Betegségek A-tól Z-ig

Amikor "náthás" a bél

Krónikus hasmenés

    Aligha létezik még egy tünet, amely az érintettet és a terapeutát is oly mértékben képes bosszantani, mint az idült hasmenés. Az okok az ún. irritábilis bél szindrómától az emésztőenzimek hiányán keresztül a rosszindulatú daganatokig terjedhetnek. Ezek diagnosztizálása azonban többnyire csak meglehetősen körülményes vizsgálati módszerekkel lehetséges. A természetgyógyászat számos hatásos gyógymóddal segíthet a betegen, de a terápiákat az optimális hatás érdekében célzottan, személyre szabottan kell alkalmazni. Gyakran „nagyanyáink házi praktikái” is áldásos hatásúak.


    A hasborogatás megnyugtatja a beleket 

     

    A hasmenés pusztán tünet, önmagában nem betegség. És mint a holisztikus gyógyítás egyéb területein, itt is azt a kérdést kell feltennünk, vajon mi a célja a testnek ezzel a tünettel, mit szeretne általa elérni. Ha valakinek a por csiklandozza az orrát, és az illető egy jó nagyot tüsszent, világos a helyzet, a szervezet mihamarabb meg akar szabadulni a zavaró tényezőtől; elfolyósítja, majd kiüríti. A belek is pontosan ugyanezt akarják elérni, amikor „náthásak”: mérgeket, vírusokat, baktériumokat, irritáló anyagokat folyósítanak el, majd rövid úton kiürítik őket. Ez persze nem kis kellemetlenséget okoz az érintetteknek, akiknek ilyenkor haladéktalanul fel kell keresniük a mellékhelyiséget.

     

     

    Jobb, ha a tüneteket nem nyomjuk el mesterségesen

    Ha így szemléljük a jelenséget, meglehetősen kérdéses a székletfogó gyógyszerek alkalmazása. A manapság oly kedvelt hasfogó hatóanyagok, mint például a loperamid használata kellemetlen következményekkel járhat. Sokkal jobban tesszük, ha a szervezetet támogatjuk.

     

    Az akut hasmenés általában ételallergiát vagy fertőzést jelent, és következmények nélkül, magától megszűnik néhány nap alatt. Ha azonban a hasmenés három-négy hétnél is tovább tart, krónikus esetről van szó, amit alaposan ki kell vizsgálni.

     

     Le kell mondani az alkoholról, a koffeinről és a cukros italokról

     

    Az orvos egyik legfontosabb eszköze az okok felderítésében az anamnézis, tehát a beteg kórtörténete. A „normális széklet” meglehetősen széles határok között helyezkedik el, hiszen minden ember a saját székletét nevezi normálisnak. A skála a naponta egy-két alkalomtól a heti három alkalomig, a széklet állaga pedig a lágytól a megformáltig terjed. Ha azonban valaki három héten át naponta háromnál több alkalommal hígan pépes vagy folyékony székletet ürít, akkor krónikus hasmenésről van szó.

     

    Ha a hasmenéshez puffadás, tehát erőteljes gázképződés, székelés előtt vagy közben érzett fájdalom társul, és a székletben nyálka, vér vagy zsír van, akkor komolyabb esettel állunk szemben. A fizikális vizsgálat során a terapeuta a hasi tapintás által kiváltott diffúz vagy lokalizált fájdalmakra figyel, és megfigyeli a bélhangok minőségét. Ha a páciens a hasmenést megelőzően külföldön járt, gondolni kell amőba- és protozoon-, esetleg yersiniafertőzésre.

     

    A napjainkban egyre gyakoribb élelmiszerallergiák és ételintoleranciák gyakran okoznak hasmenést. Míg a valódi élelmiszer-allergiák általában gyors és heves reakciót váltanak ki, ezért az allergének könnyen azonosíthatók, addig az ételintoleranciák általában késleltetett reakcióval járnak és igen sokféle tünetet produkálnak. Ennek megfelelően nehéz beazonosítani a panaszok hátterében álló ételeket. A sérült nyálkahártya nem képes ellátni barrier funkcióját, így nem tökéletesen megemésztett élelmiszer-alkotórészek is felszívódnak a belekből a véráramba. Az erre adott immunreakció késve érkezik, és a testben bárhol okozhat panaszt.

