Betegségek A-tól Z-ig

Fűtsünk be a télnek!

A természetgyógyászat legjobb tippjei megfázás ellen

A téli hideget sokan a kellemetlen fázással azonosítják. Ám a természetgyógyászat számtalan olyan trükköt ismer, amelynek segítségével újra felmelegedhetünk.


Ha megfogadunk bizonyos tanácsokat, a telet is élvezhetjük

 

Ha megjön a tél, a hidegre érzékenyek kemény próba előtt állnak. A jeges szél, a köd és a bőrünk alá kúszó nyirkos hideg a telet a szenvedés időszakává változtatja számukra. Aki érzékeny a fagyra, az a hidegnek már a gondolatától is libabőrös lesz. Elbújik a lakásában és a fűtött irodában, és reggeltől estig a száraz benti levegőben üldögél. Ezzel azonban még inkább eltávolodik a természetes életmódtól. A hideg-meleg egyensúly, a nap és a fény változásainak érzékelése fontos tényező immunrendszerünk zavartalan működésének megőrzésében. A kellően meg nem edzett immunrendszer nem tudja felvenni a harcot a hidegben támadó kórokozókkal szemben.

 

A tartós hideg hatására lelassul az emberi szervezet anyagcseréje. A bőr hajszálerei összehúzódnak, vérellátási zavarok és keringési problémák léphetnek fel. A légutak nyálkahártyájának ellátottsága is romlik, ezért elveszítik a légúti kórokozók elleni ellenálló képességüket. A száraz levegő ezt az immungyengeséget tovább fokozza, a fűtött helyiségekben ugyanis gyorsabban kiszárad a nyálkahártya, és a megfázás vírusai könnyebben megtelepednek rajta.

 

Mivel kellemetlenebbül érezzük magunkat, a vitalitásunk és az életkedvünk is visszaesik. A sötét, hideg hónapokban számos probléma kialakulhat az egész szervezetben: erősödik a gyulladásos megbetegedésekre való hajlam, legyen szó bár vese- vagy húgyúti bántalmakról, illetve reumáról, és a fájdalomérzékenység is fokozódik.

 

 

Miért fáznak a nők jobban, mint a férfiak?

Az emberi szervezetben körülbelül 300 ezer hidegérzékelő pont található, de csak 30 ezer melegpont. Ezek az úgynevezett termoreceptorok, a bőrben található idegvégződések vezetik tovább az agyba a hőmérséklet érzékelését. Ezek a receptorok nőknél érzékenyebben reagálnak, mint férfiaknál, mivel a női testben kevesebb az izomtömeg (nőknél 25, férfiaknál 40 százalék). Az izmok ugyanis, mivel a legjobb vérellátású szövetek, a legkevésbé hűlnek le, így a nők csekélyebb izomtömege akár három fokkal hamarabb is lehűlhet, mint a férfiaké.

 

A nők fázékonyabbak a férfiaknál, mert izomtömegük alacsonyabb

 

Mitől fázunk?

A hidegre nem mindenki reagál egyformán, vannak robosztusabb és fázósabb emberek. Jobban fáznak a soványak és a világos bőrűek, illetve a gyerekek. Fokozza a hidegérzékenységet számos betegség is, így például az

 

• alacsony vérnyomás (csökken a vérellátás),

• a vérszegénység (vashiány esetén a vasmolekulák kevesebb oxigént szállítanak a vérben),

• a lelki nyomás és stressz (a feszültség rontja a vérkeringést),

• a visszerek (a vér feltorlódik a végtagokban),

• a reuma (a hideget képtelen elviselni a beteg),

• az alváshiány (a test melegháztartásának zavarai),

• a szívgyengeség,

• az érelmeszesedés,

• a cukorbaj,

• a pajzsmirigy-alulműködés (gyakran összeköttetésben van a szervezet keringési zavaraival).

 

Ezen kívül jelentős mértékben befolyásolja a hidegérzékenységet a mozgásszegény életmód, az evészavarok, a túl sok alkohol vagy nikotin, a gyógyszermellékhatások, valamint a túl sok üléssel járó életforma. Vannak olyan emberek, akik rendszeres hidegallergiában szenvednek, már csekély hideg esetén is piros kiütéseket, viszketést tapasztalnak. Ennek az az oka, hogy az immunrendszer megfelelő sejtjei hideg hatására nagyobb mennyiségű hisztamint választanak ki. A hidegallergiás nyáron is szenvedhet a panaszaitól, hiszen azokat kiválthatja a hideg víz, a hideg szél, de akár a hűtött ital vagy a fagylalt is.

