Betegségek A-tól Z-ig

Bélszanálás

Csak baktériumokkal nem oldunk meg semmit

A bélrendszer nem csak a tápanyagok és vitaminok stb. felszívódását szolgálja, hanem itt található az immunrendszer jelentős része is. Éppen ezért a jól működő belek a természetgyógyászat szempontjából az egészség alapját jelentik. Nem meglepő tehát, hogy terápiaként a belek szanálását ajánlják, pl. fokozott fertőzéshajlam, allergiák vagy autoimmunbetegségek esetén. De mit is értünk pontosan „bélszanálás” alatt? Hogyan működik ez? Egy biztos: nem egységes séma szerint.


 

Közszájon forog számos, a természetgyógyászatban elterjed fogalom, amellyel a hivatalos orvoslás nem sokat tud kezdeni. Ha pl. az egyetemen „méregtelenítésről”, „salaktalanításról” vagy „a belek szanálásáról” kezd el beszélni valaki, biztosra veheti az elutasítást. Már hallgatósága gesztikulációja is – karba font kezek, homlokráncolás – nagy szkepszist jelez.

 

Ami a bélszanálást illeti, arról van szó, hogy olyan körülményeket igyekszünk teremteni, amelyek lehetővé teszik az optimális emésztést. Ebben az összefüggésben a bélrendszer olyan szervrendszer, amely

 

– kiválaszt (különösen a vastagbél),

– fontos immunrendszeri funkciókat lát el (főként a vékonybél),

– életfontosságú tápanyagokat, valamint vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket szív fel.

 

A bélszanálásba természetesen be kell vonni a gyomrot, a hasnyálmirigyet és az epehólyagot is. Ha ezek működése nem megfelelő, a belek sem képesek maradéktalanul ellátni feladatukat.

 

A szanálás módja minden esetben a páciens egyéni panaszaitól függenek. Különösen reuma, allergia, krónikus fáradtság, immungyengeség esetén átfogó terápiás program szükséges. Ha ellenben csak alkalmanként jelentkező puffadást akarunk kezelni, általában elegendő néhány, a táplálkozást illető tanács is.

 

A „bélszanálás” nem védett fogalom: a terapeuták eltérő kezelési sémákat alkalmaznak. Ennek ellenére a legtöbb terápiás sémára a következő vonások egyformán jellemzőek:

 

1. fázis: A kertészethez hasonlóan az ágyásokat vetés előtt ki kell gyomlálni. Ez béltisztítást jelent, ami történhet colon-hidroterápiával (bélöblítés) vagy böjtöléssel.

 

2. fázis: Eltávolítják a gombákat és baktériumokat, korrigálják a belek pH-ját.

 

3. fázis: Először legyengített baktériumokat, pl. coli csírákat adnak. Később élő baktériumokkal végzik a kezelést, pl. enterococcusokat vagy coli baktériumokat adnak be. Gyakran a 3. fázist további egységekre bontják le (a különböző baktériumkészítményeket  meghatározott séma szerint adagolják).

 

A bélszanálás legfontosabb pillérei:

Béltisztítás: Főként akkor fontos, ha toxinokat, tehát az anyagcsere-folyamatok során keletkező mérgeket és allergéneket kell eltávolítani a szervezetből. E célra tökéletesen megfelelnek a néhány napig alkalmazandó egyszerű hashajtók, mint a keserűsó és a glaubersó, esetleg a kutyabengekéreg vagy a szennalevél teája.

 

 

A bélmosás nem csak székrekedés esetén segít

Az említett gyógyszeres béltisztítási módszerek mellett létezik a bélmosás is, amelynek egyes formáit (beöntés) már évezredek óta ismerjük és alkalmazzuk. Ezeket eleinte csak székrekedés esetén alkalmazták, de csakhamar felfigyeltek a beöntések jótékony hatására lázas betegségekben vagy amikor az anyagcserét kell tehermentesíteni, pl. reuma esetén.

 

Az egyszerű beöntő készülék (irrigátor) egy tartályból és egy hosszú gumicsőből áll. A cső lekerekített végét óvatosan a végbélbe vezetik, majd a tartályt kissé megemelve lassan vizet folyatnak a belekbe. A páciens jelzi, hogy mennyi folyadékot képes elviselni, ill. bent tartani. A beöntéstől számított legalább 5 percig bent kell tartani a vizet a megfelelő tisztítás érdekében.

 

Az utóbbi évtizedekben a természetgyógyászatban egyre inkább elterjedt a colon-hidroterápiának nevezett professzionális béltisztítás. Ennek a huszadik század elején volt egy előfutára: a víz alatti bélfürdő. Ezt bonyolult tartály- és csőrendszerből álló készülékkel végezték, hatásfoka jobb volt, mint a hagyományos beöntésé. A víz alatti bélfürdő a második világháború előtt széles körben elterjedt, Németországban több száz klinikán és szinte minden egyetemi klinikán végezték a kezeléseket.

