Betegségek A-tól Z-ig

Az érzelmek újfajta gyógymódja

Hogyan szabályozzuk az érzelmi stresszt?

A leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartozó antidepresszánsokat,  nyugtató-, altató- és magas vérnyomás elleni szereket gyakran olyan betegségek kezelésére használják,  melyek közvetlen összefüggésben állnak az érzelmi stresszel, pedig a stressz és szorongásos állapotok gyógyíthatóak gyógyszerek nélkül is.


A szívverések változásán majdnem másodpercre pontosan látható, hogy milyen befolyásoló hatású a negatív gondolkodás a szív koherenciájára. De a  legrövidebb idő alatt normalizálódik ez a görbe, ha a tesztszemély valami  szépre, valami örömtelire gondol, és teljes figyelmét intenzíven a szívtájékra irányítja

 

Ijesztőek azok a halálozási statisztikák, melyek szerint az érzelmi stressz sokkal nagyobb rizikótényezőt jelent, mint például a dohányzás. Olyan stresszhatásoknak vagyunk kitéve nap mint nap, amelyek alkattól függően lelki vagy testi zavarokat okozhatnak és sokféle betegség kiváltói lehetnek. Természetesen válsághelyzetekben hasznosak az egyik pillanatról a másikra fellépő tünetekre felírt gyógyszerek, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a megszokás függőséget okoz, mert gyógyszer nélkül az általa leküzdött tünetek annál erősebb formában lépnek fel vagy térnek vissza, továbbá a „lélek drogok” ritkán vezetnek gyógyuláshoz: nem szüntetik meg a bajt gyökerestül, sem az érintett élethelyzetét, sem beállítottságát nem változtatják meg. És az érintettek egyre többen vannak. Az utóbbi tíz évben az antidepresszánsok/tranquilizerek fogyasztása több mint duplájára nőtt, és az ezekkel való visszaélés (az ellenőrizetlen fogyasztás) veszélye sem csökkent.

 

De vajon hogyan gyógyítható gyógyszerek nélkül például a szapora szívverés vagy a verejtékezés?

 

Dr. David Servan-Schreiber neurológus kutatót a hagyományos tibeti gyógyászat késztette újfajta gondolkodásra ezen a területen. A tibeti gyógyítók semmiféle „feszültségoldó” szert, sem váliumot, sem egyéb hasonlót nem használnak, amikor olyan embereket kezelnek, akik a „lelki egyensúlyuk elvesztéséről” panaszkodnak, vagyis a stresszel összefüggő betegségekben szenvednek. Más természetű gyógymódokat alkalmaznak. Az általánosan alkalmazott gyógymódokat kritikusan szemlélve a neurológus új, a szokványostól eltérő módszereket választott a lelki és stressz okozta zavarok leküzdésére, tapasztalatait pedig az „Érzelmek újfajta gyógymódja” című könyvében összegezte.

 

Az új felismerések, a modern csúcstechnológiának köszönhetően, hatásosan szemléltethetőek, és egészen új rálátást biztosítanak az agy, a psziché és a testi reakciók közötti bonyolult kapcsolatok összefüggéseire. Ahhoz, hogy ezeknek a komplex folyamatoknak az összefüggéseit és hatásmechanizmusait jobban megérthessük, egy kissé mélyebbre hatóan kell foglalkozni azzal, amit agynak nevezünk.

 

 

Az emocionális agy ellenáll az értelemnek

Az „agy” fogalma alatt a szellem és az értelem koponyatető alatt elhelyezkedő központját értjük. Az érzések és érzelmek fészkét érzelmileg máshová képzeljük. Tény, hogy az agyunk belsejébe ágyazódva még egy kisebb agy is található, az ún. „érzelmi agy”, amelyet „limbikus agynak” is neveznek. Kívülről nézve ennek egészen más a szerkezete, mint a nagyagynak, sejtjeinek elrendezése és biokémiai tulajdonságai is mások.

