Betegségek A-tól Z-ig

C-vitamin: nem placébó

Napi 100g mg aszkorbinsav a minimum

A C-vitamin a legismertebb a vitaminok közül. Az egészség és a vitalitás szimbóluma. Elkötelezett hívei szilárdan hisznek benne, hogy nagy dózisban szedve megvédi őket a betegségektől, pl. a ráktól és az influenzától, míg a kritikusok és a táplálkozáskutatók szerint napi 100 mg éppen elegendő belőle, és óva intenek a többgrammos „megadózisoktól”, sőt ezeket kifejezetten károsnak tartják.


Az aszkorbinsav, más néven C-vitamin (a háttérben a vegyület képlete látható) narancsban és más citrus- gyümölcsben, de sok zöldségben is megtalálható

 

C-vitamin erős antioxidáns. Megvédi a biológiai struktúrákat az agresszív szabad gyökök támadásától és az oxidatív folyamatoktól. Egyszerűen kifejezve, megvédi a szöveteket és a fontos molekulákat (pl. a sejtmembránokat, a „jó” LDL-koleszterint) a „megavasodástól”. De ennél is többet tud, más vitaminokat, pl. az E-vitamint is megvédi az oxidációtól. Ezért számos élelmiszerben szerepel adalékként, aszkorbinsav megnevezés alatt.

 

A fentieken túlmenően egyéb hatásai is vannak:

 

Javítja a vas felszívódását a belekből.

 

Kulcsszerepet játszik a kollagének termelődésében, ezért fontos a bőr, a fogak, a körmök és a haj egészségének megőrzésében.

 

Megakadályozza a béltraktusban a rákkeltő nitrózus aminok termelődését.

 

Erősíti immunrendszerünket a kórokozókkal szemben, elősegíti az antitestek és az interferon termelődését, támogatja a fehérvérsejtek működését (ezekben van az összes sejtjeink közül a legtöbb C-vitamin).

 

A C-vitamin erős antioxidáns

 

Az emberi test nem képes jelentős mennyiségben tárolni, raktározni a C-vitamint, ezért nap mint nap el kell fogyasztanunk a szükséges mennyiséget. Ha nem fogyasztunk C-vitamint, néhány nap múlva jelentős hiány alakul ki a szervezetben. Immunrendszerünk gyengélkedni kezd, fogékonyabbá válunk a fertőzésekkel szemben. A kollagéntermelődés is zavart szenved, ezért súlyos C-vitamin-hiány hatására fogínyvérzés lép fel, később a fogak kihullanak. Ezt a betegséget skorbutnak nevezik, és a korábbi századokban ez volt a tengerészek körében az első számú halálok. Ez a kórkép általában néhány hónapos C-vitamin-hiány hatására alakul ki.

 

Egy angol vidéki orvos már a XVIII. században felismerte, hogy a friss gyümölcsökben és zöldségekben létezik egy olyan anyag, amellyel megelőzhető a rettegett tengerészbetegség. Ezért azt követelte a brit admiralitástól, hogy a hajókon vigyenek magukkal sok gyümölcsöt, zöldségeket és savanyú káposztát, és ezt rendszeresen egyék a tengerészek. Legalább 150 évbe tellett, mire a brit tengerészeti vezérkar felkarolta az ötletet. Azóta sikerült azonosítani a rejtélyes anyagot, amely megvéd a skorbuttól: az aszkorbinsavat, amelynek jelentése szó szerint magyarra fordítva „antiskorbutsav”. Lehetséges, hogy újabb 150 évnek kell eltelnie, mire a tudomány felismeri, hogy a jelenleg előírt napi mennyiség túlságosan alacsony.

 

Az állatvilágban az aszkorbinsav nem is „vitamin”

Egyelőre senki nem tudja megmondani, valójában mennyi C-vitaminra van feltétlenül szükségünk naponta. A Német Táplálkozástudományi Társaság néhány éve napi 75-ről 100 mg-ra emelte az ajánlott dózist. Az ún. ortomolekuláris gyógyászat képviselői ezzel szemben napi egy, de inkább több gramm mennyiségben ajánlják fogyasztását. Linus Pauling (1901–1994), kétszeres Nobel-díjas vegyész, a „C-vitamin-pápaként” ismert tudós naponta 30 grammot fogyasztott! Ma sem tudjuk, igaza volt-e, de amikor 93 éves korában elhunyt, kritikusainak többségét túlélte...

