Betegségek A-tól Z-ig

Fogápolás – holisztikus szemmel

Hogyan őrizzük meg fogaink egészségét egész életünkön át?

Szinte nincs is olyan felnőtt manapság, akinek ne lenne szuvas foga. Mit csinálunk rosszul? Mit kellene tennünk? Segíthet, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan függ össze a fogak fejlődése, a szuvasodás kialakulása és a szájápolás.


 

Ha kilyukad a fogunk, nincs az a csodamódszer, ami segíthetne. Egyetlen teendőnk marad: fogorvoshoz menni. A kérdés az, mit tehetünk mi magunk azért, hogy ne romoljon el a fogunk. Óriási a választék fogkrémekből, fogkefékből és szájvizekből, és ha hihetünk a reklámoknak, ezeknek a szereknek köszönhetően biztonságban kellene éreznünk magunkat a szuvasodástól, fogkőtől, ínysorvadástól. Az sajnos már kevésbé ismert, hogy természetes módszerekkel is sokat tehetnénk a szájhigiénéért. Egyébként annak semmi értelme, hogy a szájüreget elszigetelten, önmagában szemléljük.

 

A holisztikus tanítás szerint ugyanis „minden egyes fogon ott függ maga az egész ember”, azaz a fog- és szájápolásnak sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, mint egy-egy futó fogmosás reggel és este. Ráadásul azzal is tisztában kell lennünk, hogy a szuvasodás nemcsak a fogakat érinti, hanem mélyebben fekvő problémákra világít rá.

 

Ha vetünk egy pillantást testi fejlődésünkre és a fogak és szervek között fennálló energetikai összefüggésekre, mindjárt jobban megértjük, miért kell holisztikusan közelítenünk a szájhigiénéhez. A szájüregben teljesen egyértelműen mutatkoznak meg a testen belüli kölcsönös kapcsolatok: a beteg fogak hatással vannak testi és lelkiállapotunkra, megfordítva pedig árulkodnak életmódunkról és beállítódásunkról.

 

 

A fogak egészsége az anyaméhben kezdődik

Alapvetően a szuvasodás nem öröklődik, hanem szerzett, örökletes csupán az erre való hajlam. Mégis vannak olyan esetek, amikor a fogak már elszíneződött vagy deformált állapotban bújnak elő az állkapocsból. Ennek az oka a fogképződési folyamatok zavara. Ehhez tudnunk kell, hogy maradó fogaink képződése a szövetitől a teljesen ásványi anyagokkal feltöltött állapotig a terhesség hatodik hónapjában kezdődik meg, és tizenhatodik életévünkig tart.

 

Minden egyes zavar, ami különlegesen igénybe veszi a gyereket, kihathat a fogképződésre is. Ennek során a lelki terhelések nem képviselnek kisebb jelentőséget, mint a szervi betegségek vagy a hosszabb ideig tartó helytelen táplálkozás. Fontos tudni, hogy fogaink a fa évgyűrűihez hasonlóan felvilágosítást adnak egész állapotunkról.

 

Szép és egészséges fogak egész életünkben – ki ne vágyna erre? A legjobb védelmet a természetes szájhigiénia jelenti
 

Azt is tudnunk kell, hogy nemcsak öregebbek, hanem érettebbek is egyre korábban leszünk. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a gyerekek fogai manapság két hónappal korábban bújnak ki, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Ennek eredményeként a tejfogak ásványi anyagokkal való feltöltődése nem játszódik le tökéletesen, így fogaink manapság kezdettől fogva sérülékenyebbek a korábbinál. Megoldásként a leendő anyák feladata gondoskodni arról, hogy gyerekeik fogai zavartalanul fejlődjenek. A kiegyensúlyozott táplálkozás, homeopátiás segítség és a Schüssler-sók ehhez jó előfeltételeket teremtenek. A fogak egészsége ugyanis sokkal korábban kezdődik, mint hogy az első tejfog előbújna.

