Betegségek A-tól Z-ig

Árulkodó testtartás

Mayr-diagnosztika: A bél mint kóroki tényező és ennek felismerése

Az orvosok már jó ideje nem csak érzékszerveikre támaszkodnak a diagnózis felállításakor, hanem eszközöket, műszereket, laboratóriumot használnak a páciens egészségi állapotának megítélése érdekében. Az osztrák orvos, Franz Xaver Mayrnak még nem álltak rendelkezésére ezek a kifinomult módszerek. Ő olyan kritériumokat dolgozott ki, amelyek alapján megítélhetők az emésztési zavarok és azok következményei, s mindezt a testtartás és a test alakjának segítségével. Megállapításai a mai napig érvényesek.  


Mayr már fiatal orvosként feltette magának a kérdést: Hogy néz ki az egészséges has? Vannak normális méretei? Milyen következményei vannak a bélműködési zavaroknak az ember általános egészségi állapotára? Melyek a kritériumok, amelyekkel mindez megítélhető?

 

Jó megfigyelőként sikerült leírnia az egészséget, és ezt a szépséggel azonosította. Ugyanis az egészséges ember mindig szépnek hat, függetlenül életkorától és arcvonásainak egyenletességétől. A Mayr-féle diagnosztikát a mai napig úgy végzik, mint 100 évvel ezelőtt; célja az ideálisnak tekintett állapottól való eltérések megállapítása, jóval a komoly betegség kitörése előtt.

 

 

Az erjedés és rothadás során keletkező mérgek irritálják a belek nyálkahártyáját

A beleknek nem csak testünk táplálása a feladata, de a méreganyagok kiválasztásában és immunrendszerünk működésében is van szerepük. Ha túlterheljük a bélrendszert (mert túl sokat, túl gyorsan, túl gyakran, túl későn és túl nehezeket eszünk), a pangó táplálék bomlása erjedést, rothadást és gázképződést eredményez.

 

Ezek a méreganyagok irritálják a belek nyálkahártyáját. Ezáltal a nyálkahártya védő funkciója romlik, a nyálkahártya átereszti a méreganyagokat, amelyek a vérpályákba és a nyirokerekbe is felszívódnak, és allergénekkel árasztják el egész testünket. A beleink körül elhelyezkedő nyirokcsomók, különösen a vékonybelet a hasfal hátsó részéhez kötő bélgyökénél található nyirokcsomók a salakosodás hatására megduzzadnak.

 

Ha a belekből sok méreg szívódik fel a vérbe, az terheli a májat, hiszen a belekben keringő vér nagy része egyenesen a májba jut. A szervezet megpróbálja a méreganyagokat más kiválasztószerveken és szervrendszereken, tehát a bőrön, a vesén, a mirigyeken és a tüdőn keresztül eltávolítani. Ha ezek is túlterheltté válnak, a belekből származó mérgeket biztonságos helyen igyekszik elraktározni a bőrben, a bőr alatti kötőszövetekben, valamint a véredényekben és ízületekben. A belek felpuffadása, valamint a szomszédos szervek mérgekkel történő terhelése kívülről, szabad szemmel is megállapítható.

 

1. Megváltozik a testtartás

Az egészséges ember normális testtartása (1. ábra) ma egyre ritkábban látható. Sokat mond az aktuális egészségi állapotról, valamint az egyén alkatáról, konstitúciójáról, hogy miként igyekszik testtartásával kiegyenlíteni a gyulladás és a gáztermelődés miatt felfúvódott hasát (erőteljes, vitális típus, vagy atrófiára hajlamos, gyenge testfelépítésű).

