Betegségek A-tól Z-ig

Állatszőr-allergia

A szénanáthában szenvedők nagy valószínűséggel állati szőrökre is allergiássá válnak

    A lakosság 20 százaléka allergiás, közülük 40 százalék allergiával reagál az állati szőrökre – vagy csak ezekre,  vagy egyúttal a pollenekre is. A legtöbben a macska, a kutya, a nyúl, a tengeri malac vagy a ló szőrére, mások madártollra.


    A legnagyobb figyelmet a macskaszőr-allergia érdemli

     

    Az állatszőr-allergia megnevezés helytelen. Valójában nem a szőr, hanem az állat bőrének korpája, széklet, nyál vagy vizelet okozzák az allergiás reakciót. Az allergénnel történő érintkezés belégzés vagy bőrkontaktus révén jön létre.

     

    Az allergia (kóros túlérzékenység) igen gyorsan – akár néhány hét alatt – is kifejlődhet, de a folyamat eltarthat évekig is. Hogy egyáltalán kialakul-e, az elsősorban genetikai hajlam kérdése, soha nem mondható meg előre. Léteznek azonban olyan jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a szénanáthában szenvedők nagyobb valószínűséggel állati szőrökre is allergiássá válnak, mint az egyéb allergiában nem szenvedők. A leggyakoribb tünetek a nátha, az eldugult orr, a tüsszentésrohamok, az égő, viszkető szem, a köhögés és a torokkaparás, légszomj, nehézlégzés, viszketés, esetleg csalánkiütés.

     

    A legnagyobb figyelmet a macskaszőr-allergia érdemli. A macska által termelt fő allergén nagyon stabil és rendkívül jól megtapad a porszemcséken. A macska eltávolítását követő két év múlva is kimutatható a macska allergén anyaga a lakásban. Ezen kívül erős keresztreakciók léteznek a házi macska és egyéb macskafélék allergénjei között.

     

    Gyanú esetén érdemes célzott allergiatesztet végezni. Általában a Prick-teszttel kezdik, amely során allergén kivonatokat karcolnak a bőrbe. 20 perccel, majd 24 órával később megvizsgálják a bőrreakciót. Az érzékenységet okozó anyag a bőrön kis hólyagot okoz. Ez azonban még nem azonos az allergiával, csupán érzékenységet jelent.

     

    Az állati szőrökhöz tapadt allergének évekig megmaradnak a párnákban és az ágyneműben

     

    Ha a teszt pozitív, az orvos az első utaló jelek birtokában van, és tovább folytatja a vizsgálatot. Kézenfekvő a vérvizsgálat (állati szőrökkel szembeni specifikus IgE teszt). Ha ez is pozitív, és a lelet illik a beteg kórtörténetéhez, az allergia igen valószínű. Az orvos ezen kívül valószínűleg poratkára és penészgombákra is elvégezteti a tesztet, mert ezek a szőrallergiához nagyon hasonló tüneteket okoznak, és a szimptómák szintén házon belül jelentkeznek, évszaktól függetlenül.

     

    Mivel az érintettek nagyon gyakran egyszerre többféle szőrre is allergiásak, sokszor a vizsgálat e pontján még mindig nem sikerül pontosan beazonosítani a kiváltó állatfajt. Ekkor következhet az ún. nazális provokációs teszt. Ennek keretében először megmérik az orr egészséges állapotában az átáramló levegő mennyiségét (flow). Ezt követően az orrot allergénnel (pl. macskaallergénnel) provokálják (a kivonatot az orrba cseppentik). Kis idő múlva ismét megmérik az orron átáramló levegő menynyiségét. Allergia esetén a „flow” az egészséges állapothoz képest csökkent, de a páciens egyéb tünetekkel is reagál: tüsszentés, égő szemek, légszomj. Ezzel az allergia ténye bizonyított.

     

    Ha a vizsgálatok megállapították a szőrallergiát, a legfontosabb terápiás eljárás az allergén szigorú elkerülése. Ha foglalkozáskörhöz kötött szőrallergiáról van szó (állatgondozó, állatorvos, laboratóriumi dolgozó stb.), a beteg nem tudja foglalkozását az eddig megszokott módon folytatni. A magánélet terén pedig szintén súlyos és nehéz döntéssel szembesül a gazdi, kedvencét másnak kell átadnia. Ezzel együtt a tünetek és a kezelésükre szolgáló gyógyszerek szedése továbbra is megmarad, ugyanis a háztartásban az állat eltűnése után is sokáig nagy mennyiségben rengeteg allergén marad vissza. Ezek alapos és konzekvens takarítás ellenére is évekig a lakótérben maradnak, mennyiségük nagyon lassan csökken. Mindent, amivel az állat kapcsolatba került, nagyon alaposan meg kell tisztítani, ha ez nem lehetséges, az adott tárgyat el kell távolítani a lakásból.

     

    Ami a tüneti kezelést illeti, antihisztaminokat, allergiaellenes gyógyszereket alkalmaznak, amelyeket hónapokon át megszakítás nélkül kell szedni. Sajnos mint minden gyógyszernek, ezeknek is vannak mellékhatásaik (főként álmosság, fáradtság), ezért lehetetlen egy egész életen át szedni őket. Alternatívát jelenthetnek az acsalapuból készült növényi alapanyagú gyógyszerek. Ezeket a készítményeket internetes gyógyszertárakon keresztül lehet beszerezni, azonban az áruk meglehetősen borsos (kb. 90 euró/hónap).