 

Jó táplálkozás = jó fogak

Táplálkozásunk és életformánk központi szerepet játszik abban, fogaink egészségesek maradnak-e. A szakemberek ehhez teljes értékű, túlnyomórészt laktovegetárius és lúgos, lehetőleg bioételeket ajánlanak. Ez a fajta táplálék ugyanis ellátja szervezetünket mindazokkal a vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges fogakhoz. Fontos tudnunk, hogy kulcsszerepet játszik ebben a nyerskoszt és általánosságban véve a durvább állapotú koszt. A répát, az almát vagy a dióféléket alaposan meg kell rágni, ami sok nyálat termel és ezáltal hozzájárul a fogak öntisztulásához.

 

A tejfogakat szintén mosni kell reggel és este

 

A puha, ragadós, a szájban sokáig megmaradó étel rátapad a fogakra és jó táptalajt képez a fogrontó baktériumoknak. Azt ma már minden gyerek tudja, hogy a fogak egyes számú ellensége a cukor. A baj csak az, hogy egyre több élelmiszerben rejtőzik cukor a gyümölcsjoghurttól az üdítőkön át a ketchupig, és elfogyasztjuk anélkül, hogy tudnánk róla. Ebben az esetben azt is tévedés hinni, hogy a barna cukor jobb a fehérnél, mert mindkettő serkenti a szuvasodási baktériumok túlélését. Az emésztés során a cukorból savak keletkeznek, amelyek kivonják a fogzománcból az ásványi anyagokat, és már kezdődhet is a fogromlás. Ha már édességet eszünk, akkor tegyük ezt napi egy nagyobb adagban, nem több kisebben. Utána vagy öblítsük ki alaposan a szájunkat, vagy mossunk fogat.

 

A nyerskoszt mellett a fogorvosok azt is javasolják, hogy fogyasszunk olyan élelmiszereket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a fogakra. A hagymában kéntartalmú kötések találhatók, amelyek antibakteriális hatásúak. A főétkezés után fogyasztott sajt is segít, mert a benne levő kalcium és foszfor, illetve a kasein nevű fehérje visszaállítja a fog felületének ásványianyag-tartalmát. A fluor keménnyé teszi a fog anyagát, ebből is juttassunk megfelelő mennyiséget a szervezetünkbe. Forrásai zöld tea, a hüvelyesek és a hal.

 

A hagymában lévő kénes kötések a szuvasodást előidéző baktériumok ellen hatnak

 


A zöld tea fogyasztása egyéb előnyökkel is jár. Főként a zöld tea hatástalanítja a szájban megtelepedett baktériumokat, amelyek gyakran felelősek a rossz szájszagért és a különféle gyulladásokért. Ezen kívül a teában lévő katechin nevű cserzőanyag beavatkozik a kariesbaktériumok anyagcseréjébe, és gyakorlatilag kiéhezteti őket.

 

Fontos tudnunk, hogy az erősen savas élelmiszerek, mint mondjuk az ananász vagy az alma, nagyobb mennyiségben fogyasztva rátámadhatnak a fogzománcra. Az ilyen gyümölcsök fogyasztása után közvetlenül ne csutakoljuk fogkefével a fogakat, hanem egyszerűen csak öblítsük ki vízzel. Egyébiránt minden egyoldalú diéta vagy hiányos táplálkozás, ha hosszabb időn át csinálják, hiányállapotot idéz elő a szervezetben. Ha testünk nem jut elég ásványi anyaghoz, például kalciumhoz vagy foszforhoz, kivonja a létfontosságú szervek érdekében a kevéssé fontos szervekből. Ez utóbbihoz tartoznak a fogak és az állkapocs.

 

Ezenkívül stresszt jelent a fogak számára: a gyorsételek, a jéghideg ital és a rá megivott forró kávé, ami hajszálrepedések sokaságát idézi elő a fogzománcon. Ezek pedig kiváló telephelyet biztosítanak a fogrontó baktériumoknak, ha pedig evés után még rá is gyújtunk, akkor ez olyan mértékben lecsökkenti a száj védekezőképességét, hogy a baktériumok akadálytalanul szaporodhatnak.