 

A fájdalmas élmények kitörölhetetlenül bevésődnek az érzelmi agyba és  valóságos hegeket hagynak hátra

 

Az emocionális agy nemcsak az érzésekért és érzelmekért felelős, amint azt a nevéből gondolhatnánk, hanem izonyos testfunkciókat is irányít, mint szívverés, hormonkibocsátás, vérnyomás, alvás, libidó és emésztőés immunrendszer-szabályozás. Így már érthető, hogy bizonyos megterhelő helyzetekben másodperceken belül zakatolni kezd az ember szíve és felszökik a vérnyomása, hasmenés lép fel – ezek mind testi funkciók, amelyek tudatunk közreműködése nélkül, az emocionális agy irányításával lépnek fel. Tudatosan ezeket a reakciókat nem tudjuk befolyásolni.

 

A fájdalmas élmények kitörölhetetlenül bevésődnek az érzelmi agyba, és valóságos hegeket hagynak hátra. Egy súlyos trauma után, mint például egy szeretett ember hirtelen halála, erőszak vagy egy baleset érzelmi rövidzárlatot okozhat, amelynek felelevenítését még évtizedekkel később is szapora szívverés, gyomorgörcs, kézremegés stb. kíséri. Bizonyos kiváltó okoknál riadót fúj az érzelmi agy, ugyanúgy, mint akkor, amikor a sokk keletkezett. Ha a kognitív agy, tehát az értelem, fel is ismeri, hogy semmi ok a pánikra, az érzelmi agy akkor is felülkerekedik, adrenalint bocsát ki, és a testi funkciók ámokfutásba kezdenek. A kognitív agy ekkor már nem képes a túlzott érzelmi reakciókat kordában tartani.

 

Hogy az immunrendszerünk is megsínyli a tartós szellemi stresszt és legyengül, nem annyira szembetűnő és érezhető, mint a pulzusszám hirtelen felszökése, mégis bizonyított és ismert tény. Immunrendszerünk gyilkos sejtjei képezik védekező rendszerünk első vonalát, és rögtön támadnak, ha valamilyen kórokozó veszélyezteti a szervezetünket. Sok más testi funkcióhoz hasonlóan ezek működését is az érzelmi agy vezérli. A pozitív érzelmek, mint a harmónia és a jó közérzet, serkentik a gyilkos sejtek aktivitását, a negatív érzelmek, mint a stressz, félelem, düh vagy depresszió, gátolják azokat.

 

Ha a szív „bolondot” játszik

Bizonyos stresszhelyzetekben tehát megbolondul a szívünk. A szapora szívverés éppolyan nyugtalanító, mint amilyen kellemetlen. A szív és az érzelmi agy közti bonyolult összefüggések megfigyelése lehetővé teszi, hogy megismerjük ezeket a folyamatokat.

 

Ehhez tudni kell, hogy az autonóm (akarattal nem befolyásolható) idegrendszernek két fonata van: a szimpatikus és a paraszimpatikus, amelyek az érzelmi agyból indulnak ki, és minden testrész működését befolyásolják. A szimpatikus a harc- és menekülőreakciókat vezérli, és többek közt a szívverést gyorsítja. Ezzel szemben a paraszimpatikus nyugalmi állapotban válik aktívvá és lelassítja a szívverést. Dr. David Servan-Schreiber ez esetben szimbolikusan „gázpedálról” és „fékről” beszél. A szimpatikus gázt ad, a paraszimpatikus fékez.

 

Minden lazítási technikánál egészen tudatosan befelé irányítjuk a figyelmünket, s ez célzottan a szívre és vele a szívverésre hat

 

Ahhoz, hogy az élet előre nem látható kanyarjait „bevehessük”, gázpedálra és fékre van szükségünk; és mindkettőnek tökéletes állapotban kell lennie és egyforma teljesítőképességgel kell rendelkeznie, hogy képesek legyenek egymást kiegyensúlyozni. Ha a szív „kiugrik a helyéről”, tehát amikor a gázpedál akcióba lép – ez már bizonyos gondolatok hatására is megtörténhet –, magával ragadja az érzelmi agyat is. Ha ilyen esetekben nem működik megfelelően a „fék”, megtanulható, hogyan lehet azt mégiscsak használni, hogy ne legyünk védtelenül kiszolgáltatva az eseményeknek. A paraszimpatikus idegrendszer edzésével bármikor működésbe hozhatjuk a féket.