 

Az egészség visszanyerésére vonatkozó ajánlások minden típus esetében különbözőek. Ezek általában meghatározzák a kúra lefolyását (diéta, a pihenés és aktivitás aránya, sport és kiegészítő terápiák), valamint az otthon betartandó, rendterápiás tanácsokat. Az atrófiás, gyenge konstitúciójú páciensnek 6 hetes, enyhe (részben otthon végzendő) kúrát ajánlunk. A vitális típus alig változtat életmódján, azonban évente legalább egyszer szigorú kúrát kell tartania. A fokozott gázképződés hatására a hasüreget a mellkastól elválasztó rekeszizom felfelé nyomódik. Mindez teret, helyet vesz el tüdőtől és a szívtől. Az izmos, vitális ember esetében az elasztikus mellkasban úgy lesz több hely, hogy a szegycsont előretolódik, a háti gerincszakasz kiegyenesedik, ami leginkább a vigyázzállásra emlékeztet. A kórfolyamat előrehaladásával az ilyen beteg hasa előredomborodik, mint egy nagy dob, nyaka megvastagodik (2. ábra).

 

A mellbimbók és a szegycsont felső vége között kirajzolódó háromszög méretváltozásán lemérhető a béltisztításnak a szöveti tónusra gyakorolt hatása: a mell megemelkedik

 

A vitális konstitúciójú nőnél a fokozódó hasűri nyomás a méhre és a petefészkekre gyakorol nyomást, aminek hatására kialakul a „kacsatartás” (6. ábra), amelyre jellemző a homorú keresztcsonti tájék és a kinyomott far.

 

A gyenge izomzatú, fáradt embert a felfúvódott has szabályosan kitéríti a függőleges egyensúlyi helyzetéből. Ő ilyenkor ún. „rajtoló testtartást” vesz fel (a felsőtest előrehajlik, az ágyéki gerinc megnyúlik), vagy az „arató tartást” (enyhe keresztcsonttáji homorítás, hátrahajló, fent előregörbülő hát, a has renyhén lelóg), vagy a „hanyag testtartást” (kérdőjelre emlékeztető testtartás) veszi fel. Az oldalirányú gerincferdülés (szkoliózis) kialakulásának szintén kedvez a krónikus gázképződés a belekben.

 

2. A has alakja megváltozik

Mayr útmutatásai szerint a köldök feletti és alatti körvonalak megváltozásait figyeljük meg. A köldök feletti domborulatot gázos hasnak nevezzük (2. ábra), vagy ha a sovány testalkatú embernél a belek irritációja miatt tartósan behorpad a has, „csónak alakú hasnak”

 

(3. ábra) hívjuk. A köldökvonal alatti részen a megnövekedett béltartalom gyakran hegyesen előredomborodó elváltozást hoz létre, ez a gyulladásos, bélsárral teli has (4. ábra), vagy petyhüdten lógó hasat, amit renyhe, bélsárral teli hasnak (5. ábra) nevezünk. Megkülönböztetünk továbbá gyulladt, gázos, bélsárral teli hasat (6. ábra), valamint gázzal és bélsárral teli hasat (7. ábra).

 

Az egészséges hasat (1. ábra) elölről kell megszemlélnünk, így jellegzetes hasi reliefet látunk:

 

az ún. mediánvonal, amely a mellkastól a köldökig húzódik, függőleges mélyedés formájában, a középvonalon,

enyhe vékonybél-domborodás a köldök körül,

egy enyhe, U alakú ív a has alján, a szeméremcsont határán.

 

A bordaívek által bezárt szög elöl kb. 30°-ot zár be (epigasztrikus szög, lásd a következő oldalon található ábrát). Ha a has erősen felfúvódik, ez a szög akár 180°-ra is kinyílhat, így a hasrelief és a csípő alig felismerhető.

 

3. A mellkas elváltozásai

A normális mellkas kissé hordó alakú, ami azt jelenti, hogy fentről lefelé elvékonyodik.

A vitális alkatú embernél a has kidomborodása esetén úgy nyer teret a mellkasi szerveknek, hogy a bordaközi izmok belégzésállapotban maradnak, és a mellkas kitágul. A gyenge alkatú embernél nem képes kitágulni az egész mellkas, csak az alsó bordáknál, így jellegzetes körte alak jelenik meg.

