Betegségek A-tól Z-ig

Érelmeszesedés

Az érfalakban történő mészlerakódás csak következménye, nem oka az erek megbetegedésének

Az érelmeszesedést gyakran csak akkor veszik észre, amikor már komoly elváltozások alakultak ki, vagy egy ér teljesen elzáródott. Az iparilag fejlett országokban a szív- és keringési megbetegedések, így a szívinfarktus és a szélütés a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. Mindezek kialakulásában jelentős szerepe van az érelmeszesedésnek. A probléma kutatása azonban nagy előrelépéseket produkált az elmúlt években.


A ballonnal végzett értágítás során mesterségesen kitágítják a szív  koszorúereit. Ha azonban a beteg nem változtatja meg az életmódját, az érszűkület újra kialakul

 

Az érelmeszesedés kialakulásának okai közül a genetikai adottságokat, az életkort és a nemet nem tudjuk befolyásolni, számtalan olyan rizikótényezője létezik, amelyet viszont igen. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavarai, a cukorbaj, az elhízás, a dohányzás, a krónikus stressz és a mozgáshiány. E kockázati tényezők közül minél több fordul elő valakinél, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az illető érelmeszesedésben megbetegszik, illetve fellépnek nála a szövődmények is.

 

Az arterioszklerózis azért jön létre, mert több helyen is zavart szenved a vér és az érfalak különböző összetevőinek összjátéka. Ebben a folyamatban kulcsszerep jut az érfal legbelső rétegének (endotélium), amely fizikai sorompóként választja el az erek falát a vértől. Az erek belső falának összessége szervezetünk legnagyobb szervének tekinthető, nagyjából három futballpályának megfelelő felületet jelent. Fontos biokémiai feladatokat lát el: szabályozza a vérnyomást, megakadályozza, hogy az érfalon megtapadjanak a fehérvérsejtek, valamint azt is, hogy összetapadjanak a vérlemezkék.

 

Gondoskodik róla, hogy a vér akadálytalanul áramoljon az erekben. Mindezeket a feladatokat egy ingerületátvivő anyag, a nátrium-monoxid szabályozza, amely az L-arginin nevű aminosavból képződik. Ez az anyag az egyik legfontosabb tápanyag, amely segít megőrizni az erek egészségét. Ha a már említett rizikófaktorok eredményeként megsérül az érfal belső rétege és romlik a funkciója, akkor kialakul az úgynevezett endoteliális diszfunkció, amely az érelmeszesedés kezdetét jelenti.

 

 

Az érelmeszesedés kialakulásának rizikótényezője pl. a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavarai, a cukorbaj, az elhízás, a dohányzás

 

A népnyelvben csak érelmeszesedésként emlegetett folyamat, azaz az érfalakban történő mészlerakódás csak következménye, nem oka az erek megbetegedésének. A magas koleszterinszintet ugyancsak fontos rizikófaktornak tartják ebből a szempontból. Miután megsérülnek az endotélium sejtjei, a vérből akadálytalanul eljutnak az érfalhoz a fehérvérsejtek és az LDL-, azaz „rossz” koleszterin. Ha az erek falában túl sok szabad gyök és túl kevés antioxidáns található, akkor az LDL-koleszterin oxidálódik és nagy mennyiségben fogyasztják el a fehérvérsejtek, amelyek az érfalban falósejtekké alakulnak át.

 

További károsító mechanizmusok révén végül szklerotikus plakkok (lerakódások) alakulnak ki, amelyeken azután nagy mennyiségű zsír rakódik le, és ezek jelentős mértékben akadályozzák a véráramlást. Mindezt még tovább fokozza, ha túl sok állati eredetű fehérjét fogyasztunk, amely szintén lerakódik az érfalakon.