     

    A kutatók szerint porszívózással kerülünk leginkább kapcsolatba az állati  szőrökkel. Feltétlenül porfilterrel ellátott porszívót használjunk

     

    Akut esetekben a lándzsás útifű teája jelenthet enyhülést: 1 teáskanálnyi lándzsás útifüvet 1 csésze hideg (általános allergiás tünetek enyhítésére) vagy forró (a tüdőben jelentkező panaszokra) vízzel kell elkészíteni. A hideg áztatványt 30, a forrázatot 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrés után elfogyasztjuk. Naponta többször ismételhetjük. A teát gyermekek is ihatják.

     

    Bevált házi szer a hagyma. A benne található tioszulfinátok gátolják az anti-IgE által indukált hisztaminfelszabadulást, valamint egyéb, az allergiás reakcióban szintén szerepet játszó enzimek felszabadulását. A hagymát naponta nyersen (naponta 50 gramm) vagy préslé formájában (naponta 3x1 evőkanállal), esetleg szárítva (20 gramm) ajánlott szedni.

     

    A tünetek enyhítése növényi hatóanyagokkal vagy saját vérrel

    Egyelőre nem elterjedt, de igen ígéretesnek tűnik a cédrusolaj alkalmazása. A tünetek enyhítésére naponta egy csepp cédrusolajat kevés juharsziruppal vagy cukorral lassan szopogassunk el.

     

    A Cardiospermium növényből készült kenőcs vagy a Dulcamara növényből készülő krém a bőr allergiás reakcióinak enyhítésére alkalmas. Sokat ígérő kezelésnek tűnik az antropozofikus Gencydo nevű injekciós készítmény alkalmazása, egyre növekvő koncentrációban, 4-8 héten át. A tünetek súlyosságától függően hetente egy-két alkalommal a készítményt bőr alá kell fecskendezni a has vagy a tarkó területén. Ezután a tünetek gyakran jelentősen enyhülnek.

     

     A kutyák ritkábban okoznak allergiát, mint a macskák vagy a rágcsálók

     

    További ingerterápia a saját vérrel végzett kezelés. Ennek keretében a beteg vénájából vett vért tisztán vagy természetes eredetű oldatokkal (pl. Gencydo) dúsítva visszafecskendezik a páciens farizmába. A kezelés néhány hétig tart.

     

    A specifikus immunterápia (hiposzenzibilizálás) az egyetlen lehetőség arra, hogy a szőrallergiától egyszer s mindenkorra megszabaduljunk. Sajnos ez a módszer nem mindenkinél hatásos. A macskaszőrre allergiásoknál a sikerkvóta mindössze 20 százalékos. Az orvos a betegnek rendszeres időközönként standardizált allergén készítményt fecskendez a bőr alá, minden alkalommal csekély mértékben emelve a dózist. Az ismétlődő injekciók hatására a páciens szervezete idővel hozzászokik az allergénhez, ezért már nem reagál az allergénre, ha ismét kapcsolatba kerül vele. A kezelés hosszadalmas, általában évekig eltart. 

     

     

    Általános tanácsok szőrallergiásoknak

    Alapvetően minden szőrallergiásnak azt tanácsoljuk, ne tartson háziállatot. Ha azonban valaki  annyira ragaszkodik kedvencéhez, hogy semmiképp sem szeretne megválni tőle, annak a  következőket tanácsoljuk: A  hálószoba az állat számára mindig  tabu legyen. Ha a kutya vagy a macska eddig mindig a hálószobában vagy egyenesen az ágyban aludt, minden takarót és párnát, amivel az állat érintkezett, ki kell dobni és újakkal kell helyettesíteni.

     

    A négylábú bundáját mindig a szabadban kefélje ki. Még jobb, ha ezt a feladatot egy nem allergiás személyre bízza. Fontos az állat bundáját rendszeresen és gyakran kikefélni, hogy minél kevesebb szőr és bőrdarabka, korpa kerüljön a lakásba. Feltétlenül porfilterrel ellátott porszívót használjon. Ha nem ilyen a készülék, a felszívott por és allergén egy részét ismét visszafújja a lakás levegőjébe. A kutatók szerint porszívózással kerülünk leginkább kapcsolatba az állati szőrökkel. Tájékozódjon a megfelelő készülékekről.

     

    Az sem mindegy, milyen textíliákból készült ruházatot viselünk. Nem csak prémbundák, kucsmák vagy prémgallérok válthatnak ki allergiás reakciót, hanem az angóraszövetek is: ezekhez a fonalat nyúl-, kecske-, sőt egyes esetekben macskaszőrből fonják.

     

    Ha családtagként szeretett kandúrjától nem akar megválni, feltétlenül ivartalaníttassa az állatot – különben kétszer annyi allergént termel a szervezete, mint egy nőstény macskáé. Rendszeresen és alaposan tisztítsa a fotelokat, heverőket, matracokat és szőnyegeket, sokat szellőztessen. Ahányszor csak teheti, mossa fel a padlót. Ha lehetséges, az allergiás gazdi négylábúját hetente ajánlott megfürdetni. Válasszon háziállatot allergiapotenciál szerint. A kutyák ritkábban okoznak allergiát, mint a macskák vagy a rágcsálók. A fajta is fontos, a boxer és a schnauzer a legproblémásabb fajta, a beagle és a juhászkutyák okozzák a legkevesebb allergiát.

    -vörös-
    XVIII. évfolyam 7. szám

    Címkék: állatszőr-allergia

      Aktuális lapszámunk:
      2019. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.