Betegségek A-tól Z-ig

Élelmiszer-adalékok

Hogy ne betegedjünk meg az ételektől

    Az allergia egyre több embert érint. Alig találunk gyermeket, amelyik ne lenne valamire allergiás. A kiváltó okok között szerepelnek a környezeti mérgek, az élelmiszer-adalékok, amelyek mennyisége ijesztő mértéket értek el élelmiszereinkben. Azonban nem minden adalék veszélyes.  

       


    Élelmiszereinkben nem látszik, hogy milyen adalékokat tartalmaznak. Pedig sokszor ezek adják az étel „jellegzetes” ízét

     

    Elképesztő, hogy manapság mi mindent találunk élelmiszereinkben. Ételeinket pl. színezékekkel tömik tele, hogy gyümölcstartalom illúzióját keltsék. Mesterséges és „természetazonos” aromák, stabilizátorok, ízfokozók, foszfátok és nitrátok, a sort hosszan folytathatnánk. Egy átlagos fogyasztó évente hozzávetőlegesen
    18 kg kémiai adalékanyagot fogyaszt el az élelmiszerekkel. Az ipar fáradhatatlan újabbnál újabb szerek, adalékok kiagyalásában.

     

    Pedig ezek az anyagok a fogyasztó számára nem járnak semmilyen előnnyel, az előnyök inkább a gyártó oldalán vannak. A színezett élelmiszer jobban néz ki, kívánatosabb. Kevésbé szembeötlők a minőségi hibák, hiányosságok. A tartósítószerek megkönnyítik az áru tárolását és szállítását. A sütőadalékokkal történő kenyérsütés során a tészta terjedelme megnő, azaz a termék nagyobbnak tűnik. Az emulgátorok segítségével az élelmiszer megköti a vizet, tehát olcsóbbá válik a termelés. Nem véletlen, hogy az EU-ban hatályos, az élelmiszer-adalékokkal foglalkozó törvény úgy fogalmaz, hogy ezekkel az anyagokkal a gyártók „technológiai hatásokat”, tehát tartósítást, színezést, sűrítést stb. akarnak elérni.

     

    Az említett anyagok közül néhányról sikerült kideríteni, hogy már minimális mennyiségben is allergiát okoznak. Sok orvos tapasztalata azonban arra enged következtetni, hogy a hivatalosan allergizálónak nyilvánított anyagoknál sokkal több adalék okoz egyéni érzékenységi reakciókat vagy valódi allergiát. A természetgyógyászok, ill. természetgyógyászattal is foglalkozó orvosok éppen ezért azt javasolják allergiás, asztmás, ekcémás betegeiknek, hogy inkább természetes, kezeletlen, iparilag nem feldolgozott nyersanyagokból készítsék ételeiket.

     

    Azonban nem csak az allergiában szenvedők teszik helyesen, ha tartózkodnak a mesterséges adalékoktól. Ezek az emésztő szervrendszerünk és immunrendszerünk számára teljesen idegen anyagok sokkal erősebb terhelést jelenthetnek, mint gondolnánk. Szerencsére az adalékanyagok feltüntetését szabályozó törvény szigorodott. Így mindenki szabadon dönthet róla, hogy mit hajlandó megenni és mit nem.

     

     

    Mik azok az E-számok?

    Kereken 311 engedélyezett adalékanyagot jelölnek Európa szerte E-számmal. Az „E” Európát jelzi, és érvényes minden uniós tagállamra. A legtöbb E-számmal jelzett anyag nem élelmiszer vagy tápanyag. A néhány kivétel közül az egyik az aszkorbinsav (C-vitamin), ami szintén szerepel az adalékok között. Az E-számokat kötelező a termék csomagolásán feltüntetni.

     

     

    Az élelmiszeripar az egyik legkreatívabb iparág. Becslések szerint mindennap feltalálnak egy új vegyületet, amelyet hozzáadnak ételeinkhez. Az így elérhető gazdasági előnyök oltárán pedig hajlandók feláldozni egészségünket

     

    Emellett léteznek E-számmal nem jelzett adalékok is, amelyek feltüntetése, jelzése a csomagoláson nem kötelező. Idesorolható kb. 2700 aroma és az ún. nem adalékok, ezenkívül a „technikai segédanyagok”. Utóbbiak olyan vegyületek, amelyek a gyártási technológiához fontosak. Ha pl. a hámozott burgonyát olyan vegyülettel kezelik, amely megóvja attól, hogy gyorsan megbarnuljon, a burgonyapehely vagy burgonyapürépor gyártójának ezt a vegyületet nem kell feltüntetnie a csomagoláson. E módszerrel sok enzim – többek között sok, géntechnológiai módszerekkel előállított enzim is – elrejthető élelmiszereinkben.

