Betegségek A-tól Z-ig

Elfojtás helyett...

A félelemmel szembe kell nézni


 

A rák diagnózisa minden érintettből negatív érzéseket vált ki, ezek intenzitása egyéntől függ: a betegeknek a kétségbeesés, a pánik, a depresszió, a düh, a gond és szorongás érzéseivel kell megküzdeniük.

 

A félelem, pszichés szinten, talán a legjelentősebb kísérő tünete a ráknak, és számos okra visszavezethető. A legtöbb embernél már a diagnózis is erős félelmet kelt. Ezt a diagnózist többnyire a kontrollvesztéssel, a függő, kiszolgáltatott helyzettel, magánnyal, elszigetelődéssel, valamint szenvedéssel és az elmúlással hozzák kapcsolatba. Azonban nem csak a pácienst érintik a félelmek, hanem a családtagokat, barátokat, a beteg egész szociális környezetét, de a terapeutának is szembe kell néznie ezzel az érzéssel. A betegség és annak testi, fizikai tünetei félelmetesek. Félünk a haláltól. De új félelmek is keletkeznek: félelem a vizsgálatoktól és a kezelésektől. És végül marad a bizonytalanság, a kezelések után.

 

A félelem eredetileg természetes, életfontosságú reakció, amit szervezetünk a fenyegető, veszélyes helyzetekben hoz létre. Ezért komplex jelenség. Segítségével képesek vagyunk a veszélyeket és a kockázatokat mérlegelni. Életünknek már korai szakaszában tapasztaljuk ezt az érzést. A félelem befolyásolja érzékelésünket, érzelmeinket és gondolatainkat. A rák nélkül is mindennapjaink része.

 

Nem szívesen szembesülünk ezekkel az érzésekkel, hajlamosak vagyunk inkább elfojtani és tudatalattink mélyére süllyeszteni azokat. Ám a félelem a betegség folyamán többször is jelentkezik. Jobb, ha aktívan szembenézünk vele – már csak azért is, hogy mások ne tudjanak ránk ijeszteni.

 

Ugyanis nem csak a páciens fél, hanem az orvos, illetve a terapeuta is. Sajnos ezt a legkevesebben ismerik be. A főként rákos betegekkel foglalkozó orvosok leginkább a kudarctól félnek, szakmai és emberi szempontból egyaránt. Talán ez a magyarázata annak a tendenciának, hogy a konvencionális orvoslás meglehetősen agresszív módszerekkel igyekszik harcolni a betegség ellen. A baj csak az, hogy így a félelmet nem lehet tartósan "leküzdeni".

 

Hogyan kezeljük félelmeinket?

Ha alaposan tájékozódik betegségéről, már sokat tett annak érdekében, hogy aktívan szembesüljön félelmével. Próbálja meg félelmeit konkretizálni. Pontosan mitől fél? Azzal, hogy konkrétan megnevezi a félelmeit, pl. felírja azokat, pontosabban különbséget tud tenni saját félelmei, a család félelmei és kezelőorvosa szubjektív félelmei között. Nem kell elfojtani a félelmet, mert természetes, normális lelki reakcióról van szó. Beszéljen félelmeiről őszintén olyan emberekkel, akikben megbízik. Sokat segítenek a szociális kapcsolatok, a relaxációs technikák, növényi készítmények szedése vagy meditációs gyakorlatok. Egyéniségének megfelelő módon elterelheti figyelmét: olvasson egy izgalmas könyvet, nézzen meg egy jó filmet a tv-ben, vagy hallgassa kedvenc zenéjét, dolgozzon hobbikertjében. A mértékletes aktivitás – nem akcionizmus – szintén csökkenti a félelmeket.

 

Képzelje el félelmét, mintha saját gyermeke volna, amellyel ön, mint szeretetteljes szülő, türelmesen próbál beszélni. Próbálja elmagyarázni neki, hogy talán nem is olyan vészes a helyzete, mint azt egyes, érzéketlen orvosok próbálják beállítani.

 

Folyamodjon segítségért. A házastárs, barátok és bizalmasok általában hajlandók valódi segítséget nyújtani, morálisan támogatni – jobban, mint gondolná! Gyakran csak nem tudják, hogy konkrétan mit tehetnének önért. Fogalmazza meg igényeit érthetően, hogy a többiek tisztában legyenek vele, hogyan segíthetnek.

 

Ha félelmei a fenti módszerekkel nem enyhíthetők, akkor feltétlenül professzionális segítséget kell kérnie.

 

Szelíd szorongásoldó gyógyszerek a természet patikájából 

Egyre több páciensnek - az időnként feltörő félelem és pánik, valamint az orvosok és a hozzátartozók részéről gyakorolt nyomás ellenére - sikerül rátalálni saját útjára és saját maga fölé nőni. Ez nem azt jelenti, hogy az illető minden pillanatban mentes a félelemtől, hanem azt, hogy megtanul "bánni" a félelmeivel, akár valamilyen önsegítő módszerrel, akár professzionális segítséggel.

 

A lehetőségek skálája igen széles: Egyes félelmekre alkalmasak a Bach-féle virágeszenciák. Akut helyzetekben, pl. a diagnózis közlésének időpontjában vagy műtét, intenzív terápia (kemoterápia, sugárkezelések) előtt jó szolgálatot tesz a kész vészcseppkeverék (Rescue-cseppek). Ebből 3-5 cseppet egy pohár vízben feloldva érdemes bevenni, naponta akár többször is.

 

A félelem legjobb orvosa az idő

A kava-kava növény (kava, mámorbors, piper methythicum), amelynek hazája a Csendes-óceán déli szigetvilága, nagyon eredményesen enyhíti a szorongást és a félelmet. A növény hatóanyagainak hatásosságát tudományos vizsgálatokkal igazolták. (A készítményeket egy szerencsétlen haláleset miatt Németországban betiltották – májbetegek nem szedhetik.)

 

A félelem legjobb terápiája azonban az idő, bár ez sem képes az olykor-olykor ismét felbukkanó rémképeket és félelemhullámokat megszüntetni. Az egykori kezelőorvos arca, hangja, vizsgáló kezének érintése, a vérvételi tű szúrása, a kórházi folyosók fertőtlenítőszaga, a CT- vagy MR-készülék zaja, vagy az asszisztensnő hangja sok régi emlékképet felidéz, amelyeket legszívesebben örökre felednénk. Nem ritka, hogy a régi emlékek már hetekkel a soron következő vizsgálati időpont előtt előbukkannak, és a nyugodt alvást is megzavarhatják. A ráktól való félelem idővel sokféle egyéb félelemmel keveredhet, amelyeket gyermekkorunk óta magunkban őrzünk, és amelyek fontos események alkalmával jelentkeznek.

 

Milyen megnyugtató ilyenkor a jó "bizonyítvány" - a negatív lelet - a megpróbáltatások után! És milyen borzalmasan fel tudnak erősödni félelmeink, ha akár csak egyetlen érték, pl. egy tumormarker nem pontosan a középértéken van. Ilyenkor a következő kontrollvizsgálatra való várakozás valóságos horror. Változtassuk át a csúnya lényt szépséges virággá! A következő imaginációs gyakorlat megkönnyíti a félelmek elviselését.

 

A királyfivá változó, elátkozott, ronda békáról szóló történetet bizonyára mindenki ismeri. Képzelje el ön is félelmét, mint egy csúf békát vagy más ronda lényt, amely királyfivá vagy gyönyörű virággá változik...

V. T.
XIV. évfolyam 1. szám

Címkék: félelem, pszichoterápia, rák, rákterápia, szorongás

Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.