Betegségek A-tól Z-ig

A szervezet működészavara

Figyeljünk a tünetekre!

    A működészavar tünettanának talán a legérdekesebb és érdeklődésre, figyelemfelkeltésre legalkalmasabb területe a belső szervek és a mozgásszervek funkciózavara.


    A tüdő kóros funkcióváltozására a légszomj és a fájdalom hívja fel a figyelmet

     

    A mozgatószervek részéről a végtagok és a törzs – különösen a hát – izomzata, az izmok állapota, terhelhetősége, fájdalmassága mozgás vagy más tevékenység közben. Az izmok sérülése, mechanikus hatásra kialakuló léziók, fájdalmas duzzanatok, bevérzések akadályozzák a fiziológiás működést.

     

    Sokkal érdekesebb az ún. izomláz állapota. Ha addig mérsékelt megterheléssel használtunk bizonyos izomcsoportokat, majd váratlanul sokkal intenzívebben kezdjük terhelni – pl. új mozgásprogramot indítunk –, akkor lép fel a megszokottnál erőteljesebb izomműködés eredményeképpen egyfajta kellemetlen izomfájdalom, izomfeszülés mozgás közben. Az izomláz mögött az izomsejtekben felszaporodó tejsav áll. Hatására az izomrostok megduzzadnak, nyomják az érzőideg-végződéseket.

     

    Az izomsejtekben a működéshez szükséges energia a szénhidrátok és zsírok oxidációja révén keletkezik. A szokottnál erőteljesebb izommunkához a sejteknek nagyobb mennyiségű energiára van szüksége. A folyamat oxigénigényes. A megnövekedett igények kielégítésére nemcsak több oxigénre és az izmok koncentrált energiatáplálékára (glikogénre) van szükség, de erőteljesebb, hatékonyabb vérkeringésre is. Ez egyrészt biztosítja a tápanyagot, másrészt elszállítja a melléktermékeket és a hiányos oxigénellátás miatt felszaporodott tejsavat is. Mindez úgy az artériás, mint a vénás keringésre egyaránt nagyobb terhet ró.

     

    Az izmokban az energiatartalék szénhidrát a glikogén. A fokozott izommunka eredményeképpen a glikogén mennyisége csökken az izmokban, a tejsavé pedig emelkedik. Mindez az oxigénhiányos, anaerob működés következménye. Kivételt képez a szívizom – mely éppen úgy harántcsíkos rostokból áll, mint a mozgatóizmok –, de energiaigényét tejsav égetésével is fedezni tudja. A vérben keringő tejsavnak két útja van. 1. A citrátkörben vízzé és szén-dioxiddá oxidálódik. 2. A máj képes glikogénné alakítani, majd tárolni, és a vércukorszint csökkenésekor a glikogén glükózzá, szőlőcukorrá alakítva kerül a keringésbe.

     

     

    Tüdő

    A tüdő amellett, hogy a légcsere és légzési energia befogadó- és tárolóhelye, az egyik legjelentősebb salaktalanító szervünk is. Ezen az úton távoznak el szervezetünkből a gáz halmazállapotú méreganyagok. De salakanyagok távoznak el a légzőhám felületén kiváló hurutos nyálkával is.

     

    Tüdőnk segítségével állandó kapcsolatban vagyunk környezetünkkel a nap 24 órájában. Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy szinte azonnal reagálni tud a környezetváltozásra. A beszívott levegő a légzőhám segítségével a vérkeringésbe, majd onnan szinte azonnal az egész szervezetbe, a szervekbe juttat fontos információkat.

     

     

    A tüdő kóros funkcióváltozására a légszomj és a fájdalom hívja fel a figyelmet. A légzőfelület csökkenhet hurutos folyamatok eredményeképpen, amikor az alveólusok ürege hurutos váladékkal telítődik, vagy amikor az alveólusokat határoló tüdőszövet átszakad és így összeolvadnak az alveólusok, a légzőfelület pedig csökken (tüdőtágulat, emfizéma).

