Betegségek A-tól Z-ig

Beata Bishop a Gerson-módszerről

A hagyományos orvoslás olykor csak tüneti kezelést gyakorol

Beata Bishop Angliában élő magyar pszichoterapeuta és írónő a Gerson-diéta legismertebb európai terjesztője. Ő vezette be Magyarországon is a Gerson-terápiát. „Ideje a gyógyításnak" című könyvét nyolc nyelvre lefordították, magyarul az Egészségforrás Alapítvány kiadásában jelent meg. Ugyancsak ők adták ki másik könyvét a Gerson-terápiáról, amelyet Charlotte Gersonnal írt. Beata Bishop saját betegsége révén került kapcsolatba a Gerson-módszerrel, majd gyógyult meg a segítségével.


 

- Melanómában szenvedtem, operáltak, de hiába, egy év múlva megjelent az áttét. Az újabb műtétet, aminek semmi értelme sem lett volna, visszautasítottam. A sebészorvos azt mondta, hogy ha nem egyezem bele az operációba, akkor hat hét és hat hónap között van a várható élettartamom. Ezek szerint nekem 1981 júniusában meg kellett volna halnom rosszindulatú melanómában, ami a rák leggyorsabban terjedő fajtája. Ám én ezt nem tettem meg, sőt meggyógyultam, és ma is egészséges vagyok a szó legteljesebb értelmében. Az én életemet a Gerson-terápia mentette meg, amit Mexikóban, a Gerson Klinikán tanultam meg két hónap alatt.

 

- Mi a terápia lényege?

 

- A Gerson-terápia nem csupán egy rákterápia, mint azt sokan tévesen tudják, hanem egy általános, a szervezet egészére kiterjedő, ennek megromlott öngyógyító képességét ismét működésbe lendítő kezelésegyüttes. A terápia lényege az, hogy például rákos megbetegedésnél a tumor nem maga a betegség, hanem mindössze tünete egy leromlott, mérgezett szervezetnek. Más szóval a rák nem egy tárgy, mármint a tumor, hanem egy folyamat, és ha a folyamatot nem állítjuk meg, akkor bármikor kiújulhat a baj. Ha azonban a szervezetet sikerül helyreállítani, akkor az képes önmagát meggyógyítani. A terápia a szervezet méregtelenítésére és optimális táplálására épül, szigorú, kizárólag biotermékekből álló diétával, bőséges, frissen készült nyers levekkel. A méregtelenítést kétnaponként ricinuskúra és kezdetben napi öt kávébeöntés alapozza meg, később ezt kevésbé gyakran kell végezni.

 

- Ez a terápia sokaknak nagyon keménynek, drasztikusnak tűnhet...

 

- Max Gerson nemhiába volt nagyon konvencionálisan képzett, kiváló német orvos; ő úgy fejlesztette ki a terápiát, hogy az olyan pontos, mint a vasúti menetrend: benne van, hogy reggel hattól este tízig mit kell tenni a betegnek. Például óránként, naponta összesen tizenháromszor friss zöldség- és gyümölcslevet kell elkészíteni és meginni. Ez egy táplálkozásterápia. Szeretném hangsúlyozni: nem igaz, amit sokat mondanak, hogy a Gerson-terápia léböjt, és a szegény, éhes, elgyöngült daganatos betegnek nem adnak enni. Rengeteget kell enni, annyit, hogy az ember csak győzze. Mert arról van szó, amit Hippokratész mondott, hogy legyen ételed az orvosságod. És itt valóban az étel az orvosság.

 

- Gerson hogyan fejlesztette ki ezt a módszert?

 

