Betegségek A-tól Z-ig

Duzzadt lábak kezelése

Vadgesztenye visszérre

A dekoratív vadgesztenyefa termése nem csak a gyermekeknek kedves mint játékszer, hiszen tele van értékes hatóanyagokkal, amelyek segíthetnek megőrizni visszereink egészségét, csillapítják a gyulladást. Belsőleg és külsőleg alkalmazva a vadgesztenye kivonataival nem csak megelőzhetjük, de kiválóan gyógyíthatjuk is a vénás érrendszer betegségeit.


 

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) hosszú és érdekes múltra tekinthet vissza mint gyógy- és haszonnövény. Eredetileg Közép-Európa erdeiben volt őshonos, a jégkorszak során azonban a kontinens déli részére szorult vissza, ahonnan csak a XVI. században került vissza eredeti termőterületére. Délről a törökök hadjárataik alkalmával hozták magukkal Közép-Európába a magokat, amelyekkel lovaikat etették. Bécs környékéről aztán gyorsan kontinensszerte terjedni kezdett, s mára parkjaink, utcáink egyik legkedveltebb díszfája.

 

Aescin: vízhajtó és gyulladásgátló

Orvosi célra a terméseket teljesen érett állapotukban gyűjtik be szeptemberben és októberben. A magokat meghámozzák, majd kivonatokat készítenek belőlük. Ezek belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazhatók a vénás érrendszer megbetegedéseinek kezelésében. Fő alkalmazási területe az ún. krónikus visszér-elégtelenség, amelyre a fáradt, sajgó, duzzadt láb jellemző. A gesztenye segíti a visszerekben a vér visszaáramlását a szövetekből a szív felé: feszesebbé teszi az vénák falát, enyhíti a lábszárgörcsöket, megelőzi a lábduzzanatokat és legfőképp megakadályozza a vérrögképződést, javítja a vér áramlási tulajdonságait, csökkenti a hajszálerek (kapillárisok) törékenységét.

 

Sérülések, csonttörések, műtétek, aranyeresség, lábszárfekély, akut gerincfájdalom és a csuklónál jelentkező ún. alagútszindróma, a karok és kezek duzzanatának, az agyrázkódás utáni fejfájás kiegészítő terápiájában is kiváló szolgálatot tesz. És végül, de nem utolsósorban: segít megelőzni a trombózis kialakulását a hosszú repülőutakon.

 

A barna termések hatásukban egymást kölcsönösen kiegészítő hatóanyagokat tartalmaznak: szaponinokat, kumarinokat, flavonoidokat, csersavakat, amelyek összessége erősíti az érfalakat és gyulladásgátló hatású. A szaponinok szappanszerű anyagok – ez megmagyarázza, hogy 100 évvel ezelőtt miért készítettek vadgesztenyéből mosószert.

 

Orvosi szempontból a vadgesztenye ún. „triterpén-szaponinja”, az aescin felelős az ödémaellenes, érfalakat erősítő, gyulladásgátló hatásokért. Csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét, ezzel mérsékli a szövetekben az ödéma kialakulását. A vadgesztenye „lezárja” a vénák falát azáltal, hogy csökkenti a rajtuk lévő mikroszkopikus méretű pórusok számát és méretét egyaránt. Az aescin ugyanakkor javítja a vér áramlási tulajdonságait, a sejtekben pedig elősegíti az ún. kálium-nátrium pumpa működését. A káliumionok a sejtből a sejten kívülre, a nátriumionok pedig a sejt belsejébe kerülnek. Ez utóbbi is ödémásodás elleni hatású folyamat. Az aescin duzzanatot csökkentő hatása támogatja az ízületek lágy szöveteinek anyagcseréjét is, ami terápiás célú alkalmazását támasztja alá köszvény, csontfájdalmak, gerincfájdalom és a csonttörések utáni ödémásodás eseteiben. A flavonoidok (rutin, kvercetin, kampferol) stabilizálják az érfalakat, a kumarinok (aesculin és fraxin) serkentik a szöveti anyagcserét és támogatják a vérkeringést.

 

Belsőleg alkalmazva a vadgesztenye kivonatainak napi dózisa általában 100 mg aescin. Egyes ritka esetekben előfordulhat viszketés, émelygés és gyomorpanasz. Ezért ajánlatos a vadgesztenye készítményeit étkezés után beszedni!

 

 Ősszel megreped a termésburok, és a vadgesztenyék teljes pompájukban mutatkoznak 

 

A belső használattal párhuzamosan célszerű a duzzadt lábakon helyileg vadgesztenyekivonat- tartalmú krémeket, géleket alkalmazni. Fontos, hogy az aescintartalmú krémeket finoman, lágy mozdulatokkal vigyük fel a kezelt területre, ellenkező esetben az elgyötört visszerek az erőteljes masszírozás hatására begyulladhatnak! A vénás elégtelenségre hajlamos páciensnek a vadgesztenyés kezelés mellett ajánlatos kompressziós gumiharisnyát viselnie, súlyos esetben fáslizni kell a lábakat.

 

Vadgesztenye-tinktúra külső használatra

A frissen begyűjtött vadgesztenyéket ollóval aprítsuk fel, és töltsünk meg velük félig egy csavaros tetejű befőttesüveget. Öntsük fel 70%-os borpárlattal vagy alkohollal, majd zárjuk le az üveget légmentesen. Hagyjuk három hétig ázni, érni, olykor rázzuk fel az üveget. Végül szűrjük le. A tinktúrát finoman masszírozzuk be a fáradt, duzzadt lábba, ha beivódott, kenjünk rá vékonyan körömvirágkrémet, nehogy kiszáradjon a bőr.

 

Lábmasszázs vadgesztenyés párnával

Egy lenvászonból vagy pamutból készült párnát (kb. 40x40 cm) félig töltsünk meg egyenletes méretű, gondosan megszárított vadgesztenyékkel. Tároljuk száraz helyen. A párnát tegyük a földre és mezítláb görgessük a talpunk alatt. Ez serkenti a vérkeringést, masszírozza a talp reflexzónáit, enyhíti a lábfej fázékonyságát és a visszértágulatot. Ha a párnát a sütőben vagy a fűtőtesten óvatosan felmelegítjük, és melegen a hátunk vagy a tarkó fájdalmas területeire helyezzük, segít átmelegíteni és ellazítani az izmokat.

 

Tenyérmasszázs

1-2 vadgesztenyét görgessünk a tenyerünkkel. Ez könnyen megoldható, ha télen a kabátzsebünkben magunknál hordunk egy-egy szem gesztenyét. Ezzel a tenyér reflexzónáit masszírozhatjuk, jótékony hatást gyakorolva egész szervezetünkre

-tamás-
XVIII. évfolyam 9. szám

Címkék: lábduzzadás, vadgesztenye, visszér

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.