Betegségek A-tól Z-ig

Étvágytalanság ellen keserű anyagok

Az étvágyat agyunk limbikus rendszere vezérli

A jó étvágy általában véve a jó egészség jele. Nem véletlenül, ugyanis az étvágytalanság hátterében számos testi, lelki tényező, például stressz, bánat állhat. Ha ez az állapot sokáig tart, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Étvágytalanság különösen gyakori gyomor-bél rendszeri betegségekben. Ilyenkor a keserű gyógynövények jelenthetnek segítséget, szintetikus gyógyszerekre nincs szükség.


Keserű orvosságok kaphatók teák, tinktúrák, gyógyborok formájában

 

Nem árt tisztázni, mit értünk étvágy és éhség alatt. Az éhség testi érzés, amelynek feladata jelezni, hogy a szervezetet el kell látnunk megfelelő mennyiségű tápanyaggal és energiával. Agyunkban létezik éhség- és jóllakottság-központ, amelyeket a vércukorszint, a vér inzulinszintje és további, a vérben keringő anyagok (pl. szerotonin és cholecisztokinin) mennyisége vezérel. Ezek az agykérgi központok főképp a bolygóidegnek (nervus vagus) nevezett agyidegen keresztül vezérlik a gyomor mozgását és az emésztőnedvek termelődését.

 

Az étvágy lehetővé teszi, hogy a jóllakottság egyértelmű érzete ellenére is tovább együnk, csak mert az étel annyira ízlik. Az étvágy ellentéte az undor, amelynek hatása alatt bizonyos dolgokat nem eszünk meg, annak ellenére sem, hogy éppen éhesek vagyunk. Az étvágyat agyunk limbikus rendszere vezérli. Ez az agyi terület érzelmeinkért felelős, ezért az ízek által kiváltott pozitív hangulat és érzelmi töltés is itt keletkezik az agyban.

 

A táplálékfelvételt az ízérzékelés, az étvágy és a reflexesen vezérelt nyál- és gyomorsav-elválasztás, valamint az öklendezési reflex befolyásolja. Ízérzékelésünk a legérzékenyebben a keserű ízre reagál. A keserű íz által keltett ingerület a szájüregből az agyhoz fut, innen pedig az emésztőmirigyekhez jut a parancs: termeljenek emésztőnedveket. Ha kilencedik agyidegünk megsérül (pl. mandulaműtét következtében), többé nem vagyunk képesek érezni a keserű ízt.

 

Míg az enyhén kesernyés zamatot, például a sör esetébena legtöbb felnőtt kedveli, az intenzív keserű ízérzet öklendezési vagy hányási reflexeket vált ki. Ez egy ősi biológiai védekezési mechanizmus, amely a mérgezések ellen véd meg bennünket, ugyanis a mérgező növények nagy része keserű.

 

Sok betegség hatására étvágytalanná válunk

Az étvágytalanság sok betegség kísérő tünete lehet. Ezért fontos kideríteni az okát, és lehetőség szerint kezelni azt. Az étvágytalanság leggyakoribb okai a következők:

 

• a gyomor-bélcsatorna szervi megbetegedései (pl. gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorfekély, gyomorrák),
• általános gyengeség súlyos betegségekben, pl. rák, szívelégtelenség vagy krónikus fertőzések (HIV, tbc),
• májbetegségek,
• súlyos akut fertőzések és műtétek utáni gyengeség,
• pszichés zavarok (pl. anorexia),
• pszichovegetatív kimerültség,
• egyes gyógyszerek mellékhatásai,
• időskor.

 

Az étvágytalansággal párhuzamosan gyakran találkozhatunk gyomorgyengeséggel, amely a gyomor simaizomzatának renyheségével, gyomorsüllyedéssel és csökkent gyomornedv-
termelődéssel jár.

 

Az étvágytalansággal párhuzamosan gyakran találkozhatunk gyomorgyengeséggel

 

Az alapbetegség terápiájától függetlenül megvan a lehetősége, hogy javítsuk a beteg étvágyát. Az étvágy kialakulásában fontos szerepet játszik a látás és a szaglás is, amit az ételek elkészítésekor figyelembe kell vennünk.Már az étel puszta látványa elegendő ahhoz, hogy megjöjjön az étvágyunk. Az is fontos, hogy az ételnek kellemes illata legyen, ugyanis az ízérzékelést nagymértékben befolyásolja a szaglás, az illatok. A szépen terített asztal és a kellemes asztaltársaság szintén pozitív hatással van étvágyunkra. Ezen kívül az étkezéseket rendszeresen ugyanabban az időpontban ajánlatos tartani.

