ami tovább erősíti a fájdalmakat – ezzel kialakul az ördögi kör. Súlyosabb esetekben a páciens alig tudja megmozdítani a fejét.



Ha a fájdalmak a karba is kisugároznak, vállkar tünetegyüttesről vagy alsó cervikális szindrómáról beszélünk. A tarkó, a váll és a karok fájdalmas tünetegyüttese a 4–7. nyaki ideggyökök irritációjára vezethető vissza. Az ideggyök az a hely, amelynél a gerincvelőből idegek lépnek ki oldalra a gerinc irányából a periféria felé továbbfutva. Az ilyen gyöki irritációt okozhatja például porckorongsérv vagy egyéb, az ideg kilépési pontja körül létrejött szűkület.

 

 

Szokatlan mozdulatok esetén leblokkolnak a csigolyák közötti ízületek

A fájdalmak kisugározhatnak a fej hátsó részébe is (cervikocephalikus szindróma), kiválthatnak fejfájást, migrént. Egyes páciensek szédülésre is panaszkodnak, valamint idegen test érzéséről számolnak be a garat és a gége tájékán (gombócérzet), illetve nyelési, látási és hallászavaraik is vannak.

 

Az esetek felében a cervikocephalikus szindróma hátterében a felső nyakcsigolyáknál fellépő ízületi blokk áll. Az ilyen blokkolódás jellemzően nem bemelegített izmok miatt alakulhat ki, vagy rosszul kivitelezett emelés következménye.

 

Ha a kis csigolyaközi ízületek szalagjai meglazulnak, a szegmens instabilitásáról beszélünk. Ebben az esetben már igen csekély, hétköznapi terhelés is elegendő (egy könyv leemelése a polcról) a heves fájdalmak kialakulásához.

 

Gyakran a nyaki szakasz porckorongjainak bántalmai állnak a panaszok hátterében. A porc korongsérvnél a porckorong belsejében elhelyezkedő kocsonyás anyag kitüremkedik a korong pereménél elhelyezkedő kötőszövetes rostok közül, és nyomás alá helyezi a közelében elhelyezkedő ideggyököt. Az eredmény erős fájdalom, esetleg bizsergő érzet vagy zsibbadás a karokban és a kezekben.

 

 

Ostorcsapás-trauma – fájdalmas izomfeszülés

Külön kategóriát alkot az ún. ostorcsapástrauma. Ezt a fogalmat a ráfutásos autóbaleseteknél a gépkocsi utasainak nyaki sérüléseire alkották meg. Ilyenkor a test először előrelendül, aminek hatására a nyaki gerinc erősen megnyúlik, majd amikor a testet lefékezi a biztonsági öv, a fej hirtelen, erőteljesen hátrabicsaklik. Ilyenkor sérülhetnek az izmok, a szalagok, a porckorongok és akár a gerincvelő is. A következmény: a nyak és a tarkó izmainak fájdalmas keménysége, merevsége, a nyak és a fej mozgathatóságának korlátozottsága, de felléphet szédülés, fülzúgás, a karokba és a fej hátsó részébe kisugárzó fájdalmak. Súlyosabb esetekben a nyak és a fej kapcsolódási pontja krónikusan instabillá válik, amitől a panaszok idültté válnak.

 

Súlyosabb esetekben a páciens alig tudja megmozdítani a fejét

 

 

Korábban a páciensek az ilyen jellegű trauma után speciális nyakmerevítő gallért visel tek, hogy kíméljék a nyaki gerincet. Ma már tudjuk, hogy ezzel inkább lassították a gyógyulást. Sokkal hatásosabbnak bizonyult az óvatos gyógytorna, amit a balesetet követő második- harmadik napon el lehet kezdeni, illetve a manuális terápiák, például a kiropraktika, az oszteopátia vagy az atlaszterápia. A gyógyulást lényegesen befolyásolja a páciens lelki állapota is. Az álmatlanság, a belső nyugtalanság és a balesetet követő félelemérzet hatására a panaszok idültté válhatnak, ilyenkor különösen sokat segíthet a pszichoterápia egy különleges formája, a traumaterápia.

 

 

Képalkotó eljárásokkal gyakran nem állapítható meg a kiváltó ok 

A nyakcsigolyák röntgenvizsgálatával láthatóvá tehetők a kopások, a viszonylag ritka csontdaganatok, valamint a másutt keletkezett rosszindulatú daganatok áttétei. A porckorongsérvet – és az amiatt kialakuló idegkárosodást – csak CT-vel vagy mágnesrezonanciás rétegfelvétellel (MR) lehet ábrázolni. Ám a képalkotó eljárásokat nem szabad túlzásba vinni.

 

Igen gyakran megállapítható a csigolyák kopása, a porckorongok károsodása, de ezeket a leleteket hajlamosak vagyunk túlértékelni. Egyfelől ilyen elváltozásokat rendszeresen találunk olyan idősebb személyeknél, akiknek semmilyen panasza nincsen, másfelől a heves fájdalmakra panaszkodó páciensek felvételein semmiféle szemmel látható elváltozás nem állapítható meg. Hogy a képalkotó eljárások felvételein látható elváltozások állnak-e a panaszok hátterében, azt csak a tapasztalt orvos által elvégzett fizikális vizsgálat állapíthatja meg.

