Betegségek A-tól Z-ig

Depresszió - a titokzatos betegség

Minden kezeletlen depresszió súlyos és életveszélyes, amely az érintettek 10-15 százalékánál öngyilkosságba torkollik


 

A depresszióra való hajlam gyakran öröklött, de kiválthatják nehéz élethelyzetek is: a gazdasági válság, a munkanélküliség. Ám a jólét és a gondmentes élet sem jelent garanciát. E látszólag egymásnak ellentmondó megállapítások is éppen elegendők a búskomorsághoz. A depresszió a hátfájás és az akut fertőzések után a harmadik betegség, amely a leghosszabb időre munkaképtelenné teszi az embert.

 

Aki a depresszió foglya, az nem csak egyszerűen lehangolt vagy rossz a hangulata. Fel is tehetjük az első lényeges kérdést: mikor lehangolt valaki, és mikortól beszélhetünk valódi depresszióról? A depresszió szó a latin deprimere igéből származik, amelynek jelentése lenyomni. Az orvos akkor beszél depresszióról, ha tartósan, legalább 14 napig tart a hangulatzavar, illetve a motivációhiány. Jellemző a fokozott fáradtság, a csökkent koncentrációs készség, valamint az életkedv teljes hiánya. Ezt a hangulatzavart az önértékelés és az önbizalom csökkenése kíséri, amihez olyan jövőkép társulhat, amelyet teljesen kilátástalannak ítél a beteg. Sokan éber tudatállapotban teljesen mozdulatlanul fekszenek az ágyukban, és nem reagálnak semmire.

 

Ők nem csak magától a depressziótól szenvednek, hanem attól is, hogy szégyellik magukat és félnek a környezetükből érkező negatív visszajelzésektől. Nem alaptalanul, mert társadalmunkban e betegséghez megbélyegzettség társul. Ez az egyik oka annak, hogy a depresszió közel felét egyáltalán nem ismerik fel. Pedig minden kezeletlen depresszió súlyos és életveszélyes, amely az érintettek 10-15 százalékánál öngyilkosságba torkollik.

 

A gyerekek és a fiatalok másképp reagálnak a depresszióra, mint a felnőttek. Agresszívvé vagy valamilyen szenvedély rabjává válnak

 

Gyermekek és fiatalkorúak között külön probléma, hogy nehezebb felismerni a betegséget a felnőttekétől eltérő tünetek miatt. Rájuk nem jellemző a motiváció hiánya, viszont annál problémásabb a viselkedésük: gyakran nyúlnak droghoz, alkoholhoz, kórosan agresszívvé, nyugtalanná válnak. Ebben a korban a depresszió tünetei a mindenkori fejlődési szakaszuktól függően változnak. A nagyon kicsi gyermekek sírnak, nincs kedvük játszani, esetleg rossz az étvágyuk. Megtörténhet, hogy később kezdenek el járni, beszélni, mozgásukban esetlenebbek. Serdülőkorban jellemző rájuk a gyakori hangulatingadozás, az iskolai teljesítmény hanyatlása, de felléphetnek testi tünetek is, például fejfájás. A depresszió egyik leggyakoribb, kezdeti jele az álmatlanság, illetve az alvászavar, amely persze lehet banális jelenség is, vagy okozhatja stressz és az életkor előrehaladása. További figyelmeztető jel, ha valaki már régóta nem érez örömöt és semmi nem érdekli.

 

Milyen mérték­ben felelősek a gének?

A genetikai tényezők befolyását kb. 40 százalékra teszik a szakemberek. A depresszióra való hajlam lehet örökletes. Ez különösen igaz az ún. bipoláris depresszióra, amikor a beteg szélsőséges hangulatok között vergődik. A génkutatók feltételezik, hogy legalább nyolc különböző gén vesz részt a depresszió kialakulásában, de különösen az, amelyik a szerotonin szállításában játszik fontos szerepet. Ez az ingerületvivő anyag az idegsejtek közötti kommunikációban nélkülözhetetlen, és az idegrendszerben zajló információáramlás zavartalanságát biztosítja. Szabályozó funkcióikhoz természetesen hozzátartozik hangulatunk befolyásolása is.