     

    Károsítják egészségünket?

    Az élelmiszer-adalékok egészségkárosító hatását vizsgálni kell, ezt törvény írja elő. A legtöbb ilyen anyagot állatkísérletekben vizsgálják, és ezek eredményei alapján döntik el, hogy egy ember naponta milyen mennyiséget fogyaszthat el egészségkárosodás nélkül. Ehhez általában az állatokra nézve ártalmatlan dózis egyszázad részét számítják ki, ez az engedélyezhető mennyiség, az ún. ADI-érték (acceptable daily intake), amelyet mg/testsúlykilogrammban fejeznek ki.

     

    Csakhogy néhány EU-tagállam által elvégzett vizsgálat a közelmúltban nagy felzúdulást keltett: kiderült, hogy főként a kisgyermekek az általuk különösen kedvelt, ezért gyakran fogyasztott élelmiszerekkel sokkal nagyobb mennyiségű adalékot vesznek magukhoz, mint a testsúlyuknak megfelelő ADI-érték.

     

    A legfontosabb adalékok hatása

     

    Adalék Hatás
    Antioxidánsok Tartósabbá teszik a terméket.
    Emulgátorok Segítségükkel könnyen összekeverhetők az egymással nem keverhető
    anyagok, pl. a zsír és a víz. A csokoládéhoz és a felvágottakhoz, kolbászfélékhez
    kell.
    Színezékek Optikailag gusztusosabbá teszik ételeinket. Segítségükkel úgy tűnik, mintha
    a termék gyümölcsöt vagy tojást tartalmazna.
    Zselésítő anyagok Megkötik a folyadékot, és sűrítik, szilárdítják a terméket. Segítségükkel
    befolyásolható a fagylalt, jégkrém állaga. A felvágottak víztartalma vághatóvá,
    szeletelhetővé válik. Egyes zselésítő anyagok megkötik a vasat, a cinket és a
    kalciumot, így ezeket szervezetünk nem tudja felszívni.
    Ízfokozók Az élelmiszerek saját ízeit erősítik, és jellegzetes ízt kölcsönöznek bizonyos
    élelmiszereknek, fűszerkeverékeknek. Általában azt eredményezik, hogy az
    adott termékből többet együnk a kelleténél. A gyártó sok pénzt takarít meg
    vele, mert segítségével a kevesebb többnek tűnik.
    Csomagoló- és hajtógázok Bizonyos élelmiszereket kihajtanak a flakonból (flakonos tejszín). Megakadályozzák a termék megromlását, gátolják bizonyos baktériumok
    szaporodását (pl. darált húsban).
       

    Másfelől sok orvos felhívja a figyelmet arra, hogy az adalékanyagok jelentősen megterhelik immunrendszerünket. Ráadásul azt senki nem tudja, hogy az egyes adalékok egymással, ill. a környezeti mérgekkel milyen kölcsönhatásba lépnek a szervezetben, ezt egyébként nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet vizsgálni. Az egyéni érzékenység és az egyoldalú táplálkozási szokások szintén csak korlátozott mértékben vizsgálhatók.

     

    A „European Food Safety Authority” 2003 óta igyekszik szigorúbban vizsgálni az adalékokat az engedélyezés során. E vizsgálatok keretében az új adalékokat biokémiai és klinikai vizsgálatoknak vetik alá.

     

     

    Adalékok, amelyektől feltétlenül tartózkodnunk kell

    A Német Fogyasztóvédelmi Központ és a Németországban ismert és elismert, az egyes termékek tesztelésével, minősítésével foglalkozó alapítvány (Stiftung Warentest) a hivatalos EU-engedélyek ellenére óva inti a fogyasztókat bizonyos adalékanyagoktól, mivel ezek károsíthatják egészségünket (lásd a táblázatot). Az általuk kiváltott panaszok, tünetek a hányingertől az anyagcserezavarokig, sőt gyermekeknél a fulladásos rohamokig terjednek.

