Betegségek A-tól Z-ig

Állandó fájdalmak

A hatásos ellenszer

Nagyon sok embert kínoz tisztázatlan eredetű, idült fájdalom. Sem az orvosok, sem a pszichológusok nem képesek segíteni rajtuk, munkaképességük és mozgásuk jelentősen korlátozódik. Reménysugárt jelenthet egy új módszer, a szenzomotoros testgyakorlatok.


 

A fájdalommal kapcsolatban rég meghaladott képzetek élnek bennünk. A pácienseket gyakran „képzelt betegnek” tartják, és nem veszik őket komolyan, ha panaszaik hátterében nem sikerül komoly kiváltó okot találni. Sajnos gyakran az orvosok sem értelmezik helyesen a fájdalmat. Sokuk fejében még mindig a Descartes által 1644-ben megfogalmazott mondat kísért: „A fájdalom természettudományos alapú jelenség.

 

Testi károsodás hiányában nem létezik fájdalom.” Holott mára teljesen elavult és meghaladott az a nézet, hogy a test és a lélek két teljesen különálló entitás. A betegség mindig a lélekkel rendelkező testet érinti, nem létezik külön test és külön lélek. Nem mondhatjuk, hogy a fájdalom pusztán testi, ugyanakkor a félelem tisztán lelki jelenség. A testi fájdalom mindig egyúttal lelki természetű fájdalom is. Ugyanúgy, ahogyan a félelem, amelyet pszichésen élünk meg, minden esetben előidéz fizikális, testi tüneteket is, például verejtékezést, hasmenést és sok egyéb tünetet.

 

 

Funkcionális panaszok: a tanácstalanság diagnózisa

Az akut fájdalmat mindannyian ismerjük: amikor megvágjuk az ujjunkat vagy beütjük a térdünket, amikor hozzáérünk a forró vasalóhoz. A bőrben, az izmokban, az inakban és a kötőszövetekben elhelyezkedő fájdalomreceptorok gondoskodnak róla, hogy a fájdalom azonnal a tudatunkban nyilalljon.

 

Kép 1: Jellegzetes rossz testtartás, a hát erősen homorú. A homorítás miatt tartós feszülés alakul ki a hátizmokban, aminek a hát alsó részében fellépő fájdalom a következménye. A testsúly nem egyenletesen oszlik el a lábfejen, hanem főképp a sarkakra összpontosul, és a farizmok szintén megfeszülnek Kép 2: A krónikus izommerevség görnyedt testtartásban nyilvánul meg. A vállak felfelé vagy előrehúzódnak, a fej előrelóg, a keresztcsonti tájék homorú

 

A krónikus fájdalom jóval összetettebb jelenség. Például a derékban túl homorú testtartásnál az illető folyamatosan kissé hátradől ülés, állás és járás közben. A hát izmai folyamatosan megfeszülnek, és feltételezhetően deréktáji fájdalmak, továbbá rejtélyes eredetű térdfájdalmak gyötrik. A térdfájdalmak azonban ebben az esetben nem magából a térdből származnak, hanem a helytelen testtartásból. Minden, a térd fájdalmaira irányuló diagnosztikai és terápiás lépés teljesen eredménytelen lesz.

 

Az ún. funkcionális panaszoknál a nagy problémát az jelenti, hogy a páciens fizikai korlátozottsága miatt antalgiás, azaz fájdalom ellen védekező testtartást vesz fel. Ennek hatására előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor már szinte bármilyen fizikai aktivitás lehetetlenné válik számára. A súlyos fájdalmaktól sújtott páciensek gyakran nem képesek szociális kapcsolatokat teremteni, és egyre inkább  elszigetelődnek. 52 százalékuk szerint szexuális életük minősége is romlott, és 20 százalékukat depresszió gyötri.

 

 

Hogyan alakul ki az idült fájdalom?

