Betegségek A-tól Z-ig

Az alkoholfüggőség felismerése

Az utolsó rund

Az alkoholt, mint kultúrdrogot már régóta elfogadta a társadalom: a legrégibb, fennmaradt sörrecept az időszámításunk előtti harmadik évezredből származik, a suméroktól, hasonlóan régi múltra tekint vissza a kínai rizsbor. Az alkalmankénti vidám alkoholivás és a rendszeres, feszültségcsökkentés céljából történő ivás, az ártalmatlan, kis mennyiségek és a veszélyes mennyiség, valamint a jó hangulat és a függőség közötti határ elmosódik. A még elfogadható alkoholmennyiség és az alkoholfüggőség kialakulásához vezető rendszeres ivás megítélésében a legtöbben tévednek.


 

A vikingek olykor egész évi gabonatermésükből sört főztek. A XVI. századig a sör Észak- és Közép-Európában alapélelmiszer volt, sok helyen leves formájában a gyerekek reggelijének elmaradhatatlan része volt. Ma alkoholt étkezés előtt és után iszunk, ünnepek, összejövetelek alkalmával, és ha lazítani akarunk. Az alkoholizmust általában a kis élelmiszerboltok, "bögrecsárdák" előtt ácsorgó, szociálisan lecsúszott alakokkal azonosítják, pedig a függőség minden esetben észrevétlenül alakul ki. Éppen ezért sok alkoholfüggő embert nem ismer fel a környezete és ő magát sem azonosítja alkoholfüggőként: pl. a menedzser, aki észrevétlenül megissza a napi lapos üvegnyi viszkijét, az irodai ügyintéző, aki nem tud meglenni az esti három "söröcskéje" nélkül, vagy a festőművész, aki minden péntek vagy szombat este, barátai körében leissza magát. De említhetnénk a postást vagy a vincellért, aki egész napra elosztva rendszeresen iszogatja a gabonából vagy szőlőből készült italt, soha nem részeg, és mégis alkoholfüggő. Ez azt jelenti, hogy szabad akaratából nem tud felhagyni az alkoholfogyasztással.

 

Ha pontosak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy senki sem nélkülözi az alkoholt, ugyanis az erjedés során sok élelmiszerben termelődik, észrevétlenül: a rozskenyér 0,5%, a gyümölcslé akár 0,7%, a savanyú káposzta 0,4% alkoholt tartalmaz, ha friss. Az alkohol sok élelmiszer természetes alkotóeleme, azonban sok élelmiszerhez a természetesnél jóval nagyobb koncentrációban adagolják. A nem csomagolt és csomagolt élelmiszerek esetében, 1,2 térfogatszázalék töménységig nem kötelező feltüntetni. Az alkoholmentes sör is tartalmaz kb. 0,5%-ban, a malátasör pedig, 1%-ban alkoholt. Rengeteg édességben találkozhatunk vele (pl. marcipántöltelékekben, csokoládészeletekben, töltött csokoládékban, pralinékban), de a különféle torták, szószok és jégkrémek is tartalmaznak alkoholt. Ez nem csak a "száraz" alkoholistákat veszélyezteti, hanem gyermekeinket is hozzászoktatja a szinte állandó alkoholfogyasztáshoz. A legtöbben nem akarják az ilyen módon rejtett alkoholt magukhoz venni, ugyanakkor a legtöbb esetben nem is tudunk róla, hogy naponta milyen gyakran, és milyen mennyiségben fogyasztunk belőle. Nyilvánvaló, hogy gyermekeink nem nőhetnek fel alkoholmentesen: ha egy gyermek naponta kétszer köhögés elleni szirupot kap, elfogyaszt egy adag puha sajtot, egy adag gyümölcssalátát, szószt és egy kis darab marcipánt, egy nap alatt hatszor fogyaszt alkoholt.