- Fiatal orvos korában nem tudott mit kezdeni a migrénjeivel, úgyhogy napokat vesztegetett el azzal, hogy sötét szobában feküdt és szenvedett. Egyszer kigondolta, hogy esetleg az étkezés megváltoztatása segítene. Kísérletezett, és rájött, hogy ha sómentes, húsmentes, zsírszegény növényi diétán él, akkor nincs migrénje. Ezt elnevezte migréndiétának, s javasolta az összes migrénes betegének, és mindnyájuk állapota attól kezdve javult. Az egyik migrénes betege közölte, hogy a bőrtuberkulózisa is gyógyul. Gerson azt mondta, hogy a bőrtuberkulózis gyógyíthatatlan, mire a beteg azt válaszolta: lehet, de az övé gyógyul. És valóban, a beteg állapota szemmel láthatólag folyamatosan javult. Így jött rá Gerson, hogy diétája nem a migrént gyógyítja, hanem a teljes szervezetet. Ez volt a nagy áttörés, és itt vált el az ő útja a konvencionális medicinától, mert azt látta, hogy nem a kézzelfogható betegséget kell gyógyítani, hanem a szervezetet kell olyan állapotba hozni, hogy az legyőzze a bajt. Nagy sikerei voltak ezután tüdőtuberkulózissal is, majd rábírta egy rákbeteg, hogy ő is kipróbálhassa a diétát. Ő is meggyógyult, és így, a véletlenek sorozatán keresztül jutott el Gerson arra a felismerésre, hogy még a rákot is lehet gyógyítani. Amikor Hitler hatalomra került, Gersonnak a családjával együtt el kellett hagynia Németországot, kiment Amerikába, ott dolgozott és ott is fantasztikus eredményeket ért el. Az amerikai orvosszövetség azonban jóformán ugyanúgy üldözte őt, mint ha a nácik üldözték volna, ha otthon marad.

 

- Miért, ha sikeres gyógyulások sokasága állt mögötte?

 

- Mert irigyek voltak rá. Amit ráadásul ő végzett, az teljesen ellentmondott mindannak, amit az amerikai orvosszövetség képviselt. És sajnos az irigység nagy hatalom. Úgyhogy amikor 1946-ban sikeresen bemutatta öt gyógyult rákos betegét az USA kongresszusi bizottságának, a bemutató után a szokványos rákkezelést támo­gató ellenzék mégis négy szavazattal megbuktatta a szenátusi törvényjavaslatot, amit ha megszavaznak, anyagi alapot biztosított volna a terápia továbbfejlesztésére.

 

- Ezért hozta létre a központját Mexikóban?

 

- Gerson maga soha nem járt Mexikóban, így az ő életében nem is jött létre még ott a klinika. Volt egy rendelője New Yorkban, illetve New York mellett. Nem tudott utódot nevelni, mert a fiatal orvosok, akik jöttek hozzá, néhány nap múlva szomorúan mondták, hogy megfenyegette őket a felettesük, hogy ha továbbra is doktor Gersonnál dolgoznak, akkor a karrierjüknek vége. Gerson 1959-ben meghalt, mégpedig rejtélyes körülmények között. Kiderült, hogy arzénmérgezésben halt meg, pedig soha életében arzénnal nem volt dolga. Megmérgezték. Akkor a legkisebb lánya, Charlotte, aki most nyolcvanhét éves, úgy döntött, hogy megmenti édesapja munkáját, mégpedig úgy, hogy az édesapja könyve állandóan megvásárolható legyen. Valóban annak köszönhetjük, hogy a terápia életben maradt, hogy a könyv sokszoros utánnyomások révén mindig ott volt a könyvesboltok polcain. Charlotte éveken keresztül tartott előadásokat is a terápiáról.

 

 

- De ha jól tudom, ő nem orvos.

 

- Nem, de együtt dolgozott az édesapjával, és azt hiszem, hogy a világ legnagyobb szakembere a terápiát illetően. Amikor egy rákbetegeken segítő szervezet főtitkára azt javasolta, hogy nyisson klinikát, létre is hozta azt Mexikóban. Azért ott, mert közel van Kalifornia, ahol rengeteg a terápiához szükséges biotermék, nagyon jó a klíma, évente két-három aratás is van. Viszont Kaliforniában van egy törvény, amely szerint bűncselekmény a rákot bármivel kezelni, ami nem sebészet, sugár- vagy kemoterápia. Azonban az amerikai határtól kilenc kilométerre, Mexikón belül, Tijuana közelében létre lehetett hozni a központot. Ez a klinika, a Hospital la Gloria az én nagy szerencsémre már egy esztendeje működött, amikor megbetegedtem, úgyhogy mire kimentem, addigra már nagyon jól felszerelt intézmény volt. Charlotte ma is konzultánsként támogatja a Gerson Klinikát Mexikóban, ahol Gerson-képzettségű szakorvosok látják el a betegeket.

 

- Az ottani kórházi kezelést - tegyük hozzá, sajnos - leginkább mégis csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hiszen a gyógyulás lehetősége nem olcsó, heti ötezer dollár egy beteg részére.

