Betegségek A-tól Z-ig

Gyulladások

Tűzfészkek a szervezetben

A gyulladások általában arra hívják fel figyelmünket, hogy testünk egy hibát igyekszik kijavítani, vagy kórokozók ellen küzd. Azonban ez a folyamat rosszul is alakulhat. A gyulladások nyomán kialakulhat reuma, szívinfarktus vagy akár rák is.  


Az akut gyulladásos reakció testünk öngyógyító mechanizmusainak fontos alkotórésze. Általában sérülések vagy a sebbe jutó baktériumok váltják ki. Ezek az ingerek bonyolult folyamatokat indítanak el: a véren keresztül az immunrendszer sejtjei a gyulladás helyszínére érkeznek, hogy elpusztítsák a kórokozókat. Mediátor anyagok (közvetítők) segítenek abban, hogy a gyulladás helyének vér- és nyirokkeringése javuljon. Ezáltal a sérült testrész kellőképpen felmelegszik és kipirosodik. Ebben a fázisban gyakori a fájdalom is.

 

A gyulladás általában a gyógyulás normális folyamatának része. Akkor válik veszélyessé, ha idültté válik. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a krónikus gyulladásos reakciók méregként hatnak szervezetünkre. Ugyanis ezek a lappangó tüzek a szervezetben kiváltó okai lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedésnek vagy a ráknak, esetleg a cukorbetegségnek, a gyomorfekélynek, a gyulladásos bélbetegségeknek, idegbetegségeknek, ízületi betegségeknek és az Alzheimer-kórnak.

 

A gyulladásos ízületi megbetegedések állandó, nagy „tűzfészkek”, amelyek más – életveszélyes – betegségek kialakulásával fenyegetnek. A duzzadt, gyulladt ízületek, az izomfájdalmak, hátfájdalmak, a nyálkatömlő-gyulladások, a köszvény, artrózis vagy fibromyalgia – mindezen kórképek gyűjtőneve „reuma”. A reumás megbetegedések között kb. 400 különböző kórképet tartunk számon.

 

Ezek közül leggyakoribb az artrózis, ami a degeneratív formája a reumának (ízületi kopás). E betegségben a fájdalmakat és az ízület mozgásának korlátozottságát az érintett ízület (legtöbbször a csípő és a térd) porcának kopása okozza. Az arthritisz, vagy más néven krónikus poliarthritisz (= reumatoid arthritisz), ellenben az immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakul ki. Az ízület belhártyája begyullad, az ízület megduzzad, pirossá válik és fáj. Ez vészjelzést ad a test védelmi rendszerének, amelynek sejtjei az ízülethez sietnek, hogy leküzdjék a behatoló kórokozókat, amelyek valójában nincsenek is jelen (autoimmun-folyamat). Tehát az immunsejtek tévesen a szervezet saját szöveteit támadják meg – ebben az esetben a csontokat és a porcot –, és az ízületben valóságos tűzfészket hoznak létre. A heves folyamat során az immunsejtek olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek további immunsejteket hívnak a helyszínre. Utóbbiak is gyulladásos mediátor anyagokat termelnek, így kialakul az ördögi kör, a gyulladás idültté válik.

 

A legbanálisabb sérülés is kiválthat krónikus gyulladásokat

 

A tünetekhez láz, fáradtság, étvágytalanság, súlyvesztés és/vagy éjszakai izzadás társulhat. A gyulladásos folyamat átterjedhet más szervekre is, megtámadhatja a szívet is, végső esetben szinte az egész szervezetre kiterjedhet. A meglehetősen összetett kórfolyamat gyakran munkaképtelenné teszi áldozatát. A gyulladásos reumában szenvedő páciensek fele a betegség első jelentkezésétől számított tíz év múlva már nem képes ellátni munkakörét. A szervezetben tomboló gyulladásos „tűzfészkek” jelentősen rontják a beteg életminőségét.

 

 

Először reuma, aztán szívinfarktus?