     

    Fájdalom csak akkor jelentkezik, ha a gyulladásos folyamat a mellhártyára is átterjed. Mellhártya borítja a két tüdőlebenyt. A mellhártyának két lemeze van. Az egyik a zsigeri, amely a tüdőt borítja, a másik a fali lemez, mely a mellkas belső falát béleli. A két lemez a légzőmozgásnak megfelelően egymáson elmozdul. Gyulladásos folyamatok hatására a két lemez közé folyadék léphet ki, vagy a két lemezen lejátszódó gyulladásos folyamat hatására összenövések jöhetnek létre, mely a ki- és belégzés során kifejezett fájdalommal jár. A fájdalom különösen erőteljes köhögés esetén.

     

    Allergiás tünetként tüdővizenyő alakulhat ki, amikor a tüdő állományában, alveólusokban, bronhiólusokban, bronhusokban folyadék halmozódik fel. Ilyenkor is erőteljes légszomj kíséri a folyamatot. Allergiás okú tüdővizenyő esetén általában más helyütt is előfordulnak vizenyős jellegű szöveti elváltozások.

     

     

    Hasnyálmirigy

    Az emésztés és az anyagcsere-folyamatok tekintetében a legfontosabb szerv. Belső elválasztású hormonterméke az inzulin, a cukoranyagcsere legfontosabb regulátora (cukorbetegség!). Enzimjei: a fehérjebontó tripszin, a zsírbontó lipáz és a szénhidrátbontó amiláz. A hasnyálmirigy gyulladásának tünetei: a hasüreg felső részén, a köldök körül övszerű vagy az egész hasra kiterjedő fájdalom. Idült gyulladás esetén (alkohol!) étkezés után jelentkezik a bal bordaív alatt kezdődő és övszerűen körbeérő fájdalom.  Testi leromlás, puffadás, teltségérzet, bűzös széklet, székrekedés, zsíros, világos széklet.

     

    Az emésztés és az anyagcsere- folyamatok tekintetében a legfontosabb szerv a  hasnyálmirigy

     

    Máj

    Csak a legfontosabb tevékenységéről, röviden.

    1. Méregtelenítő, detoxikáló. A szervezetbe került vagy az anyagcsere-folyamatokban keletkezett mérgező vegyületeket ártalmatlan, szinte csak mechanikus salakanyagnak tekinthető vegyületekké alakítja át. Ezek a neutrális salakanyagok az epe, a tüdő, a bőr, a belek útján távoznak.

     

    2. A májban termelődő epe az epés bélben emulgeálja a zsírokat, így szinte minden zsírmolekulához hozzá tud férni a hasnyálmirigyben termelődő és ugyanebbe a bélszakaszba ürülő zsírbontó enzim, a lipáz.

     

    3. A szervezetnek az izomzat mellett a másik nagy és jelentős glikogénraktára. De nemcsak raktároz! Biztosítja a vér optimális cukorszintjét. Ha szükség van rá, a glikogént glükózra, szőlőcukorra bontja, és a véráramba juttatja. Emellett az oxigénhiányos (anaerob) izomfunkció során keletkezett tejsavat glikogénné vagy a citrátkörben vízzé és szén-dioxiddá alakítja.

     

    Megbetegedése vagy csak hiányos működése tüneteit nem egyfajta öndiagnózis felállítása miatt érdemes ismernünk, hanem azért, hogy szükség esetén késlekedés nélkül tudjunk dönteni orvoshoz fordulás kérdésében. A tünetek kialakulásának három eredetét említjük.

     

    1. Fertőző (főként vírusos) ágensek (hepatitis A és B).
    2. Toxikus ártalmak (alkohol, kémiai anyagok, gyógyszerek).
    3. Mechanikus okok (epekövek, daganatok).

