Betegségek A-tól Z-ig

Csalánkiütés

Az allergiás eredetű esetekben mindenképp meg kell találni a kiváltó okot

A bőr úgy néz ki, mintha az illető csalánbokorba zuhant volna: duzzadt, kissé kiálló, piros, viszkető, égő kiütések. A betegséget a csalán latin nevéről (urtica) nevezték el urtikáriának. Noha nem mindig sikerül egyetlen kiváltó okot találni, számos ígéretes kezelés létezik a panaszok enyhítésére.


A csalánkiütés gyerekeknél is előfordul, de szerencsére ritkán. A serdülőkortól kezdve sajnos egyre gyakoribb

 

A lakosság 20-25 százalékánál életében legalább egyszer kialakul csalánkiütés, a nőknél kétszer gyakrabban, mint férfiaknál, főképp 30– 40 éves korban. Az európaiak 1,3  százalékánál a betegség idültté válik, vagyis hat hétnél hosszabb ideig tart.

 

A piros hólyagok felléphetnek egyesével, nőhetnek akár lencsényi méretűre vagy annál is nagyobbra, de jelentkezhetnek sűrűn egymás mellett is. Olykor az égő, viszkető kiütés nagy területen jelenik meg, akár az egész testet elboríthatja, és órákon vagy akár napokon át is fennállhat. Az akut epizódok száma különböző, egyeseknél naponta többször jelentkezik a tünet, míg másoknál néhány napos szünet is van.

 

A bőrtünetekhez olykor társulhat láz, fejfájás és émelygés is. Súlyosabb lefolyású esetekben (pl. rovarcsípések után) anafilaxiás sokk is felléphet, amit légszomj, erős verejtékezés, hasi görcsök és a vérnyomás vészes csökkenése jellemez. A legsúlyosabb és legritkább forma az ún. Quincke-ödéma. Itt a csalánkiütés a bőr alatti kötőszövetekre is átterjed, az ajkak és a szemhéjak erősen beduzzadnak, az egész arc eltorzul. Ha ráadásul még a légutak és a szájüreg nyálkahártyái is megduzzadnak, akut légszomj, fulladás fenyeget, ami életveszélyes, ezért ilyenkor sürgős orvosi beavatkozás szükséges.

 

A gyötrelmes viszketés orvoshoz hajtja a beteget

Ami a beteget leginkább kínozza, az a viszketés, emiatt fordulnak orvoshoz. Sejtszinten a csalánkiütés a hízósejtek önvédelmi reakciója (ez az immunrendszert alkotó sejttípusok egyike) bizonyos anyagokra. A sejt ilyenkor egy között a pirosságért és az erős viszketésért is. Sokféle kiváltó ok jöhet szóba, ám amit gyakran intenzív keresés ellenére sem sikerül megtalálni. Olykor több tényező együttes hatása áll a háttérben. A lehetséges tényezők:

 

• Az allergiás reakció bizonyos élelmiszerekre (pl. mogyorófélékre, zellerre, halra, tojásra, gabonára, tenger gyümölcseire, kagylóra, bogyós gyümölcsökre), élelmiszer-adalékokra (pl. mentolra és borsmentára a fogkrémben, kininre a tonikban, glutamátra), növényvédőszer-maradványokra a gyümölcsön és a zöldségekben.

 

• Fizikai ingerek, mint erős forróság vagy hideg, fény, víz és nyomás.

 

• Pszichés tényezők, mint stressz és túlterheltség.

 

• Gyógyszerekre adott reakciók, főként lázcsillapítók (aszpirin, diklofenák, ibuprofen), antibiotikumok (szulfonamidok, penicillin, cephalosporinok), szívgyógyszerek, magas vérnyomás elleni gyógyszerek (ACE-gátlók, béta-blokkolók, vízhajtók), inzulin.

 

• Oltásokra adott reakció.

 

• Rovarcsípés, főképp darazsak, méhek (anafilaxiás sokk veszélye!).

 

• Bőrkontaktus bizonyos anyagokkal (pl. növényekkel, állatokkal, latexszel, liszttel).

 

• Fertőzések (pl. vírusok, baktériumok, gombák, paraziták).

 

• Belgyógyászati betegségek: pajzsmirigy-, autoimmun-, reumás betegségek, ritkán a belső szervek rákos daganatai.