 

- Ez így van, viszont hihetetlen hatékony a módszer. Amikor kimentem, hamar rájöttem, hogy nagyon jó történik velem, mert kezdődő cukorbetegségem is volt, és három héttel később a vérvizsgálatnál kiderült, hogy már nincs. A kezemben ízületi gyulladás volt, már görbültek az ujjaim. Nézze! Ez is elmúlt. Azután elkezdett visszanőni a lábamon az a rész, amit kivágtak. Amikor mondtam az orvosnak, közölte velem, hogy lehetetlen, de miután megmutattam neki, azt mondta, hogy úgy látszik, lehetséges. Mihelyst optimális táplálkozással és méregtelenítéssel ideális körülményeket teremtünk a test számára, az rögtön belekezd az öngyógyításba. Ezért lehet azt mondani, hogy a Gerson-terápia kitűnő eredménnyel alkalmazható bármely más degeneratív megbetegedés gyógyításában is, azaz számos olyan esetben, melyben a hagyományos orvoslás olykor csak tüneti kezelést gyakorol. Én két hónapot töltöttem a klinikán, utána visszamentem Londonba, és ott két évig folytattam a terápiát. Nem volt könnyű, halálosan unalmas volt, mert nap mint nap ugyanazt kellett tenni. Viszont tudtam, hogy gyógyulok. A mai napig folytatom, nem a terápiát, az életmódot.

 

- Miben különbözik az életmód a terápiától?

 

- Az életmód csak arról szól, hogy elsősorban nem mérgezem magam semmivel. A másik az, hogy csak bioterméket eszem. Alkoholt nem iszom, nem azért, mert erényes vagyok, hanem mert nem kívánom. Nem dohányzom. Mielőtt megbetegedtem, nagyon erős dohányos voltam, ez volt az egyik nagy hiba. Nagyrészt vegetáriánus vagyok, néha eszem egy kis halat, de főképp rengeteg salátát, gyümölcsöt. Fontos, hogy eleget aludjak, nem használom ki a testemet, hanem hallgatok rá. Ha üzen valamit, akkor tisztelettel tudomásul veszem. A testem sokkal bölcsebb, mint én. Mindnyájunknak folyton üzen a testünk, csak nem hallgatunk rá. És a gyógyuláshoz el is kell engedni dolgokat.

 

- Mondana erre is példát, mi mindent kell elengedni ilyenkor?

 

- Főleg feltevéseket. Az ember a gyerekkorából cipel bizonyos elveket, amiket automatikusan tett magáévá a család, az ősök hagyományaiból, például az élet céljával, a munkával kapcsolatos elgondolásokból, majd később a társadalmi elvárásokból, hogy mások véleményének meg kell felelni és hasonlók... Azzal párhuzamosan, hogy ezeket elengedjük, a hétköznapi, világi hiúságok, a divatok követése is elmúlik. Leegyszerűsödik minden. Talán úgy foglalnám össze, hogy az elengedés arról szól, hogy megtanuljuk megkülönböztetni azt, ami fontos, értékes a kevésbé értékesektől. Mintha feltennék a kérdést, hogy ha holnap meghalok, akkor mi az, amit magammal viszek, és mi az, ami értéktelen poggyász, sallang, amit nem cipelek tovább. Melyek az igazi értékek? A barátság, a szeretet, az őszinteség, a saját céljaink tisztázása, hogy pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, és hogyan akarunk oda eljutni.

 

Az Egészségforrás Alapítvány keretében márciusban megnyílt a Gerson Egészségközpont Dobogókőn. A mexikói klinikán kívül ez az egyetlen Gerson-gyógyközpont az egész világon, amit a kaliforniai Gerson Intézet támogat és akkreditál. Az egészségközpontban lehetőség nyílik állapotfelmérésre holisztikus szemléletben, modern technológiával, a terápia egyéni beállítására szakképzett orvosi felügyelet mellett, kiegészítő természetgyógyászati terápiákra, egyéni és csoportos pszichoterápiára, előadásokat lehet hallgatni a Gerson-terápia elméletéről és gyakorlatáról, és felkészítés is zajlik a Gerson-terápia otthoni folytatására. A központ fő célja az oktatás és tanítás, az egészséges életmód bemutatása betegek és egészségesek számára egyaránt.

Csörgő Zoltán
XV. évfolyam 11. szám

Címkék: Beata Bishop, Gerson-terápia, rák

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.