 

A keserűanyagok reflexes úton javítják étvágyunkat

Bizonyos élelmiszerek is étvágyjavító hatásúak, például a hagyma vagy a kesernyés zöldségek, mint az articsóka, a rukkolasaláta, a cikória, a radicchio saláta. Sajnos sok zöldség esetében a „kellemesebb íz érdekében” a növénynemesítők úgy módosították a növényeket, hogy azokban szinte teljesen eltűntek a keserű hatóanyagok.

 

A fűszerek közül az ánizs, az édeskömény, a kömény, a kurkuma, a torma, a rozmaring, a kakukkfű és a borókabogyó keserű, illetve csípős hatóanyagai, illóolajai serkentik az emésztőnedvek termelődését, valamint a gyomor mozgását, ami szintén étvágyjavító hatású. Orvosságként ezek a fűszerek a konyhában szokásosnál nagyobb dózisban is alkalmazhatók.

 

A keserű anyagok többek között elősegítik a gyomornedv termelését, így az élelmiszerekben lévő kórokozók nagy részét a gyomor képes semlegesíteni. Ezzel hatékonyan megelőzhetők az ételmérgezések.

 

A keserű anyagok erősítik immunrendszerünket, ugyanakkor hangulatunkat is javítják. Keserű orvosságok kaphatók teák, tinktúrák, gyógyborok, friss préslé formájában fitotékában, gyógyszertárban egyaránt.

 

A keserű anyagot tartalmazó növények latin gyűjtőneve amara. E növényeket négy csoportra oszthatjuk:

 

• Pusztán keserű növények: ezerjófű, kínafakéreg, tárnicsgyökér, pitypanggyökér és a pitypang föld feletti része, útifű és útifűgyökér.
• Csersavat is tartalmazó keserűk: kondurángókéreg.
• Illóolajakat tartalmazó keserű növények: ürömfű, kálmosgyökér, angelikagyökér, benedekfű, cickafarkfű, valamint mandarinhéj.
• Csípős anyagokat is tartalmazó keserű növények: fahéj, gyömbér.

 

Már az étel puszta látványa elegendő ahhoz, hogy megjöjjön az étvágyunk

 

Minél keserűbb egy növény, illetve hatóanyaga, annál erősebben serkenti az emésztőnedvek – a szájban serkenti a nyál, a gyomorban a gasztrin nevű hormon – termelődését, ami beindítja a gyomor és a vékonybelek felső szakaszának perisztaltikus mozgását. Továbbá aktiválja a gyomorban a pepszinogén pepszinné alakulását, ami szintén étvágyjavító hatású, ha a betegnél a gyomornedvek hiánya okozza az étvágytalanságot. Ez például időskori krónikus gyomornyálkahártya- gyulladásnál gyakori. Ezen kívül a keserű anyagok az epe és a hasnyálmirigyben képződő enzimek termelődését is serkentik. A hatás azonnal jelentkezik.

 

A keserű anyagok önmagukban is alkalmazhatók, ha az étvágytalanság hátterében a gyomor-bél rendszer funkcionális betegsége áll. Ha a tünetet más betegség, például rák okozza, a keserűk kevésbé hatásosak. Ennek ellenére ilyenkor is ajánlatos legalább megpróbálni az étvágytalanságot keserű anyagokkal kezelni. Egészséges személyeknél a keserűkkel nem lehet fokozni az étvágyat. Érdemes megjegyezni, hogy étvágyjavító hatású szintetikus gyógyszerek nem léteznek.

 

A keserű hatóanyagot tartalmazó készítményeket és teákat kb. fél órával étkezés előtt kell beszedni, illetve meginni, és lenyelés előtt néhány percig ajánlatos azokat a szájban tartani. A hideg készítmények keserűbbek, ezért intenzívebb hatásúak, főként, ha gyomorsavhiányról van szó.

 

A keserű teákat néhány hetente érdemes váltani

Mivel 3-4 hét alatt a szervezet hozzászokik egy adott keserű anyaghoz, és ilyenkor ennek hatása is erősen csökken, érdemes őket rendszeresen váltogatni.

 

Funkcionális zavaroknál, illetve gyomorgyengeség esetén a legalkalmasabb az angelikagyökér, az articsókalevél, a benedekfű, a tárnicsgyökér, a gyömbér, a cickafarkfű (és virág), az ezerjófű, az ürömfű és a fahéj. Ezek kombinációja is jól tolerálható.