 

A csalánkiütés a bőrsejtekben lezajló allergiás reakció következménye

 

A legtöbb esetben a bőrtünetek olyan gyorsan megszűnnek, hogy mire a beteg eljut az orvoshoz, már semmi sem látható. Ha a panaszok nem újulnak ki, nem is szükséges semmilyen kezelés. A csalánkiütés akut formáját a hivatalos orvoslás, ha kezeli egyáltalán, akkor antihisztamin-hatóanyagokkal, tehát allergiaellenes gyógyszerekkel. Az antihisztaminok gátolják a hisztaminra adott reakciókat (viszketés, duzzanat, pirosság). Csak ha ritka esetekben sokkszerű szimptómák alakulnak ki vagy a betegség krónikussá válik, szükséges intenzívebb kezeléshez folyamodni. Szélsőséges esetekben az immunrendszer működését elnyomó gyógyszereket (pl. kortizont) alkalmaznak. Főképp fulladásos tünetek megjelenésekor szükséges gyorsan ható, sürgősségi ellátásban alkalmazott hatóanyagokat (kortizon, adrenalin) adni.

 

 

A homeopátiás kezelés szerei

Apis mellifica D12. Akut esetekben 1-2 óránként 5 golyócska, egyébként naponta 3-szor 5 golyócska. A panaszok melegítésre súlyosbodnak, a hideg, a mozgás és a hideg, nedves borogatások enyhítik. A viszketés égő jellegű, szúró, a hólyagok világospirosak és duzzadtak.

 

Acidum formicicum D12. Naponta 3-szor 5 golyócska. A dörzsölés és a nyomás hatására a panaszok enyhülnek. A viszketés vándorol. Melegítésre javul, a hideg azonban súlyosbítja a tüneteket.

 

Antimonum crudum D6. Naponta 3-szor 5 golyócska. A hideg és a meleg, valamint a napsugárzás egyaránt súlyosbítja a tüneteket. A viszkető, égő érzés főképp éjszaka jelentkezik. A páciens rossz kedvű és ellenkezős hangulatú. A friss levegő és a pihenés hatására enyhülnek a panaszok.


A viszketéssel járó gyötrelem megszűnik a hideg vizes fürdőben. Kerüljük
a meleg és a forró fürdőt, csak ront a helyzetünkön

 

Cardiospermium halicacabum D2. Naponta 3-szor 5 golyócska. Viszkető, allergiás eredetű kiütések, a páciens ingerlékeny, ideges, türelmetlen. A bőr ki van kaparva és piros foltok látszanak rajta.

 

Dulcamara D4. Naponta 3-szor 5 golyócska. A hideg levegő és a nyirkos idő hatására romlanak a panaszok. A meleg jót tesz. Ha a beteg levetkőzik, kitakarózik, romlik az állapota. A beteg ingerült és türelmetlen, véresre vakarja magát. Hajlamos herpeszre.

 

Natrium chloratum D12. Naponta 3-szor 5 golyócska. Viszkető hólyagok intenzív napsugárzásra, klímaváltozásra vagy fizikai terhelésre. Erős viszketés stressz, bánat hatására.

 

Urtica urens C6. Naponta 3-szor 5 golyócska. A szimptómák minden évben ugyanabban az időben visszatérnek. Jellemző a viszkető, égő, forró foltok megjelenése, a páciens hajlamos a reumára.

 

Histaminum hydrochloricum D30. Egyszer 5 golyócska akut esetben.

 

 

Krónikus esetben intenzív kezelés szükséges

Az allergiás eredetű esetekben mindenképp meg kell találni a kiváltó okot. A keresésben sokat segíthet egy napló vezetése, amelyben pontosan fel kell jegyezni minden elfogyasztott élelmiszert, és hogy mikor jelentkeznek a panaszok. Az élelmiszerek és a táplálkozási szokások pontos megfigyelése mellett rengeteget segíthet a bőrteszt és különféle vérvizsgálatok elvégzése.

 

Ami a beteget leginkább kínozza, az a viszketés, emiatt fordulnak orvoshoz

 

Noha a stressz ritkán okoz önmagában csalánkiütést, a lelki feszültségek hatására súlyosbodhatnak vagy ismét fellángolhatnak a panaszok. Gyakran nincs lehetőség teljesen kivonnunk magunkat a stresszt okozó helyzetek alól, relaxációs technikák vagy autogén tréning segítségével azonban enyhíthetjük a káros hatásokat.

 

Az alkoholtól a hisztamint termelő hízósejtek könnyebben aktiválódnak. Ezen kívül az alkohol gátolja a hisztamint lebontó egyik enzimet, amitől szintén emelkedik a hisztaminszint. Tanácsos tehát tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, valamint a hisztaminban gazdag élelmiszerektől is (pl. halak, tenger gyümölcsei, érett sajtok, savanyú káposzta, bor), melyek szintén kedvezőtlen hatásúak.

