Betegségek A-tól Z-ig

Csontritkulás: nem sorscsapás

Mit tehetünk csontjaink védelméért?


A csontváz a test szilárd váza, amely 206 csontból áll. Születéskor még kb. 300 csontunk van, közülük néhány a gyerekkorban összenő. Ez a szilárd mozgatható váz a test támasza, védelmezője.

 

A csontok, noha testsúlyunknak még 12 százalékát sem teszik ki, rendkívül sokoldalúak. Aktív szervekről van szó, amelyek egész életünkben anyagcserét folytatnak. A szervezet kalciumtartalmának 99, a foszfátok 85, a magnézium 50 százaléka csontjainkban található. 500-1000 naponként teljes csontrendszerünk megújul, anyaga kicserélődik. A csontok anyagcseréje tehát lényegében a régi csontszövetek újramodellezése, ami 120-200 napig tart. A folyamat csontjainkat folyamatosan kijavítja, és hozzáigazítja a környezeti hatásoknak, terhelésnek.

 

Az antropológusok a több ezer éves csontleletek alapján képesek visszakövetni az emberiség történetét. Aktuális történetünk éppen a csontállomány gyors sorvadását mutatja, ami ráadásul fiatalkorban kezdődik. Költségeit és előfordulását tekintve is súlyos probléma világszerte a csontritkulás. Az érintettek többsége nő. 

 

Egy német felmérés szerint az 50 évesnél idősebb nők 39 százaléka csontritkulásos, ennek kialakulásában fontos szerepet játszik a klimax utáni hormonváltozás. A férfiaknál 50 éves kor után szintén csökken némiképp a férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintje, ez azonban nem olyan hirtelen és gyors folyamat, mint a nőknél. 

 

Normálisnak tekinthető, amikor korosodván csontjaink ritkulni kezdenek, de csak addig, amíg a csontok kalciumvesztése bizonyos keretek között marad. Ez évi 0,25–0,5 százalék veszteséget jelent. A dologban azonban az az alattomos, hogy mire a csontritkulás például egy csonttörés formájában megnyilvánul, addigra a folyamat már meglehetősen előrehaladott stádiumban van. Ugyanis a csontállomány ritkulása teljesen tünet- és panaszmentesen zajlik, tehát sokáig észrevétlen marad.

 

Általánosan ismert, hogy a kalciumnak és a napfénynek fontos szerepe van a betegség kialakulásának megelőzésében. Nem véletlenül a kalcium a legnagyobb tömegű ásványi anyag szervezetünkben, súlya 1200-1500 g egy felnőttben. Ám ezenkívül további tápanyagok, például a K-vitamin sokkal fontosabbak a csontok egészsége szempontjából, mint azt eddig feltételeztük.

 

1. kép: Az egészséges csontban hossz- és keresztirányú lemezkék vannak
2. kép: Csontritkuláskor ezek a rácsszerkezetek elvékonyodnak, törékennyé válnak, és el is törnek

 

Tipikus törések, amelyek a csonttömeg és a csontok szerkezetének megváltozásából erednek: a combnyaktörés, a gerincoszlop háti szakasza csigolyáinak vagy az alkarnak a csuklóhoz közeli szakaszán bekövetkező törése, de idesorolhatók a felkar vállhoz közeli részeinek, az ülőcsontoknak, a bordáknak vagy a medencecsontnak a törései is. Annak érdekében, hogy ezek a területek egész életünkben együtt fejlődjenek, szükségesek az olyan vitaminok is, mint például a K-vitamin. Az ugyanis, hogy testünk felvegye az értékes kalciumot és az beépüljön a csontokba, ún. gátló és segítő tényezőktől függ.

 

A K1-vitaminról, más néven a fillokinonról van szó. Ez a vitamin főként a zöld színű főzelékfélékben fordul elő, mint amilyen a brokkoli, a zöld káposztafélék, a spenót, a zöldhagyma vagy a saláták. 

 

A K2-vitaminnal ellentétben, amelyet az emberi bélflórát alkotó baktériumok állítanak elő, a K1-vitamint táplálékainkkal kell magunkhoz vennünk. A csontok építése mellett a K1-vitaminnak a véralvadás szabályozásában is fontos szerep jut.

 

 

Mennyi kalciumra van szükségünk?

Mindenki sokat tehet csontjai egészségének megőrzéséért. A helyes táplálkozás 33 százalékban felelős az erős csontokért. (Ugyanilyen mértékben felelősek a hormonok, az örökletes tényezők, valamint a rendszeres testmozgás is.) Mivel az étkezések során csak meglehetősen korlátozott mennyiségben vagyunk képesek táplálékainkból felszívni a kalciumot, nem sokra megyünk azzal, hogy egyszerre nagy adagot fogyasztunk el kalciumban gazdag ételekből.

