Betegségek A-tól Z-ig

Fogaink és az immunrendszer

Az egészség a szájban kezdődik

Az egészséges szájüregi baktériumflóra több száz különféle baktériumfajból áll, amelyek fontos szervrendszerek működését, például az emésztőszervek funkcióját segítik. Azonban itt is vannak káros ágensek. Ha valaki nem fordít kellő gondot a szájhigiénére, ezek a káros mikrobák elszaporodhatnak, és a szájüregi flóra egyensúlya megbillen.


 

A baktériumok a fogak felületén lepedék, ún. plakk formájában láthatók, sőt nyelvvel olykor ki is tapinthatók. E plakk minden grammjában egybillió baktérium található. Ha a szájüregi flóra egyensúlya zavart szenved, a baktériumok könnyen képesek a fogínyen keresztül beszivárogni a vérkeringésbe, innen pedig eljutnak a szervezet bármely részére. Ha a fogíny vérzik, a számtalan parányi seb még nagyobb behatolási lehetőséget jelent a baktériumok számára a szervezet egésze felé. E folyamat egyik legveszélyesebb következménye a baktériumok lerakódása a szív koszorúereiben. Tény, hogy a kezeletlenül hagyott parodontitis a két-háromszorosára emeli a szívinfarktus és hétszeresére az agyvérzés kockázatát.

 

A parodontitis nem egyszerűen a fogíny helyi gyulladását jelenti, a folyamat ennél kiterjedtebb, és a fogakat tartó kötőszöveteket is érinti. Ugyanis a gyulladáskeltő baktériumok a keletkezett fogínytasakokon keresztül a fog felületén egészen mélyre jutnak, és nem csupán fogszuvasodást képesek előidézni. Megtámadják az állkapocscsontot is, amelyben a folyamat hatására egyre kiterjedtebbé válik a szövetpusztulás. Ez a kórkép akár három hónap alatt is igen súlyos stádiumot érhet el, és a következmény a fog elvesztése. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a parodontitis az ízületi gyulladások kialakulásában is fontos szerepet játszik, ugyanakkor jelentősen befolyásolja a betegség lefolyásának súlyosságát.

 

A szájüreg betegségei általános egészségi állapotunkat is veszélyeztethetik. A tudomány ezt illetően új eredményekkel szolgál

 

 

Ördögi kör: cukorbetegség és parodontózis

A cukorbetegeknél a krónikus parodontitisnek, majd emiatt fogaik elvesztésének veszélye háromszoros az egészségesekkel összehasonlítva. E tény a cukorbetegeknél fennálló kapilláris funkciózavarral magyarázható. Ez azt jelenti, hogy diabétesz esetén a magas vércukorszint egészségehatására csökken a véredények falának rugalmassága: a glükózmolekulák fehérjékkel összekapcsolódva lerakódásokat hoznak létre az érfalakon, főképp a legvékonyabb hajszálereken. Mindez jelentős zavart idéz elő a szövetek oxigén- és tápanyagellátásában; ez alól nem kivétel a fogíny sem. Ebben a miliőben a baktériumok zavartalanul szaporodhatnak. Ráadásul reciprok hatás is megfigyelhető: az íny fertőzése inzulinrezisztenciát idéz elő a szervezetben dr. Holger Scholz fogorvos szerint.

 

A röntgenfelvételen jól látható a beteg fog körüli csontállomány pusztulása. Ez a parodontózis állapota

 

 

Mi lehet a kiváltó ok: a higiéné vagy a gének?

A Robert Koch Intézet 2009. évi jelentése szerint: „A caries az egészségügy minden igyekezete ellenére az emberiség legelterjedtebb fertőző betegsége.” Érdekes, hogy az USA-ban már sikerült megfordítani ezt a trendet: ott az utóbbi 10-20 évben jelentősen csökkent a parodontális betegségek elterjedtsége.

