Betegségek A-tól Z-ig

Autoimmun-betegségek

Bázisterápiás elvek a reuma kezeléséhez

A cinikusok azt állítják, minden, amit a modern orvoslás nem képes megfelelően besorolni, azt jobb híján „autoimmun-betegségnek” nevezik. Nem tudjuk, mi okozza ezeket a betegségeket, és esetükben a terápia legjobb esetben a tünetek enyhítésére szorítkozik.


Az autoimmun-betegségek lényege, hogy a szervezet az immunrendszer segítségével ellenségesen reagál saját szöveteinek valamelyikére. Jelenleg kb. 60 autoimmun-betegséget tart számon a medicina; a spektrum a szervekhez kötött betegségektől (pl. gyulladásos bélbetegség vagy Basedow-kór, amely a pajzsmirigyet támadja) egészen a szisztémás betegségekig terjed (pl. gyulladásos reuma, szklerózis multiplex). A hivatalos orvoslás főként erős gyulladásgátló gyógyszereket alkalmaz, de egyre nagyobb mennyiségben ún. modern biológiai terápiásnak nevezett gyógyszercsoportokat is. Utóbbiak rendkívüli terheket rónak a társadalombiztosítási rendszerre.

 

Kérdés tehát, hogy a természetgyógyászat milyen lehetőségeket kínál a probléma megoldására? Nos, az egységes bázisterápia túlzott elvárás lenne. A pajzsmirigyet érintő Basedow- vagy Hashimoto-kór másfajta stratégiát igényel, mint a reumatoid ízületi gyulladás. Azonban igenis elképzelhető valamilyen egységes természetes bázisterápiás koncepció, amely egyaránt pozitív hatású a gyulladásos ízületi betegségek vagy „kollagenózisok”, például a lupus erythematodes (lupusz eritematózusz ) és a szklerodermia esetében. Kollagenózisnak nevezzük a különösen súlyos lefolyású reumás betegségeket, amelyek a kötőszövetek megkeményedését okozzák a belső szervekben, ami akár halálos kimenetelű lehet.

 

Néhány növényi eredetű homeopátiás orvossággal ezekben az esetekben nyilvánvalóan nem jutunk messzire. Akik a természetes gyógymódoktól pusztán növényi vagy egyéb természetes, nem szintetikus orvosságokat várnak, csalódni fognak. A mélyebbre ható koncepciók alkalmazása megkerülhetetlen.

 

A báziskoncepció böjtölés plusz kísérő terápiák. Már a betegség korai stádiumában is alkalmazható a természetgyógyászat egyik legélesebb fegyvere: a gyógyító böjt. Gyulladásgátló, szövettisztító, immunmoduláns, allergiát csökkentő – egyszóval „autoimmunbetegség-ellenes” hatású.

 

A terápia hatásainak optimalizálása érdekében a gyógyító böjtöt célszerű kombinálni biológiai kísérő terápiákkal: a gyógynövényes fürdők mobilizálják az anyagcseretermékeket a kötőszövetekben, a hideg-meleg váltófürdők pedig segítenek ezeket kiüríteni. Fizioterápiás eljárások, mint például a nyirokmasszázs vagy a kötőszöveti masszázs, tisztítanak és stimulálják a reflexzónákat. Mindezt kiegészíti a béltisztítás. Már évezredekkel ezelőtt alkalmazták krónikus civilizációs betegségek kezelésére. Ezek a betegségek a régi idők jómódú embereit ugyanolyan mértékben gyötörték, ahogyan ma a társadalom igen nagy hányadát. A béltisztítást számos szanatóriumban, sőt az egyetemi klinikákon standard kezelésként alkalmazták a II. világháború előtt. Ma a hivatalos orvoslás hallani sem akar róla, és általában véve a „méregtelenítést” mint olyat anakronisztikus kuruzslásnak tartja. Valójában „anakronisztikus kuruzslás” az, ami sok klinikán, főképp reumaklinikákon étkezés címszó alatt történik. Noha a speciális étrend, diéta gyógyhatása reuma esetében tudományosan bizonyított (méghozzá „A” kategóriájú bizonyítékkal alátámasztva), a legtöbb klinikán egyszerűen nem vesznek tudomást róla.