 

 

Alapszabály: fogmosás!

Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy életünk végéig megtartsuk egészséges fogainkat. A kulcsszó: tisztítás! Méghozzá rendszeresen és alaposan, lehetőleg tizenkét óránként intenzíven, és puha fogkefével. A fogkefe feje legyen rövid, sörtéi pedig lekerekített végűek, hogy ne sértsék fel az ínyt. Fontos tudni, hogy kellő időt kell szánni a fogmosásra. Ha háromszor megsétáltatjuk a szájunkban a fogkefét, azzal nem érünk sokat: a helyes fogmosás legalább két percig tart. Csak ily módon tudjuk eltávolítani a lepedéket, amely tönkreteszi a fogakat és az ínyt egyaránt. További ajánlat: a fogkefét legalább három hónaponként cseréljük ki, mert addigra elszaporodnak benne a baktériumok és a gombák. Ha a sörték egy hónap alatt kirojtosodnak, az annak a jele, hogy túl erősen nyomjuk a kefét a fogainkhoz. Ilyen esetben a kevesebb több!

 

 Lehetőleg viaszolatlan fogselymet használjunk
 

A fogak egészségének megőrzéséhez a másik kulcstényező a fogak közötti rések tisztán tartása. Erre alkalmas a fogselyem, illetve a fogközök tisztítására való fogkefe.

 

 

Mit kell tudnunk a fogkrémről?

A szupermarketekben kapható fogkrémek rengeteg különféle anyagot tartalmaznak. Hogy mire van szükségünk, azt akkor tudhatjuk meg igazán, ha megint csak holisztikusan közelítünk a szájhoz. A nyálunknak megvan a maga felületi feszültsége, amely pozitív értelemben védő hatású. Negatív értelemben viszont megakadályozza, hogy a hatóanyagok eljussanak a fogzománchoz. Ezért kevernek a fogkrémhez tenzideket, amelyek csökkentik a feszültséget. A tisztítórészecskék magáról a tisztításról gondoskodnak és polírozzák a fog felszínét. A fehérítő paszták divatját szemléljük kritikus szemmel! A szokottnál erősebben dörzsölnek, és hosszabb távon károsíthatják a zománcot.

 

 A fogkefét legalább háromhavonta cseréljük ki

 

A fluor mára a fogkrémek standard alapanyagának számít. Elvben kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő fluorhoz jutunk, arról nem is beszélve, hogy sok élelmiszert dúsítanak fluorral az ásványvizektől a kolbászféléken át a sóig. Általánosságban véve elmondható, a fluorpótláshoz kritikusan kell viszonyulnunk. A fogpasztákban gyakran találunk triclosan nevű hatóanyagot is. Ez antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású, és más termékekhez is hozzáadják. Gondot jelenthet, hogy ha túl sok jut szervezetükbe ebből az anyagból, bizonyos baktériumok rezisztensek lesznek rá, és ha valóban szükség van rá, nem segítenek az antibiotikumok.

 

A holisztikus szemlélet elutasítja a kereskedelemben kapható szájvizek és öblítők használatát. Kariesmegelőzésként nincs szerepük, sőt, csökkenthetik a száj pH-értékét, ami inkább elősegíti a szuvasodást.

 

Ápolószerek a természetből

A fent említett fogpasztáknak megvannak a természetes alternatívái, ezek a biológiai fogkrémek és öblítők. Gyulladáscsökkentésre kiválóan alkalmas például a zöld tea, a körömvirág vagy a mirha oldata. A Streptococcusokat legyőzhetjük körömvirággal, kamilla- vagy cickafarkvirágzattal. Léteznek ájurvédikus fogkrémek hozzáadott aroma- és tartósítóanyagok nélkül. Helyette tartalmaznak sókombinációkat, amelyek fokozzák a nyálelválasztást és csökkentik a nyál felületi feszültségét. A tisztításról krétaanyagok gondoskodnak, az íny erősítésére szolgál a Rathania-gyökér, a vérellátást fokozza a vadgesztenyekéreg, míg antibakteriális hatású a tölgyfakéreg vagy a zsurló.

