Betegségek A-tól Z-ig

A túlsavasodás megbetegít

Mi az, ami valóban segít?

Amennyiben a túlsavasodás tehető felelőssé egy adott betegségért, az acidózisterápia megdöbbentően sikeres lehet. Ez a helyzet például a krónikus fájdalomszindrómával, a fibromyalgiával. A legfontosabb szerep a táplálkozásnak és a masszázsnak jut.


Csak ha a sav-bázis háztartás egyensúlyban van, akkor érezzük jól magunkat. Mai élet- és táplálkozási formánk mellett a rendszeres savtalanítás fontosabb, mint valaha

 

Az esők savasak, a talaj úgyszintén, és az emberek is hajlamosak savanyú képet vágni. Ennek nemcsak a sok stressz az oka, hanem az is, hogy az esetek többségében csupa olyasmit eszünk, ami igazán nem válik egészségünkre, és a testünk túlsavasodik.

 

A sav-bázis háztartás nem új téma, de az kevésbé ismert, hogy létezik az úgynevezett acidózisterápia, amelyet a német természetgyógyász, dr. Renate Collier dolgozott ki. 2001- ben bekövetkezett haláláig az orvosnő a túlsavasodás kutatásának szentelte az életét, és arra a következtetésre jutott, hogy ahogyan öregszünk, a legtöbbünkre jellemző lesz a túlsavasodás. Az emberi test ugyanis idővel elveszíti egyensúlyteremtő képességét, az anyagcsere-folyamatok enzimtevékenységét megzavarja a sejten belüli egyenletes savkoncentráció felborulása. Ennek hosszú távú következménye a sejthalál.

 

Dr. Collier három fokozatát különbözteti meg a túlsavasodásnak:

  1. Látens acidózis: a test valamennyi kötőszövete, a szerveken belül is, feltöltődik savakkal.
  2. Kompenzált acidózis: a kiválasztó szervek teljes erővel dolgoznak, gyulladás léphet fel.
  3. Dekompenzált acidózis: a vér és a szövetek többé nem képesek felvenni a harcot a savtúltengéssel, a fokozódó mérgezés krónikus betegséget okoz.

 

Kezdetben voltak a savak

A látens acidózist a táplálkozás átállításával és egészséges életmóddal helyre lehet hozni. Azaz a gyorséttermi kaját azonnal felejtsük el, mozogjunk sokat és aludjunk eleget. És ami még fontosabb: a stresszmenedzsment.

 

Táplálékaink legalább 80 százalékának lúgos kémhatásúnak kellene lennie. Ez segít egyensúlyban tartani a káros savakat. Lúgos ételek: fejes saláta, zöldfűszerek, zöldségek (kivéve a kelkáposzta és az articsóka), valamint édes gyümölcsök, körte, füge, banán, mazsola, gyógynövény- és gyümölcsteák.

 

Az úgynevezett bázisdiéta során törlik az étlapról az olyan ennivalókat, mint a hús, a tejtermékek és a gabona
 

 

Savas kémhatásúak: tejtermékek, a sajt is (kivéve tejszín), fehérje (hús, hal, tojás, kolbászfélék), valamint a szénhidrátok, főként a cukor és a gabonafélék (nagyon erősen a finomliszt), de a savas gyümölcsök és a déligyümölcsök, a diófélék, a kávé, fekete tea és az alkohol is. Idetartozik valamennyi kémiailag kezelt táplálék, valamint a készételek.

 

Egy vizsgálat során a résztvevők három hónapon át csak biológiailag értékes lúgos kosztot fogyasztottak, de két hónap után nem érezték magukat jobban. Renate Collier szerint ebből az következik, hogy néhány hét után a lúgos kosztot egyénileg tolerálható fehérje- és tejtermékekkel kell kiegészíteni.

 

Mit mér a lakmuszpapír a vizeletben?

Egy másik szakértő, Hans-Heinrich Jörgensen szerint az emberi szervezetet sokszoros védőfal veszi körül, mivel a vérben egy savas molekulára normális esetben húsz lúgos molekula jut. A túlsavasodás helyett tehát tanácsosabb a pufferkapacitások csökkenéséről beszélni. A szakember úgy véli, az embereknek nem hetven, mindössze 7 százaléka mondható túlsavasodásban szenvedőnek, és arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos mérési módszerek egyáltalán nem helytállóak. Például a vizelet savasságának mérése esetén a lakmuszpapír a valóban kiválasztott savaknak csak töredék részét méri, ráadásul a betegek szervezetére az is jellemző, hogy már alig képesek kiválasztani a savakat. A vizelet magas savtartalma tehát éppen azt igazolja, hogy a szervezet jól működik, kiválasztja a savakat.