 

 

A hasi nyirokrendszer működésének serkentése

Az öblítés célja egyfelől a székletmaradványok és gyulladást előidéző anyagok eltávolítása, másfelől a nyálkahártya vérkeringésének serkentése és a bélizomzat reflexes serkentése. Az eljárás feltételezhetően legfontosabb, egyben legértékesebb hatása a bélrendszer mentén található nyirokcsomók és nyirokerek masszírozása (nyirokdrenázs), ami a sejtközti állomány megtisztítását eredményezi. E hatást a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedt „salaktalanításnak” nevezhetjük.

 

A hashajtók és az öblítéses eljárások ellenjavallataihoz tartoznak az akut bélgyulladások, az egy éven belül elvégzett bélműtétek, a súlyos szívelégtelenség vagy a veszélyes szívritmuszavarok.

 

Táplálkozás: A bélmiliő hosszú távú rendeződése nagymértékben attól függ, hogy a táplálkozás mennyire felel meg az egyénnek. Ha pl. valakinek alkatánál fogva gyengébben működnek a mirigyei, az sem a durva, teljes értékű táplálékot, sem a zsíros ételeket nem fogja jól tolerálni. Fordított esetben az inkább renyhe bélrendszerű, keveset mozgó személynek a ballasztanyagokban gazdag, teljes értékű koszt tudja normalizálni a bélműködését. Tehát minden esetben a terapeuta tapasztalata fogja meghatározni, milyen étrendet ír elő páciensének. Ugyanis csak az a táplálék tekinthető egészségesnek, ami ízletes és amit a páciens szervezete jól tolerál. Ezt tanította a világszerte ismert osztrák orvos, bélspecialista, dr. Franz-Xaver Mayr.

 

Az emésztés ereje: Ez leginkább a bélmiliőben uralkodó viszonyoktól és az emésztőnedvek összetételétől függ. Ha pl. a hasnyálmirigy működése elégtelen – amit székletmintában a „pancreas elastase I” nevű faktor jelez, a zsírok emésztése nem optimális. Ilyenkor (főként sertéspankreászból származó) emésztőenzimeket kell a páciensnek szednie.

 

Ha túl savas a bélmiliő (a széklet pH-ja 6-nál alacsonyabb), erjedés léphet fel és káros alkoholok termelődnek a béltraktusban, amelyek terhelhetik a máj működését. Ha ez a helyzet, a páciensnek kerülnie kell a gyümölcssavakat, a cukrot és korlátoznia kell a gabonák fogyasztását is. Természetesen lényeges a páciens szubjektív megfigyelései, tapasztalatai is annak eldöntésében, hogy mely élelmiszerektől kell tartózkodnia.

 

 

Rothadásos széklet esetén kenyérital vagy almaecet

Túlságosan lúgos kémhatású, rothadásos bélmiliő esetén (a széklet pH-értéke 7-nél magasabb) ún. biogén aminok keletkeznek, amelyekről tudjuk, hogy sejtkárosító, feltételezhetően rákkeltő hatásúak. Az ilyen jellegű eltéréseket speciális székletvizsgálattal lehet megállapítani. Túlságosan alkalikus miliő esetén a tejsavas erjesztéssel készülő levek, pl. savanyúkáposzta-lé, kenyérital, kvász segíthet, és korlátozni kell a fehérjék mennyiségét az étrendben. Hasonlóan jó hatású a vízzel 1:1 arányban hígított almaecet is, amiből egy kupicányit kell meginni minden étkezés előtt.

 

Bélflóra: Míg a „hagyományos”, a hivatalos orvoslásban elterjedt székletvizsgálat célja elsősorban a kórokozók (pl. szalmonella, staphylococcus) kimutatására irányul, a mikrobiológiai székletvizsgálatok célja az egészséges baktériumflóra állapotának vizsgálata. Ez a teszt ablakot nyit a beleinkre. Itt más laborértékekhez hasonlóan érvényes, hogy az abból következő terápiás eljárásokat mindig a páciens klinikai állapota határozza meg. A laborértékek csupán hasznos útmutatók, de soha nem szabad kizárólag azokra hagyatkozni, ahogy az sajnos gyakran történik.

 

 

A coli baktériumok stimulálják immunrendszerünket

Számos mikrobiológiai székletvizsgálat során kiderül, hogy a vékonybelek és a vastagbél egészséges miliőjét meghatározó bifidus és tejsavbaktériumok csíráiból a kelleténél kevesebb található a belekben. Ilyenkor ezeket célzottan pótolni kell. A csökkent coli baktériumflóra gyakran az immunrendszer gyengeségével jár együtt. Ez a vérképben is megnyilvánul: csökken a fehérvérsejtek száma. Megfelelő colicsírák pótlásával erősíthetjük az immunrendszert is, és allergiaellenes hatást is kiválthatunk. Ilyen bakteriológiai készítményeket akkor is adhatunk, ha nem áll rendelkezésünkre mikrobiológiai székletvizsgálati lelet, de a páciensnél megfigyelhetők bizonyos utaló szimptómák (gyakori fertőzések, allergiás betegségek, mint pl. szénanátha). Az őszi és téli immunerősítésre is alkalmasak a colicsírák.

