Betegségek A-tól Z-ig

Édesvízi algák

Immunrendszerünk erőművei


Az algák már több mint hárommilliárd éve lakják bolygónkat. Zöld színüket a klorofillnak köszönhetik. Ennek segítségével – más növényekhez hasonlóan – képesek a napfény hatására szén-dioxidból glukózt és oxigént előállítani (fotoszintézis). Ezzel jelentősen hozzájárulnak Földünkön az optimális életkörülmények megteremtéséhez állatnak, embernek egyaránt.

 

Egészséges test és lélek – ehhez hozzátartozik a test rendszeres
méregtelenítése is

 

Ma kb. 400 000 különféle algafajtát ismerünk. Egyesek a tengervízben, mások az édesvízben élnek. Némelyeket közülük a növények közé sorolunk, másokat inkább a baktériumok között tartunk számon (cyanobaktériumok). A legelterjedtebb osztályozás azonban a színük alapján történik. Léteznek sárga, vörös, barna, zöld, kék, kékeszöld stb. algák.

 

Mostanában különösen a kékeszöld édesvízi algákra irányul az érdeklődés. A legismertebbek a spirulina, a klorella és az AFA algák. E három faj a leggazdagabb proteinekben. Esszenciális aminosavakat tartalmaznak, valamint magas koncentrációban található bennük számos értékes növényi hatóanyag.

 

 

A klorella anyagcserénket segíti

A chlorella pyrenoidosa nevű édesvízi alga egysejtű mikroalga – olyan parányi, mint egy vörösvértest. Ennek ellenére valóságos erőmű: a ma ismert növények közül ez tartalmazza a legtöbb klorofillt, ezen túl proteineket és 19 aminosavat tartalmaz. Ezek közül 8 esszenciális, amelyeket testünk nem képes előállítani. Ráadásul a klorella alga igen gazdag C-vitaminban és B-vitaminokban. Az ásványi anyagok közül vasat, magnéziumot, káliumot, cinket és szelént tartalmaz.

 

A klorellát Indonéziában óriási medencékben termesztik. Az intenzív napfény és a tiszta környezet biztosítják az ideális életfeltételeket

 

A klorella azonban többrétegű cellulózból álló sejtfallal rendelkezik, amelyet az emberi emésztőrendszer nem képes feltörni. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő eljárással felnyissák a sejtfalat, és kivonatokat készítsenek az algából. Számos tudományos publikáció szerint a klorella alga, pontosabban annak kivonatai hatásosak az anyagcsere-folyamatok serkentésében. Alkalmas pl. a koleszterinszint csökkentésére. A klorofill ugyanakkor igen jótékony hatású az egészséges bélflórára. Magas ballasztanyag-tartalma (cellulóz) javítja a bélműködést is.

 

A klorella további különlegessége, hogy szervezetünkben megköti a mérgeket, káros anyagokat, és segít azokat eltávolítani onnan. Ebben főként a komplex setjfal játssza a főszerepet. A klorella algát leginkább a fémek és nehézfémek, pl. amalgám és palládium kivezetésére használják.

 

A spirulina fedezi ásványianyag-szükségletünket

A másik elterjedt és ismert algafajta a spirulina (spirulina platensis). A cérnaszerű algát nem a növények, hanem a baktériumok (cyanobaktériumok) közé sorolják. Ennek ugyanis – a növényi sejtekkel ellentétben – nincsen sejtmagja. A spirulinának sejtfala sincsen, hanem csak egy leheletvékony sejtmembránja, ezért a setjplazma értékes anyagai a tápcsatornából gond nélkül felszívódnak.

 

Ez az alga rendkívül gazdag béta-karotinban, folsavban és klorofillban, de a vitaminok, értékes fehérjék és ásványi anyagok terén is van mit felmutatnia: a 20 életfontosságú esszenciális aminosavból 18-at tartalmaz. Emellett igen kiegyensúlyozott arányban tartalmaz kalciumot, magnéziumot, cinket, szilíciumot, vasat és krómot, E-, D- és B12- vitamint. Az összes esszenciális zsírsavat is tartalmazza, beleértve a gamma-linolénsavat.

 

A spirulina alga vékony, spirális alakú élőlény és kedveli a trópusi klímát. Indiában ellenőrzött körülmények között termesztik

 

A spirulina különösen alkalmas a hiányállapotok kezelésére, illetve megelőzésére, amelyek a helytelen táplálkozás következtében alakulnak ki. Egyes kutatások szerint az alga képes a sejtekben kijavítani a hibás DNS-t, és arra serkenti a szervezetet, hogy több vörösvértestet állítson elő. Az antioxidánsok, mint pl. a béta-karotin vagy a C-vitamin lassítják az öregedési folyamatokat. Mivel ez a faj erősen lúgos kémhatású vizekben él, lúgosító hatást gyakorol szervezetünkre.

 

 

AFA-alga – energiabomba a testnek, a szellemnek és a léleknek

A kékeszöld algák között az AFA-alga a Föld egyik legősibb élelmiszere. Nem lehet mesterséges körülmények között termeszteni, tiszta vizű, hegyi tavakban terem. Az AFA rövidítés az Aphanizomenon-Flos-Aquae nevet takarja. Ez a faj is a cyanobaktériumok csoportjába tartozik. Főként fehérjék alkotják, és valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza. Érdekessége, hogy ezeket a fehérjéket szervezetünk ötször jobban képes felszívni és hasznosítani, mint az állati eredetű fehérjéket.

 

Az AFA-algákat nem lehet termeszteni. Csak tiszta vizű hegyi tavakban élnek meg, mint pl. a Klamath tóban, Oregon államban

 

Az AFA-alga eddig kimutatott ásványi anyaga enzimekhez kötött formában található meg az algában, ezért ezek is sokkal jobban hasznosulnak testünkben. Az AFA-alga ugyanakkor értékes, többszörösen telítetlen zsírsavakat, pl. gamma-linolénsavat, illetve EPA-zsírsavat is tartalmaz, továbbá sok vitamint, többek között B12-t is.

 

Ezek alapján az AFA-alga a legideálisabb agytáplálék. Erősíti az idegrendszert, kiegyensúlyozottabbá teszi a pszichét. Az AFA-alga hatásos memóriazavarok, kimerültség, levertség, allergia, ráncképződés, súlyproblémák, hajhullás, bőrbetegségek, immungyengeség vagy székrekedés kezelésében.

 

Amit még érdemes tudni

A Német Táplálkozástudományi Társaság étrendi kiegészítés céljából napi 3 g algakivonatot ajánl. A terapeuták ennél jóval magasabb dózisokat írnak elő, hogy ha pl. káros anyagokat akarnak megkötni és kivezetni a szervezetből. A kúra általában 4-12 hétig tart.

 

Az algák az utóbbi években nagyon elterjedtek étrendi kiegészítőként

 

Az algák nem gyorsan hatnak, sokkal inkább az egészség hosszú távú fenntartására alkalmasak. A legtöbben csak két-három hónapos folyamatos szedés után tapasztalnak némi javulást.

 

Érdemes tudni: az édesvízi algák a tengeri algákhoz képest elenyészően kevés jódot tartalmaznak. Éppen ezért nem kell a jód túladagolásától tartani, ha édesvízi fajokat fogyasztunk rendszeresen.

–vörös–
XIII. évfolyam 12. szám

Címkék: édesvízi algák, immunrendszer

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.