Betegségek A-tól Z-ig

Funkcionális szívpanaszok

A szívtáji szúró érzés nem feltétlenül jelent komoly bajt


     

    Szúró érzés a szívtájékon, heves szívdobogás, ritmuszavar vagy rohanóan gyors szívverés: az orvoshoz forduló páciensek 15%-a "funkcionális szívpanaszokkal" keresi fel a szakembert, ilyenkor az orvos nem talál szervi elváltozást. Az érintettek - érthető módon - megijednek, és bajukat veszélyesnek, akár életveszélyesnek vélik. Nem képesek megbarátkozni a "szívidegesség, szívneurózis" diagnózisával, és egyik orvostól a másikig járják a rendelőket, akár évekig.

     

    A súlyos szívbetegségek kizárása ilyen esetekben nagyon fontos, de nem mindig egyszerű feladat, mert egyrészt valóban kialakulhatott koronaér- elváltozás, amelyet "elfednek" a pusztán funkcionális tünetek. Az is előfordul, hogy a gerincoszlopot érintő ortopédiai problémák sugároznak ki a szívtájékba.

     

     

    A veszélyes szívbetegségekre utaló tipikus jelek

    Ennek ellenére léteznek "ráutaló jelek", amelyek alapján megkülönböztethetők a szervi, illetve a funkcionális tünetek: "valódi" szívbetegségre utalnak olyan jelek, amelyeket a páciens olykor nem is vesz komolyan. Bizonytalan húzás vagy nyomás a szegycsont mögött vagy a has felső részén (epigasztrium), olykor csupán fájdalom az állkapocsban; mindez az angina pectoris vagy szívinfarktus jele lehet. A tankönyvekben gyakran említett, bal karba sugárzó húzó érzés vagy fájdalom, a megsemmisülés érzésével járó mellkasi fájdalommal, bár előfordul, mégsem megbízható jele a szívinfarktusnak, mint azt általában feltételezik.

     

    A gyakran csak mérsékelt intenzitású panaszok mellett ezek időpontja is gyanús lehet. Például a szívinfarktusok gyakrabban alakulnak ki a kora reggeli, illetve kora esti órákban. A kínai szervóra szerint ez a keringésmeridián csúcs- és minimálidejével esik egybe. Sajátos módon déli 12 órakor nagyon ritka a súlyos szívroham. Mindez bámulatba ejtő, de a kardiológusok egyelőre nem szolgáltak tudományos magyarázattal.

     

    A tipikus angina pectorisos, illetve infarktusos páciens sokáig szinte kizárólag férfi volt, mára a számarány változott és egyre több nő érintett. Ha a beteg dohányzik és vérzsírszintjei emelkedettek, az tovább erősíti a gyanút.

     

     

    Amikor a veszedelmesnek vélt szívtáji szúrás ártalmatlan

    Míg a valódi, szervi szívbaj tüneteit gyakran ártalmatlannak állítja be a beteg, a funkcionális panaszokkal éppen az ellenkezője a helyzet: a beteg drámaian felnagyítja a bajt, nem ritka, hogy mentőt hívat és súlyos szúró mellkasi fájdalmakra panaszkodik, amelyek helyét pontosan meg is tudja mutatni az ujjával. Éppen ez utóbbi, a pontszerű lokalizáció, amely nyomásra még súlyosbodik is, arra utal, hogy nem súlyos szívbajról van szó, hanem "pszichovegetatív szívpanaszokról". Általában labilis idegzetű, ideges, érzékeny embereket érint. Ilyen, illetve hasonló tüneteket okozhat a pajzsmirigy- túlműködés is, még akkor is, ha csak enyhe fokú betegséggel állunk szemben. A pajzsmirigy túlműködése általában fokozhatja a vegetatív labilitást, a belső nyugtalanságot. Ilyen esetekben a vegetatív idegrendszer állapotának általános stabilizálása jótékony hatású.

     

    Leszögezhetjük tehát: a bizonytalan, szegycsont mögött érzett panaszok mindig gyanúsak valamely "valódi" szívbetegségre. Ezeket a beteg gyakran bagatellizálja. (Ezt disszimulálásnak nevezik.) Ezzel szemben a veszélyesnek vélt, pontszerűen szúró jellegű panaszok, amelyeket a beteg pontosan meg tud mutatni az ujjával, általában ártalmatlanok. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem szükséges valamilyen kezelést alkalmazni. Nem szimulálásról vagy képzelt betegségről van szó, valódi panasszal állunk szemben, ami az érintettet nagyon is nyomasztja, megterheli. A kérdés csupán az, hogy miként!