     

    A máj károsodásához vezető folyamatok kezdeti tünetei közül legkorábban a fájdalom és a sárgaság jelenik meg. A fájdalom a jobb bordaív alatt, kifejezett görcsök képében jelentkezik. A görcsös állapotot tompa fájdalom (ez önmagában is jelentkezhet), puffadás, gyomorpanaszok, émelygés, hányinger, hányás, étvágytalanság, gyengeség, rossz közérzet kísérheti.

     A máj károsodásához vezető folyamatok kezdeti tünetei közül legkorábban a  fájdalom és a sárgaság jelenik meg

     

    A másik jellegzetes tünet a sárgaság. Okozhatja a máj parenchimájának (működő májsejtek) sérülése. A csökkent májfunkció miatt a ki nem választott epefesték (bilirubin) a bélből felszívódik és a vérben megnövekedik. Az epevezeték elzáródásakor az epe pang az epés bélben és az epehólyagban, a felszívódó epefesték ugyancsak a véráramba kerül. A szervezetből végül a veséken keresztül urobilinogén formájában távozik. Egészséges körülmények között napi 1-2 mg urobilinogén távozik a vizelettel. Ennél magasabb értékek a májműködés zavarára utalnak.

     

    Az idült májgyulladás és annak legsúlyosabb alakjánál, a májcirrózisnál egyéb tüneteket is megfigyelhetünk.

     

    1. Csillagnévuszok. Ezek soklábú pókra emlékeztető, néha lüktető angiómák (értágulatok) az arcon, vállon. Nyomásra elhalványodnak, majd utána centrum felől vérrel telítődnek.

    2. Ginekomasztia. Férfiaknál duzzadt emlők.
    3. Lépduzzanat. Tapintható a bal bordaív alatt.
    4. Hasvízkór (a hasi erek összenyomása miatt).
    5. Heresorvadás.
    6. Erygthema palmare et plantáre. Kiütésszerű bővérűség a tenyereken és a talpakon.
    7. Vérzékenység (anyagcserezavarok miatt a véralvadás mechanizmusa gátolt).
    8. Foetor hepatikus. Édeskés, jellegzetes, a nyers hús szagára emlékeztető lehelet.
    9. Különféle körömrendellenességek.

     

    A tünetek mögött anyagcserezavarok állnak. A szervezet elsalakosodása, mely megzavarja és akadályozza a belső elválasztású mirigyek hormontermelését és a fehérjeszintézist.

     

    Vesék

    A vese mint a legfontosabb méregtelenítő szerv él a köztudatban. Méregtelenítő szerepe kétségkívül jelentős. De emellett részt vesz a vérkeringés és vérnyomás szabályozásában, és endokrin (belső elválasztású mirigy) tevékenysége is jelentős. Feladatát úgy látja el, hogy az átáramló vérből kivonja az anyagcsere káros végtermékeit (urea, húgysav stb.), különböző elektrolitokat (ionokat), Na, K, H, Cl, HCO3 és víz, egyúttal biztosítja a testnedvek állandó ozmotikus koncentrációját, ionösszetételét, sav-bázis egyensúlyát. Mindez a glomerulusokban történő ultrafiltrációval (szűrés) és a tubulusokat körülvevő kapillárisokban történő reabszorpció (visszaszívás) útján valósul meg.

     

    Vérnyomás-szabályozás: a renin-angiotenzin rendszerben valósul meg. A vese glomerulusokban termelődő (juxta glomeruláris apparátus, JGA) renin vérnyomásemelő hatását a májban szintetizálódó és a vesében aktivizálódó angiotenzinen keresztül fejti ki érszűkítő hatásuk révén. Hatásukra vérnyomás-emelkedés, a vese állományában oxigénhiány, és gátolt lesz a tubuláris nátrium-visszaszívás.

     

    Az eritropoetin 90%-ban a vesében képződik. Fokozza a vörösvértestek termelését. Hypoxiás (oxigénhiányos) környezetben indul meg ez a folyamat.