 

Léteznek olyan emberek, akik nem viszik túlzásba a fogmosást, mégis kifogástalanul egészségesek a fogaik. És létezik ennek fordítottja is, amikor valakinek a gondos szájhigiéné ellenére is kilyukadnak a fogai. E jelenségre dr. Ulrich Koberg fogorvos ad magyarázatot: „A tudományos kutatások szerint génjeink valóban befolyásolják, hogy kilyukadnak-e a fogaink vagy sem. A fogak bizonyos mértékű ellenálló képessége a betegséggel szemben örökölhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magát a fogszuvasodást örököljük. Sokkal inkább arról van szó, hogy génjeink a fogak morfológiáját befolyásolják. A fogak állása például 40 százalékban genetikai okokra vezethetők vissza. Az egymáshoz szorosan illeszkedő fogak például kedveznek a baktériumlepedék kialakulásának.”

 

 

A nyál mint védelmező tényező

A jó gének ellenére is csak a tiszta fogak maradhatnak hosszabb távon is egészségesek. A savak károsítják a fogzománcot. A nyál képes semlegesíteni a savakat, amit szakszóval pufferkapacitásnak neveznek. Minél magasabb a nyál pufferkapacitása, annál több savat képes semlegesíteni. A pufferkapacitást a pH-érték segítségével lehet megállapítani. Optimális a pH 7-es érték, ami enyhén lúgos vagy semleges kémhatást jelez.

 

Az alacsony pH-értéket okozhatja az elégtelen nyálképződés, ami szájszárazságban nyilvánul meg. A nyálképződést negatívan befolyásolják a következő tényezők: stressz, krónikus betegségek, a nyálmirigyek betegségei, gyógyszerek mellékhatásai, szájüregi daganatok sugárkezelése, túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás.

 

Az olajrágás igazoltan méregtelenítő hatású. Az olaj szívása fokozza a nyáltermelődést és javítja a fogíny vérkeringését is. A szájüreg és a garat nyálkahártyáinak stimulálása tisztító hatást gyakorol az egész szervezetre

 

Aki hajlamos a szájszárazságra, igyekezzen fokozni a nyáltermelődést. Ez történhet erőteljes rágással: például rágcsálhatunk nyers sárgarépát vagy zsenge karalábét. Amúgy is ajánlott naponta legalább két liter folyadékot meginni. Hogyan segít a természet patikája?

 

 

Méregtelenítés olajrágással

A fogíny ápolására számos gyógynövény alkalmas: ezek antibakteriális, gyulladásellenes hatásúak. Szájüregi problémák esetén ezek a növények segítenek helyreállítani a biológiai egyensúlyt. Különösen hatásos a szájhigiéné szempontjából az ún. olajrágás módszere. Ez a gyógymód méregtelenítő hatású, ugyanakkor erősíti az immunrendszert. Ideálisak e célra a szezámolaj, a napraforgóolaj és az olívaolaj. Az ájurvédikus gyógyászatban az olajrágást reggelente végzik. A hatás fokozható, ha az olajhoz egy csepp teafaolajat adunk, mert ez az adalék bizonyítottan elpusztítja a baktériumokat. Az olajrágás hatására felhabosodott folyadékot kiköpjük, majd alaposan fogat mosunk. Ha jól csináltuk, akkor a kiköpött folyadék fehér színű; a sárgás szín arra utal, hogy túl rövid ideig végeztük az olajrágást.

 

 

Gyulladások ellen zsálya

Aki nem szereti az olajrágást, alternatívaként folyamodhat a zsálya gyulladásgátló hatásához. Öblítéshez vegyünk 1 teáskanál szárított zsályalevelet, és forrázzuk le 100 ml forró vízzel. Hagyjuk állni 15 percig, szűrjük le és hagyjuk kihűlni. A zsályán kívül használhatunk kamillát, körömvirágot, cickafarkfüvet, eukaliptuszt, zöld teát, mentát vagy mirhát. A szaküzletekben kapható néhány, gyógynövény bázisú szájvíz. Ezzel szemben például a klórhexidin-tartalmú szájvizek – főképp idősebb személyek számára – inkább kedvezőtlen hatásúak, és a fogak, valamint a fogíny elszíneződését okozzák.