     

    A Stiftung Warentest ráadásul a foszfátokkal kapcsolatban is fenntartásainak adott hangot. Ezeket tartósítóként, antioxidánsként, savanyítószerként, emulgátorként alkalmazzák az élelmiszeriparban. Ezek számkódja E 338-tól E 341-ig, illetve E 450-től E 452-ig terjed. Ezek főként olyan élelmiszerekben találhatók, amelyeket a gyerekek előszeretettel fogyasztanak: süteményekben, édességekben, felvágottakban, lágy sajtokban, édes tejtermékekben, üdítőitalokban és kólákban.

     

    A felvágott általában sok emulgátort tartalmaz, mert vizet kötnek meg vele, a fagylaltban pedig olyan színezékek vannak, amelyek azt a tévhitet kelthetik, hogy a termék gyümölcsöt tartalmaz

     

    Tulajdonképpen arra kellene törekednünk, hogy a lehető legkevesebb foszfátot fogyasszuk, ugyanis veszélyezteti a vér kalcium-foszfát arányát, ezzel pedig a csontsűrűséget. Egy amerikai felmérés során megállapították, hogy azok a rendszeresen sportoló fiatal lányok, akik sok kólát ittak, 5-ször gyakrabban szenvedtek csonttörést, mint kortársaik, akik ásványvizet fogyasztottak.

     

    A gyermeki hiperaktivitást is kapcsolatba hozzák a sok foszfát fogyasztásával. Egyelőre ezt az összefüggést nem sikerült bizonyítani, azonban az adalékmentes diétát folytató gyermekeknél gyakran jelentős javulást lehet tapasztalni.

     

    Az említett uniós jelentés szerint a kisgyermekek a megengedett mennyiségnek akár a 12-szeresét fogyasztják el szulfitokból (E 220–228). Ezek az adalékok kéntartalmú savak felszabadulását idézik elő, amelyek tartósító, stabilizáló, valamint antioxidáns hatásúak. Előszeretettel használják hamburgerhúsban, burgonyapüréporban és konyhakész tésztafélékben (knédli, gombóc stb.). Azonban az egyszerű lekvárban és a kénezett aszalt gyümölcsökben (aszalt almakarika, aszalt sárgabarack) is előfordulnak ezek az anyagok. E termékek fogyasztásával különösen az asztmásoknak kell óvatosnak lenniük, ezek az adalékok ugyanis életveszélyes fulladásrohamokat idézhetnek elő. Angol kutatók a bélnyálkahártyát károsító hatásokra is utalnak, mivel ezek az anyagok rendkívül agresszív baktériumok szaporodását segítik elő a béltraktusban.

     

    Az élelmiszer-adalékok egy klinikai vizsgálat eredményei szerint a gyerekeknél fejfájást okozhatnak

     

    Még az olyan, látszólag ártalmatlannak tűnő adalékok is, mint a citromsav és származékai (E 330–333) is okozhatnak gondot. Ezek sok édességben és szinte minden üdítőitalban megtalálhatók, és kellemes, savanykásan gyümölcsös aromát kölcsönöznek a terméknek. Akkor válhatnak veszélyessé, ha már a kicsik is jeges teát isznak a cumisüvegből. A sav ugyanis azonnal roncsolja a kisgyermek előbújó fogainak zománcrétegét. Sajnos – kivételesen – még a bioélelmiszerekben is találunk citromsavat. Mivel utóbbiaknál azonban nem E-számmal, hanem név szerint kell feltüntetni, így a szülőknek van esélyük rá, hogy ne vásárolják meg az ezzel kezelt élelmiszert.

     

    Sok adalékot géntechnológia segítségével gyártanak, ezek egészségre gyakorolt hatását egyelőre senki nem vizsgálta kellő alapossággal.

     

     

    Léteznek ártalmatlan adalékok is?

    Igen, ilyenek is vannak. Körülbelül 160 E-számmal jelölt anyag ártalmatlannak tekinthető. A fogyasztónak azonban nincs könnyű dolga, ha mindegyik kódszámát meg akarja tanulni. E célból ajánlatos megfelelő brosúrákat beszerezni, amelyekből bárki tájékozódhat.