 

Jörgensen szerint tehát nincs értelme a vizelet pH-értékét mérni, legfeljebb a vér pH-értékét, de a sejtek közötti tér állapotáról ez sem mond semmit.

 

Jörgensen a lúgos élelmiszerek listáját is kritizálja. Kifogása, hogy a táblázatok mind Ragnar Berg 1910-ben készült analízisén alapulnak, amelynek során nem a savasságot, hanem a kationok és anionok arányát határozta meg, és a kettő nem ugyanaz. És abban az időben még azt sem határozta meg a kémia, mit nevezzenek savnak. A definíciót, miszerint a sav a kötésből kiszabadult hidrogénion, csak 1923-ban vezette be a dán Broenstedt.

 

A Collier-féle acidózisterápia különlegessége

Renate Collier különleges érdeme abban rejlik, hogy elsőként ismerte fel a masszázs jelentőségét a túlsavasodásban szenvedő páciensek kezelésében. Már jóval azelőtt, hogy megismerte volna a híres böjtorvost, F. X. Mayrt, elkezdte acidózisos pácienseit masszírozni. A Mayrral való találkozás pedig arra is rádöbbentette, hogy kiegészítő bélszanálásra is szükség van. Mayr egyébként elsőként kezdte páciensei hasát masszírozni, és a módszerét követő orvosoknak ma is birtokában kell lenniük ennek a képességnek, hiszen egy hasmasszázs kés nélküli operációhoz hasonlítható Mayr szerint.

 

Ám éppen ez döbbentette rá Renate Colliert arra, hogy a betegeknek meg kell tanulniuk önmaguknak többet tenni a saját jó közérzetükért. Ezért fejlesztette ki a hasönmasszázst.

 

Dr. F. X. Mayr szerint a beleinkre egész életünkben gondosan figyelnünk kell

 

Renate Collier lánya, Silvia pszichoterápiás orvos, és anyja felismerései nyomán jutott el oda, hogy a fibromyalgiában szenvedő betegeknek is acidózisterápiára van szükségük. A hivatalos orvoslás szempontjából nézve a fibromyalgia a mai napig rejtélyes kórnak számít, miközben az ipari államok lakóinak már 4,8 százaléka szenved ebben, a többségük nő.

 

Fibromyalgia – szintén a túlsavasodás következménye

A fibromyalgia folyamatos fájdalmat jelent a mozgásszervi izmokban és az inak tapadásánál. A betegséget olyan tünetek kísérik, mint alvászavarok, gyomor- és bélpanaszok, funkcionális légzésproblémák, szívbántalmak, fejfájás, hólyag- és cikluszavarok, szédülés, fokozott izzadás vagy hideg láb és kéz. A panaszok olyan kifejezettek lehetnek, hogy a beteg a fájdalmai miatt már a hétköznapi életben sem boldogul. Mindeközben a hivatalos diagnózis nem talál semmiféle kimutatható okot a bántalmakra. Mivel az érintettek egyidejűleg szorongásban és depresszióban is szenvednek, betegségüket általában pszichoszomatikusnak minősítik. Erre utal, hogy anamnézisükben gyakran fordulnak elő a következő tényezők: érzelmi elhanyagoltság, gyerekkori szexuális és testi bántalmazás, labilis önértékelés szorongásra és depresszióra való hajlammal, a konfliktuskezelés hiányosságai, önkizsákmányolási hajlam. A baj általában hosszan tartó stressz vagy egyéb trauma (baleset, fertőzés) után jelentkezik.

 

A szakértő számára egyértelmű, hogy a betegség testi tünetei megzavart sav-bázis háztartásra utalnak. Ha a beteg szervezete a túlsavasodás miatt eléri önnön határait, akkor regulációs zavarok lépnek fel, amelyek előbb izgatottságban, majd kimerültségben jelennek meg. A fokozott aktivitás jele az idegesség, a szorongás, a rosszullét, a hányás és a migrén, míg az olyan tünetek, mint a depresszió, levertség, hipotónia és székrekedés a kimerültségre utalnak. A fájdalom is azt jelzi, hogy a szervezet nem képes elszállítani a fölösleges savakat. Ezért az acidózisterápia reményt jelenthet a fibromyalgiában szenvedőknek.

 

Az acidózisterápia része lehet a limfológikus holisztikus terápia, amelynek keretein belül speciális nyirokmasszázs segíti a nyirokáramlást. A terápiát lúgos, tehéntejmentes és méregtelenítő étkezés egészíti ki, valamint sok aktív és passzív mozgás.

