Betegségek A-tól Z-ig

Akut has

Fontos a gyors diagnózis

    A hirtelen fellépő, heves hasfájás, amelyet sokféle egyéb panasz és tünet kísér, orvosi vészhelyzetet jelez. Ilyenkor azonnali cselekvés szükséges, a diagnózist mielőbb fel kell állítani. Mivel ilyen panaszokat számos betegség okozhat, fontos a módszeres oknyomozás. Ebben segít a fájdalmak jellegének és helyének meghatározása.


    Az akut hasi tünetek hátterében álló kiváltó okok kiderítése nem mindig könnyű feladat

     

    Az orvosi szakzsargonban csak „akut hasnak” nevezett sürgősségi esetekre jellemző a heves hasi fájdalom, valamint olyan érzés, mintha a bélműködés leállt volna. A beteg általában nem tud székletet üríteni, de a keringésszervrendszerben kialakulhat sokk is, továbbá jellemző, hogy a hasfal kőkeménnyé válik. Az akut hasi tünetek hátterében álló kiváltó okok kiderítése még korunk modern műszeres diagnosztikai módszereivel sem mindig könnyű feladat, és olykor akár 24 óra is eltelik, mire az orvos megállapítja a kórismét.

     

    Gyermekek esetében a hasfájás – az akut vakbélgyulladás kivételével – gyakran pszichoszomatikus eredetű, ilyen esetekben pedig a homeopátia, a has gyengéd masszírozása és a gyermekkel való foglalkozás gyorsan enyhíti a panaszokat. Felnőtteknél azonban jóval összetettebb a helyzet. Az ízületi fájdalmakkal ellentétben itt ugyanis abból kell kiindulnunk, hogy a panaszok hátterében valamely, az életet veszélyeztető betegség áll. Az orvosnak tehát mihamarabb össze kell gyűjtenie és rendszereznie kell minden információt. A szakirodalom szerint az akut hasi esetek több mint 90%-a az alábbi kórképekhez kapcsolható:

     

    • akut vakbélgyulladás,

    • akut epehólyag-gyulladás,

    • bélelzáródás (bélcsavarodás),

    • vesegörcs,

    • perforálódott gyomor-, ill. nyombélfekély,

    • akut hasnyálmirigy-gyulladás,

    • a vastagbél divertikulumainak gyulladása (diverticulitis).

     

    További lehetséges kórképek között szerepel még az epegörcs, a kizáródott sérv, a petefészek, ill. a petevezeték gyulladása, a méhen kívüli terhesség, és végül, de nem utolsósorban a rendkívül alattomos mesenterialis infarktus (a beleket ellátó artériák valamelyikének elzáródása).

     

    Az orvos először a kórtörténetet veszi fel, majd végigtapintja a beteg hasát. Ha eközben hallatszik bélkorgás, a belek mozgása, az némi megkönnyebbülésre ad okot. Ha nem, akkor még figyelmesebben, még alaposabban kell tovább vizsgálódni. Ilyenkor az egyik legnagyobb veszély a bélcsavarodás (ileus). Az orvos ezekben az esetekben haladéktalanul kórházba küldi a beteget. A helyzet felmérése szempontjából olykor egy egészen banálisnak tűnő megfigyelés is hasznos lehet, a páciensnek sápadt vagy sárgás színű a bőre, pulzusa szapora stb.

     

    A fájdalom jellege fontos információval szolgál

    Mivel akut hasfájás esetén gyakran nem lehet azonnal eldönteni, hogy inkább belgyógyászati vagy inkább sebészeti megoldást igénylő betegségről van-e szó, egyre több kórház közös felvételi osztályt rendez be, amelyen belgyógyászok és sebészek is dolgoznak, és egymással együttműködve vizsgálják a betegeket. A pácienst csak akkor küldik tovább a megfelelő osztályra, ha sikerült egyértelműen azonosítani betegségét.

     

    A nedves, meleg hasborogatás kiváló görcsoldó

     

    A fájdalom karaktere gyakran utal a kiváltó okokra: annak eldöntése, vajon a fájdalmakat hashártyagyulladás (peritonitis) okozza-e vagy sem, már sokat segít. A hashártya gyulladása, ill. irritációja általában súlyos, gyulladásos betegséghez, pl. vakbélgyulladáshoz vagy hasnyálmirigy-gyulladáshoz kapcsolódik, vagy genny került a hasüregbe a perforált gyomorfekélyből. Ilyenkor a beteg hasa minden érintésre nagyon fáj, a páciens nem tud feküdni, előregörnyedve ül, kezét a hasán tartja.

     

    Egészen más a helyzet a kólikás fájdalmakkal, amikor az epehólyag vagy a vese betegsége okozza a panaszokat. Ilyenkor a beteg nyugtalan, nem tud egy helyben megmaradni, fel-alá járkál, mert ettől általában kissé enyhülnek a fájdalmai. Kólikát – a simaizmok fájdalmas görcsét – okozhatja bélelzáródás (pl. daganat vagy besűrűsödött, kőkemény széklettömegek) is. Utóbbi főképp az idősebb korosztályra jellemző. Ekkor a belek izomzata minden erejét összeszedve erőlködik, hogy leküzdje az akadályt.