     

    Az interneten is bőven találhatunk információt az adalékanyagokról. Itt azokról is találhatunk adatokat, amelyeket a bioélelmiszerekben is engedélyeztek. Ezeket általában vagy ártalmatlannak tekintik, vagy a természetben is előfordulnak, akár a levegőben is, amit belélegzünk: pl. az oxigén (E 948), szén-dioxid (E 290) és a nitrogén (E 941) ilyenek.

     

    Aki sok kólát iszik, annak veszélyben vannak a csontjai. Ezt egy
    amerikai tanulmányban állapították meg

     

    A megszámlálhatatlan élelmiszer-színezék közül a bioélelmiszerben csak a krétát szabad alkalmazni. Azonban ez is igen ritkán fordul elő. Tartósítószerként engedélyezett még a kén a borban és a pácsó a felvágottban vagy kolbászfélékben. Továbbá a tejsav, amely a szervezetünkben is keletkezik, vagy az almasav, amely minden almában megtalálható, a szénsav és a C-vitamin (aszkorbinsav). További adalékok, amelyek bioélelmiszerekben is előfordulhatnak, az E-vitamin (tokoferol), a lecitin (minden élő sejtben megtalálható) vagy a citromsav (élettani anyagcseretermék).

     

    Persze a természetes anyagok is okozhatnak allergiát. De ezeket a természetes élelmiszereket értékesítő boltokban és a szupermarketek biokínálatában kapható termékek csomagolásán feltüntetik, így az érzékenyek, allergiásak tartózkodhatnak tőlük. Meg kell említenünk ugyanakkor, hogy a bioélelmiszerek sem ízfokozókat, sem mesterséges aromákat nem tartalmazhatnak. E termékcsoportban egyébként az E-adalékoknak csak egyhatoda engedélyezett.

     

    Legálisan elrejtett anyagok

    2003 óta egy további EU-törvény szabályozza, hogy mit kell feltüntetni a csomagolt élelmiszerek címkéjén – és mit nem. A három legfontosabb szabály:

     

    ● Ha a hozzáadott anyag csak a gyártás szempontjából szükséges, tehát pusztán „technológiai hatású”, akkor a végtermék csomagolásán nem kell feltüntetni. Ilyenek a korábban említett, a burgonya megbarnulását megakadályozó anyagok, vagy enzimek, amelyek hatására a termék lágyan megdagad, megkel.

     

    ● Az aromák tartalmazhatnak oldószereket, töltőanyagokat, ízfokozókat vagy tartósítószereket, amelyeket külön nem kell feltüntetni a csomagoláson. Egy aroma akár 50-150 különböző anyagból tevődhet össze, ezek között lehet alkohol is.

     

    ● A következő élelmiszereknél egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy mit tartalmaznak:

     

    – cukormasszából készült figurák,

    – igen kicsi, 10 cm2-nél kisebb felületű csomagolású élelmiszerek,

    – nem csomagolt élelmiszereknél (pl. zsemle, felvágott) elegendő a hatóanyagcsoportot feltüntetni, pl.: tartósítószerek. Kivétel: A plakátokon, hirdetéseken kötelező részletesen feltüntetni az összes összetevőt.

     

    Mit tegyünk?

    Általános szabály: a lehető legkevesebb adalékot fogyasszuk, és ezek közül is csak a legártalmatlanabbakat! Ez akkor lehetséges, ha tartózkodunk az iparilag előállított, feldolgozott élelmiszerektől. Tehát el a kezekkel a tasakos levesektől, a süteményektől, a dobozos ételektől, a dobozban kapható és sütőben gyorsan átsüthető kész zsemléktől, a konyhakész tortellinitől stb., és tessék visszatérni a házi készítésű ételekhez! Különösen fontos mindez a gyerekeknek.

     

    Az aromák, ízfokozók jelentősen befolyásolják természetes ízérzékelésünket, ezért nincs helyük a tányérunkban. A bioélelmiszerek (a szupermarketekben kaphatók is) általában csak kevés adalékot tartalmazhatnak, és ezeket is kötelező feltüntetni. A bioboltokban számos olyan termék kapható, amelyek nem tartalmaznak tartósítószert. Napjainkban erre törekednek a mirelit termékeket előállító cégek is.