 

Végül meg kell említeni a Raynaud-kór nevű autoimmun-betegséget, amelynek tüneteit először 1862-ben írta le Maurice Raynaud francia orvos: hideg vagy stressz hatására a beteg ujjai elfehérednek, zsibbadni kezdenek és fájnak. A panaszok általában maguktól megszűnnek, ám ha órákig tartanak vagy rendszeresen visszatérnek, akkor az ujjak komolyan károsodhatnak. Bár a betegség kiváltó okai nem ismertek pontosan, a stressz, az alkohol- és nikotinfogyasztás csökkentését és a mozgás növelését mindenképpen figyelembe kell venni a terápiánál.

 

 

A legjobb ötletek a melegedéshez

Ha nem fázunk, mindjárt jobban érezzük magunkat. Testhőmérsékletünknek 37 fok körülinek kell lennie ahhoz, hogy a szervezet képes legyen termelni a boldogsághormonnak számító szerotonint vagy dopamint. A vérkeringés és a vérellátás serkentődik, így az izmok ellazulhatnak, az inak megnyúlnak és a bőr pórusai kinyílnak. A kitágult erekből több oxigén jut a sejtekhez, az anyagcseretermékek elszállítása gyorsul, a táplálékellátás és az antitestek termelődése nő. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ember sokkal jobban érzi magát a derűs, meleg nyárban, mint a sötét, hideg télben.

 

 

Élénkítsük fel a szervezetünket teákkal!

Aki szenved a hidegben, az ne felejtsen el inni! A bevitt folyadék nagyon fontos, főleg ha a napjainkat a fűtött szobák száraz levegőjében töltjük. Ha télen túl keveset iszunk, a kezünk-lábunk tartósan hideggé válik, mivel a szervezet megpróbálja csökkenteni a végtagok vérellátását. A hidegérzékenyek éppen ezért igyanak legalább másfél-két litert naponta: szénsavmentes ásványvizet, gyógynövényteát, gyümölcslevet.

 

Téli teának különösen alkalmasak a következő gyógynövények:

 

Gyömbér: meleget hoz a hidegben. Egy csésze teához 1-2 vastag szelet friss gyömbért használjunk. Bodzatea: felmelegíti a testet és serkenti a verejtékmirigyek működését.

 

rsfatea: az egész szervezetet felmelegíti és méregtelenít.

 

Orbáncfűtea: segít a hidegérzékeny és téli fáradtságban szenvedő embereknek.

 

Szúróscsodabogyó-tea: a Ruscus aculeatus nevű gyógynövényből készült tea javítja a hajszálerek vérellátását és felmelegít. Teakészítés: 1 teáskanál száraz gyógynövényt (illetve a gyömbér esetén egy szeletet) tegyünk egy csészébe és öntsük le forrásban lévő vízzel. 5 percig áztassuk, majd szűrjük le. A teát reggel és délután igyuk, kortyonként, édesítés nélkül vagy mézzel.

 

 

A bodzapuncs jót tesz a léleknek

A forralt bor, a puncs vagy a grog is melegítő hatású. Naponta egyszer igyunk bodzapuncsot! Recept: 2 evőkanál bodzabogyólevet, egy rúd fahéjat, egy szelet citromot és 1-2 darabka kandiscukrot tegyünk pohárba és forrázzunk le vízzel. Kortyonként igyuk. Ugyanezt a receptet homoktövislével is elkészíthetjük.

 

 

Eddzük magunkat a szaunában és a gőzfürdőben!

A rendszeres izzasztás megedzi a szervezetet a hideg ellen, és javítja a test vérellátását. A kitágult erek jobban ellátják a sejteket oxigénnel és tápanyagokkal, ami javítja azok anyagcseréjét. Az izzadás kellemes mellékhatása, hogy lelassul a bőr öregedése, a kötőszövetek pedig méregtelenítődnek. A kellemes melegérzéstől pedig mindjárt jobb kedvünk támad télen is.

 

 A szaunában és gőzfürdőben többféle lehetőség közül választhatunk. A klasszikus szaunára a 80−95 fok és 10 százalékos levegőnedvesség a jellemző, a bioszaunára az 50−60 fok és a 40 százalékos levegőnedvesség, míg a gőz fürdőre a 45−50 fok és a 80 százalékos levegőnedvesség.