 

Betty Ford, Anthony Hopkins, Robin Williams – három híresség, három sors, amely kapcsolatban áll az alkoholbetegséggel. Nekik sikerült megszabadulni a  függőségtől és új életet kezdeni. Ez nem könnyű dolog – de mindenkinek sikerülhet, amint azt a statisztikák is igazolják

 

Az evolúció az emberi szervezetet felvértezte az alkohol- dehidrogenáz (ADH) nevű enzimmel, amely ezekkel a parányi mennyiségekkel könnyedén megbirkózik. A nők és az ázsiai emberek szervezetében általában kevesebb ADH termelődik, ezért náluk tovább tart az alkohol semlegesítése. Az 1% feletti alkoholtartalommal szemben azonban szervezetünk nincs felvértezve. Az alkoholos italok feldolgozása során mérgező acetaldehid termelődik, amely függőséget alakít ki, ugyanakkor veszedelmes sejtméreg, amely minden életfunkcióra negatív hatást gyakorol. Mindössze néhány gramm alkohol elfogyasztása után megfigyelhetők bizonyos funkciózavarok. Azonban szervezetünk szerencsére ezzel is megbirkózik, és néhány óra alatt lebontja az alkoholt, kijavítja a keletkezett hibákat.

 

Csak akkor "töltsünk rá", ha a korábbi hibákat kijavította a szervezet

Aki azonban naponta nagyobb mennyiséget (20 g alkoholnál többet, tehát egy üveg sörnél vagy egy pohár bornál többet), vagy hetente egy-egy alkalommal 100 g alkoholnál többet "tölt utána", nem várja meg, hogy szervezete befejezze a hibajavítást. A következmény: a test észrevétlen, alattomos és folyamatos leépülése, minden egyes adaggal. A napi egy italt meghaladó, rendszeres alkoholfogyasztás esetén a következő tünetek alakulnak ki, még akkor is, ha a jellemző mámor, hangulatjavulás stb. nem megfigyelhető:

 

> gyakori hűléses megbetegedések, gyulladások

> fokozatosan hanyatlik a személyiség, kreativitás, a kíváncsiság, a szellemi teljesítmény, az emberek iránti nyitottság, érdeklődés,

> szapora pulzus, emelkedő vérnyomás,

> egyre fokozódó alvászavar,

> a testzsír és a vérzsírok (trigliceridek), valamint a testsúly gyors emelkedése,

> minden szerv károsodik (zsírmáj, szívtágulat),

> magzatkárosodás,

> a bizonyos megbetegedések kockázata jelentősen megnő: rák (máj, nyelőcső, gyomor), vérkeringési zavarok és szívinfarktus,

> fokozódó agykárosodás: romló éberség, memória és koncentráció, ítélőképesség és intelligencia,

> a gyomor-nyálkahártya, a belek, és/vagy a hasnyálmirigy gyulladása

> egyre fokozódó impotencia, ill. libidócsökkenés.

 

A sportra, a játékra és kreativitásra ösztönző neveléssel megakadályozhatjuk, hogy a gyerekek és a fiatalok az alkoholban keressék problémáikra a megoldást

 

A rendszeres alkoholfogyasztás a testben rengeteg vitamint tesz tönkre, főként a B-vitamin-csoport tagjait (B1, B2, B3, B6, folsav és B12), valamint C-vitamint. A következmény különböző hiányállapotok, pl. vérszegénység, idegkárosodások. Ezért a gyakran alkoholt fogyasztóknak - ez társadalmunk kb. fele - a hivatalosan javasolt vitamindózisoknál jóval nagyobb mennyiségeket ajánlott szednie!

 

Az általánosan elterjed véleménnyel szemben 0,2 ezrelék véralkoholszintnél már érezhetően változik az érintettek viselkedése, az észlelések intenzitása. Ez a mennyiség egy pohár sörnek vagy egy nyolcad liter bornak felel meg. Az említett alkoholmennyiség hatására élénkebbé válunk, csökkennek a szorongások és a gátlások, ezzel egyidejűleg romlik az érzékszervi észlelés (látás, hallás), valamint a mozgáskoordináció és nő a reakcióidő. Amit a köznyelvben enyhe spiccnek nevezünk, nem más, mint a központi idegrendszer mérgezési tünetei. Körülbelül 1 ezrelék véralkoholszintnél - ami kb. 2,5 üveg sörnek vagy három pohár bornak felel meg - dominánssá válik az alkohol tompító hatása, fellép a gyerekesen vidám, másoknál inkább depressziós hangulatváltozás, ami, megfelelő lelki alkat esetén, agresszivitásba is átcsaphat. Tovább fokozódik a mozgáskoordináció zavara (nem forog a nyelv, imbolygó járás). Két ezrelék véralkoholszintnél (gyermekeknél ez 0,5 ezreléknek felel meg!) előtérbe lép a memóriazavar, a térbeli és időbeli orientáció zavara. Három ezrelék felett komoly alkoholmérgezés jelei észlelhetők, ami kedvezőtlen esetben halálos kimenetelű is lehet (légzésleállás).

