Betegségek A-tól Z-ig

Az amalgám károsítja a magzatot

Mikor robban az időzített bomba? 3. rész


 

 

Az élő szervezet folytonos kölcsönhatásban, anyag- és energiaforgalomban áll környezetével. Nem élhet elszigetelten környezetétől, de annak szennyeződéseitől sem. Ahogyan nő a környezeti szennyeződés, úgy egyre nagyobb az ember gyártotta mérgekből eredő hatás. A nehézfémek részei környezetünknek. Földünk legveszélyesebb nehézfémje a higany. Nap mint nap találkozunk vele. Belélegezzük a levegőből, megisszuk az ivóvízzel, megesszük ételeinkkel és nem utolsósorban hordozzuk a szánkban amalgámtörésként.

 

A higany szájhőmérsékleten higanygőz formájában folyamatosan kioldódik az amalgámtömésből, és a szervezet azt belélegzi.

 

Vimy és Lorscheider Calgary Egyetemen végzett kísérletei (1985) megállapították, hogy az amalgámhordozók szájüregének légterében a higanygőz mennyisége többszöröse az amalgámmentes szájakénak. Az átlagszájüregen belüli higanykoncentráció 4,91 mikrog/m3.

 

Ennek ismeretében a WHO arra a következtetésre jutott (1991), hogy az átlaglakosság legnagyobb higanyforrása a fogászati amalgámból származik. Azt is megállapította, hogy "no safe level of mercury" (nincs toleranciahatár), ami azt jelenti, hogy az amalgámtömésből származó higanygőz bejut a szervezetbe és ott potenciális veszélyt jelent egészségünkre.

 

Az említett Vimy és Lorscheider professzorok végeztek először juhokon, majd majmokon kísérleteket. Radioaktívan jelzett higannyal készítettek amalgámtöméseket az állatoknak. Egy speciális kamerával (gamma-kamera) figyelték a higany úját a szervezetben. Négy héttel később nagy mennyiségű higanyt találtak a tüdőben, a bélben, az állkapocsban, a vesében, a májban, az agyban, az agyalapi mirigyben, a pajzsmirigyben, a mellékvesékben, a hasnyálmirigyben és a petefészkekben. Ugyanekkor a vér és a vizelet normálértékeket mutatott. Ez arra utalt, hogy a vér- és vizeletvizsgálat nem igazolja a higanyterheltséget, mivel a higany lerakódik a szövetekben - "eltűnik".

 

A kísérleteket terhes juhokon is elvégezték. Az eredmény még megdöbbentőbb volt. A higany 48 órán belül nemcsak átjutott a méhlepényen, de megjelent a magzat különböző szerveinek szöveteiben is: a vesékben, a májban, az agyban. (táblázat) A magzat vérében 6-30-szor nagyobb higanymennyiséget mértek, mint az anya vérében.

 

szerv   amalgám: 0-2 amalgám: >10
máj magzat 12,68  25,85
máj csecsemő  19,2  34,4
máj mama  18,7  67,2
vese magzat  5,95  10,3
vese csecsemő  20,75  115,6
vese mama  47,5  409,25
agy csecsemő  2,05  3,95
agy mama  14,7  25,7
       
 1. táblázat (magzat/csecsemő 11-50 hét, mama 16-45 év, ngHg/g)

 

A kísérlet tehát egyértelműen igazolta, hogy a higany átjut a méhlepényen. Higanyt találtak az anyatejben is, ami a higany mennyiségének növekedését eredményezte az újszülöttekben. Az anyatej higanytartalma 4-8-szor magasabb, mint a véré.

 

Hasonló eredményekre jutott 1994-ben dr. Drasch müncheni patológus és orvos szakértő is, aki elhalt embriók, csecsemők és kisgyermekek szöveteiben vizsgálta a higanymennyiséget. A higany koncentrációja a májban és a vesében egyenes arányosságot mutatott az anya amalgámtöméseinek számával. (táblázat) A magzatelhalálozás és magzatkárosodás aránya is hasonló eredményt mutatott.

 

Egyes hirtelen elhalt csecsemők agyában és májában nagyobb volt a higanykoncentráció, mint a felnőttekében (2000 mikrog/kg).