 

Aki súlyos autoimmun jellegű reumás betegségben szenved, az feltétlenül orvosi felügyelet mellett böjtöljön, főképp, ha életében először böjtöl. A kórkép súlyosságától függően bennfekvő-intézetben végzett böjtölés is indokolt lehet. A leginkább bevált reumatoid artritisz esetében a 21 napos böjtkúra. Igaz, ma különféle okok miatt (a biztosító nem téríti a kezelés költségeit, időhiány stb.) nem teljes körűen folytatják a kúrát. Alternatívaként kínálkozik az évente kétszer 14 napos böjtölés végzése, amit fokozatos étrendfelépítés követ.

 

Az aktuálisan szedett gyulladásgátló gyógyszereket semmiképp sem szabad azonnal elhagyni, figyelni kell a szervezetnek a böjtre és egyéb kezelésekre adott válaszára, reakciójára. Problémát főképp a sovány („aszténiás”) alkatú pácienseknél jelenthet a böjt. Ők nem böjtölhetnek hosszabb ideig. Ehelyett inkább ajánlott számukra a gyakrabban, de alkalmanként rövidebb ideig (legfeljebb 1 hétig) folytatott böjt vagy enyhébb böjtváltozatok, amelyek során a zöldségleveken és szűrt zöldségleven kívül engedélyezett lenmagnyák, aludttej is.

 

Gyulladásgátló étrend sok omega-3 zsírsavval

Az autoimmun-betegségben szenvedő személyek étrendjének több kritériumnak kell megfelelnie. Az állati zsiradékok, főképp az arachidonsavat tartalmazó zsiradékok mennyiségét drasztikusan csökkenteni kell. Az arachidonsav gyulladásos folyamatokat tápláló, gerjesztő hatású omega-6 zsírsav, amely főképp sertéshúsban található nagy mennyiségben. Az átlagpolgár naponta az ajánlott mennyiség 4-6-szorosát fogyasztja.

 

Ezzel szemben rendkívül jótékonyak az omega-3 zsírsavakat tartalmazó zsiradékok, amelyek bizonyítottan gyulladásgátló hatásúak. Ezek nem csak az oly gyakran említett lazacban, heringben és makrélában, hanem a nálunk honos édesvízi pisztrángban is megtalálhatók nagyobb mennyiségben. Növényi alternatívát jelentenek a magas alfa-linolénsav-tartalmú növényolajok a lenmagból és a kendermagból. 

 

     

  Az Echinacea (bíbor kasvirág) és a fehérfagyöngy- készítmények autoimmun-betegségben abszolút ellenjavaltak

 

Az étrendi ajánlásokat összefoglalva a krónikus gyulladás valamely formájában szenvedőknek az ún. mediterrán étrend ajánlható, amely megfelel egyúttal az ókori hippokratészi ajánlásoknak is: „Táplálkozz mértékletesen, kevés állati eredetű táplálékot fogyassz, részesítsd előnyben a növényi étkeket.” Kivétel, ha valaki valamely élelmiszer-intoleranciában szenved, emésztési zavarai vannak, irritábilis bél szindrómája van stb. Ebben az esetben az étrendet a beteg egyéni igényeinek, szükségletének és panaszainak megfelelően kell kialakítani.

 

Bizonyos nyomelemek, például a szelén étrendi kiegészítésként történő adagolása szinte valamennyi gyulladásos kórkép esetén ajánlott. A szelén fontos építőeleme közel 350 életfontosságú enzimnek. Ezek csak akkor képesek ellátni feladataikat, ha kellő mennyiségű szelén van jelen a szervezetben. A szelén adagolása például a pajzsmirigyet érintő autoimmun- gyulladásokban mára szinte standard gyakorlattá vált a hivatalos medicinában is.

 

A praxisban napi 200-300 μg (mikrogramm) szelént adagolunk szervetlen nártium-szelenit formájában. Ajánlott az óvatosság számos szeléntartalmú étrendi kiegészítővel kapcsolatban, amelyek szerves vegyületek formájában tartalmaznak szelént. Ezek alkalmasak a hiány pótlására, a szelénraktárak feltöltésére, azonban hosszabb távon túladagolást, mérgezést okoz-hatnak. A szelénmérgezés életveszélyes lehet! A terápiás dózis megállapítására alkalmas a vér szelénszintjének rendszeres ellenőrzése.

 

 

Az anyagcsere méregtelenítése enzimekkel

Az enzimek ún. biokatalizátorok, amelyek gondoskodnak róla, hogy bizonyos biokémiai folyamatok zökkenőmentesen lebonyolódjanak. Orvosságként szedve az enzimek segítenek testünknek az anyagcsere végtermékeinek eltávolításában, amelyek a gyulladásos folyamatok eredményeként felhalmozódtak. Ismert terápiás enzimkombinációk a Wobenzym és a Phlogenzym készítmények.

