Betegségek A-tól Z-ig

Ha csökken a látóképesség

Időben kell felismerni a makuladegenerációt

Mikroszkopikus struktúrák károsodása egyre több ötven év fölötti embernél és minden harmadik nyolcvanévesnél idősebbnél okoz makuladegenerációt, azaz a retina (ideghártya) centrális látásért felelős kis területének károsodását. Ez a folyamat fokozatosan rontja az éleslátást. Az iparilag fejlett országokban az időskori makuladegeneráció a hivatalosan regisztrált vakságok egyharmadának kialakulásáért felelős. A megfelelő életvezetés, a korai felismerés és a különféle terápiák kombinációja dönti el a betegség kimenetelét.


 

Előre­ha­la­dott ma­ku­la­de­ge­ner­áció ese­tén a be­teg a lá­tóm­ező kö­ze­pén csak egy szürke foltot lát

 

A retina makulalutea nevű része produkálja a legfinomabb, legélesebb részletes látást. Ezt a kis területet a színéről sárgafoltnak is nevezik. A szem hátsó részén elhelyezkedő, két négyzetmilliméternyi területen nagyon nagy számban találhatók látósejtek, amelyek lehetővé teszik a látómezőközepén a magas képfelbontást és ezzel például az olvasást. Az ideghártyának ezt a területét károsítja a makuladegeneráció: a látómező közepén életlen, összemosódott foltok keletkeznek, vagy egy mind nagyobbá váló, üres vagy szürke folt. A színek megfakulnak, az olvasás mind nehezebbé válik, és ezen a helyzeten az erős szemüveg sem segít.

 

Az orvostudomány a genetikai megalapozottságú, fiatalkorban jelentkező, igen ritka makuladegeneráció mellett két időskori formát különböztet meg: a száraz és a nedves makuladegenerációt. A száraz esetében a folyamat lassan és folyamatosan halad előre,míg a látóképesség húsz százalék alá nem csökken, a nedves variációnál ezzel szemben hirtelen és gyors a látásvesztés. A két változat között a határvonal el is mosódhat.

 

A teljes vakságig mindkét esetben általában csak akkor vezet a betegség, ha más szemproblémákkal kombinálódik, például megnövekedett belső szemnyomással vagy a látóideg vérellátási zavaraival. Ennek ellenére sok makuladegenerációban szenvedő beteg hivatalosan vaknak számít,mivel a német előírások szerint látássérülésük egyenértékű a vaksággal. A német adatok azt mutatják, hogy 1978- ban a megvakulások 20,3 százalékáért volt felelős ez a betegség,míg 1997-re ez az arány 32,5 százalékra emelkedett. Egyébként a 40 felettiek 4 százalékánál, az 50 felettiek 9 százalékánál, a 65 felettiek 23 százalékánál, a 80 felettiek 31 százalékánál jelentkezik a kór, amely férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat. Magyar források szerint a vakulások 45, a komoly látásvesztések közel 70 százalékáért az öregkori makuladegeneráció felelős a hetven év felettieknél.

 

 

A szemnek megfelelő mennyiségű tápanyagra és oxigénre van szüksége

A retinának nagy anyagcsere-aktivitása és az energiában gazdag fény állandó jelenléte miatt rengeteg oxigénre, tápanyagra és olyan védőfaktorokra van szüksége,mint az antioxidánsok. A szem legmélyebb rétegeibe nyúló hajszálerek látják el a szükséges anyagokkal, és szállítják el a salakanyagokat. Az időskori, száraz makuladegeneráció esetén ezek az erek nem jutnak elegendő vérhez, ezzel a látósejtek tápanyag-ellátása csökken, és elkezdik önmagukat megmérgezni, majd végül elhalnak. Oxigénhiány esetén ezenkívül olyan ingerületátvivő anyagok is képződnek, amelyek gyors, ámde kóros növekedéshez vezetnek. Az új vérerek vastagok és törékenyek, ezért folyadék vagy vér lép ki belőlük, és ezzel kialakul az úgynevezett nedves makuladegeneráció.