 

Kiúttalanság, kétségbeesés, mély depresszió és önértékelési hibák jellemzik a súlyosan alkoholbeteg ember személyiségét

 

Míg egyesek bőséges alkoholfogyasztás hatására inkább beszédessé és vidámmá válnak, másoknál erőszakos, agresszív viselkedés figyelhető meg. A súlyos testi sértéssel járó támadások, valamint a családon belüli erőszakos cselekedetek több mint egyharmadában az alkohol játssza a főszerepet. Az emberölések 42,4%-át, szexuális indíttatású gyilkosságok 52,9%-át alkohol hatása alatt követik el a tettesek. Minden ötödik, közlekedési balesetben elhunyt áldozat az alkohol számlájára írható. 

 

 

Alkohol: „titkos szerető”, aki egyre többet követel

Minden alkoholfüggőben van egy közös vonás: Nem képesek szabadon dönteni arról, hogy isznak- e alkoholt. Aki azt hiszi, hogy az általa rendszeresen fogyasztott alkoholmennyiség túl kevés ahhoz, hogy ebből függőség alakuljon ki, tegyen egy próbát: egy hónapig teljes mértékben tartózkodjon mindenfajta alkoholtól. A legtöbb rendszeres ivó számára - még akkor is, ha naponta mindössze egy-két pohár sört vagy bort isznak - problémát fog jelenteni az absztinencia. Még akinek sikerül is egy hónapig megtartani a fogadalmat, de közben minduntalan a nélkülözött "söröcskéjének", "gyomorkeserűjének" vagy "borocskájának" gondolatától szenved, annál kialakult a pszichés függés. Ez komoly figyelmeztetés: Ideje hosszabb absztinenciát tartani!

 

Az alkohol ugyanis ismételt fogyasztásra késztet, rövid és hosszú távon egyaránt. A boldogsághormonok stimulálása révén lassan, de biztosan és egyre erősebben boldogságforrássá válik, és háttérbe szorít minden egyebet: emberi és partnerkapcsolatokat, mozgást, a munkát és a szabadidős tevékenységeket. Az alkohol olyan, mint a titkos szerető, amelyhez ellenállhatatlan vágy vonzza az áldozatot, és lassan eluralja az életét. Minden kellemetlenség, stressz, harag, bánat kizárólagos gyógyírjává válik, védelemmel, ellazulással és vigasszal kecsegtet. Akinek mindez ismerősnek tűnik, jól teszi, ha azonnal meghúzza a vészféket, mielőtt késő, ugyanis pontosan a leírtak merítik ki az alkoholfüggőség fogalmát, amit egyébként már 1968-ban kezelésre szoruló betegségnek nyilvánítottak.

 

A nagyivás és a függőség közötti átmenet elmosódott. Ennek veszélyére sokan túl későn döbbennek rá – részben azért, mert társadalmunk a masszív alkoholfogyasztást is tolerálja

 