 

 

Melegítéssel a fájdalom ellen

Számos esetben a panaszok maguktól megszűnnek, de a kiváltó októl függően tovább is eltarthat a gyógyulás (pl. ostorcsapás-trauma esetén akár hat hónapig). A nyakat nem szabad túlzottan kímélni, ha lehet, biztosítani kell normális, hétköznapi mozgását. A fájdalmak csillapítására az akadémikus orvoslás is természetes eljárásokat alkalmaz, a melegítés sokféle formáját (fango, iszap, meleg levegő). Otthonra kiválóan megteszi a cseresznyemaggal töltött zsák vagy a melegítő palack.

 

A rögzítő gallér ugyan tehermentesíti a nyakat, de csak néhány napig szabad a baleset után viselni, mivel gyengíti az izmokat és hozzájárulhat a panaszok krónikussá válásához. Rövid ideig, azaz néhány napig szükséges lehet fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése is, amik mellé adhatnak izomlazító hatású gyógyszereket is, de csak átmenetileg.

 

Az erős fájdalmaktól gyötört páciensek hajlamosak a depresszióra, ennek leküzdésében az antidepresszáns terápiák, például a pszichoterápia lehet segítségükre. Az érintett gerincszakasz merevítését célzó műtéti beavatkozásokat csak a súlyos, idegeket károsító porckorongsérvekre kell korlátozni. A műtét következtében kialakuló hegszövet ugyanis szintén sok panasz forrása lehet, így a beavatkozás sok esetben nem enyhülést, hanem újabb szenvedést jelent a páciensnek. Amint az akut fájdalmak enyhülnek, lazító, nyújtó hatású gyógytorna és kötőszöveti masszázs következhet.

 

 

Az izomlazításnak több módja lehetséges

A kínai akupunktúrával általában igen jó eredmények érhetők el. Sok hatékony pont található az epehólyag- és a húgyhólyag-meridián mentén, valamint a kormányzó meridiánon is, de használhatjuk a vékony- és a vastagbél meridiánjait, valamint számos fülpontot is. A talp-reflexterápia és a neurálterápia is enyhítheti a fájdalmakat.

 

Az izmok feszessége jól oldható az általános lazító eljárásokkal, például a Jacobson-féle progresszív izomlazítással, az autogén tréninggel, a légzésterápiával, valamint számos fizikoterápiás eljárással: hidroterápiával, elektromos kezelésekkel, vörös fénnyel történő besugárzással.

 

Bevált eljárás a köpölyözés vagy a fülgyertyázás

 

 A fájdalmas területeket bedörzsölhetjük illóolajokkal is. A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben, esetleg az izomzatban keletkező, jól kitapintható „myogelózisok” esetén jól bevált eljárás a köpölyözés vagy a fülgyertyázás. A sajátvér-kezelés is serkenti testünk öngyógyító mechanizmusait.

 

 

Homeopátiás kezelés

A homeopátia főképp a következő tünetek esetén jöhet szóba:

 

• Cimicifuga D6: Főképp a változás korába lépett nőknél, akik gyengék, depressziósak, ha a fájdalom a tarkótól a fej hátsó részébe sugárzik. A panaszokat rontja a nedves, hideg időjárás, valamint a pszichés izgalom.

• Dichapetulum D6: Ha a fő fájdalom a hetedik nyakcsigolya tövisnyúlványánál helyezkedik el, a nyak merev, a lapockák közötti terület fájdalmas és ha a páciens a fűtött szobában is fázik, ugyanakkor a nyugalom és a friss levegő enyhíti a panaszokat.

• Lachesis tinctoria D6: Ha a fájdalom az egész fejen végighúzódik, egészen az orrig.

• Menyanthes D3: Ha a beteg úgy érzi, mintha súly lenne a feje tetején és a koponyája szét akarna repedni; súlyosbítja a lépcsőn járás.

• Az ún. ferde nyak esetén az egyéni tünetektől függően szóba jöhet a Bryonia, a Belladonna, a Dulcamara vagy a Rhus toxicodendron. Az ortomolekuláris orvoslás E- és B1-vitamint alkalmaz kis dózisban, azaz naponta max. 400 mg E-vitamin és 10 mg B1-vitamin csökkentheti a fájdalmakat.

 

 

A manuális terápia optimalizálja a nyaki gerinc működését

A manuális terápiák során olyan fogásokat, manipulációkat alkalmaznak az ízületeken, a karon, a lábakon és a gerincoszlopon, amelyekkel helyreállítható azok normális működése. A nyakon finom, óvatos mozdulatokkal dolgozik a terapeuta.

 

A manuális terápiákhoz sorolhatók továbbá bizonyos, gyógytornászok által alkalmazott mobilizációs technikák, amelyek optimálissá teszik az izmok, inak és szalagok működését, és végül, de nem utolsósorban az oszteopátiás kezelést.

-dr.ki. -
XVI. évfolyam 11. szám

Címkék: fájdalom, holisztikus gyógymódok, nyaki gerinc

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.