• Vissza

Böjti teák

Méregtelenítsünk nyírfalevéllel, csalánnal és pitypanggal

A böjtölés megtisztulást jelent, vagy a hagyományos orvoslás metaforikus kifejezésével élve salaktalanítást. Hogy a táplálékmegvonással mobilizált salakanyagoktól különösebb panaszok nélkül megszabadulhassunk, gyakran ajánlatos böjti teát használni. Az ilyen orvosi célú, megfelelően összeállított és alkalmazott teának eredeti feladatán túl egyéb előnyei is vannak, többek között a relaxáció.

A böjt során az anyagcsere melléktermékei elsősorban a kötőszövetekből szabadulnak fel, és kerülnek újra a vérbe, ahonnan ezt megelőzően a "hulladékraktárként" is szolgáló kötőszövetbe szállítódtak tovább. Ez a hatás többnyire a böjt első napjaiban lép fel, és általában az úgynevezett böjti krízis formájában nyilvánul meg: rosszullét, végtag- és fejfájás, nemritkán valódi betegségérzés formájában.

A salakanyagok kiválasztásához és a szervezet túlsavasodásának elkerüléséhez nagyon fontos, hogy segítsük a kiválasztást a veséken, a májon, a bélen és a bőrön át. A természetgyógyászatnak bevált módszerek egész sora áll rendelkezésére ehhez, hiszen a méregtelenítés számos krónikus megbetegedés bázisterápiájának része. Klasszikus módon minden böjt része a tea, amelyet mindig a célnak megfelelően állítanak össze. A böjttea számos szempontot egyesít magában:

• A méregtelenítés olyan gyógynövények segítségével, amelyek serkserkentik a kiválasztó szervek munkáját.

• Lúgos anyagok bejuttatása a szervezetbe, hogy semlegesítsék a böjt során a szervezetben fellépő savas terhelést.

• Folyadékpótlás a veseműködés segítéséhez.

• A teaceremónia tudatosan hangsúlyozza a böjt lelki szempontjait. A tea tehát olyan gyógynövényekből áll össze, amelyek a kiválasztó szervek, azaz a vese, a máj, a bőr és a bél tevékenységére hatnak.

Aquaretika: vízhajtó, de az ásványi anyagokat nem üríti ki

Azokat a gyógynövényeket, amelyek fokozzák a vizeletkiválasztást (diurézist), a fitoterápia aquaretika néven emlegeti, hogy megkülönböztesse azokat a hagyományos orvoslásban szívbetegségek és magas vérnyomás esetén alkalmazott diuretikumoktól. A szintetikus vízhajtók ásványianyag- és elektrolitveszteséget okoznak (főként a kálium esetén), amely súlyos következményekkel járhat (szívaritmia, bélrenyheség). A növényi aquaretikumok megnövelik a vesék kis szűrőszerveiben a szűrési rátát, és vízhajtáshoz vezetnek, de hatásukra nem növekszik meg az ásványi anyagok kiválasztása.

A vesenövények lehetővé teszik a vizelet részeit alkotó anyagoknak a jobb kiválasztását, tehát azokét, amelyeknek a vizelettel kell távozniuk a szervezetből. Idetartoznak a húgysavak, amelyeknek tartósan magas szintje köszvényt okozhat. A következő gyógynövények különösen alkalmasak böjti tea részeként a veseműködés serkentésére: nyírfa, csalán, aranyvessző és pitypang.

A nyírfa (Betula pendula) a maga ízületre hasonlító ágaival mindig is a mozgékonyság, kora tavasszal megjelenő üde zöld leveleivel pedig az újjászülető élet jelképének számított. A népi gyógyászatban a nyírfát a középkor óta "vesefaként" tartják számon, ás valóban, a nyírfalevél a benne található flavonoidoknak köszönhetően megnöveli a vizeletmennyiséget.

A csalán (Urtiva dioica) talán a legismertebb gyógynövény, amelyet a tavaszi méregtelenítő kúrák részeként használnak. Ennek megfelelően minden böjti teának elhagyhatatlan része. A csalán összetevőinek akár 20 százalékát is alkothatják az ásványi anyagok és nyomelemek, főként a kovasav, a vas, a kálium és a kalcium. Ezek az ásványi anyagok fokozzák a vizeletekiválasztást, és jelentős lúgos potenciált képviselnek, amelynek nagy jelentősége van a vér savszintjének ellensúlyozásában.

A közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea) a népi gyógyászatban régóta sebgyógyításra használatos. Manapság elsősorban a vesebajok fő ellenszerének számít: erősíti és segíti a vesét, anélkül, hogy stresszelné, és ezért vese- vagy vesemedence-gyulladás esetén is alkalmazható.

A pitypang (Taraxacum officinale) a csalánhoz hasonlóan a zöldcsütörtöki leves összetevője volt, amely a középkori orvoslás szerint a vér megtisztítására szolgált, és a vesére, illetve a májra ható növényekből állt. A pitypang egyfelől sok ásványi anyagot tartalmaz, főként káliumot, és vízhajtó hatása igazolt. Másfelől a benne található keserű anyagoknak köszönhetően epehajtóként is működik, és összességében véve serkenti az emésztést. Az epén keresztül kiválasztódnak a salakanyagok a májból, eljutnak a bélbe, és onnan a széklettel távoznak.

A cickafark (Achillea millefolium) szintén a böjttea része lehet. Aromatikus keserű anyagai jóvoltából serkenti az emésztést, az anyagcserét és görcsoldó hatású. Külsőleg májborogatásként alkalmazzák, amely szintén a böjt klasszikus eleme.

A máriatövis védi és regenerálja a májat

Ami az aranyvessző a vese számára, az a máriatövis (Silybum marianum) a máj számára. Serkenti a májműködést, segíti a károsodott májsejtek regenerálódását és véd a káros anyagokkal szemben. Súlyos májbetegségek esetén nem elég a tea, ilyenkor kész gyógyszerekre van szükség. Böjti tea részeként azonban jól beválik a máriatövis.

Nem feltétlenül szükséges, de ízletes és terápiás szempontból érdekes hozzáadni a teához hársfa- vagy bodzavirágot, amelyek serkentik az izzadást. Az izzadságon keresztüli méregtelenítés (diaforézis) fontos kivezető útvonal. Böjtöléskor ezt a célt szolgálja többek között a mozgás, mondjuk napi két-háromszori séta. A melegítő, izzasztó gyógynövények azoknak a böjtölőknek vonzók, akik hajlamosak a fázásra, amit ráadásul a táplálékmegvonás csak fokoz. Az ilyen téli teákat kiegészítésként ihatjuk.

Tipikus böjti gyógynövények erős lúgos hatással

A böjtölőknek gyakran ajánlják, hogy szedjenek lúgosító tablettákat vagy porokat. Ilyen hatással azonban a jól megkomponált böjtteák is rendelkeznek, hála a csalán vagy a pitypang magas ásványianyag-tartalmának. Ezek a szervezetben lúgosító hatást fejtenek ki. A tea – akárcsak a zöldségleves vagy a zöldséglé – alkalmazható annak a savasságnak az ellensúlyozására, amely egyébként a böjt hatására lép fel a szövetekben.

Hogy a tea ízletes legyen, aromatikus gyógynövényeket adhatunk hozzá. A mentát sokan szívesen isszák, és még epehajtó hatása is van. Alternatív megoldást jelenthet a citromfű, amely szintén enyhe epehajtó, nyugtató és puffadásellenes hatású, vagy az édesköménymag, amely ugyancsak a puffadás ellen hat. Hogy a tea nemcsak finom, hanem szép is legyen, a látványt olyan gyógynövényekkel fokozhatjuk, mint a narancssárga szirmú körömvirág. A calendula ráadásul még nyirokhajtóként is funkcionál.

A felsorolt összetevők egyike sem a bélen keresztüli kiválasztást serkenti, erre a célra kétnaponta külön széklethajtók szolgálnak, például a szenna. Ezeket csak rövid ideig szabad használni, mivel ingerelhetik a bél nyálkahártyáját. A hashajtásra szolgáló keserűsóhoz vagy a bélöblítéshez képest a tea gyakran hatékonyabb és mindenképpen kíméletesebb megoldást jelent.