Valóban, az ízületi gyulladásban szenvedőknél a szívinfarktus vagy az agyvérzés kockázata jelentősen megnő. Akkor is, ha az érrendszert veszélyeztető, jellegzetes kockázati tényezők (magas vérnyomás, magas vérzsírszintek) nem mutathatók ki a páciensnél. Ma már tudjuk, hogy az érrendszeri katasztrófákhoz vezető érfali károsodások kialakulásának köze van a krónikus gyulladásos „tűzfészkekhez”, valamint azt is, hogy a „klasszikus kockázati tényezők” (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás) nem tehetők felelőssé minden szívinfarktusért, embóliáért, agyvérzésért. A statisztikák szerint minden szívinfarktus 50%-a normális koleszterinszint ellenére alakul ki. Továbbá az infarktusok és agyvérzések több mint kétharmada olyan érszakaszokon következik be, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kismértékben voltak beszűkülve. Ráadásul számtalan ember ér meg magas kort, annak ellenére, hogy koleszterinszintje tartósan magas.

 

A tudományos kutatások szerint a szívinfarktusok kialakulásában
idült gyulladások is szerepet játszanak

 

A gyulladt ízületekben összegyűlt immunsejtek nemcsak az ízületekre korlátozzák ténykedésüket. Az általuk nagy mennyiségben termelt, gyulladást kiváltó anyagok az érpályákon keresztül elárasztják egész szervezetünket. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ezeket a kémiai jeleket a véredények sejtjei is „meghallják”. Végül e helyeken is immunsejtek gyűlnek össze, és a véredények belső falát is megtámadják.

 

Az erek gyulladásos folyamatainak kialakulásában a szabad gyökök is fontos szerepet játszanak. Ezek az agresszív molekulák „oxidálják” a koleszterint. A túlsúly tovább súlyosbítja a helyzetet.

 

A rákkal kapcsolatban is sejtik, hogy a kórfolyamat kialakulásában fontos szerepet játszanak a gyulladások. Sok rákbeteg vérében kimutatható bizonyos gyulladást jelző anyagok emelkedett szintje. Azt is tudjuk, hogy a krónikus bél- vagy májgyulladásban szenvedő embereknél megemelkedik a rák kialakulásának kockázata.

 

 Balra: A gyulladásos folyamatokat egy fontos biokémiai marker segítségével ki
lehet mutatni: A hs-CRP nevű (C-reaktív protein) anyaggal, amely a vérből
mutatható ki. Jobbra: A fogínygyulladás gyakran észrevétlen marad. Csak kevesen tudják, hogy veszélyes szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat

 

Érdekes összefüggés, hogy egyes gyulladásgátló gyógyszerek (pl. az acetil-szalicilsav) csökkentik a rák kockázatát is. Sajnos az ilyen gyógyszerek ugyanakkor számos mellékhatást (pl. a gyomornyálkahártya károsodását) idéznek elő.

 

A cukoranyagcsere zavarai, amelyek cukorbetegséghez vezetnek, szintén kapcsolatba hozhatók a gyulladásos folyamatokkal: a cukor és más, gyorsan felszívódó szénhidrátok hosszú távon megterhelik a hasnyálmirigyet. Mindez odavezet, hogy e szervünk egyre kevesebb inzulint termel, illetve a szervezet sejtjei „érzéketlenné” válnak az inzulinnal szemben. A cukor a vérben marad, a hasnyálmirigy erőlködik, igyekszik még több inzulint termelni. E folyamat vége, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő képessége kimerül, és ez az életfontosságú hormon hiányzik szervezetünkből: kialakul a cukorbetegség. De nem csak az, a folyamat során gyulladást előidéző anyagok is termelődnek, amelyek termelődését ezt megelőzően az inzulin fékezte. Ez a magyarázata annak, hogy a cukorbetegek vérében is kimutatható a gyulladásra jellemző marker anyagok szintjének emelkedése.

 

 

Mit tehetünk a gyulladások ellen?