 

A sok tej és tejtermék fogyasztása az egyik nagy mítosz, ami a csontjaink egészségére gyakorolt hatásokat illeti. A kalciumot ugyanis fel kell tudni venni a tápcsatornából, és be kell tudni építeni a csontokba. Ez csak akkor lehetséges, ha a kalcium mellett magnézium, a szükséges vitaminok, valamint kollagének – a csont rugalmas szövetét alkotó anyag – megfelelő arányban vannak jelen szervezetünkben. Minél kiegyensúlyozottabb a táplálkozás, annál pozitívabb a hatása csontjaink egészségére. Az egyoldalú, kalciumban gazdag táplálkozás veszélye, hogy azzal túl sok telítetlen zsírsavat veszünk magunkhoz. A viszonylag sok kalciumot és fehérjét, kevés zsírt, de annál több gyümölcsöt, valamint zöldséget tartalmazó étrend kiváló hatású csontjaink szempontjából.

 

 

A K1-vitamin, a főképp zöld növényekben megtalálható fillokinon fontos a kalcium beépítése szempontjából. A spenót különösen gazdag K-vitaminban, ami elősegíti a kalcium beépülését a csontszerkezetbe

 

A kalcium felszívódását segíti:

 

• a tejben található tejcukor,

• a K1-vitamin – például salátában és petrezselyemben,

• a C-vitamin – gyümölcsökben és különféle zöldségekben,

• a D-vitamin – tengeri halban.

A D-vitamint magunkhoz vehetjük élelmiszerekből, de bőrünk ibolyántúli sugárzás (pl. napfény) hatására is képes azt előállítani. Naponta 30 perc a szabad levegőn elegendő, hogy kellő mennyiségű D-vitamint állítsunk elő.

 

A kalcium felszívódását gátolja:

 

• a zsír,

• bizonyos ballasztanyagok, például a teljes őrlésű gabonák,

• a túl sok foszfát, például húsokban, felvágottakban és kolbászfélékben, kólákban, édességekben, sörben vagy ömlesztett sajtban (az ömlesztett sajt 100 grammja 1200 mg foszfátot tartalmaz!),

• az oxálsav (céklában, kakaóban, mángoldban, rebarbarában), ami a vastagbélben megköti a kalciumot, így kalciumoxalát keletkezik, amelynek nagy része a széklettel távozik,

• az alkohol,

• a konyhasó, valamint túl sok fehérje, kávé, ami kedvez a kalcium kiürítésének a szervezetből.

 

Naponta egy alma, körte vagy paradicsom elegendő mennyiségű bórt tartalmaz.  A sajt ismert kalciumforrás. 100 g camembert napi kalciumszükségletünk felét tartalmazza. Nem csak tavasszal finom kenyérfeltét a kerti zsázsa, a különöse magas kalciumtartalmú zöldségek egyike. 100 grammban 214 mg kalcium van

 

A tej és a tejtermékek mellett a zöld főzelékfélék, saláták, mogyoró- és diófélék, mandula, szezámmag tartalmazza a legtöbb kalciumot. Említhető továbbá a magas kalciumtartalmú ásványvíz is, amely 150 mg kalciumot tartalmaz literenként.

 

Szervezetünk a táplálékok feldolgozása során a keletkező savas és lúgos anyagok pufferolásával, kiegyensúlyozásával van elfoglalva. A savas eltolódás (acidózis) pufferolása általában sikerül, azonban csak úgy, hogy aktiválódnak a csontokat lebontó sejtek (osteoclastok). Mindez csontritkuláshoz vezet.

 

A csontbontó sejtek fokozott aktivitásának oka a túlzott fehérjefogyasztás és az egyoldalú táplálkozás mellett lehet egy túl hosszúra nyúlt böjt is. Tehát az, hogy a csontok egészsége érdekében böjtölni kell: tévhit. A böjtölés hatására ugyanis a test nagy mennyiségben kezdi üríteni a vízben oldódó anyagokat, amelyek közé tartozik a kalcium is.

 

Hét fontos tápanyag az egészséges csontokért

Friss spenót, burgonya, gumós zeller és radicchio saláta, ez mind a tavasz és a kora nyár ajándéka. Hogy az ezekben található kalcium be is tudjon épülni a szervezetbe, ahhoz oszteokalcin szükséges, amelynek aktivitásához K-vitamin kell. Az oszteokalcin hálót alkot, amely mentén csontjainkban kikristályosodik a kalcium.

 

 

Élelmiszereink kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, melyek kedveznek a kalciumfelvételnek és melyek gátolják azt. A zöld saláta és a földieper is fontos eleme az egészséges csontok érdekében fogyasztott étrendnek

 

A fentiekhez társul a D-vitamin is. Noha 80-90 százalékban a napsugárzás hatására mi magunk állítjuk elő a szükséges mennyiséget belőle, a táplálkozás szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ugyanis szervezetünk csak korlátozott ideig képes raktározni. 