 

A napi 100 mg-os adag a skorbut megelő­zéséhez szükséges minimális dózis. Nem több, és nem kevesebb. Ha azonban profitálni szeretnénk az aszkorbinsav antioxidáns hatásaiból is, valószínűleg megvédve ezzel szervezetünket a ráktól, a szívinfarktustól, a reumától, asztmától és egy sor olyan betegségtől, amelyekről tudjuk, hogy közük van az oxidatív stresszhez, akkor be kell látnunk, hogy napi 100 g messze nem elegendő.

 

Az emberi test nem képes jelentős mennyiségben tárolni, raktározni a C-vitamint, ezért nap mint nap el kell fogyasztanunk a szükséges mennyiséget

 

A tudomány vitaminoknak nevezi azokat az életfontosságú, tehát nélkülözhetetlen szerves vegyületeket, amelyeket az emberi, ill. az állati szervezet nem képes maga előállítani. Kevesen tudják, hogy a C-vitamin ebből a szempontból az állatvilágban nem számít vitaminnak, hiszen a kutya, a macska, a ló, szinte minden állat képes azt maga előállítani. Csak az emberszabású majmok, a tengerimalacok és az ember kénytelen a C-vitamint táplálékaival magához venni. A kutatók feltételezik, hogy elődeink évmilliókkal ezelőtt tisztán vegetáriánus étrenden éltek, ezért nagyon sok aszkorbinsavat fogyasztottak, így a szervezetnek nem volt szüksége rá, hogy maga állítsa elő ezt a létfontosságú vegyületet. Mutáció révén az emberi faj egy idő után elvesztette azt a képességét, hogy C-vitamint állítson elő. Ez előnyös fejlemény volt, hiszen az eddig erre a célra fordított biológiai energiát más célokra fordíthatta. A saját C-vitamin-előállítás képességének elvesztése magas C-vitamin-tartalmú étrend mellett szelekciós előnyt jelentett az evolúció folyamatában.

 

Lássuk, mennyi aszkorbinsav termelőik egy kb. 75 kg súlyú állat szervezetében? Mindegy, hogy egy kisebb borjúról vagy egy nagy testű kutyáról van-e szó, egy 75 kg-os állat kb. 1-2 gramm C-vitamint állít elő minden nap. Amikor megbetegszenek, akkor napi 10 grammra nő ez a mennyiség! Úgy tűnik, ez az optimális dózis. És vajon milyen mennyiséget vesz magához az ember?

 

A túl kevés zöldség és gyümölcs hiányállapothoz vezet

Egy tíz évre kiterjedő német felmérés szerint a lakosság kb. fele még a rendkívül alacsonynak tűnő napi ajánlott 100 mg-os adagot sem fogyasztja el. 100 g káposzta, brokkoli vagy paprika kb. 100 mg C-vitamint tartalmaz. Emellett bizonyos gyümölcsök, pl. a mangó, a citrusfélék, a fekete ribizli, a homoktövis gazdagok C-vitaminban. Persze a napi szükségletet nem egyetlen forrásból kell fedeznünk! Több gramm C-vitamin elfogyasztása azonban csupán étkezéssel aligha megoldható.

 

Súlyos C-vitamin-hiány hatására fogínyvérzés lép fel, később a fogak kihullanak

 

Vannak-e káros következményei vagy mellékhatásai, ha nagyobb napi adagban fogyasztunk C-vitamint? A válasz egyértelműen: nem! A vizsgálatok szerint még akkor sem történik semmi baj, ha naponta 10 grammot – tehát a hivatalosan ajánlott napi dózis százszorosát – eszünk belőle. Ennek oka egyszerű, ha túlságosan nagy a dózis, egyszerűen hasmenést kapunk, és a fölösleg szélsebesen eltávozik – ekkor tehát ajánlatos a tolerálható szintre csökkenteni az adagot. Ám akut gyulladások alkalmával testünk a normál esetben hasmenést okozó adag többszörösét is jól viseli.

