Betegségek A-tól Z-ig

Bélmiliő és bélszanálás

A bélrendszer ökoszisztémája a születés pillanatában jön létre

A belek természetes baktériumflórája gondoskodik róla, hogy ellássák az anyagcserében és az immunitásban játszott fontos szerepüket. Normális esetben a belekben az ún. egészséges bélbaktériumok vannak többségben, sakkban tartva a káros mikrobákat. Ha azonban megváltozik a „jó” és a „rossz” baktériumok aránya, a bélnyálkahártya barrier funkciója károsodik, tehát túlságosan „áteresztővé” válik, a szervezetet elárasztják a potenciális allergének és a toxikus anyagcseretermékek. Ezzel párhuzamosan zavart szenved a fontos tápanyagok felszívódása. Mindezek talaján számos betegség alakulhat ki.


Ha a béltisztítással, a miliő javításával és egészséges baktériumok segítségével sikerül meggyógyítani a beleket, a páciens egyéb panaszai is megszűnhetnek

 

A bélrendszer ökoszisztémája a születés pillanatában jön létre. Amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, átkerül rá az anyai szervezet individuális baktériumflórája. A számtalan sok bélbaktérium közül, amely az ezt követő napokban elszaporodik az újszülött szervezetében, három faj különösen fontos: az immunrendszerben fontos szerepet játszó coli baktériumok a szülést követő 20 órában gyors szaporodásnak indulnak. Néhány nappal később követik őket a bélnyálkahártyát bevonó, azt védelmező tejsavbaktériumok és a bifidus baktériumtörzsek. Ha a szervezetet nem éri semmilyen komolyabb károsodás, ez a bélflóra évtizedeken át állandóan megmarad, távol tartva a kórokozókat.

 

A császármetszéssel világra jövő gyermekeknél a fenti folyamat nem zajlik le, a csecsemő nem kontaminálódik az oly fontos bélbaktériumokkal. Ők ehelyett sokszor a kórházakban tenyésző veszélyes kórokozók formájában találkoznak először mikrobákkal. Ilyen körülmények között az újszülött bélrendszerében könnyebben elszaporodnak a clostridiumok. A bifidus baktériumok is jóval később és lassabban terjednek el a baba bélrendszerében, ami kedvez a fertőzések és az allergiák kialakulásának.

 

Természetesen a védettség nem tart örökké. Az egészségtelen táplálkozás például óriási károkat képes előidézni a bélrendszer ökoszisztémájában. Főképp a sok finomított szénhidrát (cukor és fehér liszt) kedvez az erjedéses folyamatoknak. A túl sok fehérje, pl. sok hús, tejtermék pedig rothadást eredményez.

 

Ismeretes, hogy sok gyógyszer is károsítja a belek baktériumflóráját. Első helyen említjük az antibiotikumokat, bár le kell szögeznünk, hogy ezek között jelentős különbségek vannak, amint azt az egészséges kísérleti személyeken végzett vizsgálatok bizonyították:

 

• A bélflórában nem tesz kárt: a cefazolin, a cefotaxim, a cefradin, a doxycyclin és a penicillin.

 

 Kenyérital – egy alkoholmentes és szénsavmentes ital, amely tejsavas erjedéssel készül teljes őrlésű kovászolt kenyérből. Kiváló hatással van a bélflórára

 

• Enyhe, illetve mérsékelt bélflóra-károsító hatásúnak bizonyult az amoxicillin, az azlocillin, a cefaclor, a cefotiam, a cefoxitin, a cefuroxim, az imipenem, a neomycin és a sulfanilamidok.

 

• Ugyanakkor erősen bélflóra-károsító hatású az ampicillin, a cefixim, a cefoperazon, a ceftriaxon, a chloramphenicol, a ciprofloxacin, a clindamycin, a cotrimoxazol, az rythromycin, az ofloxacin és a tetracyclin. A betegek azonban ettől eltérően, érzékenyebben reagálhatnak a felsorolt hatóanyagokra. Ennek ellenére a bélflórára gyakorolt hatásokat illetően nem szabad minden antibiotikumot egy kalap alá venni.

 

Az antibiotikumok mellett főképp a kortizon és az utóbbi 20 évben rendkívül elterjedt, gyomorsavtermelést gátló hatóanyagok (ún. prazolok, pl. az omeprazol) jelentenek problémát. Utóbbiakat eredetileg rövid időre, kb. háromheti kúrához fejlesztették ki és ajánlották, de napjainkban világszerte milliók szedik nap mint nap.

 

Ha belegondolunk, hogy a vékonybelek az anyagcsere-folyamatok és az immunrendszer szempontjából oly fontos szerepet betöltő nyirokrendszer 80 százalékát foglalják magukba, világossá válik, milyen szoros kapcsolat áll fenn általános egészségi állapotunk és beleink egészsége között.

 

Ebben a megvilágításban az is érthető, hogy a bélflóra zavarai miért vezetnek sokféle, főképp allergiás, reumás, bőr-, máj- és egyéb anyagcserebetegségekhez, valamint állandó fáradtsághoz. A listát még hosszan folytathatnánk. Mindezek tükrében érthető, egészségünk megőrzése szempontjából miért olyan fontos a bélszanálás.

 

Egészséges személynél nincs értelme bonyolult és drága székletvizsgálatokat végezni, nekik adhatunk tavasszal és ősszel egészséges bélbaktériumokat tartalmazó készítményeketHa kifejezett panaszai vannak a páciensnek, pl. állandóan puffad vagy valamilyen krónikus betegségben szenved, a dolog bonyolultabb.