 

 

A has önmasszázsa otthon is egyszerűen kivitelezhető. Ilyenkor a két kéz szelíden, minden nyomás nélkül tolja oda a has bőrét a belekhez

 

A bélflóra szanálása

Az acidózisterápiának fontos része a bélflóra helyreállítása. A tejsav-probiotikum és lúgos citrátok kombinációja a túlsavasodás problémáját oki kezelésként oldja meg. Az egészséges bélflórához fontos a savas miliő. A lúgos bélben viszont kedvükre szaporodhatnak a kórokozó gombák és rothadáskeltő baktériumok.

 

A vastagbélben veszélyes sejtméregnek számít a lúgos ammóniák, amely a fehérjék anyacseréje során keletkezik. Az ammóniák agresszív gáz, amely blokkolja a sejtlégzést. Ez a gáz belülről mérgezi a szervezetet.

 

Kevésbé ismert, hogy az anyagcserében a máj a legfontosabb savtalanító szervünk, negyvenszerte hatékonyabb ezen a téren, mint a vesék. De mindez csak akkor játszódik le, ha a májsejtekben működik a citrátciklus. Ez utóbbit azonban gátolja az ammóniák. A citrátok adagolása tehát azt célozza, hogy a citrátciklus helyreálljon.

 

A citrátok, a citromsav sói hatékony, de jól tolerálható lúgosító szerek. Ha a bélszanálással együtt alkalmazzák azokat, még hatékonyabbak, mivel tehermentesítik a máj anyagcseréjét. A citrátok a tejsav-probiotikumokkal együtt hozzájárulnak az energia-anyagcsere regenerálódásához.

 

A bélflóra szanálásához jobbra forduló tejsavakat, rostokat (például a topinamburgumóból származó természetes inulint), kiegyensúlyozó hatású zöldségeket, gyulladásgátló bogyókat (például bodzát), valamint gránátalmát érdemes használni. Az acidózis megelőzésére a szakemberek egészséges életmódot, sok zöldséget és gyümölcsöt, sok folyadékot (legalább két liter gyógynövényteát) kevés cukrot, fehér lisztet és húst, valamint rendszeres mozgást ajánlanak, és persze azt, hogy leljük örömünket az életben.

 

A különféle gyulladásgátló bogyók, mint például a bodza, hozzájárulnak a bél regenerálódásához

 

Kis savlexikon

A testben folyamatosan keletkeznek savak. A következő lista is szervezetünk csodálatos semlegesítőképességét jelzi:

  1. Húgysav: az állati fehérje anyagcseréje és a sejtek szétesése során keletkezik.
  2. Ecetsav: ha a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréje tökéletlenül játszódik le.
  3. Tejsav: fárasztó izomtevékenység, például sportolás esetén termelődik.
  4. Kénsav: a bélben lejátszódó rothadás eredménye, de például sertéshús anyagcseréje során is keletkezhet.
  5. Ketosav: akkor keletkezik, amikor a zsírok lebomlanak a zsírraktárokból.
  6. Sósav: ha a sok stressz vagy méreg megterheli a gyomrot, vagy nagy lúghiány esetén.
  7. Oxálsav: forrása a kakaó, a spárga, a paradicsom, a spenót, a mángold és a rebarbara.
  8. Csersav: forrása a fekete tea és a kávé.
  9. Salétromsav: többek között kálium-nitrátból, szénsavból, acetilsavból keletkezik.

 

Minden olyan tevékenység, amely nyugalmat ad a szellemnek, savtalanító hatású. A jóga egyike ezeknek a lehetőségeknek

 

Dr. Renate Collier (1919–2001)

A modern acidózisterápia megteremtője saját bevallása szerint azért lett orvos, mert minden beteget annyira sajnált, hogy nem bírta nézni a szenvedésüket. Az elmúlt évszázad egyik meghatározó orvosszemélyisége volt. Kezdettől arra törekedett, hogy pácienseinek lehetőleg mellékhatásmentes orvosságot kínáljon. Ezért először Kneipp-kúrát tanult, később módszereit speciális masszázzsal egészítette ki. Krédója a következőképpen hangzott:

1. Az embert tanulásra és cselekvésre ösztönözni, mielőtt fellépnének nála az első betegségtünetek.

2. Az orvost és a pácienst meggyőzni arról, hogy ezeket a kis, mindennapi panaszokat komolyan kell venni.

3. Gondoskodni róla, hogy ezeket az apró tüneteket teljesen meggyógyítsák.

- dr. ki -
XV. évfolyam 1. szám

Címkék: acidózis, acidózisterápia, sav-bázis egyensúly, táplálkozás, túlsavasodás

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.