 

Az utóbbi években forgalomba kerültek egyéb készítmények is, például nagy dózisú bromelain. A bromelain az ananászból kivont enzim. A Wobenzym mono készítmény előnye, hogy mindössze egyetlen tabletta elegendő egy napra. A növényi enzimkészítmények hátránya, hogy olykor bélirritációt idéznek elő, éppen ezért az érzékeny tápcsatornájú egyének óvatosan próbálkozzanak velük.

 

Mivel az enzimek csökkentik a véralvadást, a tervezett műtéti, illetve fogászati beavatkozások előtt néhány héttel ajánlatos szüneteltetni szedésüket. Felerősíthetik továbbá a véralvadást befolyásoló egyéb gyógyszerek hatását is.

 

 

A mennyiség fontos: C-vitamin-infúziók

Egy ideje a természetgyógyászati fegyvertár új elemmel gazdagodott, a nagy dózisú C-vitamin-infúziókkal. Több klinikai vizsgálat szerint a C-vitamin nagy dózisban (7,5 g-tól felfelé, egészen akár 15 g-ig) immunmoduláns, gyulladáscsökkentő és allergiaellenes hatású. A kúraszerűen alkalmazott infúziók tehát alkalmasak az autoimmun-betegségek kezelésére.

 

A "mediterrán étrend" sok zöldséget tartalmaz, ideális táplálék az autoimmun-betegségben szenvedőknek

 

A kúraszerű kezelés itt azt jelenti, hogy legalább 5-6 (esetleg ennél is több) infúziót kell beadni 2-4 hét leforgása alatt. Nem igazolható egyes terapeuták „versengése”, ki ad nagyobb C-vitamin-dózist, egyesek akár 30 g-ig (!) is elmennek kezelésenként. Az ilyen magas dózist a gyártók sem ajánlják, ráadásul túlzott mértékben terheli a veséket, könnyen kialakulhatnak vesekövek.

 

A tisztázatlan eredetű betegségeknél gondolni kell esetleges zavaró gócokra is. Gyakran rejtett, idült gyulladások, például gyökérkezelt fogak, gyulladt mandulák a garatban vagy egyéb fül-orrgégészeti gyulladások, például melléküreg-gyulladás formájában találhatunk gócokat a beteg szervezetében. Ezekre a vérben az antistreptolysin (ASL) értéke alapján következtethetünk. Ha ez az érték erősen megemelkedett, a páciens testében sok a Streptococcus baktériumok által előállított toxin, ami azt jelenti, a beteget alaposan meg kell vizsgálni, mert valószínűleg valahol néma fertőző góc rejtőzik a szervezetében.

 

Potenciális zavaró góc lehet a féregnyúlvány (népszerű nevén a „vakbél”), illetve egyéb kismedencei szervek gyulladása. Az említettek mellett szóba jöhetnek a hegek, amelyeket neurálterápia segítségével lehet azonosítani, egyúttal hatástalanítani.

 

 

Bélszanálás, mint fontos terápiás elem

Ha meggondoljuk, hogy a legtöbb allergén és egyéb, a szervezetet terhelő anyag a bélrendszeren keresztül jut testünkbe, az emésztés rendezése elsődleges cél krónikus betegségekben. Ennek keretében fontos szerepet kapnak a béltisztító módszerek, például a kolon-hidroterápia, valamint az egészséges bélflóra telepítése. Ezek szintén a báziskezelés alapelemeihez tartoznak. Egyébként a béltisztítás a böjtölés standard velejárója.

 

Figyelem: Ne stimuláljuk közvetlenül az immunrendszert!

A fentiekben említett eljárások szabályozzák immunrendszerünk működését, de nem stimulálják azt közvetlenül. Utóbbit egyébként feltétlenül kerülni kell. Főképp az Echinacea- (bíbor kasvirág), a fehérfagyöngy-készítmények autoimmun- betegségben abszolút ellenjavalltak!

 

Az említett terápiás „bázistól” az autoimmun- betegség teljes gyógyulását várni nagy merészség lenne. A legtöbb esetben azonban sikerül az orvos által felírt erős (mellék)hatású gyógyszerek dózisának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Egyes esetekben az autoimmun-folyamatokra jellemző antitestek eltűnhetnek a vérképből.

-dr. ki-
XVIII. évfolyam 11. szám

Címkék: autoimmun-betegségek, holisztikus gyógymódok

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.