 

A függőséget okozó szerek, mint az alkohol, szintén kiválthatják a depressziót, mivel befolyásolják az agyban a neurotranszmitterek működését. A nikotinnak például stimuláló, érzelmileg kiegyensúlyozó hatása van, ráadásul igen gyorsan hat. Ezzel ugyanakkor be is indulhat az ördögi kör - ha az alkoholfogyasztás vagy a cigaretta javítja a hangulatot, könnyebben kialakul a függőség, mint az átlagos, nem depressziós embereknél.

 

Minden depresszió kezelhető

Mivel a depresszió megjelenési formái igen változatosak és a betegség igen összetett folyamat, az egyénre szabott kezelés nagyon fontos. Súlyos depresszió esetén elkerülhetetlenek az antidepresszáns hatású gyógyszerek. El kell érni, hogy a depresszió ne újuljon ki ismét, ugyanis a visszaesés veszélye igen nagy. A pácienseknek életük során átlagosan 3-4 akut epizódjuk van, a mániás depressziósoknál (bipoláris zavar) ez a szám 5.

 

Gyakran nem ismerik fel: a gyerekek is lehetnek depressziósak. A depresszió súlyos formáiban az érintett közömbösen csak fekszik az ágyban és nem bírja magát rávenni a felkelésre

 

A 90-es évek óta új generációs antidepresszáns gyógyszerek vannak, ezek a szelektív szerotonin-reuptake gátlók. Ezek a vegyületek célzottan avatkoznak be az egyensúlyából kibillent szerotonin-anyagcserébe. Másik csoportot alkotnak az ún. duális antidepresszánsok, melyek egyaránt beavatkoznak a szerotoninszint, valamint a noradrenalin nevű stresszhormon szintjének szabályozásába, ezért ezeknek bizonyos fokig erősebb hatást tulajdonítanak. E két csoportot egészítik ki a visszaesést megelőző gyógyszerek, amelyek többsége lítiumsóból vagy valproinsavból készül.

 

Hogy egy adott gyógyszer hat-e, és ha igen, hogyan, többheti szedés után derül csak ki. A ma alkalmazott gyógyszervegyületek súlyos depresszióban az esetek 70-80 százalékában csak 5-8 heti szedés után kezdenek hatni. Ha a várt siker elmarad, másik gyógyszerrel kell próbálkozni.

 

A depresszió kezelésének további formái

Pszichológiai kezelések

A viselkedésterápiák és egyéb pszichológiai jellegű kezelések feltételezik a bizalmas viszonyt páciens és terapeuta között. Ilyenkor a problémák megbeszélése, feldolgozása áll a középpontban. A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy pszichoterápia során hasonló biológiai mechanizmusok aktiválódnak, mint a gyógyszeres kezeléskor. Gyakran a kétféle kezelést párhuzamosan végzik.

Fényterápia

Az erős fény visszahozhatja a jó hangulat egy részét. Sajnos hangulatunkra nézve korántsem örvendetes a kötelező európai átállás az energiatakarékos lámpákra. Ezek a takarékos fényforrások nem kellemes atmoszférájú fényt sugároznak ki, mivel jellemzően intenzív kék spektrumú a kibocsátásuk, ezenkívül erős fényvillanások jellemzők rájuk a nem látható tartományban. Ennek ellenére idegrendszerünk mégis regisztrálja ezeket a felvillanásokat, villámlásokat, amelyek a pszichológiai kísérletek tanúsága szerint nyugtalanító hatásúak. A téli depresszió kezelésére léteznek speciális lámpák, amelyek intenzív, kb. 10 000 lux erősségű fényt bocsátanak ki. Ezek utánozzák a nappali fényt, így stimulálják látóidegünkön keresztül agyunkat.