 

A szem ke­reszt­met­sze­te a sár­ga­folt­tal a háttérben

 

A páciens számára a folyamat először többnyire észrevétlenül játszódik le, mivel kezdetben csak az egyik szem érintett. Ennek a szemnek a látászavarát az agyban a másik szemképe elfedi, és a beteg egészen addig nem veszi észre, hogy baj van, amíg a másik szemközponti látásélessége is el nem kezd csökkenni. Ilyenkor a degeneráció már általában olyan fokozatot ért el, amely visszafordíthatatlan. A makuladegenerációt csak a retina rendszeres, szemorvos által végzett ellenőrzése szűrheti ki időben. Csak a szemorvos fedezi fel ugyanis a szemfenéktükrözés során az ideghártya olyan finom strukturális elváltozásait, amelyek már akkor fennállnak, amikor a páciens még nem érzékeli a kezdeti tüneteket. Még az optikusnál végeztetett látásélességi vizsgálat során megállapított látásteljesítmény se zárja ki százszázalékosan a makuladegenerációt.

 

 

A terápiának a tünetek jelentkezése előtt kell megkezdődnie

A gyógykezelésnek meg kell kezdődnie, még mielőtt súlyos elváltozások alakulnának ki. A terápia egyébként a korai felismeréstől is függ. Ehhez arra van szükség, hogy hajlam esetén 45 éves kor fölött évente elvégeztessük a makulaesetleges károsodását felismerő, illetve a szemidegvégződés állapotát ellenőrző szemorvosi vizsgálatot. Ha még csak az egyik szem érintett, nagyon fontos a másik szem szigorú ellenőrzése, hogy időben eldőlhessen, mi a teendő.

 

A szemorvosi vizsgálat a kórtörténet felvételén (tehát a betegség családi előfordulásán) kívül tartalmazza a látásélesség vizsgálatát, a szem belső nyomásának és a látómezőnek az ellenőrzését, valamint a kitágított pupillán keresztül a szem elülső és hátsó részének gondos, mikroszkóppal végzett vizsgálatát. Az orvos a szem belsejének megfigyelésére alkalmas szemtükörrel vizsgálja meg a makulát, és szerkezeti változásokat keres rajta, például lerakódások felhalmozódását vagy új véredényeket. Egy másik megoldás az Amsler-diagramnak nevezett, leginkább milliméterpapírra emlékeztető rácsos sablon. Az öregkori makuladegenerációban szenvedő páciensek a rács egyes részeit torznak vagy hiányzónak látják.

 

A szemorvos egy fluorescein angiográfiának nevezett tesztet végez el, amelynek során fluoreszkáló festéket juttat a páciens véráramába, és a festék terjedését a retina véredényein keresztül vizsgálja. Ez minden szivárogtató véredényt kimutat. Szóba jöhet még egy sor egyéb technikai megoldás is, mint például a szem ereinek ellenőrzése vagy az ideghártya vastagságának mérése. A makuladegeneráció rizikófaktorai közé tartozik a kék szem, a világos bőr, a női nem és ha valaki iparilag fejlett országban él.

 

Az orvostudomány a mai napig viszonylag kevés hatásos terápiát tud bevetni makuladegeneráció esetén, és azok is csak kiválasztott esetekben válnak be. Ezek a módszerek az esetek többségében nem javítják, legföljebb stabilizálják a látóképességet egy bizonyos időre.

 

A lézeres koagulációt nedves makuladegeneráció esetén akkor alkalmazzák, ha a lézersugárral a szükséges erek összehegeszthetők anélkül, hogy maga a retina megsérülne. Ha a kóros erek már a retina közepe alatt vannak, akkor ez a lézeres műtét sem tudja visszaadni a látóképességet. A lézer hatására ugyan vakfolt alakul ki, de ezmégmindig jobb,mint ha semmit nem csináltak volna. A lényegesen pontosabb lézert most fejlesztik.