 

Néhány lehetséges mellékhatásra azonban mégis érdemes odafigyelni:

1. Akinek érzékeny a gyomra, annak nagyobb mennyiségben panaszokat okozhat a savas kémhatású C-vitamin (aszkorbinsav). Nekik elsősorban a vékonybélben oldódó kapszulás formát vagy pufferolt C-vitamint ajánlott szedni (lásd a keretezett szöveget).

 

 

Szinte minden állat képes maga előállítani a C-vitamint

 

2. Aki a C-vitamint vízben oldott por vagy pezsgőtabletta formájában szedi, utána alaposan öblítse ki a száját, mert az aszkorbinsav megtámadja a fogzománcot.

 

3. Gyakran olvashatjuk, hogy a nagy dózisú C-vitamin vesekövet okoz. Nos, ez a félelem elméleti megfontolásokra alapozott, de kísérletekkel ezt nem lehetett megerősíteni.

 

4. Laborkísérletekre hivatkozva sokan azt állítják, hogy a C-vitamin nem antioxidáns, hanem éppen ellenkező, tehát oxidatív hatású. Ezt eddig csupán kémcsőben lehetett megfigyelni, de a kémcsőben zajló dolgoknak vajmi kevés közük van a biológiai valósághoz. Leszögezhetjük tehát, hogy a C-vitamin alapvetően antioxidáns hatású.

 

 

Cinkkel együtt kiváló kombináció

A legtöbben megfázás esetén szedik. Egy klinikai kísérletben két, náthás csoport közül az egyik 1000 mg C-vitamint, a másik csoport pedig placébót kapott. A C-vitamint kapó csoport ezen kívül 10 mg cinket is kapott, ami kiváló kombináció. Ez a csoport a kísérlet ötödik napján szignifikánsan jobb állapotban volt, mint a kontrollcsoport tagjai. A náthának tehát nem feltétlenül kell egy hétig tartania.

 

 

A C-vitamin cinkkel együtt kiváló kombináció megfázás esetén

 

A teljesítménysportot űzők rendkívüli fizikai és pszichés terhelésnek vannak kitéve. Egy kísérletben azt vizsgálták, hogy a versenyúszóknál, akik jellemzően könnyen megfáznak, megelőzhető-e a betegség, ha rendszeresen napi 1 gramm C-vitamint szednek. A fertőzések gyakorisága ugyan nem változott a kísérlet során, de a betegség időtartama 22%-kal lerövidült. Ez első ránézésre nem tűnik soknak, de ha meggondoljuk, hogy egy versenyzőnek mit jelent, ha tíz helyett csak nyolc napig kénytelen szüneteltetni az edzéseket, amikor nagy megmérettetésre készül, beláthatjuk, hogy bizony ez a néhány nap igen­is számít. Ráadásul vegyük figyelembe, hogy mi, hétköznapi emberek is egyre nagyobb lelki és fizikai terhelésnek vagyunk kitéve hétköznapjaink során, tehát a C-vitamin áldásos hatásaiból mi is részesülhetünk.

 

Egy metaanalízis keretében 29 klinikai tesztet hasonlítottak össze, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a C-vitamin a vérnyomás alakulására. Az alkalmazott C-vitamin-dózis átlagosan napi 500 mg volt. A vizsgált időszak során az egészséges kísérleti személyek vérnyomása átlagosan 3,84 mmHg értékkel csökkent, de a magas vérnyomásban szenvedőknél a csökkenés 4,85 mmHg volt.

 

 

A szemünknek nem csak A-, de C-vitaminra is szüksége van

 

Ha természetes módon akarjuk csökkenteni a vérnyomást, általában több módszert kell egymással kombinálnunk. Ennek ellenére ez a csekélynek tűnő vérnyomáscsökkenés is fontos lehet.