 

 

A gázpedálnak és a féknek működnie kell

A szívverés gyorsítása és lassítása a vegetatív idegrendszer próbálkozása, hogy a lehető leghatékonyabban fenntartsa a szívműködés és a testi funkciók egyensúlyát. Ezért a két szívverés közti intervallum sosem egyenlő – ez többnyire a jó működés jele. Ha a szívünk egy metronóm egyenletességével verne, az az orvosok számára sokkal inkább elgondolkoztató jel lenne...

 

A szív képes magától alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, ez a „koherenciának” nevezett jelenség akkor tökéletes, ha a fékező és gyorsító fázisok harmonikusan és célszerűen zajlanak le. Ám az a tény, hogy a szív koherenennek ciájának maximalizálása megtanulható, ellenkezik az összes eddigi elképzeléssel.

 

Nem csupán érdekes, de meghökkentő is a szív reakcióinak követése a képernyőn. A szívverések változásán majdnem másodpercre pontosan látható, hogy milyen befolyásoló hatású a negatív gondolkodás a szív koherenciájára. Ha a kísérleti személy kellőképp félelemkeltő vagy negatív elképzelésekkel működésbe hozza az érzelmi agy gázpedálját, akkor a kirajzolódó szívverési görbe nagyon rendezetlen, kaotikus. A fék felmondja a szolgálatot.

 

 

De a legrövidebb idő alatt normalizálódik ez a görbe, ha a tesztszemély valami szépre, valami örömtelire gondol, és teljes figyelmét intenzíven a szívtájékra irányítja. A pozitív érzelmek, mint az öröm, a hála és a szeretet újra normalizálják a szívverést – a paraszimpatikus idegrendszer, a fék működött.

 

Ezek a klinikai kísérletek mind a kardiológia, mind a lélek gyógyításának szempontjából nagy jelentőségűek. Egy szívelégtelenségben szenvedő betegcsoportnak például megtanították a koherenciát. Az ismert tünetek kezelésében, mint például légszomj, fáradtság, ödémák, félelem és depresszió, sokkal jobb eredményeket értek el, mint a hagyományos gyógymódokkal kezelteknél.

 

 

A „fékezés” gyakorlása a hétköznapok során

Egy izomhoz hasonlóan, amely idővel elsorvad, ha nem használják, a „fék” is egyre rosszabbul reagál, minél stresszeltebb és minél öregebb a szervezet. A teljesen normális öregedési folyamattal együtt jár, hogy a paraszimpatikus idegrendszer idővel egy kicsit veszít hatékonyságából. Ezzel szemben a „gázpedál” mindig használatban van, ezért találó az autóhasonlat, amely folyamatosan gyorsít, de nem tud fékezni. Ez a közlekedésben végzetes eset természetesen a szervezetünknek sem használ, egész sor egészségi zavarral jár.

 

De ha a paraszimpatikus idegrendszer tevékenységét rendszeresen eddzük, mint a sportoló az izmait, egyre inkább képesek leszünk a „féket” bármikor működtetni, hogy a kaotikus rohanást megállítsuk. A módszert, amely célzottan a szívre és vele a szívverésre hat, így kell gyakorolni:

 

Mint minden lazítási technikánál, egészen tudatosan befelé irányítjuk figyelmünket. Legalábbis a tréning kezdetén az a legjobb módszer, ha az ember visszavonul és megpróbálja az összes gondját és gondolatait egy időre félretenni. Ezek várhatnak!

 

1. lépés: Néhányszor lassan, tudatosan mélyen be- és kilélegzünk. Minden lélegzetvételt tudatosan átélünk. Ezzel ráhangoljuk a paraszimpatikus idegrendszert a tevékenységre, amely egyáltalán nem új, és a különféle meditációs technikák, mint a jóga is alkalmazzák.

 

 

Viszont ebben az összefüggésben újdonság, hogy a további lélegzés során az egész figyelmet a szívre kell irányítani.

 

2. lépés: Egészen intenzíven elképzeljük, hogy a lélegzet a szívbe jut, és teljesen kitölti azt. A lelki szemünkkel elképzeljük, milyen szép, amint a belélegzett oxigén elárasztja a szívünket és kifejti jótékony hatását. A kilégzésnél látjuk képzeletben, ahogy távozik minden szennyeződés és minden megterhelő dolog. Minden ember másképp képzeli el az oxigén jótékony hatását.