     

     

    A fájdalom helye jelzi az érintett szervet

    Fontos útmutató a fájdalom helye is:

    Ha a fájdalom a has felső, középső részén érezhető, először a gyomorra, a gyomorszájra, esetleg a haránt vastagbélre kell gondolni. A tankönyvi adatok ellenére ide sugározhat az epehólyag is, aminek az a magyarázata, hogy az epehólyag nagyon változatos módon tud elhelyezkedni a hasüregben. Főképp akkor kell az epehólyagra gondolni, ha a gyomornyálkahártya-gyulladásra gyanús beteg panaszai a kezelés (többnyire savtermelést blokkoló gyógyszerek szedése) ellenére sem enyhülnek.

     

    A has jobb felső részébe sugárzó fájdalmak az esetek többségében az epehólyagra utalnak. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a páciensnek epeköve vagy epehólyag-gyulladása van. Sokszor csak epehólyag-diszkinézis (dyskinesis), tehát az epeutak görcsös motilitási zavara okozza a fájdalmakat. Ha ez a helyzet, az ultrahang- és a laborvizsgálatok semmilyen kóros eltérést nem találnak. Epetáji panasz az epehólyag eltávolítása után is kialakulhat, ekkor az orvos „postcholecystectomiás tünetegyüttesről” beszél, amelynek pontos okai a mai napig ismeretlenek. Az epehólyagon kívül a gyomorkapu és a nyombél betegségei esetén is kisugározhat a fájdalom a has jobb felső részébe. A tapasztalatok szerint azonban az utóbbi években némiképp csökkent a gyomor- és nyombélfekélyek száma.

     

    Ha a fájdalom a has középmagasságában jobb vagy bal oldalon érezhető, legelőször a vastagbélre gondolunk. Ha a fájdalom hátrébb jelentkezik, és az alhasba, a hólyag tájékára sugárzik, a vesékre kell gyanakodni. Az egyoldali, kólikaszerű fájdalom vesekőre enged következtetni, míg a tartós, egyenletes fájdalom inkább vesemedence-gyulladást jelent. A hasnyálmirigy betegségeire a jellegzetes, övszerű alakzatban megjelenő, a bal oldalon erősebb fájdalom jellemző. A hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg előregörnyedve ül, és mindkét karjával átöleli a saját hasát.

     

    A köldöktáji fájdalom a vékonybél érintettségére utal, de okozhatja akár a vakbél is. Az akut vakbélgyulladás tehát nem mindenkinél a tipikus, „tankönyvi” jobb alhasi fájdalom formájában jelentkezik. Főképp az idősebb embereknél tapasztalható, hogy az akut vakbélgyulladás atípusos formában jelentkezik, ezért diagnosztikai bizonytalanság esetén mindig gondolni kell erre a lehetőségre is. Főleg, ha a tünet nem magyarázható mással, és az alkalmazott kezelések hatására sem javul a beteg állapota.

     

    Az alhas közepén érzett fájdalom hólyaghurutot jelez, nők esetében az alhason, a középvonaltól jobbra vagy balra tapasztalt panaszok petefészek-gyulladásra utalnak. A hirtelen, gyors mozdulatra fellépő alhasi fájdalom nőknél a petefészek megcsavarodását jelezheti. A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani.

     

    A keresztcsontba és a lágyékba állandóan kisugárzó fájdalmat, amely ortopédiai és fizikoterápiás kezelések ellenére sem javul, nagy valószínűséggel a végbél vagy a méh betegsége okozza.

     

    Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az epehólyag betegségei a jobb vállba sugárzó fájdalmat is okozhatnak. Ezeket a betegeket gyakran hosszú ideig eredménytelenül kezelik fizikoterápiás kezelésekkel, főképp, ha az MRI-felvételek a vállízületnél „meszes felrakódásokat” mutatnak. Ez a lelet gyakran teljesen téves irányba viszi a kezelést, és a terapeuta hajlamos figyelmen kívül hagyni a tényt, miszerint a test bőrfelületeire kivetülnek a belső szervek betegségei, állapotai. A lép a bal vállba sugározhat, különösen balesetek után, amikor a lép megrepedésére kell gyanakodnunk. A váll tájékába kisugározhat a nyelőcső vagy a szív is (angina pectoris). Főképp nők esetében kell arra gondolnunk, hogy náluk a szív oxigénhiányából eredő angina pectoris szokatlan módon nyilvánulhat meg.

     

     

    A természetes gyógymódok az izomgörcsöket enyhítik

    A fentiek tükrében felmerül, vajon van-e egyáltalán létjogosultsága ezekben az esetekben a természetgyógyászatnak. Az akut életveszélyt jelentő állapotokban semmiképp. Azonban a pusztán funkcionális panaszok enyhítésében, pláne gyermekeknél, annál inkább. A vázizomzat görcseinek enyhítésére a fizikális eljárások is alkalmasak. A nedves, meleg hasborogatás kiváló görcsoldó. Ellenjavallt azonban vakbélgyulladás gyanúja esetén, amit melegítés helyett jegelni kell. Azonban utóbbit soha nem szabad orvosi felügyelet nélkül kezelni.