A meghittségnek is terápiás ereje van

A böjti teából napi háromszor egy csészével igyunk: reggel felkelés után, késő délelőtt és délután, ahogyan orvosság esetén. A tea elkészítéséhez egy teáskanál drogot számítsunk egy csésze (150 ml) forrásban lévő vízzel leöntve, majd hét percig lefedve áztatva. Mivel gyógyböjt esetén nagy mennyiségű folyadékpótlásra van szükség (legalább 2 liter naponta, amelyből legalább a fele víz vagy tea), a böjti tea jól illik ebbe a koncepcióba.

A gyakran figyelembe nem vett hatása a gyógyteakészítésnek a vele járó ceremónia. Már a böjtölés alatt is van lehetőség arra, hogy bevezessük mindennapjainkba a meghittséget. A teát frissen készítsük, és szánjunk megfelelő időt arra, hogy a víz felforrjon, a gyógyfüvet leforrázzuk, hagyjuk ázni egy darabig, és végül üljünk le egy kényelmes fotelbe és kortyolgassuk el.

Végül felmerül még a kérdés, hogy tudniillik hosszú távon is ihatjuk-e a böjti teákat, és a válasz egyértelmű: nem! A böjti tea egyfajta orvosság, amit a böjt alatt természetesen minden probléma nélkül ihatunk. Ennek az az értelme, hogy elősegítse a böjt idején mobilizálódott méreganyagok kiürülését. A gyógyászati céllal alkalmazott gyógyteakeverékeket általában 4-6 hétig szokták inni, ez megfelel a "kúraszerű" kitételnek. Utána vagy térjünk át egy másik keverékre, vagy legalább tartsunk néhány hét szünetet, amíg érzékeljük a testünkben végbemenő változásokat.

A teafű beszerzésénél ügyeljünk a gyógyszerészeti minőségre: ellenőrzött és hatóanyagokban gazdag terméket válasszunk. A gyógyszertárakban általában ilyet kapunk. További beszerzési forrásként szóba jöhetnek még a bioboltok, itt ügyeljünk arra, hogy a felhasználási határidő ne járjon le. Az apró darabokra vágott gyógynövényeket legföljebb egy évig tarthatjuk el, az egész levelűeket két évig. 

Receptek böjti teához és májborogatáshoz

Májborogatás

A májborogatás klasszikus módon hozzátartozik a böjthöz. Erre alkalmas a cickafark. Hat evőkanál cickafarkvirágzatot öntsünk le fél liter forró vízzel, 10 percig lefedve hagyjuk állni, szűrjük le egy tálba, és adjunk hozzá még 1 liter forró vizet.

Egy törlőruhát hajtogassunk össze májméretűre, és tegyük a még forró vízbe. Jól csavarjuk ki és helyezzük a májunk tájékára. A tetejére rakjunk egy valamivel nagyobb len- vagy frottírtörülközőt, végül az egész tetejére egy gyapjútakarót, jól benyomkodva, hogy a meleg ne szökjön meg. Gyakran meleg palackot is szoktak még a tetejére tenni, különben a borogatás gyorsan kihűl.

A borogatást 15-20 percig hagyjuk fent, majd ugyanannyi ideig pihenjünk még. Az ideális időpont délben ebéd után (ami böjtöléskor úgyis csak leves vagy zöldséglé), vagy este elalvás előtt.

- szabó -
XIV. évfolyam 5. szám

Címkék: böjt, böjti teák, immunerősítés, méregtelenítő gyógynövények

Válogatás cikkeink közül:

• Kávé - a mágikus ital
• Vigyázat, kullancs!
• Valami más... - 2003. július
• Az egészségtudatos nők praktikái
• Zöldkártya

Válogatás cikkeink közül:

• Időskori makuladegeneráció
• Kom­plex ho­me­o­pá­tia az él­sport­ban
• Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet - A gyógyászat természete
• Nőgyógyászati betegségek más szemmel
• Lebegés

• Egészségnaptár

• Eseménynaptár

• Holdnaptár

• Vetési naptár

• Kínai horoszkóp

Aktuális lapszámunk:
2019. december