 

 Sok gyógyszer is károsítja a belek baktériumflóráját

 

Náluk az egészséges bélbaktériumok adásával nem sokra megyünk. Az első lépés a széklet vizsgálata, amellyel felderíthető, milyen zavarral állunk szemben. A vizsgálatnak nem csak a belekben élő baktériumflóra összetételére kell kiterjednie, hanem arra is, vajon tenyésznek-e a belekben élesztőgombák, penészgombák, milyen a széklet pH-értéke, amely tájékoztat róla, hogy erjedéses vagy rothadásos folyamatok zajlanak-e a belekben. A labordiagnosztika az utóbbi években nagyon sokat fejlődött, így számos egyéb adattal is szolgálhat:

 

• Az alfa-1-antitripszin és a calprotectin a nyálkahártyában zajló gyulladásos folyamatokról tájékoztat. A gyulladás lehet nagyon diszkrét fokú is, olyannyira, hogy a béltükrözés során egyáltalán nem látszik. Ilyenkor sokszor csak a vékonybelek bolyhai vannak irritált állapotban. Ezt hívjuk „lyukas bél szindrómának” (Leaky Gut Syndrome). A belekből a szervezetbe nem kívánatos anyagok szívódnak fel, amelyek túlterhelik az anyagcserét és különféle allergiák kialakulásának kedveznek.

 

• A „pankreas elastase 1” nevű enzim segítségével felismerhetjük a hasnyálmirigy alulműködését. Ha a székletben kifejezetten alacsony értéket mérnek, biztosak lehetünk benne, hogy nem megfelelő a zsírok emésztése, ugyanis nem termelődik elegendő lipáz nevű zsírbontó enzim a hasnyálmirigyben. E teszt elvégzéséhez azonban nem alkalmas a híg, vizes állagú széklet, mert ekkor hamisan magas értékeket mérhet a labor.

 

• Az epesavak kimutatásával a nem is olyan ritka „epesavvesztéses tünetegyüttes” nyomára bukkanhatunk. Ha a székletben túl sok epesav van, szükséges lehet a cholestyramin nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer szedése.

 

• Végül pedig léteznek a szinte járványszerűen elterjedt élelmiszer-érzékenységek kimutatására szolgáló tesztek is. Gyakori a tejcukorral, a gyümölcscukorral, a gluténnal és a hisztaminnal szembeni intolerancia, amikor ezek az anyagok valósággal letámadják a bélnyálkahártyát, amely gyulladással, puffadással, görcsökkel és egyéb tünetekkel reagál.

 

Egyes esetekben ajánlott a beleket alaposan átöblíteni. Az utóbbi 30 évben világhódító útjára indult a colon-hidroterápia, a bélmosás modern formája. A módszer segítségével a vastagbél alaposan és biztonságosan megtisztítható.

 

 Ha kifejezett panaszai vannak a páciensnek, pl. állandóan puffad az első lépés a széklet vizsgálata

 

Ezen kívül fontos a belekben uralkodó pH-értékek figyelembevétele. Az emésztőenzimek csak egy bizonyos, optimális pH-érték mellett képesek jól működni. Ha a bélrendszer kémhatása túl savas vagy túlságosan lúgos, hatékonyságuk nagymértékben romlik. Túl savas pH esetén bázikus kémhatású ásványi sókkal lúgosíthatjuk a közeget.

 

Ha ellenben túlságosan lúgos a bélmiliő, inkább savasítani kell. Ez viszonylag egyszerűen megoldható – hacsak páciensünk nem érzékeny rá – tejcukorral. Naponta három teáskanálnyi tejcukrot kell bevenni étkezés előtt, több héten át.

 

Ennek alternatívája a kenyérital (kvász). Reggel és este egy kis pohárkával (0,5-1 dl) kell meginni belőle étkezés előtt. Ízlés szerint kissé hígítható is. Kortyonként kell elfogyasztani, és rövid ideig a szájban kell tartani lenyelés előtt, mert így kedvező hatását a száj baktériumflórájára is kifejti. A kenyérital számos tejsavbaktériumot is tartalmaz, amelyek – amint azt a fentiekben már említettük – védelmezik a bélnyálkahártyát. Kiváló házi szer az almaecet is. 1:1 arányban vízzel hígítva egy pálinkáspohárnyit fogyasszunk el belőle étkezés előtt.

 

Csak a miliő korrigálása után van értelme egészséges bélbaktériumokat szedni. Általában nem sémaszerűen célszerű eljárni, inkább rövid ideig tartson a terápia, de legyen intenzív. A cél a kórokozó csírák visszaszorítása és az egészséges mikrobák elszaporítása, állományuk stabilizálása.

 

A praxisban jól bevált eljárás növényi és homeopátiás készítményekkel támogatni a máj, az epe és a hasnyálmirigy működését. Ha e szerveink több emésztőnedvet termelnek és ürítenek, a belek működése is javul. A főszerep a növényi keserű anyagoké. Kiváló minőségű növényi keserűk készülnek pl. articsókából, gyermekláncfűből (a máj támogatására), de említést érdemelnek a növényi komplex homeopatikumok is.

- vörös -
XVIII. évfolyam 10. szám

Címkék: bélmiliő, bélszanálás, béltisztítás

Aktuális lapszámunk:
2018. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.