 

A bélflóra károsodását okozhatja a pH-érték eltolódása, az emésztőszervi mirigyek alulműködése (sav- és enzimhiány), helytelen táplálkozási szokások, vegyszerek, nehézfémek és gyógyszerek. Különösen az antibiotikumok képesek komoly pusztítást végezni a bélflórában, de hasonló hatásúak a kortizonkészítmények és a gyomorsavkötők is. Amit még kevesebben tudnak: a pszichés stressz is károsítja a bélflórát.

 

A mikrobiológiai készítmények célzott adagolásának célja, hogy a nem kívánatos baktériumok számát csökkentsük. Ezzel egy időben aktiváljuk a bélműködést és a máj anyagcsere-funkcióit, amivel az anyagcsere végtermékeit a májból és a belekből egyaránt gyorsabban eltávolíthatjuk. A végleges cél a természetes, egészséges bélmiliő helyreállítása és stabilizálása.

 

 

Mikrobiológiai terápia a Crohn-betegségben is segíthet

A mikrobiológiai terápia javallatai között a legyengült immunrendszer mellett szerepelnek a gyulladásos bélbetegségek is, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség is. Crohn-betegség esetében néhány éve az élő coli baktériumokkal történő kezelést a szintetikus gyulladáscsökkentőkkel folytatott kezeléssel egyenértékűnek ismerték el. Klinikai kísérlet igazolta, hogy két hónapos kezelés következtében a gyulladás a colikészítménnyel és a gyulladásgátló gyógyszerrel kezelt csoportban egyforma mértékben csökkent.

 

Összefoglalásképpen elmondhatjuk a következőket: az optimális bélmiliő az egészséges anyagcsere és a jól működő immunrendszer alapja. Ezt lassan, fokozatosan kezdi elfogadni a hivatalos orvoslás is, noha a „bélszanálás” fogalmával még mindig nem tud mit kezdeni.

 

 

Gyakori kérdések a bélszanálással kapcsolatban

A bélszanálásnak csak emésztési panaszok, pl. puffadás vagy a székletürítési szokások változása esetén van értelme?

Nem, a bélszanálás számos esetben hozzájárulhat a gyógyuláshoz vagy a panaszok enyhüléséhez: főként bőrgyógyászati betegségekben, allergiákban, legyengült immunrendszer esetében, még akkor is, ha a páciensnek nincsenek emésztéssel kapcsolatos panaszai.

 

A bélszanálás előtt kell-e székletvizsgálatot végezni?

Nem minden esetben. Ez csak akkor szükséges, ha pl. a korábbi terápiás kísérletek nem vezettek eredményre, vagy a betegség olyan jelentős mértékben korlátozza az életminőséget, hogy gyors, célzott kezelés szükséges.

 

Vannak-e kockázatai a bélszanálásnak?

A hashajtók alkalmazásának, valamint a beöntéses, öblítéses tisztításoknak vannak bizonyos ellenjavallatai (lásd feljebb). Ezeket figyelembe kell venni. A bélszanálás során azonban nem kell minden esetben minden terápiát alkalmazni. A terapeuta mindenkor a páciens egyéni adottságai és panaszai szerint állítja össze a terápiás programot. Az egyszerűbb esetekben elegendő lehet a keserűanyagok és a kenyérital fogyasztását előírni. Az egészséges bélbaktériumok beszedése sem jár kockázattal, bár itt előfordulhatnak kellemetlenségek: ha hirtelen túl nagy adagban kezdik adagolni, felléphet bélkorgás, puffadás, ritkán bélgörcsök. Ettől eltekintve minden korosztálynak ajánlható a bélbaktériumok alkalmazása.

 

Igaz a mondás, miszerint a halál a belekben lakozik?

Ezt a mondást az orvostörténet néhány tucat személyiségének tulajdonítják. Tény, hogy a megzavart bélmiliő forrása lehet a test allergénekkel és mérgező anyagcsere-termékekkel történő elárasztásának. Ugyanakkor gátolhatja egyes tápanyagok felszívódását. Természetesen számos betegség forrása is lehet egyben. De a belek nem tekinthetők a halál egyedüli és fő forrásának, ezért ezt a mondást nem szabad szó szerint értelmezni.

 

A bélszanálást túlzásba is lehet vinni?

Főként a gyulladásos bélbetegségekben és irritációkban ajánlott a fokozott óvatosság. Bizonyos terápiák rövidebb ideig és kisebb intenzitással végezhetők, a gyógyszereket esetleg kisebb dózisban lehet adagolni. A kezelés sikerét itt is a terapeuta tapasztalata határozza meg.

-dr. ki-
XIII. évfolyam 1. szám

Címkék: bélflóra-regenerálás, bélszanálás, béltisztítás, emésztés, mikrobiológiai terápia

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.