     

    A prosztaglandinok a renin-angiotenzin antagonistái. Értágítók és vérnyomáscsökkentők. A vese velőállományának kötőszöveti sejtjei termelik.

     

    Vagyis a vese endokrin funkciója jelentős a vérnyomás szabályozásában és a vesekárosodás miatt kialakuló oxigénhiány korrigálásában a vörösvértest képződés élénkítésével.

     

    A vese méregtelenítő szerepe kétségkívül jelentős. Részt vesz a vérkeringés és  vérnyomás szabályozásában, és endokrin (belső elválasztású mirigy)  tevékenysége is jelentős

     

    Fontosabb tünetek:

    1. Magas vérnyomás (hipertenzió). Az elmondottak alapján alakul ki, és mögötte a veseállomány gátolt működése és oxigénhiány áll.
    2. Vizeletproblémák. Kevés vagy túl sok vizelet, fehérjevizelés, húgyvérűség (urémia), vérvizelés (hematuria).
    3. Deréktáji fájdalom. Főképpen baktériumos fertőzések eredményeként kialakuló vesegyulladások esetén (coli, sztrepto-sztafilokokkuszok, proteuszok).
    4. Görcsös fájdalom, mely a vesetájékról indulva a húgycső felé kisugározva vesekő- és vesetumordiagnózist sejtet.
    5. Renális ödéma. Jellemező helyei: szem körül, arcon, nyakon, herezacskón, nagyajkakon (hüvely), csuklón, ujjakon, boka körül. Kialakulását segítik: a vénás kapillárisokban a nyomás fokozódik, a vér elszállítása zavart. A kapilláris erek átjárhatóságát a vesében lejátszódó kóros folyamatok fokozzák. A plazmafehérjék (albumin, globulin) aránya megváltozik, az albuminszint csökken, ezért a plazma vízmegkötő képessége is romlik és s szövetekbe több víz áramlik. Ez éhezés és hiányos táplálkozás hatására alakul ki.

     

    A mellékvese kortikoszteroid (stressz) hormonjai ödémát okoznak. Daganat vagy idült veseelváltozások a nyirokkeringés megzavarásával idézhetnek elő ödémát. A túlzott nátriumfogyasztás (konyhasó, NaCl) fokozza az ödémahajlamot.

     

     

    Gyomor- és béltraktus

    A gyomor-bél rendszer működésének, működészavarának és tüneteinek ismerete azért fontos, mert a táplálékban levő fizikai energiát a gyomor-bél traktus segítségével tudjuk feltárni és szervezetünk számára hozzáférhetővé tenni.

     

    A gyomor feladata mindenekelőtt a táplálék mechanikus összekeverése, hígítása. Ebben segít a gyomor nyálkahártyája felületi (epitél) sejtjei által termelt nyálka, a mukusz, mely poliszacharid összetételű. Fontos egy másik polipeptid, a gasztin, mely fokozza a gyomorban a sósav és a fehérjebontó enzimek, a pepszinek termelését. A pepszin pepszinogénből alakul savas (1-1,8 pH) közegben. A gyomor legfontosabb enzimatikus folyamata a fehérjeemésztés kezdete, melyet a pepszin végez, és a fehérjéket peptonokká és polipeptidekké bontja. Ehhez a folyamathoz savas közeg kell. A pepton és polipeptid molekulák további bontása már a kevésbé savas vegyhatású epés bélben folytatódik, illetve fejeződik be, és a végtermék: aminosavak, a gyomorból csak víz, alkohol és szénsav szívódik fel!