     

    Az epehólyag betegségei a jobb vállba sugárzó fájdalmat is okozhatnak

     

    A vakbél krónikus irritációjának gyanújakor (a vakbél féregnyúlványa a nyirokrendszer része) érdemes a nyirokrendszerre ható természetes eredetű orvosságokat adni a betegnek.

     

    Ami a természetgyógyászati kezelést illeti, szóba jöhetnek a komplex homeopátiás szerek.

     

     

    Makacs székrekedésre beöntés és hasmasszázs

    Erős, makacs székrekedés esetén és a fenyegető bélcsavarodás elkerülése érdekében a beöntés gyakran valóságos csodát tesz, esetleg az óra járásával azonos irányú hasmasszírozással kombinálva. A Colocynthis D6 a gyerekek kólikás hasfájásának kiváló homeopátiás gyógyszere, főképp, ha a fájdalom a köldök körül jelentkezik. Ha nem komoly vészhelyzetről van szó, a neurálterápiás injekciók is gyors enyhülést nyújtanak.

     

    Az akut hasfájás enyhítése fájdalomcsillapítókkal korábban műhibának számított, mert ezzel elfedhetők a tünetek. A legújabb protokollok ellenben azt írják elő, hogy nem szabad a pácienst feleslegesen szenvedni hagyni, ezért ajánlják a fájdalomcsillapítók adását.

     

     

    Nehéz a diagnózis – Az akut has atípusos esetei

    Noha ma, hála a korszerű diagnosztikának, egyre ritkábbak a drámai lefolyású estek, olykor mégis nehéz kideríteni a bajok okát.

     

    Főképp időseknél rettegett állapot az „akut has”. Egyfelől a tipikus tünetek – pl. akut vakbélgyulladás alkalmával – gyakran kifejezetten atípusosan (általában enyhébb formában) zajlanak, másfelől könnyebben alakulnak ki komplikációk, amelyek fiatalabb korban szinte ismeretlenek: pl. egy nagyobb bélartéria elzáródása (mezenteriális infarktus). Ha az orvos nem ismeri fel időben a helyzetet, és távolítja el az érintett bélszakaszt, a bélrendszer nagy szakaszai halhatnak el. Ez a szövetelhalás (nekrózis) általában halálos kimenetelű.

    P. Antal 68 éves férfi esete jól példázza a fentieket. Teljesen váratlanul, minden előjel nélkül megfájdult a hasa. A háziorvos haladéktalanul kórházba utalta. A kórházi orvosok bizonytalanok voltak a diagnózisban. A hasüregről készült röntgenfelvétel sem talált semmilyen feltűnő kóros eltérést. A beteg infúziót kapott, és az orvosok várakozó álláspontra helyezkedtek. A fájdalmak éjszakára enyhültek, másnap reggelre pedig javulni látszott a beteg állapota. Azonban néhány órával később a fájdalom ismét felerősödött, és a beteg sokkos állapotba került. A sürgősséggel elvégzett műtét során a sebészek megállapították, hogy a belek hosszú szakaszon elhaltak – minden segítség késő, a beteg meghalt.

     

    Igaz, a fenti eset sok évvel ezelőtt történt, amikor még nem állt rendelkezésünkre annyiféle diagnosztikai eszköz, mint napjainkban. Ennek ellenére hasonló esetek még ma is rendszeresen előfordulnak. Ilyenkor nagyon ébernek kell lennünk, és szükség van megfelelő intuícióra is. Ha a beteg kórházi felvétele után azonnal sikerült volna megállapítani a helyes kórismét, csak kisebb bélszakasz halt volna el, és a beteg túlélhette volna az esetet.

     

     

    Ezt inkább kikapjuk…

    Az akut vakbélgyulladás is lehet gondok forrása, és jelentkezhet egészen a „hivatalostól” eltérő módon: K. Flórián 19 éves, az esetet megelőző hónapokban többször került kórházba megfigyelésre tisztázatlan eredetű köldöktáji fájdalmak miatt, amelyek néhány nap múltán megszűntek, és nehéz volt konkrét betegséghez társítani őket. A páciens ismét hasonló tünetekkel jelentkezett a kórházban. A vezető sebész szerint a páciens „vakbélgyanús”, ezért másnapra kitűzte a műtétet – a műtéti sor végére – azzal a megjegyzéssel, a fiatalember vakbelét az állandóan visszatérő panaszok miatt „jobb, ha kikapjuk”.

    A műtét elkezdődött, és valóban a vakbél volt a ludas. Azonban gyors „kikapásról” szó sem volt, ugyanis a vakbél féregnyúlványa szokatlan helyen, a hashártyán kívül helyezkedett el, és minden pillanatban perforációval fenyegetett. Többórás, bonyolult műtét következett, amelynek végén az egész team verítékben úszott, és örült, hogy az utolsó pillanatban mégis egészben sikerült eltávolítani a gyulladt féregnyúlványt.

     

    - dr.ki-
    XIX. évfolyam 3. szám

    Címkék: hasfájdalom

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.