 

A zsályás szájöblítés szintén enyhíti a gyulladást. Jobbra: Szegfűszeg – régi, bevált házi orvosság, amely enyhíti a fogfájást és elpusztítja a kórokozókat

 

A szegfűszegolaj védi a fogínyt

A szegfűszeg rágása ősi bevált módszer fogfájásra. A szegfűszeg fertőtlenítő hatású, rengeteg kórokozót elpusztít. Ebből készült szájvíz készen nem kapható, de gyógyszertárból és bioboltokból beszerezhető tiszta szegfűszegolaj, amelyet felhasználás előtt hígítani kell: 3-4 cseppet adjunk 100 ml vízhez, majd ezzel öblögessünk kezdődő fogínygyulladás eseteiben.

 

 

A fogpótlás veszélyei

A fogászatban több mint ezer különféle fémötvözetet alkalmaznak. Ezek között vannak nemesfémek (arany, palládium, ezüst), amelyeket általában egyéb fémekkel ötvöznek. Az ötvözetek egyéb alkotórészeiként réz, mangán, kobalt, nikkel, titán, cink, ón szolgálnak. Az adalékok hatására az ötvözet keményebb, szilárdabb lesz, illetve könnyebben megmunkálható. A fémötvözeteket általában tartósságuk miatt részesítik előnyben. Például az aranyból készült koronák élettartama akár a 20 évet is eléri, a műanyag azonban jóval rövidebb életű, ezek a pótlások általában 5-6 év múlva cserére szorulnak. Ráadásul a fémek olcsóbbak is az egyéb fogászati segédanyagoknál.

 

Azonban az alkalmazott anyagok biokompatibilitása is fontos szempont. Ha egy fogászati anyagot a szervezet nem fogad el, az immunrendszer erőlködik, rendkívüli aktivitással működik. A páciens nem érez semmit, nincsenek panaszai, de az inkompatibilis anyag ingerli, irritálja a fogideget. Az inger a trigeminusz ideg mentén közvetlenül az agyba jut, ahol megfelelő agyi központokon keresztül stimulálja az immunrendszert is. Minél tovább tart ez az állapot, az immunrendszert annál nagyobb terhelés éri, és annál érzékenyebb lesz minden pluszterhelésre. Ilyen terhelés lehet például stressz vagy egy gyomor-bél rendszeri fertőzés. És elérkezik az a pillanat, amikor az immunrendszer már nem tud megbirkózni a feladattal.

 

Évente kétszer ajánlott professzionális fogápolást igénybe vennünk, hogy elkerüljük a paradontitst
 
 

A fogászati anyagokkal szembeni intolerancia jellegzetes tünetei:

• fokozott nyáltermelődés,

• a fogak és az áll

• rágás közbeni panaszok,
• égő érzés a nyelvben,
• hideg érzése a szájban,
• fémes szájíz,
• a fogínysorvadás vagy a nyálkahártya felső rétegének „lefoszlása”,
• gombára emlékeztető lepedék a garatban, amihez torokfájás társul, valamint
• fájó, duzzadt nyaki nyirokcsomók.

 

A késői szövődmények:

• gennyes fogínytasakok,
• a fogidegek elhalása,
• izomrángások az arcon vagy arczsibbadás, súlyos esetben az arc lebénulása,
• az orrmelléküregek gyulladása,
• éjszakai légszomj, hörghurut és egyéb tüdőbetegségek,
• gyomor-bél rendszeri panaszok,
• máj- és vesebetegségek,
• izom- és ízületi fájdalmak, az izmok gyengesége,
• fülzúgás és látászavarok,
• szívritmuszavarok.

 

 

Tesztek, amelyek megkönnyítik a választást

Arra, hogy ki melyik fogászati anyagot miként tolerálja, nem létezik garancia. Még a műanyagok is okozhatnak gondot. A szervezet először vegetatív panaszokkal reagál a műanyagokra. Ez azt jelenti, hogy a beteget alvászavar gyötri, túlérzékeny az időjárás változásaira, vagy hirtelen élelmiszer-allergia jelenik meg nála. A biológiai fogászatban leginkább a teljesen kerámia alapanyagú fogműveket tekintik abszolút mértékben biokompatibilisnak. A teljes kerámia nem mérgező, és nem terheli immunrendszerünket.