 

A vadgesztenye egyébként is különösen hatásos fogvédő. Az Aesculus Cortex D1 homeopatikus szerből tegyünk néhány cseppet fogmosás után a fogkefénkre, hogy az alkohol jól átitassa a sörtéket. A következő fogmosásnál tegyünk rá biofogkrémet, és ezzel mossunk fogat. Ne aggódjunk, amiért a sörték barnára színeződnek, ez még mindig jobb, mint a barna fogak!

 

További alternatívát jelent a hagyományos fogkrémekhez képest a Rigana fogolaja. Hatóanyagai többek között a szezámolaj, zsályaolaj, szegfűszegolaj, mentol és kovasavak. A hordozóként szolgáló hidegen préselt olaj méregtelenítő és nyálkahártya-nyugtató hatású. Valóban kissé szokatlan lehet olajjal fogat mosni, de nem megy ritkaságszámba, a régi oroszoktól ered például az olajrágás művelete.

 

Az olajrágás semmiképpen nem helyettesíti a fogmosást, rendszeresen alkalmazva azonban méregtelenít és megőrzi az íny egészségét. Ezenkívül kedvező az egész test egészségére nézve. Mindössze tiszta napraforgóolajra és reggelenként 1-2 percnyi időre van hozzá szükségünk. Vegyünk a szánkba egy evőkanálnyi olajat és zubogtassuk ide-oda, addig, amíg elveszíti átlátszó színét. Utána egyszerűen köpjük ki, többször öblítsük ki a szájunkat vízzel, majd szokás szerint mossunk fogat. Az olajat semmiképpen se nyeljük le, hiszen éppen az a cél, hogy megszabaduljunk a benne felgyülemlő méreganyagoktól és baktériumoktól.

 

 A vadgesztenye héja javítja az íny vérellátását, a szegfűszegolajat gyulladás és fogfájás esetén alkalmazzák

 

A fogkövesség megelőzésében különféle homeopatikus szerek kapnak szerepet, például a Tuberculinum bovinum vagy a Silicea marina. Emellett félévente menjünk fogorvoshoz, ahol speciális eszközökkel megtisztítják a fogainkat. Ne felejtsük el, hogy a száj testünk kapuja, ügyeljünk rá, mi történik ott! Ajándékozzuk meg azzal a figyelemmel és ápolással, amit megérdemel, ez egész testünk egészségének jót tesz.

 

 

A szájápolás aranyszabályai

• A kézi fogkefe ugyanolyan hatásos, mint az elektromos.
• Nemcsak a cukor, hanem az ételekben lévő keményítő is fogrontó hatású tejsavakká alakulhat és szuvasodáshoz vezethet.
• A tejfogak megtartása nagyon fontos ahhoz, hogy a maradó fogak egészségesek legyenek.
• A szájöblítés nem helyettesítheti a fogmosást, de kiegészítheti.
• A fogmosást kíméletesen, rendszeresen és könnyedén végezzük. A nem szakszerű sikálás károsítja a fogak felszínét és az ínyt, valamint szabaddá teszi a fognyakakat.
• Fogmosás közben a „pirostól a fehér felé” szabálya érvényesül, azaz a tisztítást az ínnyel kezdjük, és onnan mozgassuk a kefét a fogak irányába.
• Válasszunk puha vagy közepesen kemény fogkefét. Ha túl kemény, károsítja a zománcot és felsérti az íny szélét.

– dr. ki –
XIII. évfolyam 11. szám

Címkék: fogápolás, holisztikus fogászat

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.