Ha az alkoholmegvonás elalvási problémákat, szorongást okoz, ha a pohár emelgetése reflexszerűvé válik és állandóan alkohol szükséges ahhoz, hogy valaki jól érezze magát, már kialakult a súlyos függőség. Súlyos esetben az áldozat sem az ivás időpontját, sem pedig mennyiségét nem képes kontroll alatt tartani. Az alkohol a beteg érzésvilágának, gondolkodásának egyetlen és kizárólagos középpontjává válik, amely mellett minden más megszűnik. Romlik a memória, az illető élete kiüresedik, az iváson kívül semmi és senki nem érdekli. A kiürült alkoholkészlet vagy az ivásra költhető pénzösszeg elfogyása félelemérzettel jár. Mindeme tünetek jelenléte esetén azonnali és abszolút absztinencia szükséges, ha valaki nem akarja, hogy egész élete és egészsége rámenjen az ivásra. Aki erre önerőből nem képes, kérje hozzátartozói segítségét, és merje kimondani a tényeket: nevezetesen, hogy alkoholfüggővé vált. Ha ez sem segít, forduljon szakemberhez, még akkor is, ha eleinte nehéz beismerni a vereséget és a betegség tényét. Semmi más nem segíthet, világos, tiszta elhatározás szükséges, és nem félmegoldások. Egy kínai mondás szerint: "A szakadékot nem lehet két ugrással átugrani."

 

A hozzátartozók is megbetegszenek

Ha a jelentős fogyasztás hatására a pszichés függés mellett testi, fizikai függőség is kialakult, az alkoholmegvonás hatására először jelentős verejtékezés, alvászavarok, ingerültség, remegés, görcsök, olykor hallucinációk lépnek fel. Ilyenkor kórházi kezelés szükséges, méghozzá minél hamarabb. A kezeletlen szenvedélybetegség egyre súlyosabbá válik, a betegnek egyre nagyobb adagokra van szüksége, és az alkoholhoz gyakran más élvezeti szerek is társulnak (dohányzás, tabletták vagy egyéb drogok), a beteg tehát folyamatosan és elkerülhetetlenül a szociális és egészségügyi összeomlás felé tart.

 

Ha a beteg nem hajlandó foglalkozni lelki problémáival, aligha van esély a gyógyulásra

 

A folyamatos alkoholmámor hatására az érintett általában nem ismeri fel sem saját helyzetét, sem hozzátartozói szenvedését. Utóbbiak általában a teljes önfeladás határáig próbálnak segíteni, eleinte "falaznak" a betegnek, anyagilag támogatják, védelmezik, könyörögnek nekik, hogy hagyják abba, és lassan saját maguk is megbetegszenek. Ilyenkor társult függőségről beszélnek a pszichiáterek - nevezetesen, ha a hozzátartozó "betársul" a függőségbe. Ha azonban az érintett nem hajlandó leszokni, a legodaadóbb gondoskodás sem ér semmit, sőt, ezzel az alkoholizmust inkább csak megerősítik. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a hozzátartozó minél hamarabb külső segítséget kérjen, mielőtt ő maga is a kezelendő alkoholbetegek táborát szaporítaná - vagy a rosszul értelmezett segítség által tovább rontaná a beteg helyzetét. Bármennyire is fájdalmas, de igaz: a nem-segítés, a betegtől való eltávolodás a szenvedélybetegek esetében a legjobb segítség. Ez ugyanis rákényszeríti a beteget és esélyt ad neki, hogy változtasson a helyzetén. A leszokás folyamán, ill. azt követően sokkal nagyobb szüksége van a hozzátartozókra, mint az alkoholmámor idején. 

 

 

Csak azt lehet kezelni, aki valóban abba akarja hagyni

A krónikus alkoholabusus függőség nélkül is létezhet, de azonos egészségügyi következményekkel. Léteznek ugyanakkor olyan alkoholfüggők is, akik csak bizonyos időszakonként isznak, de akkor kontrollálatlanul sokat.

 