 

Ez a vizsgálat az előző állatkísérleteket igazolta. A német kormány betegségmegelőző intézkedése 1995-ben megtiltotta régi amalgámtömések eltávolítását és új amalgámtömések szájba helyezését terhesség alatt. Ugyanebben az évben olvasható volt a világszerte népszerű Quintessence International fogászti magazinban: "Amalgámot soha többé nemszabad használni a gyermekfogászatban. Miért? Egyszerűen azért, mert létezik jobb anyag."

 

Nem véletlen az a tábla sem, melyet 1993 óta minden kaliforniai rendelőben kötelező kitenni: "Figyelem! Ez a rendelő higanytartalmú tömőanyagot használ. Az abból felszabaduló higany a kaliforniai államtudomása szerint szaporodási zavarokat és születési rendellenességeket okoz."

 

Dr. Klinghard szerint az anya a várandóság és a szoptatás ideje alatt higanytartalékának mintegy 60%-át adja át elsőszülött gyermekének. Az elsőszülöttek nagyobb veszélynek vannak kitéve, de hasonló veszély fenyegeti a másodszülötteket is, ha a szülések között az anya új amalgámtöméseket kap.

 

A szervetlen higany az amalgámtömésből 12-szer gyorsabban jut át a placentán,mint az ételekből származó szerves higanyvegyületek. Ez azt jelenti, hogy a fejlődőmagzat több higanyt vesz fel az anya amalgámtöméseiből, mint bárhonnan máshonnan.

 

Alkoholfogyasztás a terhesség folyamán növeli a higanygőz felvételét az anya pajzsmirigyébe, és lerakódik a magzat pajzsmirigyében és májában is (Kayat). Igazolódott, hogy az alkoholfogyasztás a terhesség alatt növeli a higanyfelvételt a magzatban is.

 

szerv juh majom
vér 9,0 5,5
vizelet 4,7 17,7
állcsontok 318,2 7756,1
fogíny 323,7 4190,4
gyomor 929,0 18,4
bél 43,1 482,7
széklet 4489,3 3490,2
vese 7438,0 3053,5
agyalapi mirigy 44,4 83,6
pajzsmirigy 44,2 4,1
     
2. táblázat : higanykoncentráció mikrogr/kg kölünböző szervekben 29 nap után, hogy szakszerűen elkészítették az amalgámtöméseket a juhoknak és a majmoknak

 

A higanygőzből származó higany zsírban jól oldódik.

 

A higany roncsolja az agy-vér gátat (Gersner), bejut az agyba és infiltrálódik az agysejtekben (Steinwall). A nehézfémek közül egyedül a higanynak és cinnek van meg az a tulajdonsága, hogy behatolva az autonóm idegszálba, maga mögött tönkreteszi a közlekedőcsatornát. Így csökken az agy fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal való ellátás. A higany csökkenti a gyermek intelligenciáját, a tanulási kapacitását és növeli a hiperaktív magatartás kialakulásának veszélyét. Ehhez nagyon minimális higany is elegendő. Ezt a helyzetet csak rontja, ha higany és ólom egyszerre kerül a szervezetbe, ugyanis ezek erősítik egymás toxikus hatását. A statisztika szerint ez a károsodás csak a gyermekek 2-3%-ánál mutatkozik az első évben, 16%-ánál később észlehető, mint fizikai és mentális defektus.

 

Az újszülöttek százszor érzékenyebbek a méreganyagokra, mint a felnőttek. A higanymennyiség tekintetében nincs "nem mérgező" dózis.

 

 

Az anya amalgámjától sérült gyermekeknek nagyobb a fogszuvasodásra való hajlamuk. Olaj a tűzre, ha korai gyermekkorban tejfogaikba amalgámtömést vagy higanytartalmú oltást kapnak. A már eleve sérült gyermek agya sokkal erősebben reagál az újabb higanybevitelre. Legtöbbször allergiás reakciókkal.

 

Amalgámhordozó "leendő szülőknek" érdemes tisztában lenniük az amalgámban levő higany gén- és magzatkárosító hatásával. Ajánlott időben, jóval a terhesség előtt, az amalgámtöméseket szakszerűen eltávolíttatni és egy célzott méregtelenítő kúrán részt venni.

Dr. Rippel Emília
XI. évfolyam 7. szám

Címkék: amalgám, nehézfémterhelés, terhesség

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.