 

A rákterápia kiegészítése C-vitaminnal

Egy emlőrákos nőkön végzett klinikai kísérletben 53 nő négy héten át nagy dózisban (7,5 g/nap) kapott C-vitamint intravénásan a szokásos rákterápia kiegészítéseként. A kontrollcsoport 72 nőből állt, ők nem kaptak C-vitamint. A C-vitaminos csoportban a kemoterápia és/vagy a sugárterápia jóval kevesebb és enyhébb mellékhatást (émelygés, hányás, kimerültség, depresszió, alvászavarok, vérzékenység) okozott, mint a kontrollcsoportban. A magas dózisú C-vitamin egyetlen esetben sem okozott mellékhatásokat. Azt egyelőre nem sikerült tisztázni, vajon a C-vitaminnal meghosszabbítható-e a rákbetegek élete. Azonban pusztán az a tény, hogy az aszkorbinsav segítségével jelentősen javítható a betegek életminősége, igazolja e kiegészítő kezelés létjogosultságát.

 

 

Az ún. ortomolekuláris gyógyászat képviselői napi egy, de inkább több gramm mennyiségben ajánlják a C-vitamin fogyasztását

 

A szemünknek nem csak A-, de C-vitaminra is szüksége van. Egy klinikai teszt a C-vitaminnak a szürke hályog kialakulására gyakorolt hatását vizsgálta. 5638 személynél (mindegyik elmúlt 60 éves) ellenőrizték a vérben a C-vitamin és egyéb tápanyagok szintjét, ezzel párhuzamosan pedig megvizsgálták a szemüket is. Azoknál a kísérleti alanyoknál, akiknek a vérében a legmagasabb volt a C-vitamin szintje, 39%-kal alacsonyabb volt a hályog megjelenési aránya, mint a legalacsonyabb szintet felmutató személyeknél. A lutein, a zeaxanthin és a retinol – tápanyagok, amelyeket a holisztikusan gondolkodó szemorvosok ajánlanak betegeiknek – szintén negatív asszociációt mutattak a szürke hályoggal (ez azt jelenti, hogy akinél e tápanyagok szintje a vérben magas volt, annál szintén jóval ritkább a szürke hályog), de ez az összefüggés sem volt olyan kifejezett, mint a C-vitamin esetében!

 

Általában a magas húgysavszint (a köszvény okozója) esetén ajánlatos a vizeletet lúgosítani, mivel a vesék savas kémhatású vizelet esetén nehezebben tudják kiválasztani és kiüríteni a húgysavat. Mégis, 2,9–7,0 mg/dl húgysavszintű betegekkel folytatott kísérletekben a kísérleti személyek 500 mg C-vitamint kaptak. Ennek hatására a vérük húgysavszintje 0,35 mg/dl-rel (ez kb. 5-10%-os csökkenésnek felel meg) csökkent. További kutatás szükséges annak tisztázására, hogy ugyanezt a hatást lehet-e elérni, ill. meg lehet-e előzni magasabb húgysavszint esetén.

 

Tipp: Semleges kémhatású nátrium-aszkorbát előállítása házilag

Aki rosszul tolerálja az aszkorbinsavat, olcsón és egyszerűen előállíthat semleges kémhatású C-vitamint. Ehhez keverjen össze 100 g aszkorbinsavport 48 g nátrium-bikarbonáttal (50 g nátri­um-bikarbonátból kb. 1/2 teáskanálnyit kell kivenni). A keverék semleges kémhatású nátrium-aszkorbát. Ebből a keverékből egy teáskanálnyi adag kb. 2-3 gramm C-vitamint tartalmaz.

 

 

A homoktövis is kiváló C-vitamin-forrás

 

Vízben oldva a nátrium-aszkorbát erősen habzik, íze kellemetlen. Ezért érdemes inkább gyümölcslében elkeverve elfogyasztani. Ha a keverék készítésekor több mint 1 teáskanálnyit vesz el az 50 g nátrium-bikarbonátból, akkor a kész keverék kémhatása nem lesz teljesen semleges, a belőle készült oldat kissé savanykás, tehát savas kémhatású lesz. A kész porkeveréket feltétlenül száraz helyen tárolja, erre a legmegfelelőbb egy szorosan zárható csavaros üveg.

V.T.
XIX. évfolyam 3. szám

Címkék: aszkorbinsav, C-vitamin

Aktuális lapszámunk:
2019. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.