 

El­bűvö­lő, mi min­dent elá­rul a te­kin­tet a sza­kér­tőn­ek. Itt egyér­tel­mı je­lei lát­ha­tók a tes­ti meg­ter­he­lés­nek, me­lyet rot­ha­dá­si és er­je­dé­si fo­lya­ma­tok okoz­nak (bar­na kör kö­zé­pen), és amely mig­rén­sze­rű fejfájást vált ki (két kicsi véredény mutatja ezt fent az írisz szélén)
Szür­ke-fe­hér szem, ami a szö­ve­tek túl­sa­va­so­dá­sát és a kö­tő­szö­vet ká­ros anya­gok­kal va­ló ter­helt­sé­gét mu­tat­ja. Gya­ko­ri kö­vet­kez­mé­nyek: fá­radt­ság, al­ler­gia, izom- és ízü­le­ti fáj­dal­mak
Itt a has­nyál­mi­rigy gyen­ge­sé­gé­re uta­ló je­lek lát­ha­tók (na­rancs­sár­ga kör­gyı­rı a pu­pil­la kö­rül), ét­ke­zé­si za­va­rok­kal pá­ro­sul­va. Lát­szik azon­ban még a ká­ros anya­gok szö­ve­tek­ben va­ló el­rak­tá­ro­zá­sá­ra irá­nyu­ló haj­lam (bar­na pigmen­tek) és szi­lár­anyagcsere- és vérellátási zavarok (tekervényes szövetek és sárgás-pirosas "domb" balra a szem mellett)
   

A nedves makuladegeneráció bizonyos eseteiben a törékeny és átjárható vérereket fotodinamikus terápiával átmenetileg el lehet zárni. Ennek során speciális gyógyszert juttatnak a beteg véráramába. Mihelyt ez az anyag eljut a retinába, nem-termikus lézerrel aktivizálják. A fény hatására az anyag kizárólag a makulában és a körülötte levő kóros részeken teszi tönkre az ereket. Mivel azonban továbbra is fennmarad az oxigénhiány mint a betegség oka, általában újra fellángol a baj, és új, kóros erek alakulnak ki. Egy bizonyos határig a beavatkozás megismételhető.

 

Alkalmanként a kóros erek növekvő rétege operációval is eltávolítható. A beavatkozást hozzáértő, gyakorlott retinaspecialista végzi. A makularotációs sebészet megkísérli az éleslátás helyét áthelyezni egy olyan retinaterületre, ahol a kóros erek nem fordulnak elő. Ezt a módszert is vizsgálják még.

 

Segédeszközként alkalmazhatók nagyító felületek, nagyítólencsék, nagyító szemüvegek, kézi távcsövek, elektromos nagyítók, távolvasó készülékek vagy olvasószkennerek. A szemüvegeket és a mesterséges lencséket megfelelő UV-védelemmel kell ellátni. Fizikai segédeszközként szóba jöhetnek a tölcsérek folyadéktöltéshez, a tűzhely és a mosógép kiemelkedőmegjelölése stb. Ezenkívül vannak olyan trénerek, akik segítenek újratanulni a tájékozódást, a mozgékonyságot és az élet mindennapos dolgait. Nagy könnyebbséget jelentenek a hangos könyvek. A makuladegeneráció további terápiái,mint az érnövekedést gátló gyógyszerek vagy a számítógépes csipimplantátumok még fejlesztés alatt állnak.

 

 

Mikrotápanyagok és védőanyagok őrzik a retina épségét

Mint rendkívül érzékeny és aktív érzékszervnek, a szemnek különösen sok tápláló és védő anyagra van szüksége. Az időskori makuladegeneráció feltartóztatásában kiemelt szerep jut a nagy dózisú antioxidánsoknak. Sok szakember tanácsolja a következő anyagok rendszeres szedését, mint a makuladegeneráció terápiájának kiegészítését:

 

• C-vitamin 0,5-3 gramm

• E-vitamin 500 nemzetközi egység

• A-vitamin 3000-10 000 nemzetközi egység

• B2-vitamin 10-50 mg

• Provitamin-karotinoid komplex 15-45 mg

• Lutein 10 mg

• Szelén 100-300 mikrogramm

• Cink 80 mg, cink-oxid formájában

• Réz 2 mg, réz-oxid formájában

• N-acetilcisztein 200-600 mg

• Taurin 500-2000 mg

 