A tényt, miszerint nem automatikusan a fájdalom helye adja a megoldást a probléma egészére, jól mutatja az ízületi reumában szenvedők példája is. Úgy gondolhatnánk, náluk egyértelmű a helyzet, pedig ma már tudjuk, hogy az ízületi elváltozás a fájdalomnak mindössze 20 százalékát teszi ki. A krónikus fájdalom tehát mindig komplex jelenség, amely biológiai, pszichés és szociális komponensekből tevődik össze. Például a munkahelyhez fűződő aggodalmak, gondok bizonyos idő múltán fizikai fájdalom formájában jelentkeznek. Aki állandó nyomás alatt áll, annál előbb-utóbb megfigyelhető valamilyen testtartást érintő hiba, eltérés, általában görnyedt tartás, ami arra utal, hogy az illetőnek fájdalmai vannak. A szakemberek ezt a jelenséget stopmintának nevezik, mert a tartós negatív stressz fizikai visszavonulási reakciót idéz elő. Ilyenkor a váll és a tarkó izmai összehúzódnak, a testtartás púpossá, görnyedté válik. Mivel mindehhez még a hasizmok is megfeszülnek, a mellkas lefelé húzódik. Ez egyúttal megnehezíti a légzést, ami szintén negatívan hat a pszichés közérzetre.

 

Kép 1: A krónikusan túl erős tónusú, megrövidült izmok fejfájást és nyaki fájdalmakat okozhatnak. Minél hosszabb ideig tart az állapot, annál nagyobb a  kockázata annak, hogy a fájdalom rögzül a memóriában Kép 2: A megkeményedett kötőszövetet speciális masszírozással kilazíthatjuk

 

Az idült fájdalom – a heveny fájdalommal, azaz testünk vészcsengő funkciójával ellentétben – biológiai szempontból teljesen  „értelmetlen”. Akkor alakul ki, ha a fájdalominger három hónapig vagy annál tovább áll fenn. Ilyen hosszú idő után a fájdalmat kiváltó ok egyre kevésbé lényeges, sőt, végül teljesen lényegtelen tényező. Ekkorra az agy veszi át az irányítást a fájdalom érzékelésében, vagyis a fájdalom szó szerint nyomot váj magának gerincvelőnkbe, amely a külső körülményektől  függetlenül önállósítja magát a fájdalom érzékelésében.

 

Mindezt úgy kell elképzelnünk, hogy emlékezetünk, amikor például a hátunkra gondolunk, elfelejtette, hogy ott valójában mit érzünk. Ehelyett csak egyetlen dologra képes emlékezni, a fájdalomra. És ekkor pontosan ezt is érezzük a kérdéses testrészben. Ezt a jelenséget szenzomotoros amnéziának nevezik.

 

Azt is mondhatnánk, hogy a krónikus fájdalom egy program, amely automatikusan fut, és amelyet puszta akaratunkkal nem tudunk leállítani, módosítani. Ezért minden módszer, például egyenes háttal ülés vagy állás a hátfájás leküzdése érdekében teljesen hatástalan.

 

 

A szenzomotoros terápia alkotóelemei

1. „Pandiculations”: Vezetett mozdulatok, amelyeket a terapeuta segítségével sajátít el a beteg, miközben megtanulja érezni, mozgatni és ellazítani az önkéntelenül megfeszülő izmait.

 

2. Triggerpont- és kötőszöveti kezelések: Az izmokban és/vagy a kötőszövetekben pontszerűen elhelyezkedő,  kitapintható feszüléseket fellazítják, hogy biztosítsák az érintett testrész szabad mozgását, és javítsák a saját test érzékelését.

 

Az ún. pandiculationsnak nevezett gyakorlatokkal a páciens a terapeuta közvetlen visszajelzésének segítségével megtanulja felismerni az izomfeszüléseket, majd képes lesz feloldani azokat

 

3. Szenzomotoros gyakorlatok: Speciális, a páciens problémáira szabott gyakorlatok egészítik ki a terápiát. A beteg megtanul jobban figyelni önmagára, hogy elkerülje a fájdalmakat kiváltó testhelyzeteket, például a vállak folyamatos felhúzását.