 

A fogágybetegség akár alvászavarokat is okozhat

 

Különösen jó fogászati anyag az ún. cirkon-dioxid, egy hightech alapanyag, amelyet eredetileg az űrkutatás céljaira fejlesztettek ki. Aki biztosra akar menni, és tudni szeretné, melyik anyagot miként viseli a szervezete, érdemes bőrgyógyásszal ún. epikutántesztet végeztetni.

 

Ennél is megbízhatóbb és teljesebb az ún. limfocita-transzformációs teszt (LTT). Ezt a vizsgálatot vérből végzik, és nem csak fémekre, hanem a műanyagokra és a kerámiára is kiterjed. Az eredmény a vérvételtől számított három hét múlva áll rendelkezésre. Szakemberek szerint az LTT jelenlegi tudásunk szerint a legpontosabb vizsgálati módszer.

 

 

Fémkivezetés – fémpótlások esetén nélkülözhetetlen

Fémintolerancia esetében hat-tizenkét hónap is eltelik, mire a testben lerakódott fémet sikerül eltávolítani, kivezetni. Ezért a holisztikus fogorvoslásban a szájüregben történő beavatkozások mellett nagy szerepe van a méregtelenítésnek is. Erre kiválóan alkalmas a chlorella alga, amely étrendi kiegészítő formájában már régóta kapható. Ez az alga megköti a fémionokat, majd azok a bélrendszeren keresztül távoznak a szervezetből. Nem utolsósorban a chlorella igen gazdag vitaminokban, aminosavakban, valamint nyomelemekben és ásványi anyagokban, amelyek közül a cink és a szelén közismerten szabadgyök-fogó hatásúak.

 

A kivezető kúra kezdetén napi háromszor öt chlorellatablettával kezdjük (250-300 grammos tabletták). Ha amalgámtömés eltávolításáról van szó, a tömés kiszedésének napján a dózist háromszor 15 tablettára kell emelni.

 

A fogpótláson nem szabad spórolni. Aki érzékeny bizonyos anyagokra, előzetesen

 

A koriander szintén kiválóan bevált a méregtelenítésben. Drogériákban és gyógyszertárakban friss tinktúrák kaphatók a növényből. A tinktúrából naponta háromszor 5-10 cseppet kell vízzel hígítva bevenni étkezés előtt. Fogászati kezelések alkalmával a koriander a kezelést követő négy héten át különösen hatásosan támogatja a szervezet regenerálódását. Csupán terhesség alatt tilos a használata, mert a méh izmainak összehúzódását idézheti elő, tehát vetélést okozhat.

 

 

Jó minőségű ételek – jó állapotú fogak

Az egyre jobb fogászati technikák és fogászati anyagok ellenére továbbra is a leghatásosabb megoldást fogaink épségének megőrzése jelenti. Ehhez egészségünk szempontjából a legnagyobb hatású tényezőn kell változtatnunk: az életstílusunkon. A rendszeres fogmosás ugyanis mit sem ér, ha étrendünk túl sok cukrot tartalmaz. A cukor ugyan nem közvetlen módon károsítja a fogzománcot, de a káros baktériumok szaporodásának rendkívüli mértékben kedvez. Minél tovább tartózkodik szénhidrát a fogak felületén, annál nagyobb kárt okoz.

 

Fogaink szempontjából rendkívül fontos a magnézium. Minél magasabb a vérben a magnézium szintje, annál alacsonyabb a fogínygyulladás kockázata. Azonban a legtöbb felnőtt a naponta szükséges 300-400 mg magnéziumnak mindössze 70 százalékát veszi magához. A kiegyensúlyozott táplálkozás nélkülözhetetlen fogaink egészségének megőrzéséhez. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a gyümölcsök, a joghurt, a gyümölcslevek és egyes zöldségfélék savat tartalmaznak. Azt is tudjuk, hogy a savak károsítják a fogzománcot. Ezért étrendünkben sok semleges kémhatású élelmiszernek kell szerepelnie. Idesorolható a burgonya, a tejtermékek, a friss fűszernövények, a paprika, a brokkoli, a rizs, a növényi olajok.

-vörös-
XVII. évfolyam 9. szám

Címkék: fogak, holisztikus gyógymódok, immunrendszer, szájüregi baktériumflóra

Aktuális lapszámunk:
2018. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.