 

A bipoláris (mániás) depresszió lezajlása. A bipoláris depresszióban a depresszív fázist (kék) a kóros felhangoltság fázisa (piros) követi.
 

Alvásmegvonás

Léteznek olyan állapotok, amelyekben hajlamosabbá válunk az elalvásra, érdekes módon azonban a súlyos depresszióban szenvedők szinte képtelenek aludni. A páciens magas feszültség alatt áll, képtelen ellazulni. Paradox módon ezeken a betegeken gyakran segíthet az alvásmegvonás. Az alvásmegvonás az éjszaka második felében történik, és jelentős javulást eredményezhet. A pácienst lényegében arra kényszerítik, hogy ébren maradjon. Olykor pusztán ezzel a módszerrel másnapra megszüntethető a depresszió, igaz, csak átmenetileg. A kezelés sikeressége a betegek kétharmadánál figyelhető meg.

Elektrokonvulzív terápia (EKT)

Ezt a terápiát 1938 óta ismerjük. Hatására módosul az agy anyagcseréje és vérellátása, valamint bizonyos neurotranszmitterek működése is, amelyek befolyásolják a depressziót. E terápiát ma általában erre specializált pszichiátriai intézményekben, teljes altatásban végzik.

Transzkraniális mágneses stimuláció (TMS)

Ez a terápia még meglehetősen fiatal. Lényege, hogy mágneses mezők segítségével stimulálnak bizonyos agyterületeket, és így hasonló hatásokat érnek el, mint a gyógyszerekkel. A terápia háttere, hogy a depressziósoknál a bal homloklebeny aktivitása csökkent és/vagy a jobb homloklebeny túlságosan aktív. A mágneses stimulációval helyreállítható az egyensúly. A TMS-sel kapcsolatos klinikai vizsgálatok egyelőre folyamatban vannak, ezért ma ez a módszer még nem elterjedt. Ami mellette szól ugyanakkor, hogy rendkívül jól tolerálható.

Sport

Enyhe, illetve középsúlyos depresszióban pozitív hatású a fizikai aktivitás hetente legalább háromszor, alkalmanként legalább egy fél óra időtartamra. Feltételezik, hogy a testmozgás módosítja agyunk bioké­ miai folyamatait és hatására emelkedik az agy által termelt, hangulatjavító hormonok (endorfinek) szintje.

 

A kreativitás sok depressziós beteg számára mentőöv a sötétség óráiban. Ezeket az olajképeket a BipolArt-Projekt keretében publikálták, hogy a depressziós emberekről levegyék a betegségükkel járó bélyege

 

Orbáncfű

Ez a nagy becsben álló gyógynövény erősíti, nyugtatja idegeinket - legalábbis régóta ezt állítják róla. A vizsgálatok csak részben igazolták a növény hatásosságát. Ennek egyik oka, hogy számos olyan termék került forgalomba, amelyek hatóanyag-tartalma meglehetősen csekély volt. Döntő fontosságú tehát a készítmény minősége és az adagolás. Emellett kb. 370-féle orbáncfűfajta létezik. Orvosi használatra azonban csak egyetlen faj, a Hypericum perforatum alkalmas. Ezek sárga virágjából olaj is készül.

 

Hangulatjavító hatás szempontjából a kivonat dózisa döntő jelentőségű. Az ajánlott napi dózis 500-1200 mg. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a növényből készített tea hatóanyag-tartalma messze nem elegendő. Léteznek kellően nagy dózist tartalmazó tabletták, amelyek antidepresszáns hatása igazolódott a klinikai kísérletekben, legalábbis az enyhe és a középsúlyos esetekben.

 

 

10 tanács a depressziós fázisok idejére

Szedje gyógyszereit rendszeresen, és mindig az orvos előírásainak megfelelően.

 

1. Ne maradjon az ágyban - akkor sem, ha nehezére esik felkelni. Gondoskodjon tudatosan róla, hogy legyen valamilyen fizikailag aktív időszaka a nap folyamán.