Akinek szüksége van a napi alkoholadagra, és/vagy naponta két italt (bor, sör) vagy többet fogyaszt, annak a fentiekben említettek miatt fel kell hagynia az ivással. Aki ezt gond nélkül képes megvalósítani, az néhány heti absztinencia után olykor-olykor fogyaszthat kisebb mennyiséget (nem naponta!), és általában havonta egy-egy hetes és hetente legalább kétnapos, teljes absztinenciát kell tartania. Súlyos függőség esetében mindez nem lehetséges. Ilyenkor szaktanácsadó segítségét kell kérni. A tanácsadás során tisztázódik, hogy az érintett elismeri-e betegségének tényét, hajlandó-e alkoholmentesen folytatni életét és kezeltetni magát. Ha igen, a tanácsadóból a megfelelő, ambuláns vagy kórházi intézménybe irányítják a beteget, ahol a detoxikálás két-három hétig tart. Ennek során természetesen abszolút absztinencia szükséges. A megvonási tüneteket gyógyszerekkel enyhítik, és az említett idő elmúlta után teljesen megszűnnek. Ez azonban csak a kezdet! Döntő fontosságú az ezt követő pszichoterápiás és szociálterápiás kezelés, amely hónapokig tart, egyéni vagy csoportterápia keretében. Sok helyen önsegítő csoportok is működnek, amelyeket a kezeléseket követően még ajánlatos néhány hónapig látogatni. A leszoktatás sikerei jobbak, mint azt általában gondolják: a terápia után fél évvel a kezeltek 65%-a, másfél évvel utána a kezeltek 50%-a "száraz". A legtöbbnek, akik tényleg meg akarnak gyógyulni, sikerül megszabadulni szenvedélyüktől. Azok a visszaesők (alkoholfogyasztás), akik ezután azonnal kezeltetik magukat, szintén jó eséllyel indulnak a teljes gyógyulásért. A függőség ténye azonban nem gyógyítható: akinél egyszer kialakult a függőség, annak egy életen át tartózkodnia kell az alkoholtartalmú italoktól és élelmiszerektől (pl. likőrös pralinék, konyakmeggy, rumos gyümölcssaláta vagy befőtt stb.) és gyógyszerektől (tinktúrák).

 

A szenvedélybetegségtől mentes élet fontos előfeltétele a jól működő család. A betegek közül sokan gyermekkorukban nem kaptak szeretetet, nem érezték magukat biztonságban a családban. Ennek következtében csökkent  önértékelésük, környezetükkel szemben bizalmatlanokká váltak

 

Gyakran hangzik el a kérdés, mekkora a még ártalmatlannak tekinthető alkoholmennyiség. A szakemberek és önsegélyező csoportok szerint nőknél napi legfeljebb 20 gramm alkohol (= egy negyed bor, ill. 0,5 liter sör), férfiaknál naponta legfeljebb 30 gramm alkohol fogyasztása nem jár egészségkárosodással. Ezek azonban a legnagyobb mennyiségek – mintha az autónkkal folyamatosan a megengedett legmagasabb sebességgel haladnánk mindenütt. Sajnos ezt a mennyiséget büntetlenül nem lehet "félretenni" egy-egy alkalomra: aki egy hétvégén hétnegyed bort megiszik, annak számolnia kell a káros következményekkel.

 

Nevetséges: amikor a sört és a bort egészséges élelmiszerként állítják be

Az utóbbi években a borászok és a szeszipar képviselői egyre gyakrabban igyekeznek hangoztatni a mértékletes alkoholfogyasztás állítólagos gyógyhatásait. A sört és a bort valóságos életelixírnek állítják be, amelyek tele vannak esszenciális mikrotápanyagokkal: állításuk szerint a mértékletes alkoholfogyasztók hosszabb életűek, mint az absztinensek. Csupán azt a tényt felejtik el közölni, hogy a hivatkozott vizsgálatokban részt vevő absztinensek közül a nagyobbik hányad rossz egészségi állapota miatt nem iszik szeszt vagy károsodott egészségű "száraz" alkoholistákról van szó. A valóság az, hogy az eredendően egészséges és absztinens személyek életkilátásai jóval hosszabbak, mint a rendszeresen alkoholt fogyasztóké: az USA-ban élő mormonok vallása tiltja az alkohol fogyasztását. Ők átlagosan tíz évvel hosszabb ideig élnek, mint az átlagos amerikai állampolgár, körükben 50%-kal alacsonyabb a rák és a szívinfarktus gyakorisága. A sokat dicsért vörösbor a legutóbbi vizsgálatok szerint meglehetősen gyorsan, naponta kb. 2,9 mmHg értékkel növeli a vérnyomást. A vörösbor gyógyhatású vörös festékanyaga az alkoholmentes piros szőlőlében is megtalálható, a sör B-vitaminjai pedig a sörélesztőben, méghozzá az alkohol káros hatásai nélkül.

V. T.
XII. évfolyam 10. szám

Címkék: alkoholizmus

Aktuális lapszámunk:
2020. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.