 

3. lépés: Most megpróbálunk a lélegzéssel melegérzetet vinni a szívünkbe. Ha még nem is sikerül ezt a jó érzést első alkalommal előidézni, a későbbiekben sikerülni fog. Ebben segíthet a hálaérzet és a szeretet egyfelől, másfelől ha egy szeretett emberre vagy szívünkhöz nőtt lényre (pl. háziállatra) gondolunk. Természetbarátok talán egy gyönyörű tájra vagy egy felejthetetlen naplementére gondolnak. Vallásos emberek egy szerető hatalmat képzelnek el, amely átöleli az egész univerzumot, amelynek magunk is részei vagyunk. Amilyen különbözőek az emberek, olyan különbözőek lesznek a gondolatok is, amelyek a hála és szeretet érzését előidézik.

 

 

Meghökkentő eredmények

A gyakorlatok alkalmazása három szinten – fizikai, érzelmi és szociális – támadja a stresszt. Akik az elsajátított módszert egy hónapon át, heti 5 napon, 30 percig gyakorolták, azoknak néhány hét alatt csökkentek a stressz által okozott tüneteik. A szívdobogás, álmatlanság, feszültség és kimerültség ritkábban jelentkeztek, és örültek az újonnan szerzett képességüknek, hogy belső reakcióikat jobban képesek irányítani és érzelmeikkel értelmesebben tudnak bánni.

 

Éppen ilyen meglepő volt a tény, hogy a vérnyomás egy hónappal a tanfolyam után olyan mértékben csökkent, mint ha a résztvevők tíz kilót fogytak vagy sómentes diétát tartottak volna. Nőknél észrevehetően javult a hormonháztartás egyensúlya. Az ilyen változások a szervezetben a fiziológiai folyamatok mélyreható kiegyensúlyozására utalnak, és mindez gyógyszerek vagy szintetikus hormon adagolása nélkül.

 

Az immunrendszer is profitál a szív koherenciájából. Egy tanulmányban meggyőzően szemléltették, hogy védekezőképességünk aktivitása is az emocionális agytól függ: a tesztben részt vevő személyeket megkérték, hogy emlékezzenek vissza valami nagyon kellemetlen dologra, ami feldühítette őket. Már az emlékezés néhány perce is megzavarta a szívritmust (az érintettek számára nem feltétlenül észrevehetően). Ezt az állapotot követően a vírusok, baktériumok és gombák elleni védekezőképesség átlagosan hat órán keresztül jelentősen csökkent.

 

A pozitív érzelmek, mint a harmónia és a jó közérzet, serkentik a gyilkos  sejtek aktivitását, a negatív érzelmek, mint a stressz, félelem, düh vagy depresszió, gátolják azokat

 

Nem kell hozzá sok fantázia, hogy elképzeljük, milyen mértékben gyengíti le és betegíti meg szervezetünket a stressz és a lelki megterhelés.

 

Hogy mi történik a szervezetben, ha a koherenciát rendszeres gyakorlással növeljük, meghökkentő eredmények bizonyítják: a félelem és depresszió kontrollálása, a vérnyomás csökkenése, az ellenálló képesség stimulálása, az öregedési folyamatok lassulása és ezzel a fiziológia megfiatalodása. A pozitív hatások sokasága megfelel a testi és lelki zavarok sokféleségének, amelyekért a stressz felelős. Összefoglalva: ha a stressz megbetegít, ne csodálkozzunk rajta, ha leküzdése gyógyít!

 

 

Mit mond a szívünk?

„Jól csak a szívével lát az ember” – a Kis herceg a lelki gyógyulás tekintetében is elgondolkodásra ösztönöz. Saját szívünkkel kommunikálni és gyakorlással elérni, hogy természetesen és szerepének megfelelően működjön, ez az, amit meg kell tanulnunk. Ez még azok számára is lehetséges, akiket olyan súlyos sorscsapások sújtanak, hogy a befelé tekintés a szívbe túlságosan fájdalmas.

-tamás-
XVIII. évfolyam 6. szám

Címkék: érzelmi stressz, stresszkezelés

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.