 

Érdekesek a bélelváltozások miatt a mellkason kialakuló domborulatok, dudorok. Gyakran látunk ilyesmit már fiatalkorban is, pl. „májdudort” a mellkas jobb oldalán, vagy harántbéldudort, szívdudort, esetleg epehólyagdudort vagy gyomordudort. Ezek nem csontos, rögzült helyű domborulatok, és akkor is kórosak, ha a páciens bizonygatja, hogy nála ez a dudor gyermekkora óta megvan. Itt mindig arról van szó, hogy kinyomódik egy, a dudor alatt elhelyezkedő szerv, mert az egészségtelenül felfúvódott belek kinyomták azt eredeti helyéből.

 

4. Az emlők mérete

A belső üreges szervek (pl. gyomor és vékonybél) tónusa kívülről megítélhető a női mell alakjáról is. Utóbbit elsősorban a szöveti tónus határozza meg. Túlterhelt anyagcsere esetén a szöveti tónus gyengül. Egészséges bélrendszer esetén az emlők kissé feszesebbek, emeltebbek. Mindezt bizonyítja, ha a béltisztítás előtt és után megmérjük az emlőbimbók és a szegycsont felső vége által bezárt háromszög méreteit. A különbség gyakran jelentős!

 

 

5. A nyak hossza és körfogata

A súlyos has megtartása érdekében a tarkótáji nyakizmok állandóan megfeszülnek, ezáltal megerősödnek, megvastagodnak.
A nyak tehát rövidebbé és vastagabbá válik.

 

6. Vállmagasság

A krónikusan irritált, felpuffadt bal oldali vastagbélgörbület gyakran a bal vállat felfelé tolja. Ha a máj nyomódik, a jobb oldali váll tolódhat felfelé. A páciens fekvő helyzetben gyakran kerüli azt, hogy a duzzadtabb oldalára forduljon vagy tartósan azon feküdjön.

 

7. Nyelv

Ideális esetben a nyelv kicsi, egyenletesen rózsaszín, nedves, és nincs rajta lepedék.
A lepedék általában az anyagcsere terheltségére utal. A vastag, gyakran sárgás színű lepedék annak jele, hogy sok emésztetlen anyag van a vastagbélben. Ha a nyelv duzzadt, és láthatók a fogbenyomatok az oldalán, az túlterhelt bélrendszert jelez. A nyelv közepén húzódó mély árok, amelyből gyakran oldalirányú ágak nyúlnak jobbra-balra, gyomorbántalmakra és túl sok savra utal. A száraz, piros, többnyire kicsi nyelv az elsalakosodás utolsó stádiumát jelzi, ami szövetpusztulással jár (lásd a keretes szöveget).

 

8. Széklet

Az egészséges széklet megformált, hurka alakú, két vége hegyes. Felülete enyhén fénylik, mert vékony nyálkaréteg borítja, ami védi a bélnyálkahártyát. Akinek ilyen a széklete, az minimális mennyiségű WC-papírt igényel és a WC-kefét sem kell használnia, a széklet nem kenődik. A kemény, bogyós széklet a belek fokozott tónusát, görcsét jelzi, vagy görcsös és renyhe bélszakaszok váltakozását. A pépes széklet gyorsan távozik, és erjedésre utal.

 

Az állapotjavulás megfigyelése motiválja a pácienst

Az emésztés romlásának látható jeleihez tartoznak a tapintható elváltozások is. Ha azonban valaki ismeri a pusztán látható jeleket, a béltisztítás következtében beinduló javulást saját magán megfigyelheti, ami rendkívüli erejű motivációt jelent. A gyakorlott terapeuta felismeri a korai elváltozásokat is, amikor még nincsenek panaszai a betegnek. Ha egy krónikus betegség, pl. egy reumás ízületi gyulladás kitör vagy romlik, kívülről is látható, hogy a kórfolyamatban milyen mértékben vesznek részt a belek. Ez felbecsülhetetlen tudáskincs, amelyet F. X. Mayrnak köszönhetünk, és amelyből minden páciens profitálhat.