 

2. Lehetőleg tervezzen el előre minden napot, aminek legyen része egy kiadós séta a friss levegőn.

 

3. Készítsen listát a kellemes és napi rutinfeladatokról, és ezeket végezze el, valamint tervezzen be egyéb kisebb feladatokat.

 

4. Állítson egyszerű, áttekinthető célokat, biztosítva a személyes sikereket.

 

5. Legyen büszke a kisebb sikerekre is, és mindig gondoljon rá: a depresszió nem az ön személyes kudarca.

 

Az unipoláris depresszió lefolyása, az enyhébb hangulatzavarhoz (disztímia) képest.

 

6. Ne engedje, hogy rabul ejtsék a negatív, állandóan egy helyben kavargó gondolatai.

 

7. Amikor jobban érzi magát, sajátítson el relaxációs gyakorlatokat. Ez az új képesség segít majd a nehezebb időszakokban ellenőrzése alatt tartani gondolatait.

 

8. Az önnek fontos embereket avassa be problémáiba, és ne húzódjon vissza a társaságtól.

 

9. Étkezzen rendszeres időközönként, ügyeljen az egészséges, vegyes étrendre, tartózkodjék az alkoholtól és egyéb, függőséget okozó élvezeti szerektől.

 

10. Vezessen hangulatnaplót, és írja ki magából naponta többször a depresszív terheket.

 

A depresszió talaján egyéb betegségek is kifejlődhetnek

A depresszió korai felismerése és kezelése többek között azért is fontos, mert ez a kórkép kedvez más betegségek kialakulásának. A depressziósoknál például gyakoribb a cukorbetegség. További lehetséges betegségek: gyulladásos ízületi megbetegedések (artritisz), a szív koszorúereinek betegsége, a szélütés.

 

A fizikai panaszok az ördögi kör részei

 

A csontritkulásnak is van köze a depresszióhoz. A kortizol nevű stresszhormon depresszió esetén nagy mennyiségben termelődik, és valósággal elárasztja a szervezetet. És mindezt úgy, hogy valójában nem áll fenn semmilyen veszély, amelyre reagálnia kellene a beteg szervezetének. A magas kortizolszint problémás lehet, ugyanis megzavarja a csont építési és bontási folyamatainak egyensúlyát. Mindezt súlyosbítja, hogy a depressziós emberek nem figyelnek oda az egészséges táplálkozásra, és kevesebbet is mozognak a kelleténél, ami szintén rossz hatással van a csontokra és a hangulatra egyaránt.

 

Az egy helyben köröző gondolatok problémája

Minden depresszió egyéni formában fejeződik ki, azonban minden betegben van egy közös vonás: a depressziós ember folyamatosan rágódik, gondolkodik valamin. Ilyenkor a gondolatok tartalma általában a betegség által torzul, és a beteg fejében folyamatosan ezek a gondolati tartalmak kavarognak, köröznek. Ezeknek a gondolatoknak általában nem sok közük van a realitáshoz. Ilyenkor az ember nem képes absztrahálni, és képtelen elszakadni bizonyos gondolatoktól, például attól, hogy valamiben súlyos hibát követett el és bűnös.

 

Az ilyen gondolatok olyan súlyos mértékben felerősödhetnek, hogy ún. depressziós téveszmék alakulhatnak ki. Ekkor szó szerint életet menthet, ha a beteg képes ellazulni és gondolatait pozitívan befolyásolni, lehetőleg a depressziós epizód kezdetén.

 

 

Mit tehetnek a hozzátartozók?

A hozzátartozóknak nem is kell olyan sokat tenniük. Elegendő a jelenlétük és az, hogy a beteg érzi, párjuk elfogadja őt a betegsége ellenére is. A hozzátartozóknak fontos tudniuk, milyen érzelmek, érzések kavarognak a depressziós beteg fejében: a szomorúság, a reménytelenség, a félelem, de düh is. 