     

    A bélműködési zavarok mellett sok érintett panaszkodik például ízületi fájdalomra

     

    A bélműködési zavarok mellett  sok érintett panaszkodik például ízületi fájdalomra, szívritmuszavarra, fejfájásra vagy akár hangulatingadozásra. Ilyenkor sokat segíthet, ha a beteg étkezési naplót vezet, amelyben feljegyzi a panaszokat és tüneteket, illetve ezek időpontját is. A naplót legalább 10 napig kell vezetni, majd a terapeutával együtt kell kielemezni az összegyűjtött adatokat. Ennek eredményeként kiszűrhetők a gyanús élelmiszerek. Ekkor továbbléphet a beteg az ún. kihagyásos diéta felé: néhány napig csak burgonyát, rizst, esetleg szezonális zöldségeket fogyaszt. Ha panaszai megszűnnek, apránként újabb élelmiszerekkel bővíti étrendjét, és minderről pontos naplót vezet. Természetesen mindezt nem könnyű kivitelezni, ha valaki nagyon elfoglalt, sokat dolgozik, utazik stb.

     

    Megfelelő laboratóriumi tesztekkel megvizsgálható, hogy a páciens immunrendszere mely élelmiszerekre reagál. A terapeuta a teszteredmények alapján ad étkezési tanácsokat, illetve a pácienssel közösen kidolgozzák a követendő étrendet. Többszörösen pozitív laboreredmények ellenére a betegnek nem szabad azt éreznie, hogy ettől kezdve szinte semmit sem ehet! Ha a páciens betartja a kezelő ajánlásait, néhány héten belül kiderül, valóban a gyanús ételintoleranciák okozták-e a hasmenését.

     

    Külön kiemelendő a tejcukorral és a gyümölcscukorral, valamint a hisztaminnal szemben fennálló intolerancia. A glutén nevű gabonafehérje is sok gond forrása lehet. Ezek tisztázásában sokat segítenek a vérből elvégezhető tesztek, a kihagyásos diéták, valamint a provokációs tesztek (amikor a beteg a gyanús élelmiszerből némi szünet után nagyobb meny- nyiséget fogyaszt, hogy kiderítse, valóban az okozza-e a panaszait).

     

    A belek is pontosan ugyanezt akarják elérni, amikor „náthásak”: mérgeket, vírusokat, baktériumokat, irritáló anyagokat folyósítanak el, majd rövid úton kiürítik őket

     

    A fentieken kívül léteznek a pszeudoallergiáknak nevezett, tartósítószerekkel, színezékekkel és egyéb élelmiszer-ipari adalékokkal szembeni intoleranciák. Ezek azonosítása szintén vérből elvégzett tesztekkel lehetséges.

     

    Érdemes áttekinteni a beteg által szedett gyógyszerek listáját is

    Idült hasmenést okozhatnak egyes gyógyszerek is. Ezek közül közismertek az antibiotikumok, amelyek feladata, hogy elpusztítsák a nemkívánatos baktériumokat. Sajnos olykor nem tesznek különbséget hasznos és káros baktériumok között, így károsítják a bélflórát is. Az antibiotikumkezelés után jelentkező véres, nyákos hasmenés az életveszélyes clostridium difficile nevű kórokozó elszaporodását jelezheti. Ez a fertőzés azonnali orvosi kezelést igényel. Azonban más gyógyszervegyületek is érzékenyen érinthetik a bélműködést:

     

    • vérnyomáscsökkentők, pl. bétablokkolók, amlodipin,

    • gyomorsavtermelést gátló gyógyszerek, pl. pantoprazol,

    • pajzsmirigygyógyszerek (L-Thyroxin),

    • antidepresszánsok, pl. amitritptylin, doxepin, dibenzipin, trimipramin,

    • vas (nem csak székrekedést okozhat),

    • köszvényellenes hatóanyagok, pl. az allopurinol,

    • és természetesen a hashajtók.

     

    Gondolni kell az epére, a hasnyálmirigyre és a pajzsmirigyre is!

    A hasmenések hátterében meglehetősen gyakran áll az ún. epesavvesztéses tünetegyüttes. Az egészséges bélrendszerben a vékonybél utolsó szakaszának nyálkahártyája felszívja az epesavakat. Különféle betegségek vagy orvosi beavatkozások (műtét, sugárkezelés) következtében azonban károsodik ez a funkció, és az epesavak a vékonybélből a vastagbélbe jutnak, amelyek irritálják a nyálkahártyát, vizet kötnek meg és elfolyósítják a székletet. Ezt a betegséget könnyen diagnosztizálhatjuk, ha a székletminta epesavakat tartalmaz.