     

    Interkosztális neuralgia, ami szívbetegségként észlelhető

    Esetenként csak akkor lehetséges a javulás, ha a páciens hajlandó elfogadni a pszichoszomatikus okok tényét. A funkcionális szívpanaszok hátterében - különösen, ha erős halálfélelemmel társulnak - gyakran találunk komoly pszichés hátteret: ez lehet hirtelen szívhalál az ismerősök vagy a rokonok körében, de egyéb probléma is, például munkahelyi vagy családi gondok. A pszichológusok szerint a szívtáji félelem, amit a beteg rohamként vagy tartós félelemként él meg, általában figyelemfelkeltő jellegű és a környezetnek szól.

     

    A már említett lokalizálható, pontszerű fájdalmak hátterében nemritkán bordaközi idegfájdalom (interkosztális neuralgia) áll. Ezt előidézheti vírusfertőzés is, de labilis idegrendszerű embereknél sem ritka. Az egyik kezelési lehetőség a neruálterápia, aminek keretében a fájdalmas területen a bőr alá helyi érzéstelenítőszert fecskendeznek vékony injekciós tűvel. A neurálterápiás készítmények mellett szóba jöhetnek homeopátiás injekciók is.

     

    "Fekve rosszabb, terhelésre enyhül"

    Másik eset, ha valaki arra panaszkodik, hogy lefekvéskor, főként éjjel heves, kalapáló szívdobogás kínozza. A funkcionális panaszokra jellemző, hogy fekve, pihenéskor rosszabbodnak, terhelésre enyhülnek vagy teljesen megszűnnek. Különösen a 40 évesnél fiatalabb férfiakra jellemző, hogy ha kocogáskor vagy a terheléses EKG alatt nincsenek problémáik, a fekvéskor jelentkező szívtáji szúró érzések ideges eredetűek. Másfelől a fekvés közben jelentkező szívpanaszok bizonyos esetekben valóban a szív nem optimális teljesítményére utalhatnak. Ha valaki vízszintesen fekszik, több vér tud visszafelé áramlani, ezért a szívnek erősebben kell pumpálnia. Ez ugyanakkor fokozza a szív oxigénigényét.

     

    Strophantus, májusi gyöngyvirág és galagonya

    Ilyen esetekben jó tapasztalatokat lehet szerezni az enyhe "szíverősítőkkel". Ezek inkább aktiválják, támogatják a szívet és a szívizmok anyagcseréjét. Elsősorban a Stro phantus gratus (Strodival, Strophantus Hevert) növényre gondolunk. Ez az afrikai őserdőkben termő liánszerű növény régóta ismert szíverősítő. A Strophantus kombéval ellentétben, amelyet korábban a kardiológiában szíverősítő gyógyszerként alkalmaztak, a Strophantus gratus a szívizmok oxigénellátását javítja.

     

    Szóba jöhet továbbá a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) is. A gyöngyvirág úgy képes erősíteni a szívet, hogy közben nem befolyásolja a szívritmust. Jól tolerálható gyógynövény, de nem olyan erős, mint a Digitalis. Gyógyhatását tekintve a Strophantus és a Digitalis között foglal helyet.

     

    A galagonya ilyen esetekben szintén jó választás. Enyhe szívtonikum. Az olykor-olykor jelentkező extraszisztolék szabályozásában is jól beválik. Főként az idős embereknél az ilyen "botlások" a szívritmusban a latens szívelégtelenség jelei lehetnek, és enyhe erősítők hatására gyorsan megszűnnek. Amit csak a legutóbbi idők óta tudunk: a galagonya tartósan képes javítani a szív koszorúereit és annak végpontközeli elágazásait. A legújabb kutatások szerint a galagonya szedésének hatására ritkábbak a szívhalálesetek.

     

    Kétségek esetén kétféle terápiát kell alkalmazni

    A bizonytalan panaszok száma, amelyek a szívnél manifesztálódhatnak, igen sokfélék lehetnek. Sokszor igen alapos vizsgálattal sem lehet kideríteni, hogy a szív kiváltója-e, vagy inkább csak elszenvedője az aktuális állapotnak. Azonban minden esetben érvényes a következő megállapítás: természetgyógyászati szempontból fontos a szív tehermentesítése. Természetesen a szív és a szervezet egyéb részeinek kölcsönhatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Végezetül egy figyelmeztetés: a szívtáji szimptómák esetén mindig ébernek kell lenni, és a súlyos betegség lehetőségét is számításban kell venni. Inkább egy vizsgálattal több legyen, mint kevesebb, hogy kizárjuk a végzetes betegség lehetőségét.

    V. T.
    XIV. évfolyam 7. szám

    Címkék: funkcionális szívpanaszok

      Aktuális lapszámunk:
      2018. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.