 

 

 A depresszió életveszélyes betegség. Súlyos esetekben indokolt a gyógyszeres terápia, ugyanis nagy az öngyilkosság veszélye. Jól bevált a gyógyszeres kezelés kiegészítéseképp a pszichoterápia

 

A szavak kiúttá válhatnak

Aki idejében aktívvá válik, javíthat életminőségén, és akár az életét is megmentheti. Ha névtelenül szeretnénk tájékozódni, vagy egyszerűen csak ki akarjuk beszélni magunkat, akkor sokat segíthetnek a telefonos lelki segélyszolgálatok, amelyek az év minden napján éjjel-nappal az érintettek rendelkezésre állnak.

 

A depresszió formái

Unipoláris depresszió

Ezt a formát major depressziónak nevezik, és vagy egyszeri esemény, vagy többször visszatérő epizódokban zajlik. A depresszív fázis, amit epizódnak neveznek, legalább két hétig tart, de elnyúlhat több hónap vagy akár több mint egy év időtartamra. A beteg ezekben az időszakokban általában nem képes ellátni hétköznapi feladatait. A nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak.

Bipoláris depresszió

A bipoláris betegség is epizódokban zajlik, azonban itt olyan epizódok is előfordulnak, amelyekben a páciens kórosan felfokozott, euforikus hangulatban van, amikor hiperaktívvá válik. Ezt nevezzük mániás fázisnak. Ezt általában súlyos hangulati mélypont, depressziós fázis váltja. E két pólus váltakozása miatt nevezik ezt a kórformát bipolárisnak. Érdekes, hogy e formánál mindkét nem egyenlő mértékben érintett. Mindegy, hogy a páciens éppen melyik szélsőséges fázisban van, mindkettő igen súlyos. A mániára jellemző a fokozott tettvágy, az agitáció, a nagyzási mánia, a vásárlási tobzódás és a nagyzoló ötletek, gondolatok és tervek. Bár a beteg nagyszerűen érzi magát, mindenképp szokatlanul, helytelenül, kórosan cselekszik, ami problémákhoz vezet mind a munkahelyén, mind pedig partnerkapcsolatában.

Disztímia

A disztímia a depresszió enyhébb, krónikus formája, amire jellemző az állandó hangulati mélypont. Általában két évnél is tovább tart. A beteg a major depresszióval ellentétben el tudja látni hétköznapi feladatait, teendőit.

 

A függőséget okozó szerek, mint az alkohol vagy a nikotin is kiválthatnak depressziót

Szülés utáni depresszió

A szülés kivált olyan hormonális változásokat, amelyhez társul a megváltozott élethelyzet. Jellemző a kudarctól való félelem, az elalvási és átalvási zavarok vagy a szívkalapálás. Ez a betegség nem mindig közvetlenül a szülést követően lép fel, olykor több hónappal vagy egy évvel azután is jelentkezhet.

Szezonális depresszió 

A szezonális depresszióra jellemző, hogy a deprimált hangulat főképp télen jelentkezik. A jelenséget a fényhiányos időszak váltja ki. A téli depresszióban szenvedőknek erőteljesen felfokozódik az alvásigényük és igencsak felerősödik a szénhidrátok utáni vágyuk, ezért a megszokottnál gyakrabban fogyasztanak tésztaételeket, kenyeret vagy édességet. A téli forma jóval elterjedtebb, mint a tavaszi depresszió. Közép-Európa lakosságának kb. 13-15 százalékát érinti. A felismerés, miszerint a fény befolyásolja hangulatunkat, az ókori orvosokig visszavezethető.

Más betegségekhez társuló depresszió

A depressziók kísérhetnek, követhetnek vagy akár meg is előzhetnek más betegségeket. Jellemzően társul depresszió a cukorbetegséghez. Minden ötödik, kórházban kezelt, szívinfarktuson átesett betegnél is kialakul utólag depresszió, amely kezelést igényel. A depresszió kísérheti az időskori demenciát (elbutulást) is.

 

Hogyan akadályozható meg az öngyilkosság?