 

A sárga, illetve piros színű citrusgyümölcsök és a csipkebogyó szállítja a következő fontos tápanyagot, a C-vitamint. Ez a vitamin szintén megfelelő csontsűrűségről gondoskodik. A csipkebokor termésének előnye, hogy nem csak tavasszal és nyáron, de télen is szüretelhető a bokorról. Lekvár, zselé vagy lé formájában, esetleg szószként – a csipkebogyó sokoldalúan alkalmazható eleme a csontvédő étrendnek. 77 g csipkebogyóban 1 g C-vitamin található, ugyanannyi, mint 700 g zöldpaprikában vagy brokkoliban.

 

A bór segít megakadályozni a kalcium és a magnézium kiürítését a vizelettel, ezért szintén nem nélkülözhető. Naponta 3 mg bór az ajánlott adag, ez egy almában, egy körtében vagy egy paradicsomban található mennyiség.

 

A fluorid szilárddá és ellenállóvá teszi csontjainkat, testünk fluoridtartalmának 95 százaléka csontjainkban van elraktározva. Nagy adagban serkenti a csontépítő sejtek (osteoblastok) aktivitását. E folyamat közben több kalcium képes lerakódni a csontokban. Sajnos a nyugati országokban fluoridhiányosan táplálkoznak az emberek. Ezért lehet hasznos a grillszezon: a marhafilében és a garnélarákban ugyanis sok fluor van. A kalciumban gazdag fekete tea is kiváló fluorforrás.

 

A magnézium – amint azt már említettük – szintén fontos része táplálkozásunknak. Stabilizálja csontjainkat, mert fokozza a D-vitamin aktivitását. Ásványvíz formájában vehetjük magunkhoz, de bőségesen található a búzacsírában, a napraforgómagban vagy a mogyorófélékben is, amelyekkel ínycsiklandó nyári salátákat készíthetünk.

 

Akinél már kialakult a csontritkulás, sokat tehet csontjainak erősségéért. A helyes táplálkozás mellett fontos a testmozgás és a napfény. Már a fiatal férfiaknál is megfigyelhető a csontritkulás. Az ok: mozgáshiány, kevés napfény és sok nikotin

 

Mit tegyünk, ha már kialakult a betegség?

Noha a csontritkulást nem lehet tökéletesen gyógyítani, a megfelelő módszerekkel stabilizálhatjuk csontjainkat annyira, hogy azok ne törjenek el egykönnyen.

 

Minél korábban kezdjük meg a megelőzést, annál hatékonyabbak leszünk. A már fennálló csontritkulás esetén a kalciumszükségletet elsősorban nem tej és tejtermék formájában kell magunkhoz vennünk. Táplálkozásunk lehetőleg változatos legyen, de a fő jelszó: minél színesebb, annál jobb. A zöldségek (pl. brokkoli, szárzeller) a leghatékonyabb kalciumforrások, ami a kalcium biológiai felhasználását illeti. Az aktív életstílus, a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely bővelkedik az anyagokban és növényi eredetű táplálékokban, jelentősen lelassítja a korral járó csontritkulási folyamatot. A csontok egészsége szempontjából tehát a legfontosabb a zöld!

 

Az asztronauták – noha testileg kiválóan edzettek – több hónapig tartó súlytalanság (a csontok terhelésének hiánya) után egy hetvenéves aggastyán csontsűrűségével térnek vissza a földre. Az asztronauták csontritkulását csak úgy lehetett megállítani, hogy rendszeres edzéseket írtak elő nekik. Mozgás nélkül tehát a csontritkulás kezelése és megelőzése lehetetlen. Sokan úsznak vagy kerékpároznak – ezek kiválóan erősítik, edzik a keringés szervrendszerét, és alkalmasak a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésére. A csontok felépítése szempontjából azonban mit sem érnek! Csak a csontok rázkódásával járó mozgásformák járulnak hozzá a csontsűrűség növekedéséhez, vagy legalábbis annak megtartásához. Ilyen szempontból tehát a legkedvezőbb sport a kocogás – vagy ha ez nem megy, akkor a gyors gyaloglás. A séta, esetleg lépcsőn járással kombinálva, szintén jó. A gimnasztika is használ valamit, ha beiktatunk némi ugrálást. Az izomfejlesztő, testépítő gyakorlatok a csontozat szempontjából csak akkor érnek valamit, ha az izmok teljesítményhatárához közeli tartományban végzik a gyakorlatokat (csak haladóknak ajánlott!). Ám a hétköznapi terhelés értékét sem kell alábecsülni. 