 

Hatásukra bőrünk kétmillió verejtékmirigye megnyílik, a folyadék kiválasztódik. Egy régi közmondás szerint inkább izzadjunk, mint köhögjünk, és a heti egyszeri szaunázás valóban segít megelőzni a légúti megbetegedéseket. Ennek során a következő előírásokat tartsuk szem előtt:

 

• Az első szaunázás előtt tusoljunk.

• Ha hideg a lábunk, előbb vegyünk meleg lábfürdőt.

• Általános három szaunázás, 10-15 percig: az első padon kezdjük, majd jöhet a második és végül a legfelső.

• Minden egyes szaunaciklus után röviden, de intenzíven hűtsük le magunkat, végül vegyünk hideg fürdőt.

• Két ciklus között 15-20 percet pihenjünk.

 

A szaunázást kerüljük el a következő betegségek esetén: magas vérnyomás, angina pectoris, akut gyulladás, lázas megbetegedések, influenza, vese-, mirigy- és szívbetegségek, epilepszia, melegallergia, nagy sebek, visszér, hajszálerek az arcon, rák előrehaladott stádiumban.

 

Lazítsunk az illatos gyógynövényfürdőben

Ha átfáztunk, jó megoldás a melegítő és lazító gyógynövényes fürdő. Az emelkedő hőmérsékletű fürdő elűzi a fázós remegést: 37 fokos vízzel kezdjük, majd lassan emeljük a hőmérsékletet, 15 perc alatt 39-40 fokra. Még kellemesebb az ilyen fürdő, ha illatos gyertyákat égetünk és zenét hallgatunk közben. A fürdővízbe adhatunk illóolajat (egy kád vízbe körülbelül 15 cseppet): a levendulaolaj megnyugtat,fájdalomcsillapító és görcsoldó; a citromfűolaj lazít, melegít és vírusellenes hatású; a narancsolaj melegít, vidámmá tesz, könnyedséget és vitalitást ad; a rozmaringolaj pedig serkenti a vérkeringést, energiát ad és erősíti a szellemi képességeket.

 

Megelőzés harmatjárással, vagy hó- és víztaposással

A hideg elleni tréninget már nyáron megkezdhetjük. A természetes hidegingerek javítják a test vérellátását. Ilyenek a napi 3-5 percig végzett reggeli gyakorlatok, mint például a harmatjárás (mezítláb sétálás a reggel még harmatos fűben) vagy a víztaposás (a patakban vagy otthon a kádban). Télen 2-3 percig sétálhatunk a frissen hullott havon. Ám mielőtt ezt elkezdjük, a lábunk nem lehet hideg, ezért tornagyakorlatokkal melegítsük fel.

 

A Kneipp-kúra felmelegíti a testet

A Kneipp-féle leöntések ideális ellenszerei a test hidegérzékenységének. Ehhez mindennap tusoljuk le a kádban először az egyik, majd a másik lábunkat ötször hideg vízzel. A vízsugarat először a lábszáron vezessük végig lentről a térdig, majd újra le a lábfejig, utána a hátsó részén megint csak felfelé és újra vissza. A lábat ne szárítsuk meg, hanem csak töröljük le róla a vizet a kezünkkel. Utána húzzunk meleg zoknit és tornázzunk, amíg a lábunk fel nem melegszik.

 

Kneipp-féle térdleöntés: ha naponta elvégezzük, nem fog fázni a lábunk, és egészségesek leszünk

 

 

A kefés masszázs élénkíti a vérkeringést

Természetes anyagból készült kefével vagy szizálkesztyűvel reggelente tusolás előtt finoman dörzsöljük át az egész testet, alulról felfelé haladva, a szív irányában. Ez serkenti a vérkeringést és javítja a vérellátást. A visszeres vagy ödémás testfelületeket nem szabad így kezelni! Utána tusoljunk le, és meglátjuk, milyen frissnek és energikusnak érezzük majd magunkat.

 

Fussuk körül a háztömböt!

 A hidegallergiásoknak naponta legalább fél órát tanácsos mozogniuk. A légzés ritmusa közben tíz percre gyorsuljon fel. A gyors felmelegedéshez azonnal elvégezhető gyakorlatokat válasszunk, például fussuk körül a háztömböt, vagy lift helyett menjünk lépcsőn.