     

     A napjainkban egyre gyakoribb élelmiszer-allergiák és ételintoleranciák
    gyakran okoznak hasmenést

     

    Idült hasmenéseket okozhatnak a különféle mirigyműködési zavarok: a nem kellő mennyiségben termelt emésztőenzimek vagy a kevés epe, a rossz májműködés miatt felhalmozódó méreganyagok, valamint a pajzsmirigy túlműködése. Ha nem sikerül egyértelműen azonosítani az okokat, gondolni kell arzén- és higanymérgezésre is. A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség két jellegzetes gyulladásos betegség, amelyek a belek nyálkahártyáját támadják meg. Kiváltó okuk egyelőre ismeretlen, de az orvostudomány egyre inkább felfedezi a lelki tényező jelentőségét is. Mindkét betegség fő tünete a súlyos, olykor véres hasmenés. Végül, de nem utolsósorban tartós hasmenés hátterében állhat rosszindulatú daganatos megbetegedés is, amit megfelelő vizsgálatokkal kell kizárni.

     

    Az iránydiagnózis, illetve gyanú alapján kell megválasztani az elvégzendő vizsgálatokat. Ezek közül a legegyszerűbb, mégis igen informatív eljárás a széklet laboratóriumi vizsgálata. A székletben lehetnek vírusok, baktériumok, paraziták, gombák. A székletből tájékozódhatunk a bélflóra összetételéről is. Felismerhetők továbbá az emésztetlen ételmaradékok (pl. zsírok, fehérjék). Bizonyos, székletből kimutatható gyulladásos paraméterek, mint a szekretorikus IgA, a calprotectin stb. a panaszok hátterében álló gyulladásos megbetegedésekről tájékoztatják az orvost.

     

    Ha szükséges, béltükrözést kell végezni

    Ha a tünetek nagyon összetettek vagy nem világosak, szükség lehet a belek endoszkópos vizsgálatára, magyarul béltükrözésre. A Crohnbetegség, a colitis ulcerosa, a rosszindulatú daganatok, valamint azok előstádiumai mind jól felfedezhetők, illetve kizárhatók ezzel a vizsgálattal. A korszerű műszerek és a megfelelő előkészítés mellett ez a beavatkozás fájdalommentesen és mellékhatásoktól mentesen elvégezhető.

     

     

    A hasmenések hátterében meglehetősen gyakran áll az ún. epesavvesztéses tünetegyüttes

     

    Az eddig leírtak alapján világos, hogy az idült hasmenés gyógyítása, kezelése is annyiféle, ahány kiváltó ok létezik. A terápiának lehetőség szerint az okot kell megszüntetnie. A legfontosabb módszer – és ez az akut hasmenésre is érvényes – a diéta. A tápcsatornát megterhelő étrendről bélkímélő táplálkozásra kell áttérni. Csökkenteni kell a zsírok, főképp a transzzsírsavak (zsiradékban sütés, margarinok és készételek) mennyiségét, tartózkodni kell a füstölt, pácolt ételektől, a cukrot pedig növényi sűrítményekkel (pl. agávésűrítmény, körtesűrítmény) kell helyettesíteni. Le kell mondani az alkoholról, a koffeinről és a cukros italokról – helyettük kellő menynyiségben vizet és gyógyteákat kell inni – így szólnak az ajánlások az első három hétre. Ha erre javulnak a panaszok, a páciens maga dönt, hogy a továbbiakban milyen étrendet követ.

     

    Fontos segítség lehet, bár első pillantásra szokatlannak tűnhet az az ajánlás, hogy kíméletes, de alapos béltisztítással kitakaríthatjuk a beleket, megszabadítva őket a különféle mérgező anyagoktól. Ha a beteg nem szenved divertikulózisban, sem gyulladásos bélbetegségben, alkalmazhatjuk a Kneipp által javasolt módszert: reggel három evőkanál biominőségű mustármagot nyelünk sok vízzel (nem rágjuk szét!) három héten keresztül.