 

4. Testtudatosság gyakorlása: A páciensnek elmagyarázzák az izmok túlzott tónusának lényegét, és demonstrálják, mi okozhatja ezeket, valamint azt, hogy milyen következményei lehetnek mindennek. Így a páciens jobban megérti saját testének működését.

 

 

A fájdalommentességhez vezető út

A rossz testtartás, az állandó, monoton módon ismétlődő mozdulatok, de az testmozgás hiánya és a stressz is tartós izommerevséget idézhet elő, amelyet egyre kevésbé érzünk, élünk át tudatosan, ami ugyanakkor kedvez a fájdalmak megjelenésének. Ilyenkor az érintett izmok vagy izomcsoportok akaratlanul tartósan összehúzott állapotba kerülnek, tehát tónusuk túl erős, az izomrostok megrövidülnek. Ahhoz, hogy a fájdalom ördögi körét áttörjük, ismét meg kell tanulnunk érezni testünket.

 

A bal képen a hölgy túl homorúan tartja hátának alsó részét. Néhány testterápiás kezelés után ugyanaz a személy sokkal egészségesebb testtartásban. Ez kevésbé terheli a gerincoszlopát

 

E cél elérése érdekében segít Moshe Feldenkrais továbbfejlesztett módszere. A somaticsnak nevezett módszer lényege, hogy a terapeuta által irányított mozdulatokkal a páciens megtanulja tudatosan ellazítani a fájdalmas testrészek izomzatát. Ennek paradox módon az első lépése az, hogy még erősebben meg kell feszíteni a kérdéses izmot. Majd lépésről lépésre egyre csökkentik az izom tónusát, míg el nem érik a t eljes ellazulást. Az eljárás némiképp rokonítható a progresszív izomrelaxációval, azonban jobban alkalmazkodik a páciens problémáihoz, ezért hatékonyabban tudja kiküszöbölni a rossz tartást.

 

 

A terápia alfája és ómegája: a mozgékony izomzat

A szenzomotoros terápia holisztikus gyógymód, amely idült fej-, hát-, csípő- és nyakfájdalmakban bizonyította hatékonyságát.További lehetséges indikációk: szív-, gyomor-, illetve hólyagbántalmak, de a szédülés és a légzési problémák is. Az egyórás kezelésekre kb. hetente egyszer kerül sor.

 

Aki hetente több mint tízszer fájdalomcsillapítót szed, gyógyszer által kiváltott fejfájást kaphat. Kialakul az ördögi kör

 

A kezelések többsége az ún. pandiculations gyakorlatokkal kezdődik, amelyet a miogelózisok és triggerpontok feloldása követ masszírozással. Amint a triggerpont feloldódik, felpuhul, a páciens jobban érzi az izmait és jobban megérti a működésüket. Ha még ekkor is érezhető fájdalom, akkor a kötőszöveteket is kezelni kell, ugyanis e szövetfajtának is vannak összehúzódásra képes rostjai, amelyek szintén okozhatnak feszülést. Mozgatni azonban csak azt tudjuk, amit érzünk. És csak azt vagyunk képesek érezni, amit mozgatunk. A mozgásnak és az érzékelésnek ez az egysége fontos elve a terápiának.

 

 

Amit mindenki megtehet

A speciális terápia segítségével bárki elsajátíthatja, miként szüntethetők meg a krónikus fájdalmak. A páciensek megtanulják érezni, hogy fájdalmaik nem kívülről származnak, hanem gyakran mindennapos tevékenységük eredményeként jönnek létre. Ha például stresszes helyzetekben visszatartjuk a lélegzetünket vagy a házimunka során felhúzzuk a vállunkat, akkor előbb-utóbb testi, majd pszichés panaszaink támadnak. A szenzomotoros terápia közben mindenki megtanulja, hogy mindkét síkon meg kell változtatnia reakcióit. Fontos a saját kezdeményezés és az aktív tanulás a terápia során.

V.T.
XVI. évfolyam 11. szám

Címkék: fájdalom, szenzomotoros testgyakorlatok

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.