Minden sérülést (pl. sport közben) és minden gyulladást engedjünk teljesen meggyógyulni. Ezzel csökkenthetjük a lappangó, nem észlelhető gyulladások veszélyét. Gondoljunk rá: az izomrándulások, szakadások vagy egyéb sérülések általában három hét alatt gyógyulnak. A sérült ízületek ezzel szemben csak kb. három hónap múlva gyógyulnak meg teljesen.

 

 

Ügyeljünk a megfelelő szájhigiénére (használjunk fogselymet), és ellenőriztessük fogainkat rendszeresen fogorvossal. A fogínyvérzés fogínygyulladást jelez! Aki túlsúlyos, törekedjen testmagasságának megfelelő, normális testsúly elérésére, ugyanis a súlyfelesleg is gyulladásos anyagcseretermékek termelődését idézi elő. A veszélyes „kujtorgó tűzfészkek” működését a stressz és bizonyos gyógyszerek (egyes hormonok) is elősegíthetik, fokozhatják. A dohányzás „gyújtogatásnak” minősül, növeli a gyulladások, illetve az említett degeneratív betegségek kialakulásának veszélyét.

 

A rendszeres, mérsékelt sportolás – pl. nordic walking, túrázás, kerékpározás – sokat segíthet a testünkben tomboló „tűzfészkek” eloltásában.

 

 

Természetgyógyászati tanácsok

Gyulladásos folyamatokban különösen fontos megfelelő mennyiségű gyökfogó vagy antioxidánsok szedése. Ilyenek a C-, E-vitaminok, a koenzim Q10, a bioflavonoidok, a cink és a szelén. Segítenek csökkenteni a „gyulladásos stresszt”.

 

Az enzimek (pl. az ananászból származó bromelain vagy a papajából származó papain) szintén csökkentik a gyulladásokból származó kockázatokat. Ezek a biomolekulák felgyorsítják a gyulladás folyamatát, tehermentesítik az immunrendszert, és segítenek megelőzni a gyulladás idültté válását.

 

Az ananászban megtalálható bromelain nevű enzim hatására a gyulladások hamarabb lezajlanak, pl. sérülés vagy egy fogászati beavatkozás után

 

Az ízületi gyulladásban szenvedő betegek jól teszik, ha „gyulladásgátló étrendet” fogyasztanak. Ennek jellemzője, hogy sok omega-3 zsírsavat tartalmaz. Különösen bizonyos tengeri halak, pl. a lazac, a makréla, a hering és a tonhal gazdagok e gyulladásgátló hatású zsírsavban. Az értékes zsírsavak a vadhúsban is előfordulnak. Kőkorszaki őseink előszeretettel fogyasztották el az elejtett állatok agyvelejét és gerincvelőjét. Ezek a szervek különösen gazdagok omega-3 zsírsavakban, míg a napjainkban tenyésztett állatok húsában csak nyomokban fordul elő.

 

A gyümölcsök, zöldségek és a friss fűszernövények ideális alkotórészei a gyulladáscsökkentő étrendnek. A gyulladást illetően különösen értékes növények között megemlítendő minden káposztaféle, a hagymafélék, a fokhagyma és a turbolya. Az ezekben található kéntartalmú vegyületek nemcsak a baktériumokat pusztítják el, hanem a ráksejteket is. Hasonlóképpen ajánlhatók a bogyós gyümölcsök is, mint pl. az áfonya és a szeder.

 

A fitoterápia számos gyógynövényt ismer, amelyek kivonataival csillapítható az ízületi gyulladás. Megemlítendők az ördögkarom, a csalán, a fűzfakéreg vagy az indiai tömjén, pontosabban a boswellia serrata nevű fa gyantája. E növények hatásosságát számos tudományos vizsgálat igazolta.