 

Kalciumbombák

 

Kalciumtartalom 

mg/100 g

Energiatartalom 

kcal/100 g

Teljes tej 3,5% 120 63
Mozzarella 450 255
Feta/juhsajt 500 237
Ementáli  1200 382
Parmezán 1290 440
Zöldbab 57 26
Zöldhagyma 88 24
Édesköménygumó 109 23
Brokkoli 113 26
Spenót 126 16
Petrezselyem 145 30
Zöld káposzta 212 36
Turbolya 214 40
Szeder 44 43
Fekete ribiszke 46 47
Aszalt sárgabarack 82 256
Aszalt füge 190 243

 

Az asztronauták – noha testileg kiválóan edzettek – több hónapig tartó súlytalanság (a csontok terhelésének hiánya) után egy hetvenéves aggastyán csontsűrűségével térnek vissza a földre. Az asztronauták csontritkulását csak úgy lehetett megállítani, hogy rendszeres edzéseket írtak elő nekik. Mozgás nélkül tehát a csontritkulás kezelése és megelőzése lehetetlen. Sokan úsznak vagy kerékpároznak – ezek kiválóan erősítik, edzik a keringés szervrendszerét, és alkalmasak a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésére. A csontok felépítése szempontjából azonban mit sem érnek! Csak a csontok rázkódásával járó mozgásformák járulnak hozzá a csontsűrűség növekedéséhez, vagy legalábbis annak megtartásához. Ilyen szempontból tehát a legkedvezőbb sport a kocogás – vagy ha ez nem megy, akkor a gyors gyaloglás. A séta, esetleg lépcsőn járással kombinálva, szintén jó. A gimnasztika is használ valamit, ha beiktatunk némi ugrálást. Az izomfejlesztő, testépítő gyakorlatok a csontozat szempontjából csak akkor érnek valamit, ha az izmok teljesítményhatárához közeli tartományban végzik a gyakorlatokat (csak haladóknak ajánlott!). Ám a hétköznapi terhelés értékét sem kell alábecsülni.

 

A csonttömeg életünk folyamán folyamatosan megújul. Ha nem fogyasztjuk el a megfelelő tápanyagokat, ásványi anyagokat, csontjaink elgyengülnek

 

Ésszerű diagnosztika

A csontsűrűség megbízhatóan vizsgálható az ún. DXA-technikával (protonsugár). A CT is pontos képet ad a csontsűrűségről. Az ilyen vizsgálatok során mért rossz értékeket összefüggésbe lehetett hozni a csonttörések számának növekedésével. Ezzel szemben az ujjakon vagy a sarokcsonton elvégzett ultrahangvizsgálatok eredménye nem megbízható. Egyelőre az sem bizonyos, hogy az ujjakon vagy a sarokcsonton mért csontsűrűség milyen kockázatot jelent a combcsontra vagy a csigolyákra nézve – márpedig utóbbiak törnek a leggyakrabban, csontritkulás esetén.

 

Sajnos csontritkuláskor a laborvizsgálatokat hanyagolják az orvosok. Pedig fontos lenne a D-vitamin-szint és a csont-AP (alkalikus foszfatáz) szintjének meghatározása. A közép-európai lakosságban gyakran megfigyelhető a D-vitamin hiánya, vagy a vitaminszint az alsó határon van. Fennálló csontritkulás vagy fokozott kockázat esetén azonban fontos az optimális D-vitamin-szint biztosítása, ugyanis e vitamin biztosítja a kalcium beépülését a csontokba.

 

A csont-AP nem mutatja ki a csontritkulás mértékét, azonban annak folyamatát igen. Minden csontátépüléskor (pl. egy csonttörés utáni gyógyuláskor vagy csontritkulásos csontállományvesztésnél) felszabadul ez az enzim. A magas érték a csontanyagcsere, illetve a csontátépülési folyamatok intenzitását jelzi. Ilyenkor tehát vagy erős csontátépülés, vagy erőteljes csontleépülés zajlik. A megfelelő terápia – legyen az gyógyszeres vagy természetgyógyászati jellegű – hatásossága a csont-AP mérésével már három hónap után mérhető, ellenőrizhető, míg a csontsűrűség mérésének ismétlése csak egy év múlva ésszerű.

 

Figyelmeztető jelek

• Hajlott hát (özvegyi púp).

• A testmagasság néhány hónap alatt több centiméterrel csökken.

• Megmagyarázhatatlan csonttörések, amelyek különösebb külső erőbehatás hiányában is bekövetkeznek.

• Az oldalsó bordaív és a medencecsont közötti távolság jelentős csökkenése vagy megszűnése.

V. T.
XVI. évfolyam 5. szám

Címkék: csontritkulás, kalcium, osteoporosis

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.