     

    Az emésztési zavarok és betegségek tünetei között a legfontosabb a fájdalom. Két ponton jelentkezik, a gyomortájékon és az epigastriumban. Az enyhe nyomásérzékenységtől az erős, szúró fájdalomig. Gyomorfekély esetén a periodicitás a jellemző. Ez azt jelenti, hogy tavasszal és ősszel néhány napig vagy néhány hétig, esetleg hónapig. Nyomásérzéstől égő, görcsös, körülírt kis területen, az epigastrum jobb oldalán, a hátba, a lapockák közé a csigolyák területére terjedően. Összefügg az étkezéssel, mivel kiváltképpen üres gyomor esetén jelentkezik (éhségfájdalom). A fájdalom itt is jelzőkaró, pontosan mutatja a hiányos funkció helyét. Erőssége, periodicitása, kiterjedése, feltételének időpontja mind olyan jelzésértékű tünet, mely közelebb visz a diagnózishoz. Az egyéb tünetek, mint a gyengeségérzet, sápadtság, szédülés jelzi, hogy a szervezet számára nincs elég tápanyag a tökéletlen emésztés, valamint a felszívódási zavarok miatt. Ennek hátterében pedig a gyomor-bél nyálkahártya bántalmazottsága áll.

     

    A gyomor-bél rendszer működészavara rendszerint összefügg 

     

    A gyomor-bél rendszer működészavara rendszerint összefügg, és a tünetegyüttes ezt igazolja is. Az emésztés és felszívódás hiányosságai együttesen vezetnek a puffadáshoz, az emésztőtraktus különböző részében felhalmozódott gázok által okozott, feszítő, néha enyhe görcsöket is kiváltó tünetekhez. A gázképződést a hiányosan megemésztett szénhidrátok és fehérjék baktériumos bontása okozza, elsősorban a belekben. Háttérben az emésztőenzimek elégtelen termelődése, és/ vagy a bélnyálkahártya – elsősorban a vékonybél (éhbél, csípőbél, epés bél) – károsodása miatt hiányos felszívódás állhat.

     

    Külön kell szólni a kobalaminról, a B12-vitaminról. Ennek hiánya vészes vérszegénységet okoz. Jellemző rá a vörösvértestek számának nagymértékű csökkenése, valamint gyomor-bél panaszok, gyengeség, de idegrendszeri tünetek jelentkezése is. Feltűnő tünet a gyomorsósav termelődésének zavara, csökkenése vagy időszakos szüneteltetése. Mivel a kobalamin növényekben nem fordul elő, a gyomor-bél traktus mikroorganizmusai szintetizálják. A hiánybetegség akkor alakul ki, ha a felszívódás a bélből akadályozott. A kobalamin csak akkor tud átjutni a bélbarrieren, ha egy másik tényező is jelen van, melyet intrinsic faktornak neveznek. Ha az emésztőtraktust megkerülve, parenterálisan, azaz injekció formájában adunk be kobalamint, az tökéletesen hatásos és gyógyítja a vérszegénységet, illetve ezen az úton megelőzhető a betegség kialakulása.

     

    Az izomláz mögött az izomsejtekben felszaporodó tejsav áll

     

    A vastagbelek – vakbél, remesebél (kólon), végbél – feladata a széklet besűrítése. Bántalmazottságára hasmenés, székrekedés, rendellenes széklet (véres, bűzös, nyálkás) mutat. A vakbél féregnyúlványának gyulladása esetén a fájdalom éles lehet és a has jobb alsó részére koncentrálódik.

     

    Colitis ulceroza. Fekélyképződés a vastag- és végbélben. Gyulladás következtében a bélfal megvastagodik, a nyálkahártya elpusztul. A betegség lázzal, hidegrázással kezdődhet. Naponta többször ürül gennyes- nyálkás, véres, híg széklet. A következmény: anémia, rossz állapot, fogyás. Jellemző, hogy a tünetek sokszor enyhülhetnek, a széklet rendeződik, az általános állapot és a kondíció javul, majd újra megjelenhetnek a tünetek. A panaszmentes időszak olykor évekig is eltarthat. A tünetek visszatérése gyakran pszichikai hatásra következhet be.

    Dr. Pőcze Tibor
    XVIII. évfolyam 7. szám

    Címkék: a szervezet működészavara

      Aktuális lapszámunk:
      2019. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.