Esetleg további szabadgyök-fogókat is lehet alkalmazni, mint például:

• Q10 koenzim 50-200 mg

• Alfa-liponsav 200-600 mg

• Anthocyan 100-300 mg 

 

A különféle méreganyagok, mint például az amalgám, a palládium, a műanyagok lágyítóanyagai, a rovarirtó szerek és a sok mellékhatással rendelkező gyógyszerek megterhelik az anyagcserét, ezért tanácsos elkerülni azokat. Pozitív eredmény esetén végre kell hajtani a megfelelő, méreganyagokat kivezető terápiát.

 

 

Oxigénterápia és tűk segítik a szemet

Az ereknek a makula alá történő kóros kiburjánzását az oxigénhiány idézi elő. Ha mesterségesen megnövelik a vér oxigénszintjét, akkor ez a nedves formába átmenő makuladegeneráció lényegesen késleltethető. Erre alkalmas például az Ardenne-féle többlépcsős oxigénterápia, amelynek keretén belül tizennyolc egymást követő alkalommal könnyű mozgás (például helyben járás vagy karkörzés) közben 20 percen át ionizált oxigént juttatnak a beteg tüdejébe egy maszkon keresztül (rendelőben vagy otthon). Ezzel nemcsak az oxigénfelvétel nő meg, hanem az oxigén hasznosítása és az energia-anyagcsere is. A folyamatot segíti, ha egyidejűleg vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat is kap a beteg. A makuladegeneráció száraz formájánál ezek a táplálékkiegészítők jobban hatnak a jobb vérellátás miatt.

 

  

Ha az írisz­di­ag­nó­zis gyen­ge pon­to­kat mu­ta­tott a tes­ten, cél­tu­da­tos egész­ség­ügyi meg­elő­zés­be le­het kez­de­ni, az ét­ke­zés át­ala­kí­tá­sá­val, lég­zés­gyakorlatokkal vagy salaktalanító teakúrával

 

Az akupunktúra tisztán energetikai eljárás, amely javítani képes a retina funkcióját. A makuladegeneráció különféle formáinak kezelésére eltérő akupunktúrás recepteket dolgoztak ki. Egy kettős vakpróbával elvégzett vizsgálat azt igazolta, hogy a szemakupunktúrával stimulált központi artériája a szem jobb vérellátásához vezetett.

 

További megoldásokat kínál a homeopátia, a haematogén oxigénterápia (ennek során a levett vért UV-fénnyel sugározzák be, majd visszajuttatják), illetve a fitoterápia (például a páfrányfenyő-kivonat).

 

Az alternatív terápiákat csak szakember vagy vele együttműködő terapeuta végezheti. Minden kezelés előtt meg kell állapítani a betegség stádiumát. Egyébként előfordulhat, hogy a jó szándékkal elvégzett akupunktúrás kezelés megnöveli a kóros erek vérellátását, és ennek súlyos következményei lehetnek.

 

 

A makuladegeneráció nehezen kezelhető

Az időskori makuladegeneráció kezelésére az erőfeszítések ellenére nincsen általánosan hatásos orvosi eljárás. A hangsúlynak éppen ezért a megelőzésre és a korai felismerésre kell esnie. Az egészséges, friss és nagyjából vegetáriánus táplálkozás sok antioxidánssal fontos szerepet játszik a megelőzésben, akárcsak a dohányzásról való lemondás és a rendszeres mozgás. Sajnos a kutatások egyelőre inkább a bonyolult kezelési eljárások és nem a megelőzési módszerek tökéletesítésére törekszenek. A makuladegeneráció gyógyítása az évszázad legnagyobb kihívását jelenti a szemorvoslás számára.

- dr. ki -
XI. évfolyam 5. szám

Címkék: látás, látásproblémák, makuladegeneráció

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.