 

Ma már azt is tudjuk, hogy az érelmeszesedés kialakulásában gyulladásos folyamatok is részt vesznek. Fontos szerepet játszhatnak ebben az endotélium biokémiai és molekuláris károsodásai, amelyeket bakteriális mérgek, vírusok vagy antigén-antitest reakciók váltottak ki, illetve az oxidációs folyamatok következményei. Az endotélium károsodását és ezzel az érelmeszesedés folyamatának elindítását okozhatják a szervezet más területein, például a fogínyen fellépő gyulladások is. Mindez bizonyos körülmények között odavezethet, hogy az előrehaladott állapotban lévő plakkok váratlanul leválnak, érrög alakul ki, és ez akadályozza a véráramlást. Bizonyos gyulladásmarkerek a szívinfarktus kockázatának jelzői, ezért a mérésük segítségével kiszűrhetők a veszélyben forgó betegek.

 

Az érelmeszesedés folyamatának elindítását okozhatják a szervezet más területein, például a fogínyen fellépő gyulladások is

 

A szív- és érrendszeri megbetegedések száma a II. világháborút követően kezdett rohamosan emelkedni, ami azzal magyarázható, hogy megváltoztak az életkörülmények, és ezzel együtt gyakoribbá váltak a zsíranyagcsere zavarai, a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbaj, a dohányzás, a tartós stressz és a mozgáshiány. Mindezen mit sem változtatott az intenzív felvilágosító munka, sőt a túlsúlyosak száma az utóbbi években még tovább emelkedett. Hogy ennek ellenére mégis csökken a szívhalálok száma, az alapvetően a  javuló sürgősségi ellátásnak, az intenzív kutatásoknak, valamint a fejlődő diagnosztikai és terápiás eljárásoknak köszönhető.

 

Az úttörő jelentőségű felismerések közé tartozik a nátrium-monoxid szerepének megértése. Ezt az egyszerű gázt körülbelül 20 évvel ezelőtt azonosították mint a szervezet legkülönfélébb funkcióinak legfontosabb ingerületátvivő anyagát és szabályozóját. A nátrium-monoxid nélkül lehetetlen volna az emberei élet. A vérnyomás szabályozásában és az erek egészségének megőrzésében főként az erek endotéliuma jut kulcsszerephez, mivel itt szabadul fel a nátrium- monoxid. Az érelmeszesedés kialakulásában fontos szerepe van az endoteliális diszfunkciónak, amely miatt csökken a termelődő nátrium-monoxid mennyisége. Ez a gáz a félig esszenciális aminosavból, az L-argininből képződik. 1998-ban az orvosi Nobel-díjat azért kapta meg három amerikai kutató, Furchgott, Ignarro és Murad, mert felismerték az L-arginin-nátrium-monxoid rendszer rendkívüli tulajdonságait, és összefüggését a véráramlás szabályozásával és az erek optimális működésével. Mindez intenzív kutatómunkát eredményezett a gyógyszeriparban, az orvoslásban és a táplálkozástudomány területén. Az erek védelmén túl az L-arginin számos más módon is védelmezi az egészségünket. Többek között erősíti az immunrendszert, fokozza a növekedési hormonok termelését, javítja a szexuális életet, valamint megakadályozza a gyulladásos és oxidációs folyamatokat. Ennek a rendszernek a tanulmányozása a jövő igen fontos kutatási területét jelenti majd.

 

Az érelmeszesedés nem korlátozódik időskorra, az ipari országokban újabban már gyerekeknél is megfigyelhető

 

Az érelmeszesedés ellen egyetlen, mindent átfogó gyógyszer nem létezik. Az érelmeszesedés az egész szervezet többtényezős rendszer-megbetegedése, ezért ilyen gyógyszer a jövőben sem lesz. Az érelmeszesedés gyógyszerei általában az egyes rizikótényezőket célozzák meg. Bevetésükre akkor kerülhet sor, ha csődöt mondott minden komoly próbálkozás, hogy az életmód megváltoztatásával csökkentsék a kockázati tényezőket. Az érelmeszesedés megelőzésében is ezeknek a rizikófaktoroknak a tartós csökkentése hozza a legjobb eredményt:

 

• A dohányosoknak meg kell próbálniuk letenni a cigarettát.
• Túlsúly esetén a testsúly csökkentése. Már néhány kiló leadása is pozitív hatású.
• Rendszeres mozgás – már napi fél óra séta is jót tesz az egészségnek.
• A tartós stressz kezelése.
• Kezelni kell a fennálló cukorbajt, magas vérnyomást és magas koleszterinszintet.
• Egészséges, sok nyers összetevőt tartalmazó koszt, sok zöldség, gyümölcs, növényi olaj, kevés hús.
• Kerülni kell a telített zsírsavakat (állati eredetű) és a transzzsírsavakat (pékárukban, olajban sütött termékekben, csipszben fordul elő többek között).

 

Számos tanulmány igazolja, hogy a túlnyomórészt vegetáriánus étrend csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez annak köszönhető, hogy a zöldség és a gyümölcs gazdag rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, viszont szegény koleszterinben és telített zsírsavakban. Ez utóbbiak nagyobb mennyiségben fordulnak elő a húsokban, a kolbászfélékben és a zsíros tejtermékekben.

 

Ezen kívül a vegetáriánus kosztban sokféle antioxidáns fordul elő, amely csökkenti a káros oxidációs termékek előfordulását a vérben és az érfalakban. A növényi táplálék gyulladáscsökkentő és  véralvadásgátló hatású is. A növényi fehérjékben általában több az L-arginin is, mint az állati eredetűekben. A diófélék rendszeres fogyasztása egyértelműen jelentősen csökkenti a szív- és keringési betegségek kockázatát, mivel gazdagok L-argininben és egyéb hasznos anyagokban. Sok L-arginin található még a hal, a szója és a gabonafélék fehérjéiben is.

 

A vegetáriánus kosztban sokféle antioxidáns fordul elő, amely csökkenti a káros oxidációs termékek előfordulását a vérben és az érfalakban. A növényi táplálék gyulladáscsökkentő és véralvadásgátló hatású is

 


A táplálékkiegészítőknek akkor van szerepük az étkezésben, ha az nem fedezi a szervezet szükségleteit. Ezek azonban önmagukban senkit nem képesek meggyógyítani vagy a betegséget megakadályozni. Ha hiány lép fel valamilyen fontos anyagból, akkor azt pótolni kell. Például ha az érfal belső rétege nem működik jól, és emiatt kialakul az L-arginin már említett hiánya, akkor pótlása jó hatású. Számos tanulmány kimutatta, hogy ha kiegészítő adagokat adnak ebből a fontos  fehérjeépítőkből, akkor késő öregkorban és súlyos kardiovaszkuláris megbetegedések mellett is jelentős javulás érhető el. Csökken az erekre és a szívre nehezedő terhelés, ezzel az érelmeszesedés veszélye, és ezzel a szívinfarktus vagy a szélütés kialakulásának kockázata.

 

Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy problémák lépnek fel a szívével vagy az ereivel. A mondás szerint az emberi test olyan idős, amilyen állapotban az erei vannak. Az egészséges szív és keringési rendszer valamennyi szervünknek jót tesz, hiszen ez látja el oxigénnel és tápanyagokkal az egész testet. Az érelmeszesedés azonban nem korlátozódik időskorra, az ipari országokban újabban már gyerekeknél is megfigyelhető, méghozzá egyre gyakrabban. Ha valaki meg szeretné őrizni az egészségét, annak nagyon fontos, hogy fiatalkorától kezdve törekedjen az erei védelmére. Ahogyan az antropológus Ashley Montagu fogalmazott: Az élet célja, hogy minél fiatalabban haljunk meg, és minél későbben.

V.T.
XVII. évfolyam 10. szám

Címkék: érelmeszesedés

Aktuális lapszámunk:
2018. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.