Az öngyilkosság kockázata és a depresszió szorosan összefügg. Minden évben több ember vet önkezével véget életének, mint ahányan közlekedési balesetben halnak meg.

 

Szerencsére léteznek olyan figyelmeztető jelek, amelyek segítségével az érintetteken lehet segíteni. Először is le kell szögeznünk, hogy mítosz az a kijelentés, hogy aki beszél róla, az nem követ el öngyilkosságot. Ez egyáltalán nem igaz. Az öngyilkossági gondolatokat, ezzel kapcsolatos kijelentéseket mindig komolyan kell venni. A legtöbb öngyilkos igenis megpróbál erről előtte beszélni valakivel. A probléma az, hogy sokan nem tudják helyesen kifejezni magukat, vagy félnek attól, hogy beszéljenek. Így előfordulhat, hogy például valaki, aki bizonytalan panaszokkal keresi fel az orvost, nem képes konkrét belső érzéseinek, öngyilkossági szándékának hangot adni.

 

Az érintettek általában erősen ambivalens hangulatban vannak. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül akarnak meghalni, csak nem tudják, hogyan éljenek tovább a jelenlegi körülmények között. Figyelmeztető jel lehet, ha az az érzésünk támad, hogy elveszítjük a kontaktust valakivel, akivel korábban jó viszonyban álltunk. További jel lehet egy hirtelen megírt végrendelet, túlzottan nagyvonalú ajándékok adása a saját tulajdonból, a megemelkedett alkohol- és nikotinfogyasztás, valamint a drogfüggőség.

 

A szülést követően sok anya hangulata mélypontra zuhan. Ennek oka többnyire a hormonális átállás. Az ún. gyermekágyi depresszió – ha nem kezelik – idültté válhat

 

Akut krízisekben - például váláskor, halálesetkor, a munkahely elvesztése, súlyos bántások után - a korábbi sérelmek újra előjöhetnek. Annak valószínűsége, hogy ezek az emberek a következő krízishelyzetben ismét öngyilkosságot kövessenek el, igen nagy. Minden harmadik öngyilkos egynél többször próbálkozik. Többségük még ugyanabban az évben, és minden tizedik kísérlet célt ér.

 

Azok között, akik túlélik a kísérletet, vannak olyanok, akik csalódottak, hogy nem haltak meg, és vannak olyanok, akik kissé megkönnyebbülnek. Az öngyilkossági kísérletnek lehet tehát katartikus hatása. Az öngyilkosság fontolgatása és az öngyilkossági kísérlet hihetetlenül feszült idegállapotot jelent, ami feloldódhat a sikertelen kísérletet követően. Egyes esetekben még a szerotoninszint változása is mérhető a páciensnél a sikertelen öngyilkossági kísérlet után.

 

Figyelni kell az első figyelmeztető jelekre

Teszt

Ha gyakran érzi magát deprimáltnak, motiválatlannak, a mellékelt teszt segítségével ellenőrizheti, hogy hajlamos-e a depresszióra.

 

Hajlamos a depresszióra? Tesztelje önmagát!

 

Ha kevesebb mint 13 pontot ér el, akkor önnél fennállhat a depresszió veszélye. Forduljon háziorvosához, pszichológushoz vagy pszichiáterhez!

 

 Az utóbbi 2 hétben... Egész idő alatt Többnyire Az időintervallum felében Kevesebb, mint az időintervallum felében Néha-néha Egyáltalán nem
...vidám voltam, jó volt a hangulatom 5 4 3 2 1 0
...nyugodt és kiegyensúlyozott voltam
 
   5 4 3 2 1 0  
…aktív voltam és tele voltam energiával 5 4 3 2 1 0
...ébredéskor frissnek és kipihentnek éreztem magam 5 4 3 2 1 0
...csupa olyan dologgal foglalkoztam, amelyek érdekeltek 5 4 3 2 1 0
             

- dr. ki -
XVI. évfolyam 2. szám

Címkék: depresszió, öngyilkosság, psziché

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.