 

 A fűzfakéreg és a csalán kivonata természetes gyulladásgátló és fájdalomcsillapító

 

Viszonylag új a dimetil-szulfoxid alkalmazása. A DMSO betűkkel rövidített hatóanyag természetes eredetű, kéntartalmú vegyület, amely számos fában, élelmiszerben, de a vérben is előfordul. Sok más hasznos hatása mellett a DMSO gátolja a gyulladást kiváltó enzimeket és a fehérvérsejtek megjelenését a gyulladt területen. Ráadásul elsőrangú szabadgyök-fogó is. A klinikai vizsgálatok szerint fájdalomcsillapító hatása kitűnő, és a morfinhoz hasonlítható.

 

A gyulladásgátló terápiákat és gyógyszereket általában egymással kombinálva alkalmazzák. Artrózis esetén pl. porcépítő anyagokat is adnak a betegnek. A gyomor-, bélgyulladások esetén fontos a megfelelő étrend betartása és a bélflóra regenerálása. Fontos leszögezni: nem vagyunk tétlenül kiszolgáltatva a gyulladásnak. Azonban ez senkit se késztessen arra, hogy félvállról vegye a gyulladásokat.

 

 

Vadon termő csipkebogyó - Az ízületek „tűzoltója”

A felfedezést egy dán földműves tette, kb. 20 esztendővel ezelőtt, aki a házilag készített
csipkelekvár gyakori fogyasztása után ízületi panaszainak enyhülését tapasztalta.

 

A megfigyelésen felbuzdulva egyre nagyobb mennyiségben szárította a piros terméseket, majd a száraz bogyókat porította. A 90-es évek végére a családjának 5000 köszönőlevél volt a birtokában, amelyben azok az ízületi betegek hálálkodtak, akiken segített a  hecsedliből készült por.

 

A vadon termő csipkebogyó hatásos gyógyszere a fájó ízületeknek. Hatóanyagát is sikerült azonosítani
 

Az elmúlt tíz esztendőben a vegyészek alapos analízisnek vetették alá a csipkebokor termését, és több klinikai kísérletet is végeztek, hogy igazolják a termések hatékonyságát ízületi gyulladásokban. Mára sikerült azonosítani a gyógyhatásért felelős hatóanyagot is – egy cukrokból és zsírsavakból álló vegyületet, a galaktolipidet (GOPO).

 

A skandináv vizsgálatok eredménye szerint ez a vegyület képes gátolni azt a folyamatot, amellyel az immunsejtek újabb sejteket hívnak a gyulladásos góchoz. Ezzel csökkenthető a gyulladásos anyagcseretermékek mennyisége, enyhül a gyulladás, megakadályozható a folyamat idültté válása. Ráadásul a csipkebogyó képes fékezni a porcot megtámadó és koptató szabad gyökök működését.

 

A fájdalomcsillapítók alternatívája

A standardizált csipkebogyó-kivonatot tartalmazó készítményekkel végzett klinikai vizsgálatok jogos reménnyel töltik el az artrózisban szenvedőket. A csípő- és térdízületi
panaszokban szenvedő betegek többségénél háromheti rendszeres szedés után jelentősen enyhültek a fájdalmak.

 

A csipkebogyó-kivonat segítségével fájdalomcsillapító dózisukat a felére lehetett csökkenteni, és ízületeik mozgékonysága is javult. Egy további vizsgálatban a kéz ízületeit megtámadó artrózisban szenvedő betegcsoporton tesztelték a csipkebogyó kivonatát. Az artrózisnak e változata különösen kellemetlen, mivel hétköznapi tevékenységeink elvégzésében kezeink nélkülözhetetlenek. A készítmény szedését követően a tesztelt betegek 90%-a jelentős javulásról számolt be, kezük   mozgékonysága szintén javult.

 

A csipkebogyó kivonata természetes termék, és a betegek szervezete jól tolerálta, ezért hosszú távon is gond nélkül szedhető. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg vegyileg nem kezelt növényekből származó terméket vásároljunk.

V. T.
XIII. évfolyam 2. szám

Címkék: csalán, csipkebogyó, fűzfakéreg, gyulladás, gyulladáscsökkentő, gyulladásgátló, gyulladások, ízületi gyulladás, reuma

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.