 

Védjük a bőrünket a fűtés levegőjétől!

Aki folyton fűtött helyiségben tartózkodik, az érzékenyebbé válik a hidegre és könnyebben megbetegszik. A fűtött levegő felborítja a bőr természetes víz-zsír arányát, amely védi a bőrt a külső hatásoktól. Ez ellen hidratálótermékekkel védekezhetünk.

 

 

Sapka, sál

Télen nagyon fontos a megfelelő öltözék: szigetelő hatású termoalsóruha, át nem ázó cipő, jól szellőző, de a hidegtől védő felsőruházat. A hidegre különösen érzékeny a kéz és a láb, ezért hordjunk gyapjúzoknit és kesztyűt. Mivel a test hőleadásának 40 százaléka a fejen keresztül történik, a megfelelő sapka is fontos.

 

A fejünkön keresztül sok hőt veszítünk, ezért aki fázós, annak különösen fontos, hogy sapkát hordjon

 

 

Téli táplálkozási tippek

A hidegre érzékenyeknek különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott, természetes, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasszanak. kerüljön az asztalra sok, az évszaknak megfelelő friss zöldség, káposzta, kelkáposzta, spenót, zeller, tök, saláta, répa.  A hajdinából készült termékek javítják a bőr hajszálereinek vérellátását.

 

A természetes A-vitamin (répa, brokkoli) védi a légutak érzékeny nyálkahártyáját. A kiegyensúlyozott sav-bázis háztartást elősegíti, ha csökkentjük a kolbászfélék, tojás, sajt, só, csokoládé, édességek, sütemények, sertéshús és füstölt termékek fogyasztását. Melegítő hatású ennivalók a következők: húsleves, zöldségleves, curry.

 

Bizonyos hazai és külföldi fűszerek felmelegítik az egész szervezetet. A hideg évszakban ezért fogyasszunk sokat a következőkből: gyömbér, curry, fahéj, szegfűszeg, kardamom, koriander, citromfű, kakukkfű, bazsalikom, paprika, majoránna.

 

 

Krónikus lábfázás – így szüntessük meg!

Időről időre mindenkinek fázik a lába, ám ha ez a tünet krónikussá válik, akkor károsíthatja az egészségünket. Főleg a nők hajlamosak rá, hogy hideg legyen a lábuk, mivel a bőrük vékonyabb, testük izomaránya pedig alacsonyabb. Nemritkán a fül, a kéz és az orr is érintett. A krónikus lábfázás azonban gyengíti az immunrendszert, és megnöveli a megfázás, a fertőzéses megbetegedések, a nátha, az influenza, az angina, a bronchitisz, valamint a vese-, húgyhólyag- és alhasi bántalmak kialakulásának veszélyét. Gyakoribbá válhat a neuralgia, a fejfájás és a reuma is. Ennek az az oka, hogy a fagyos láb negatív hatást gyakorol a test többi szervének vérellátására is. Mivel a hideg láb nemritkán az alacsony vérnyomás és a keringési zavarok jele, a rozmaringteával végzett kúra hasznos lehet. A kúra legalább három hétig tartson.

 

A teakúra alatt a lábunkat masszírozzuk saját készítésű narancsolajjal. Ehhez 1 dl orbáncfűolajat keverjünk össze 10 csepp narancsolajjal. Ebből 1 teáskanálnyit masszírozzunk bele a láb bőrébe. Ez fokozza a melegérzést. Utána 5-10 percig végezzünk lábgimnasztikát.

 

Hordjunk meleg zoknit, illetve olyat, ami lélegző anyagból készült. Végezzünk 3-4 hétig tartó mustárliszt-lábfürdős kúrát! A fehér mustármag lisztjéből 1 evőkanálnyit keverjünk bele 39 fokos vízbe és jól keverjük el. Mindkét lábunkat merítsük bele 10-15 percre. A víz a térdünkig érjen. A lábfürdő ideje alatt igyunk rozmaringteát. Utána röviden tusoljuk le hideg vízzel a lábunkat, szárítsuk meg, majd kenjük be a fentebb ajánlott narancsolajjal. A kúrát ne alkalmazzuk véralvadási zavar, gyulladt láb, magas vérnyomás, angina pectoris vagy pajzsmirigy-túlműködés esetén.

Sz.Z.L.
XVI. évfolyam 12. szám

Címkék: házipatika, megfázás

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.