 

Általános gyengeség, kimerültség, pszichés zavarok és súlyos betegségek következtében kialakuló étvágytalanságra: angelikagyökér, benedekfű, kondurangókéreg, tárnicsgyökér, kálmosgyökér, mandarinhéj, ezerjófű, dél-afrikai ördögkaromgyökér, útifűgyökér, ürömfű és hagyma.

 

Időskori étvágytalanság esetén adjunk angelikagyökeret, kondurangókérget, tárnicsgyökeret és ezerjófüvet. Gyermekkori étvágytalanságra főképp kálmosgyökeret, mandarinhéjat és ezerjófüvet adhatunk. Ha rákbetegek étvágyát szeretnénk javítani, a kálmosgyökér a legjobb hatású.

 

Bizonyos élelmiszerek is étvágyjavító hatásúak, pl. az articsóka

 

Keserű anyagokat ne adjunk gyomor-, illetve nyombélfekélyes betegnek, vagy az adott gyógynövénnyel szemben fennálló allergia esetén. A legtöbb gyógynövény esetében sajnos nem állnak rendelkezésünkre megbízható tudományos adatok arról, hogy azok milyen hatással vannak a gyermekekre, terhes, illetve szoptató nőkre, ezért náluk a növények alkalmazása nem, vagy csak fokozott óvatossággal ajánlható.

 

Az egyes gyógynövények ellenjavallatai:

 

• Tárnicsgyökér esetében: gyomorirritáció, amikor a betegnek túl sok a gyomorsava.
• Articsókalevél és pitypang, valamint pitypanggyökér adása ellenjavallt az epeutak elzáródása, szűkülete esetén.
• A kínafa kérge és a fahéj ellenjavallt terhességben.
• Az epeutak gyulladása, szűkülete, elzáródása és májbetegségek esetén nem ajánlott az ürömfű szedése.
• Terhességi hányás esetében tilos gyömbért adni.

 

Ha a keserű anyagokat túladagoljuk, hatásuk ellentétes lesz, tehát csökkentik az étvágyat, vagy akár hányást is okozhatnak. A tárnicsgyökér esetenként hasmenést, görcsös gyomorfájdalmat, fejfájást okozhat. A pitypang olykorolykor felső hasi fájdalmak, gyomorsavtúltengés forrása. Ha angelikagyökeret alkalmazunk, lehetőleg ne tartózkodjunk túl sokat a napon, mert e növény hatására a bőr túlérzékennyé válhat a napfényre.

 

Keserű hatóanyagok speciális problémák megoldására

A készen kapható orvosságok mellett bizonyos gyógynövényekből készült tinktúrákkal és teákkal kezelhetünk különféle betegségeket.

 

• Az akut fertőzések után kialakuló étvágytalanságra, amelyet gyomorsavhiány okoz: Naponta háromszor 1 teáskanálnyi finomra aprított tárnicsgyökeret vagy 1-2 teáskanál ezerjófüvet leöntünk 150 ml forró vízzel és 5 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

• Általános kimerültség következtében kialakuló étvágytalanság, például műtét után: A gyógyszertárban kapható Tinctura chinae comp. készítményből naponta 3-szor 20 cseppet egy pohár langyos vízben feloldva fogyasztunk el. A tinktúra kellemes ízű és mérsékelt hatású.

 

A tárnicsgyökér sok étvágyjavító készítmény alkotórésze. A tárnicsot tartalmazó pálinka azonban nem tartalmazza a hatásos keserű anyagokat

 

• Idősebb emberek étvágytalanságára, amelyet a gyomorsavhiány okoz, a következő teát adjuk: Borsmentalevelet és ürömfüvet 1:1 arányban keverjünk össze, a keverékből 1 teáskanálnyit forrázzunk le 150 ml vízzel, és hagyjuk 10 percig ázni. Naponta kétszer egy csészényit igyunk meg belőle lassan kortyolgatva. Ez a tea nagyon hatásos, azonban keserű íze miatt egy idő után a beteg nem hajlandó meginni.

• Súlyos szervi megbetegedések, például rák miatt kialakuló étvágytalanság esetére: Naponta 3-szor 20-30 csepp kálmosgyökértinktúrát adjunk egy pohár vízben oldva.

tamás
XVIII. évfolyam 1. szám

Címkék: étvágytalanság, keserű gyógynövények, psziché

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.