     

    A mustármagok kíméletesen kitakarítják a bélrendszert, a mustár illóolajai pedig segítenek a méregtelenítésben. Ha valakinek nagyon érzékeny a bélrendszere, fogyasszon reggelente 2-3 teáskanálnyi vízzel elkevert bolhamagot, amivel hasonlóan jó eredményeket lehet elérni.

     

     A házilag elkészíthető sárgarépaleves is kiváló hatású, főképp akut hasmenés kezelésében

     

    Az emésztőenzimek termelődését elsősorban növényi keserűkkel serkenthetjük, amik általában cseppek formájában kerülnek forgalomba. Bármely fajta bélpanasz esetén segítenek. Megelőzésképpen évente két-három alkalommal három-négy hetes ismételt kúrákat folytathatunk velük.

     

    Szénnel és pektinnel kössük meg a méreganyagokat

    A belekben szinte mindig jelen lévő káros anyagcseretermékeket (emésztetlen ételmaradékok, méreganyagok, erjedő anyagok, gombák, baktériumok) orvosi szénnel köthetjük meg, amelyből 10 napos kúrát tartunk, minden második nap egytasaknyi orvosi szénport szedünk be vízzel. Jó hatású a nyírfából készült szén is kapszulák formájában. A méreganyagokat megköthetjük almapektinnel is. A házilag elkészíthető sárgarépaleves is kiváló hatású, főképp akut hasmenés kezelésében.

     

    A fitoterápia hasmenések kezelésében sokféle kivonatot, teát vagy tinktúrát alkalmaz: szárított fekete áfonyát (3x1 csésze tea), tölgyfakérget (naponta 1-3 tea), vérontófüvet (tormentilla) (3x1 csésze tea), libapimpót (3-4 csésze naponta) és citromfüvet (esténként egy csészével, esetleg körtesziruppal édesítve). Ha élelmiszer-allergia vagy ételintolerancia okozza a hasmenést, és nem megfelelő a bélflóra összetétele, mikrobiológiai terápiát kell végezni. A készítmények kiválasztásánál figyelni kell, hogy kellő mennyiségben tartalmazzanak tejsav- és bifidusbaktériumokat. Vigyázat, sok készítmény tejcukrot tartalmaz! A belekben élő egyik legfontosabb baktérium, az escherichia coli (E. coli) izolált adásával még Crohn-betegségben is és az IBS minden formájában jó eredményeket érhetünk el. Az irritált immunrendszer stabilizálása érdekében pedig ajánlott legalább három hónapon át bétaglukán- tartalmú étrendi kiegészítőt szedni.

     

    A hasborogatás és a stresszcsökkentés megnyugtatja a beleket

    A hasborogatás régen a hasfájások és a hasmenés standard gyógymódjának számított. A meleg borogatást pontosan kell kivitelezni, ezért a kezdők először egy meleg, nedves, jól kicsavart kendőt tekerjenek a hasuk köré. Erre helyezzenek egy meleg vizes palackot. A palackot ne töltsük tele, mert súlya kellemetlenül nyomhatja a hasat.

     

      A szárított fekete áfonya magas csersavtartalma alkalmas a hasmenések kezelésére. A friss fekete áfonya ellentétes hatást vált ki

     

    A stressz megbetegít – halljuk sokaktól. Ha feltételezhető, hogy a rendszeresen visszatérő hasmenések hátterében a stressz áll, ki kell zárni a kiváltó okokat. Ilyen esetekben professzionális stresszcsökkentés szükséges. Az agykutatás legújabb eredményei alapján szakemberek kifejlesztették az ún. neurocoaching módszerét. A tréning fókuszában nem a stresszt kiváltó ok, hanem a stressz kezelése áll, és meglepően gyorsan, egyszerűen lehet a segítségével jó eredményeket elérni.

     

    Ezen kívül fontos a vegetatív idegrendszer harmonizálása is. Erre alkalmasak a különféle relaxációs gyakorlatok, például a gyorsan elsajátítható Jacobson-féle izomrelaxáció vagy az autogén tréning. A folyamatot támogathatjuk különféle, ún. adaptogén hatású növényi hatóanyagokkal, pl. ginszenggel vagy a Rhodiola rosea nevű növény kivonataival.

    - dr. ki -
    XVIII. évfolyam 10. szám

    Címkék: krónikus hasmenés

      Aktuális lapszámunk:
      2018. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.