     

    Egészségre ártalmas adalékanyagok

     

    Adalék Alkalmazás Lehetséges veszélyek
    E 104 (chinolin sárga): sárga színezék Sárga ételek színezése, E 104 jelzéssel Gyanítják, hogy rákot okoz, az USA-ban betiltották, egyes esetekben allergiát okoz.
    E 123 (amaranth): piros ételfesték Aperitif italok és hamis kaviár színezésére. Az USA-ban betiltották, bizonyos esetekben allergiát kiváltó anyag, kis mennyiségben
    is károsítja a DNS-t.
    E 127 (eritrozin): rózsaszín ételfesték Csak ajakrúzsban, koktélcseresznyében, kandírozott cseresznyében, cseresznyét tartalmazó gyümölcssalátában engedélyezett adalék. Jód válhat ki belőle, ami befolyásolhatja a pajzsmirigy működését, gyanítják, hogy rákot okozhat. Egyes esetekben allergén, hormonális hatású lehet, gyanítják, hogy a gyermekkori hiperaktivitást befolyásolja.
    E 284 és E 285 (bórsav és annak nátrium- vegyülete): tartósítószer Csak valódi kaviár (tokhal ikra) esetében engedélyezett. Rendszeres fogyasztás esetén felszaporodhat a szervezetben, hasmenést és szervkárosodást okozhat. Ellenszere nem ismert.
    E 385 (kalciumdinátrium-etilén-diamin-tetraacetát, calcium-dinátrium-EDTA): antioxidáns Csak rákokban, félzsíros margarinban, dobozos, üveges konzervekben engedélyezett. Megköti az ásványi anyagokat, ezzel befolyásolhatja az anyagcsere-folyamatokat. Kétévesnél kisebb gyermekeknek nem alkalmas.
    E 425 (konjak): zselésítő és töltőanyag Távol-keleti specialitásokban és üvegtésztában alkalmazható, zselés édességben Németországban tiltott. Az EU teljes betiltását tervezi. Fontos tápanyagok felszívódását gátolja. Gyermekeknél fulladásrohamokat okozhat.
    E 512 (cinn-II-klorid): antioxidáns és színstabilizátor Csak fehér zöldségféléket tartalmazó, dobozos és üvegeskonzervekben, hogy a termék megtarthassa világos színét. Nagy mennyiségben hányást okozhat.
    E 999 (quillaja kivonat): édesítőszer Csak vízbázisú, aromatizált alkoholos italokban engedélyezett (pl. gyömbérsör), vagy almaborban. Növényi hatóanyagokat (szaponinokat) tartalmaz, amelyek csak akkor károsak, ha a véráramba jutnak. Ezt az édesítőszert Németországban betiltották.
         

     

    Vegyszermentes kolbász – ilyen is van

    A húsipar sokáig képtelen volt előállítani olyan kolbászfélét, amely ne tartalmazott volna allergiát kiváltó anyagokat. A probléma lényege, hogy sok termék a rá jellemző tulajdonságokat éppen az adalékoknak köszönheti. Ha ezeket kihagyják belőle, megváltozik a termék íze, színe, nem lehet ráismerni.

     

    Jó példa erre a glutamát. Sok fogyasztó annyira megszokta ennek az ízfokozó adaléknak az ízét, amely minden csipszben, leveskockában és húsféleségben megtalálható, hogy a glutamátmentes termék ízét jellegtelennek, vagy egyenesen íztelennek tartják.

     

    A másik példa a foszfát: ha kihagyják a termékből, az kevesebb vizet és zsírt képes felvenni. Ettől megdrágul az áru, hiszen a hús drágább a zsírnál, ráadásul a zsír fontos ízközvetítő, „vivőanyag”. Ulrich Reichenbach német hentesmester évekig dolgozott egy olyan fűszerkeveréken, amely semmilyen, allergiát kiváltó adalékot nem tartalmaz. Termékeit világszerte keresik, és még Japánba is eljutnak. A fűszerkeverék titkos, de annyit elárult a mester, hogy szerecsendiót, kardamomot és borsot tartalmaz.

    Sz. Z.L.
    XIII. évfolyam 3. szám

    Címkék: élelmiszer-adalékok

      Aktuális lapszámunk:
      2019. július

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.