 

 

A hideg és a terhelés által kiváltott csalánkiütés ellen a legjobb a szoktatás

Egyeseknél a csalánkiütés hideg ingerek hatására jelentkezik. Náluk hatásos a „szoktatás” vagy edzés, aminek lényege, hogy terápiás felügyelet mellett a beteget rendszeresen hideg ingernek teszik ki, míg szervezete hozzá nem szokik.

 

A bélrendszer szanálása szintén támogatja a krónikus csalánkiütés kezelését

 

Az ún. cholinerg csalánkiütés esetében is (amikor a páciens testhőmérséklete megemelkedik például edzés, erőkifejtés, meleg fürdők, csípős fűszerek hatására) ajánlott naponta többször fizikai terhelésnek kitenni a pácienst, amivel megelőzhető a kiütések megjelenése. Hasonló a helyzet anapfény által kiváltott kiütésekkel is, a terápiás fénykezelést azonban orvosi felügyelet mellett kell végezni.

 

 

Sajátvér-kezelés most már a tudomány áldásával

A saját vérrel végzett terápia hatékonyan enyhítheti a krónikus csalánkiütést. A kezelés során a pácienstől kevés vért vesznek le, majd rögtön visszainjekciózzák a farizomba. Ez az eljárás stimulálja az immunrendszert.

 

A bélrendszer szanálása szintén támogatja a krónikus csalánkiütés kezelését. A bél immunrendszerünk szempontjából rendkívül fontos, sőt központi szerepet játszik, ezért minden, az immunrendszer működését szabályozó kezelés első lépése a bél belső miliőjének javítása.

 

Az urtikária akut formájában a gyógyulási esélyek általában jók, mivel ez a forma ritkán és rövid időre jelentkezik. Az allergiás csalánkiütés esetén is jó a prognózis, ha sikerül azonosítani és következetesen kerülni a kiváltó anyagot. A csalánkiütés idült formájában a páciensek 50 százaléka hat hónap múlva is panaszmentes, sajnos azonban a betegek 10 százaléka még évekkel később is szenved a kiújuló epizódoktól.

 

Az alkoholtól a hisztamint termelő hízósejtek könnyebben aktiválódnak

 

Néhány jól bevált „házi szer” alkalmazásával elviselhetőbbé tehetők a csalánkiütés tünetei:

• A nátriumhidrogénkarbonát (nátron) a sütőpor egyik alkotóeleme. Langyos-hűvös ülőfürdő vizéhez keverhető, ami rövid távon enyhítheti a viszketést.

 

• A bőr ecetes vizes ledörgölése (egy evőkanálnyi borecet egy liter vízhez) átmeneti enyhülést eredményez.

 

• A túrós pakolás hűtő hatású, ami szintén nagyon kellemes lehet.

 

• Egyes páciensek átmeneti javulásról számolnak be csalántea fogyasztását követően. Naponta két- háromszor egy-egy csésze tea elfogyasztása javasolt. (1 teáskanálnyi csalán egy csésze forrásban lévő vízzel leforrázva, 3-4 percnyi állás után leszűrve.)

 

 

Diéta: makacs esetekben diagnosztikum és terápia egyaránt

Makacs esetekben a krumpli-rizs-víz diéta bevált módszer. Néhány napig csak ezt az étrendet szabad fogyasztani, amire a panaszok csökkennek. Ez a diéta egyúttal diagnosztikai módszernek is tekinthető, főképp, ha élelmiszert sejtünk a panaszok mögött. A burgonya és a rizs olyan élelmiszerek, amelyekre a legkevesebben reagálnak allergiával.

 

Az élelmiszerek és a táplálkozási szokások pontos megfigyelése mellett rengeteget segíthet a bőrteszt és különféle vérvizsgálatok elvégzése

 

A 3–7 napig tartó diéta során tehát kizárólag burgonyát, rizst és vizet szabad fogyasztani, méghozzá mindezt sótlanul. Ha a diéta során csökkennek a tünetek, orvosi felügyelet mellett, lépésről lépésre felvehető az étrendbe egy-egy újabb élelmiszer. A panaszok jelentkezéséből következtethetünk az allergén élelmiszerekre.

- dr. ki.-
XVII. évfolyam 4. szám

Címkék: bőrbetegségek, csalánkiütés, holisztikus gyógymódok, viszketés

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.