 

 Az ún. epigasztrikus szög a bordaívek között mérhető, és jól mutatja, hogy milyen mértékben érintettek a belek

 

Az elsalakosodás jelei a bőrön és a hajon

A beleken keresztül zajló önmérgeződés nyomokat hagy hátra a szövetfolyadékokban, a bőrön, különösen az arcon. 3 stádiumot különböztetünk meg:

 

Irritáció, túltermelés (pl. faggyúsodás, nedvesség), kóros bőség.

Renyheség, bénulás, alultápláltság, kóros hiány.

Pusztulás, sejthalál, atrófia (= sorvadás).

 

Az arc formája: A túltermelés stádiumában a salakok több folyadékot kötnek meg a szövetekben. Mindez feszesen püffedt, kontúrok nélküli arcformában (holdvilágképű) jelenik meg, főként fiatalembereknél. Ha a mérgezés hosszabb távon fennáll, a bőr renyhévé, petyhüdtté válik, tónusa csökken (ráncos arc, tokásodás). A bőr tónusát ilyenkor a járomcsont feletti bőr összecsípésével lehet ellenőrizni: ideális esetben a bőr elasztikus és tömör, de puha tapintatú. Ha a bélrendszer egészségesebbé válik, ezek a stádiumok visszafejlődhetnek. Előrehaladott stádiumban (erősen ráncos arc) a kialakult állapot visszafordíthatatlan. A túlszabályozás miatt tartósan csökkent vérellátás eleinte keskeny, hegyes arcformában (spesztikus arc) nyilvánul meg.

 

A bőr állapota: A kezdeti, túltermelődéses időszakban az arcbőr gyakran zsíros, hajlamos a tisztátlanságra, különösen a száj körül. A haj is zsíros, nehezen kezelhető. Tartós anyagcsere-terhelés hatására kialakul a szöveti alultápláltság állapota. A következmény: száraz, ekcémára hajlamos bőr, száraz, tartás nélküli haj.

 

Bőrszín és elszíneződések: A bőr színe sápadt, a finom hajszálerek beszűkülnek a belek túlterheltsége miatt. Ráadásul nagyon könnyen irritálódnak, aminek következtében könnyen piros foltok jelennek meg a bőrön. A vitális típusú egyéneknél mindez természetellenes pirosságban nyilvánul meg. A következő, bénult állapotban, a bélben zajló erjedés végtermékeként termelődő alkoholok hatására kialakul a kuperózis (kitágult hajszálerek, különösen az orron és az orcákon). A szürkésbarna elszíneződések (főként a szemek körül) a felhalmozódott, kiválasztandó salakanyagok jelenlétére utalnak (e jelenséghez gyakran társulnak a szemek alatt megjelenő táskák).

 

A könnyfolyadék elmérgeződésének tipikus jele a külső szemzug pirossága. Ilyenkor a szervezet igyekszik a könnyön keresztül megszabadulni a méreganyagoktól. Amikor a verejték telítődik méreganyagokkal, a bőrredők (ahol bőr bőrrel találkozik) kipirosodnak, pl. hónaljárokban, vagy nőknél az emlők alatti redőnél.

 

A máj túlterheltsége – amit az erjedéskor keletkező alkohol idéz elő – az arcbőr enyhén sárgás elszíneződésében, valamint a szem ínhártyájának sárgaságában érhető tetten.

 

Az elsalakosodás a körmök állapotán is tetten érhető: túltermelődési fázis = keresztirányú bordázódás, sejtpusztulás = hosszanti bordázat és törékenység.

V.T.
XIII. évfolyam 8. szám

Címkék: mayr-diagnosztika, testtartás

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.